Nemzeti Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
A hősök emlékének áldozott a főváros kegyelete Budapest székesfőváros törvényhatóséága az ezer éves haza védelmében önfeláldozó hűséggel és hősiességgel halálthalt katonái emlékezetére vasárnap délelőtt a Hősök terén hagyományos, ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzta a idősök Emlékkövét. A hősök emlékünnepén a székesfőváros Zászlódiszbe öltözött s a Milleneumi oszlop körül díszruhás rendőrök vontak kordont, amely mögött helyezkedett el a soklezer főnyi közönség. A Hősök Emlékkövével szemben, az Andrássy-út és azAréna-út torkolatánál sorakozott fel a budapesti helyőrség egy díszszázada, azEmlékmű jobb és baloldalán a megjelent előkelőségek, a katonai, csendőrségi, rendőrségi és pénzügyőri tiszti küldöttségek, a német hadsereg tiszti küldöttsége,a tábornoki kar, a felsőház és képviselőház, valamint Budapest-Székesfőváros és Pest vármegye törvényhatóságának tagjai, a hadiözvegyek és hadirokkantak küldöttségei, a vitézek, a frontharcosok, főiskolások, leventék és cserkészek díszszakaszai zászlójuk alatt. A Hősök Emlékkövének jobb és baloldalán a testőrök és a parlamenti őrök állottak díszőrséget, a Milleneumi Emlékoszlop körül pedig a zászlótartók kaptak helyet. A kegyeletes ünnepségen résztvevő előkelőségek az Emlékmű két oldalán gyülekeztek. Soraikban ott voltak Szinyei- Merse Jenő titkos tanácsos, a képviselőház alelnöke, vitéz Lukács Béla titkos tanácsos, tárcanélküli miniszter, a Magyar Élet Pártja országos elnöke, bárcziház. Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, a főváros részéről az ünnepségetrendező dr. Salamon Géza tanácsnok, dr. Némethy Károly és vitéz Becske Kálmán tanácsnokok, vitéz dr. Bárány László ésdr. Tőkés Gyula főjegyzők, Pest vármegye képviseletében pedig vitéz Endre László alispán, valamint több országgyűlési képviselő és törvényhatósági bizottsági tag. Pontosan 10 órakor felharsant a kürt- szó, amely a kormányzó képviseletében megjelenő vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek, a honvéd vezérkari főnökének megérkezését jelezte. A Kormányzó Úr képviselője fogadta a budapesti helyőrség tisztikarának tisztelgését, majd ellépett a kivonult díszszázadok arcvonala előtt, miközben a katonazenekar a Himnuszt játszotta. A kivonult csapatok megszemlélése után a Kormányzó Úr képviselőjét a tér közepén dr. Salamon Géza tanácsnok fogadta és üdvözölte Szendy Károly polgármester képviseletében. Ezután vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes a Hősök Emlékköve elé lépettés némán tisztelgett, majd elhelyezte vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarrszág Kormányzója hatalmas, örökzöld babérágakból összeállított koszorúját az Emlékkövön. A kegyeletes aktus alatt a rendőrzenekar Szőlősy Ferenc törzskarnagy vezényletével a Szózatot játszotta, a sokezer főnyi közönség pedig néma megilletődéssel rótta le kegyeletét a világháborúban elhunyt hősöknek. A Kormányzó Úr koszorújának elhelyezése után a felsőház elnökének megbízásából Biró Zoltán felsőházi tag, a képviselőház elnökének képviseletében pedig Szinyei Merse Jenő a képviselőház alelnöke helyezett el koszorút. Vitéz Lukács Béla titkos tanácsos, tárcanélküli miniszte, a Magyar Élet Pártja országos elnöke a kormány nevében koszorúzta meg az Emlékművet. A honvédség koszorúját Schindler Szilárd vezérezredes, a székesfőváros polgármesterének koszorúját Salamon Géza tanácsnok, a katonai Mária Terézia Rend koszorúját szentkereszthegyi Kratochwill Károly ny. altábornagy, a Vitézi Szék koszorúját vitéz Holényi János vezérőrnagy, a Vitézi Szék kapitánya, a vármegyei törvényhatóság koszorúját Vitéz Endre László, Pest vármegye alispánja helyezte el. Mialatt a Kormányzó Úr képviselője Vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes a megjelent előkelőségeket, a tűzharcosokat, hadirokkantakat és hadiözvegyeket megszólításával tüntette ki, a különböző küldöttségek, testületek és egyesületek koszorúzták meg a Hősök Emlékkövét. Koszorút helyeztek el az Emlékműre a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Műegyetem, a HONSz, a tűzharcosok, a budapesti katonai parancsnokságok, a cserkészszövetség, a Magyarok Világkongresszusa, a MANSz, a vasutasok, a postások, a hajózási alkalmazottak, a mozdonyvezetők és számos társadalmi egyesület kiküldöttei. A koszorúk elhelyezésének ideje alatt a zászlókat mélyen meghajtották az Emlékmű előtt és a tér felett a légierők repülőgépei írtak le tiszteletköröket. Az ünnepség befejeztével vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes a tisztiküldöttségek és a megjelent előkelőségek élén az Andrássy-út torkolatánál helyezkedett el, megkezdődött a budapesti helyőrség kivonult alakulatainak díszmenete. A katonaság felvonulása után a pénzügyőrség díszszázada és zenekara, a hadirokkantak, a tűzharcosok, az egyetemi hallgatók, a leventék és a cserkészek vonultak el a Kormányzó Úr képviselője előtt. A Hősök Napján a Haditengerészeti Egyesület képviseletében Konek Emil ny.altengernagy koszorút helyezett el a Horthy Miklós-híd budai hídfőjénél lévő haditengerészeti emlékműre. Ugyancsak megkoszorúzták a volt magyar vadászzászlóaljak emlékművét a Városmajorban, valamint a többi budapesti világháborús emlékműveket is. Beryn, Junius T. A berlini magyarok méltó keretek között ülték meg vasárnap a hősök napját. A magyar kápolnában dr. Kertész Tamás katolikus lelkész szentmisét mondott, amelyen a magyar egyesületek és a leventék zászlók alatt jelentek meg. Mise után a Collegium Hungaricum kertjében levő hősi emlékműnél emlékünnepet rendeztek, amelynek keretében a magyar egyesületek vezetői, a leventék, továbbá a Berlin környékén dolgozó magyar munkások kiküldöttei megkoszorúzták az emlékművet Az ünnepi beszédet dr. Vargha Sándor, a berlini magyar diákok egyesületének elnöke mondotta, a leventék pedig énekszámokkal szerepeltek. A szentmisén és az ünnepségen résztvettek Sztójay Döme titkos tanácsos, berlini magyar követ vezetésével a követség és a főkonzulátus tagjai is. • ISTRIK-i Hősök vasárnapján közel ezer cserkészapród vonult fel tisztelgésre az Ereklyés Országzászló elé, ahol az őrségváltás után dr. Dániel Áron, a Sajtókamara főügyésze szólt a cserkészekhez az EONB nevében. E napon különben az ország több helységében avattak új országzászlót vagy hősi emlékművet Az alig egy évvel ezelőtt viszszatért Horgos bácskai községben felavatott hősi emlékmű és országzászló előtt vitéz József főherceg tábornagy mondott ünnepi avató beszédet. Országzászlós hősi emlékművet avattak Beregszászon is, ahol az avató beszédet dr. Pataky Tibor miniszterelnöki államtitkár mondotta. Rimaszombatban a Horthy Miklós laktanyában leleplezték a helyőrség eddig elesett hőseinek emléktábláját. A város polgármestere Éva László mondott ünnepi beszédet Borús időben, de bizakodó lendülettel indultak az idei „Könyvnapok A második világháború harmadik évének könyvnapján végighaladva a pesti utcákon szinte mint valami harctéri és vezérkari jelentéssel számolhat be napjaink krónikása arról, hogy abban a földrengésben és égzengésben, amellyel ez a háború most már mind az öt világrészben folyik, győzedelmes erővel tört idehaza előre a legszélesebb tömegek érdeklődésében a magyar könyv. Az a magyar könyv, amelynek a még trianoni Csonkaország idején több izben is emlegették a krízisét, de ez akkor is csak látszat volt. Ám egy tagadhatatlanul nehéz időszakon túl: a magyar könyv a negyedik országgyarapodás utáni évben egy megerősödött ország s egy lelkileg és szerkezetében egyaránt újjáalakuló nemzet és társadalom képét mutatja. Ezt mutatja a kiadványok számának meggyarapodásában, hisz még gazdagabb és szerencsésebb kulturállamok közül sem tud versenyezni nem egy a magyar kulturális életnek azzal az ütemével, lendületével és bőségével, amit a magyar könyv jelent. De a kiadványok számbeli gyarapodásán túl ott van a könyvek példányszámának előretörése is. Tízezres példányban megjelenő s új tszeres kiadásban ismét elkelő magyar könyv ma már nem tartozik a ritkaságok közé. Akkora példányszámokat mint a magyar könyvé, csak a két vlágháború közötti francia könyvtermelés és a mai német könyvpiac mondhat a magáénak. De még diadalmasabb a magyar könyv fejlődése egy másik vonatkozásban. Abban, hogy az új magyar könyvtermelés valóban egyre tudatosabban és átitatottabban magyarrá változik. Regény, történeti mű, nemzetpolitikai tanulmány, költői életmű: mind a magyarságról vallanak, mind a magyarság sorskérdéseit kutatják, mind a magyarságot mondják. S ezek a vallomások és ezek a kutatások egyre jobbasan tisztulnak maguk s egyre mélyebbenáthatják az egész magyar társadalom öntudatát. A magyar könyvnek ebben az irányban való fejlődése sohasem nyilvánult meg olyan élesen, mint ezen a könyvnapon. S nemcsak a szem, hanem a szív és lélek is örömmel halad végig ennek a könyvnapnak könyvsorai között. „Libro e moschetto“ — tűzte ki jelszóul maga elé a fasizmus: „Könyvvel és fegyverrel!“ Most világosodik meg az ember előtt ennek a jelszónak mélyebb értelme: éppen annyira nemzeti szellemtől áthatott könnyvvel kell harcolnia a nemzeti kultúrának, irodalomnak és nemzeti könyvkiadásnak, mint ahogyan a fegyverek harca is csak nemzeti szellemtől áthatott lehet. A nemzeti társadalom ettől áthatva köszöntötte ezt az igazán nemzeti magyar könyvnapot , A magyar könyv háromnapos ünnepe borús ég alatt kezdődött az idén és szemergélő esőben, de a szándék, amely a magyar irodalom régebbi és újabb kiadványait ismét e szokásos szabadtéri kirakatba állította, — éppoly bizakodó, mint tavaly volt s épp oly derűs, mintegy évtized óta minden esztendőben. Budapest legforgalmasabb pontjain állították fel sátraikat az idén is könyvkiadóink s mire benépesültek az utcák, a terek és a körutak, már készen állottak a jól ismert sátrak könyvekkel zsúfolt polcai, hogy tanúságot egyenek arról a csöndes, de szívós és lelkiismeretes munkáról, amely ezekben a nehéz időkben a magyar szellemi élet minden képviselőjét fokozott felelősségérzettel hatja át. Az idei könyvnapon kilencvennégy mű szerepel a hivatalos listán, de a „könyvnapi ponyván" úgyszólván helyet kapott az utóbbi évek valamennyi nagysikerű magyar könyvújdonsága. A választék tehát az idén is bőséges s igy a sátrak köré gyűlt közönséget mozgalmas vásári kép fogadja. Nagy forgalmat bonyolított le a délelőtti órákban a Szent István Társulat könyvkereskedése és sátora, ahol egymásután keltek el a magyar katolikus irodalom idei könyvtermésének legjava alkotásai. A Szent István Társulat sátorában sorra gyülekeztek íróink, hogy kézjegyükkel lássák el az eladásra került könyveket. Itt dedikálnak a háromnapos könyvnap során: Dénes Gizella, Erdősi Károly, Ijjas Antal, Kinizsi Andor, Kocsis László, Mécs László, Nagy Méda, Possonyi László, Puszta Sándor, Tóth László, Zaymus Gyula és Meszlényi Antal. A Nemzeti Színház körül három díszes sátor fogadja az érdeklődőket, elől a Pallas Stádium sátora, odébb az Athenaeum és a Turul Szövetség szabadtéri boltjai. Noha a vásár java a déli, illetőleg a délutáni órákban szokott kibontakozni, a Stadium sátora már a kora délelőtti órákban nagy forgalmat bonyolított le. Szokatlanul nagy példányszámban fogytak el Balassa Bálint összegyűjtött verseinek, Bibó Lajos, Dövényi Nagy Lajos, Thury Lajos újabb regényeinek példányai. Az Athenaeum boltjában Babits Mihály összes verseit és Kuncz Aladár „Fekete kolostor“ című regényének propaganda-kiadását vásárolta a közönség. Nagy népszerűségnek örvendenek az Egyetemi nyomda kiadványai is, amelyek a kiadóvállalat Kossuth Lajos utcai sátorában várják az érdeklődőket. A több mint két évtizedes elnyomatás után Erdély magyar irodalma első ízben jelent meg szabadon és reprezentatív keretben a Szervita-téren felállított Szépmives Céh stílusos sátrában, ahol erdélyi íróink maguk segédkeztek a könyvek elrendezésében és árusításában. Az erdélyi Szépmives Céh sátrában gróf Bánffy Miklóst, Tamási Áront és Nyirő Józsefet látjuk. A Himnusz költőjének szobra körül állították fel fenyőgerendákból a szlovákiai magyar irók könyvesházukat, ahol a kisszámú, de értékben annál előkelőbb szlovákiai magyar irodalom első ízben mutatkozik be a magyar könyvnapok közönségének. A szlovákiai irók gróf Esterházy János vezetésével árusítják itt műveiket. Hosszú esztendők óta válogatott közönsége van a Váci utcában a Vigilia c. katolikus folyóirat írói sátránál is, ahol * 976 I NEMZETI ÚJSÁG 3 1942 janum 2. Kedd Markrinos a világon páratlanul álló csodáját. KACAGHATOK a 3 Bonon ördöngős spanyolok énekes mókáin és BÁMULHATOM a többi 16 világszám nagyszerűségét! ÓRIÁSI SIKER! RÉGI, BÉKEBELI OLCSÓ HELYARAK F tmn c m#?, * ierAj Naponta 2 előadás: 4 és 8 órakor. a Szent István Társulat könyvnapi könyvei # DR. MESZLÉNYI ANTAL: POSSONYI LÁSZLÓ: TÓTH TIHAMÉR: SSTISS Szilágyi Irma Krisztus itt Történelmi arcképek. Mindegyikük Regény Szilágyi Irmáról, a vértanú Azok a szentbeszédek, amelyeket a egy-egy korszakot jellemez s azt ^ a felejthetetlen emlékű szónok a radio mutatja, hogy történelmünk legvál- erdélyi tanítónőről, aki mindenét, stúdiójából, intézett a Krisztus taniságosabb napjainkban is mindig volt pályáját, szerelmét, életét feláldoztatását szomjazó magyarsághoz. 255 L lak nagyjaink, kik életükkel és vé- ,rükkel őrködtek legfőbb értékeink: nazajaert. 356 lap. magyarságunk és kereszténységünk Félvászonkötésben 3.80 pengő, felett. 400 lap. Félvászonkötésben 4.40, fűzve 3.40 P. Olcsó kiadás, fűzve 1 pengő. Félvászonkötésben 4.80, fűzve 3.80 P. —.. " ■ ■■■"! ■ .................J Cányv Hapi kxfayvenik puiti, k&dyvznndityes ára csak a kátupnytpok. to Xtamúlta. áxvéxyes.