Nemzeti Ujság, 1943. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
Betegsége és halála Az érsek-püspök, mint emlékezetes, a múlt év őszén, rövidesen azután, hogy a Szentatya kalocsai érsekké nevezte ki, súlyosan megbetegedett és ennek következtében a kánonjog által előírt három hónapon belül nem is foglalhatta el érseki székét. Állapota azonban később javult és a teljes gyógyulás következett be, úgy hogy az ez év júniusában megtartott lelkipásztori országos konferencián már teljes szellemi és testi frissességgel elnökölhetett Júliusban a főpásztor Budapestre érkezett, hogy néhány hetet itt töltsön el nyári pihenés gyanánt. A múlt héten azonban régi betegsége kiújult és be kellett szállítani a Siesta-szanatóriumba, ahol a leggondosabb orvosi kezelés sem tudott megbirkózni a súlyos kórral. Betegségében pénteken a késő délutáni órákban állott be változás, amikor dr. Cser József főorvos — aki majdnem állandóan a nagy beteg mellett tartózkodott — megállapította, hogy a szívműködés már nem rendes és hogy az érsekpüspök ellenálló ereje mindjobban aláhanyatlik. A nagybtegen erős fáradság nyomai látszottak, majd később elvesztette eszméletét, amely azután nem tért vissza. Ebben az időben jelent meg betegágyánál P. Zsíros Ferenc Jézus társasági atya, aki feladta az érsek-püspöknek a betegek szentségét. Szombaton este kezelőorvosai megállapították, hogy tüdővizenyő lépett fel. Erős láz keletkezett, amelyet már nem sikerült csökkenteni. Ekkor tudatták acsanádi püspöki irodával, hogy a főpásztor órái megvannak számlálva és a hít vétele után Szegedről rögtön felutazott Raskó Sándor, a csanádi egyházmegye apostoli kormányzója és Sopsich János prelátus-kanonok, irodaigazgató, valamint az érsek-püspök titkára. Ugyanebben az időben érkeztek a betegágyhoz az Actio Catholica részéről Esty Miklós országos alelnök és Mihalovics Zsigmond országos igazgató, valamint a család tagjai. Már úgy látszott, hogy az érsek-püspök vasárnap virradóra befejezi földi életét, azonban erős szíve — amint az orvosok megállapították — még mindig küzdött az életért hétfő estig, amikor imádkozó papjaitól körülvett betegágyában visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Az alkotó életpálya állomásai Moóri Glattfelder Gyula, a hittudományok bekebelezett doktora, pápai trónálló, magyar királyi titkos tanácsos, a Magyar Érdemkereszt első osztályának tulajdonosa, csanádi érsek-püspök 1874 március 18-án született Budapesten," ahol édesatyja neves kocsigyáros volt. Ugyanitt végezte a középiskolát a piaristáknál, majd a felsőbb osztályokat az esztergomi bencés gimnáziumban, mint a kisszeminárium növendéke. A theologiát a budapesti Központi Papnevelő intézetben végezte. 1896 október 15-én történt pappászentelése után fővárosi hitoktató, majd hittanár lett és megszerezte a hittudományi doktorátust. 1899-ben Vaszary hercegprímás a Központi Papnevelő tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki és egyúttal mint helyettes tanár is működött 11 szemeszteren keresztül az egyetem hittudományi fakultásán. 1908-ban kinevezést kapott az egyházi ékesszólástan tanszékére és egyúttal egyetemi hitszónok is lett. Egyidejűleg tanított az Angolkisasszonyok tanárképzőjén és a hercegprímás megbízásából apologetikus előadásokat tartott az Erzsébet Nőiskolán. Ugyanekkor szerkesztője volt az Örökimádás folyóiratnak és másodelnöke a Központi Oltáregyesületnek. Igen bő én jelentős irodalmi működést is fejtett ki ebben az időben: több önálló könyve jelent meg, továbbá számos tanulmánya és cikke katolikus folyóiratokban és napilapokban. Mint kiváló és közkedvelt szónok az országnak jóformán minden vidékén szerepelt. De ugyanezen idő alatt megalkotta életének főművét, a Szent Imre Kollégiumot is. Mint hittanár és az egyetemi ifjúsággal foglalkozó, lelkipásztor és pedagógus hamar felismerte a katolikus egyetemi ifjúság szociális, gazdasági és erkölcsi válságát és látta, hogy ezen csak megfelelő internátusok létesítésével lehet segíteni. Először 1900-ban az Irányi utca egyik bérelt lakásában alapotta meg néhány növendékkel az első kollégiumot, majd 1902-ben még mindig csak bérelt helyiségben, ünnepélyesen megnyílhatott az Üllői-úton az első nagyobb kollégium, melyet személyesen vezetett. Utána gróf Zichy János és mások közreműködésével megalapította a Katolikus Főiskolai Invernátus Egyesületet, amelynek munkája nyomán 1908-ban felépült a hatalmas budai Szent Imre kollégium, majd az új nagy pesti, utánuk pedig a soproni, a kolozsvári és a szegedi, s az általa megindított mozgalom most újabb kivirágzáshoz jutott a hatalmas arányban megindult Katolikus Diákotthon mozgalomban. A budai kollégiumot, mint előbb az első pestit, maga vezette igazgatói minőségben 1911-ig, amikor is I. Ferenc József apostoli király előterjesztésére X. Pius pápa március 8-án a kalocsai érseki székbe kinevezett Csernoch János utódául csanádi püspökké nevezte ki. Május 14-én szentelték püspökké az Egyetemitemplomban és ez alkalommal adtáig ki először magyar nyelven is a püspökszentelés szertartását, amelyet Hanauer Á. István akkori lelkiigazgató, későbbi váci püspök fordított le. Azóta ez a szokás állandósult. A püspöki széket Temnevárott május 28-án foglalta el, mint a csanádi püspökök sorában a 87. Itt mindjárt nagy építőmunkába kezdett, elsősorban szemináriumát újította meg. De közbejött az első világháború, majd Szent Gellért egyházmegyéjének három részre való szakítása. Glattfelder püspök négy éven át védte a püspökség jogait, de végre is a románok 1923-ban kiutasították. Ekkor a Szentszék Szegedet tette meg püspöki székhelyéül és Glattfelder püspök a nagy magyar városban újabb építő munkába kezdett. Létrejött a gyönyörű székesegyház, a Fogadalmi-templom, mellette a szeminárium, melynek vezetésére letelepítette itt a jezsuitákat, ami azután az alföldi hitélet emelésére is nagy hatással volt és közvetve megindítója volt a hivatásrendi gondolatnak és a KALOT-mozgalomnak. A legutóbbi időben létrejött aztán a székeskáptalan is, külön pápai rendelkezés alapján. De Szeged püspöke folytatta az országos munkát is. A Szent Imrés gondolat továbbépítésén kívül jelentős szerepet vitt az országgyűlés felsőházában és a katolikus közélet terén irányító szerephez jutott, amikor 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett. Ebben a minőségben nemcsak oroszlánrésze volt az Eucharisztikus Világkongresszus megszervezésében, hanem irányította a benső munkát is és ő volt a megteremtője és lelke a nagyjelentőségű lelkipásztori konferenciáknak is. Mindig ünnepelt szónoka volt a Katolikus Nagygyűléseknek és más országos jellegű megnyilvánulásoknak. Hosszú évek óta állt a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének az élén és itt elmondott ünnepi beszédei mindig jelentőségteljesek voltak. A kultúra sok területén volt vezető szerepe és a művészeti kérdések iránt is mindig élénk érdeklődést tanúsított. Díszelnöke volt a Képzőművészeti Társulatnak. Számos kitüntetés érte egyházi és világi téren egyaránt. Harmincéves püspöki jubileuma után, melyet az egész ország nagy szeretettel ült meg, XII. Pius pápa 1942 június 15-én pápa trónállóvá nevezte ki. Mikor pedig gróf Zichy Gyula halálával elárvult a kalocsai érseki főegyházmegye, a pápa kegye szeptember 22-én Csanád püspökét nevezte ki a metropolitai székre. Ezt azonban nem tudta elfoglalni, mert röviddel kinevezése után súlyos betegségbe esett és hamarosan visszaadta megbízatását a Szentszéknek, mert nem foglalhatta el székét a kánonjogi kódexben előírt határidőre. A Szentatya méltányolta ezt és felmentve őt a kalocsai érseki tiszttől, meghagyta neki az érseki címet és igy mint érsek-püspök kormányozta felgyógyulása után a csanádi egyházmegyét egészen újabb megbetegedéséig, amelynek most az egész ország által fájlalt halála vetett véget. A Kormányzó Úr részvéttávirata A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország kormányzója a következő részvéttáviratot intézte Raskó Sándor prelátus-kanonok, nagyprépost, apostoli kormányzóhoz. Őszinte megmetődéssel értesültem Glattfelder Gyula Őnagyméltóságának elhunytéról. A megboldogult mint a keresztény szellem és a nemzeti gondolat lelkes képviselője nagy tudását, hitbuzgó és fáradhatatlan energiáját s egész áldozatos életét önzetlen odaadással állította nemes hivatásának szolgálatába és hervadhatatlan érdemeket szerzett különösen az ifjúság hitéletének és szociális felemelésének fejlesztése körül. Elköltözésével egyházát és a magyar közéletet ért súlyos veszteség felett bensőséges részvétemnek adok kifejezést HORTHY. A miniszterelnök részvéttávirata A Magyar Távirati Iroda jelenti: apai protonotárius, nagyprépost a csanádi Kállay Miklós miniszterelnök a követ- i egyházmegye apostoli kormányzójához e lező táviratot intézte fiaskó Sándor pár » — Mély megületődéssel értesültem nagyméltós'&gu is 'fStisztelendS 31. m.5ri Glattfelder Gyula magyar királyi titkos tanácsos, érsek, csanádi megyéspüspök, felsőházi tag elhunytáról, aki munkás és érdemekben gazdag életében kiváló képességeit mindenkor önzetlen odaadással és 'flra'Sfialaflan munkafeészslggel tárm tetta hazájának és egyházának szolgálatába. Mélyen átérezve a nagy veszteség súlyát, úgy a magam, mint a magyar királyi kormány nevében őszinte részvételmet nyilvánítom. A csanádi egyházmegye és Szeged gyásza Szeged, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Az egész csanádi egyházmegyét mély gyászba borította Glattfelder Gyula érsek, csanádi püspök halála, amiről a papság és a hívek a késő esti órákban értesültek. Szegedre este 9 óra után érkezett meg a hir a belvárosi plébániára. A város tornyaiban azonnal megszólaltak a harangok s félórán keresztül zúgtak. Dr. Takáts Sándor főispán intézkedett, hogy a városháza harangja is megszólaljon s a városháza tornyára felhúzzák a fekete lobogót. A gyászhirt mélységes megrendüléssel fogadta az egész város közönsége. Kedde® reggel a város minden középületére gyászdobogót tűztek. A szegedi lapok mind gyászkeretben jelentek meg. Valamennyi újság, közöttük az érseknek egészen haláláig egyik legkedvesebb lapja, a Szegedi Új Nemzedék vezércikkben méltatja az elhunyt érsek emberi és papi nagyságát. Mihelyt a temetés időpontját megállapítják, a város a szerint teszi meg a további intézkedéseket. Kedden reggel 8 órakor ismét minden harang megszólalt, hogy hirdesse Szeged mélységes gyászát. Az Actio Catholica gyásza Az elhunyt érsek-püspök halála alkalmából az ősi csanádi egyházmegye, az Actio Catholica és a család külön-külön gyászjelentést adott ki. A csanádi egyházmegye gyászjelentése így szól: „A csanádi egyházmegye apostoli kormányzója és a szegedi székeskáptalan, valamint az egyházmegye papsága szomorú szívvel jelentik, hogy Nagyméltósága és Főtisztelendő móri Glattfelder Gyula pápai trónálló, római gróf, a csanádi egyházmegye érsek-püspöke, magyar királyi titkos tanácsos, a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagja, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének, a Ferenc József-rend nagykeresztjének, a Kormányzói Teljes Elismerés, a Magyar Vöröskereszt I. osztályú díszjelvényének és a Nemzetvédelmi Keresztnek tulajdonosa, Szeged szabad királyi város díszpolgára, az országos Actio Catholica ügyvezető elnöke, a Szent István Akadémia tiszteleti tagja, a kát. Írók és hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete elnöke, a Szent Imre főiskolai internátus egyesület egyházi elnöke, a magyar kát., vallás- és kát. tanulmány alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottság, valamint az Országos kat. kongrua tanács tagja, a szent hittudományok doktora és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának, valamint a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karának díszdoktora. 1943. évi augusztus hó 30-án, hétfőn 20 órakor áldásos életének 70-ik, pappászentelésének 47-ik, püspökségének 32-ik, évében a betegek szentségével és a Szentatya áldásával megerősítve nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Felejthetetlen emlékű érsek-püspökünk és Jóságos atyánk holtteste folyó évi szeptember 2-án, csütörtökön reggel 9 órakor a budapesti Egyetemi templomban tartandó ünnepélyes gyászmise és beszentelés után Szegedre fog szállíttatni, ahol folyó évi szeptember 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor az általa anynyira szeretett és minden alkotása közül legjobban szívéhez nőtt Fogadalmi székesegyházban fog újabb requiem és beszentelés után a boldog feltámadásig nyugalomra helyeztetni“. Az Actio Catholica ezzel, kapcsolatban közli, hogy a kegyeletes látogatást tenni szerdán reggel 9 órától lehet a kerepesi temető halottasházában, ahova a koszorúk is szállítandók. A Pázmány-egyesület gyásza Az elhunyt Glattfelder Gyula csanádi érsek-püspök a katolikus írók és hírlapirók Országos Pázmány Egyesületének is elnöke volt. Ezzel kapcsolatban az egyesület elnöksége ezúton is felhívja az egyesület író és hírlapíró tagjait, hogy csütörtökön reggel 9 órakor a budapesti Egyetemi-templomban megtartandó ünnepi requiemen és beszentelési szertartáson minél nagyobb számban jelenjenek meg és részvételüket az Actio Catholica országos szervezési szakosztályának jelentsék. Az egyesület egyébként szerdán délelőtt a Kerepesi-temető halottasházában is megjelenik, ahol a küldöttség koszorút helyez volt nagynevű elnökének ravatalára. Glattfeldert a szegedi Fogadalmi-templom kriptájába temetik Glattfelder érsek-püspök haláláról szóló híradás után a csanádi egyházmegye minden templomában kedden reggel gyászmisét mutattak be az elhunyt érsek-püspök lelki üdvéért, míg a fővárosban az Actio Catholica országos szervezési szakosztálya, a csanádegyházmegyei apostoli kormányzósággal karöltve, rögtön megtette az intézkedéseket a budapesti beszentelésre és a holttestnek Szegedre való szállítására. Amegállapított program szerint a holttestet rejtő koporsót szeptember 1-én szerdán a késődélutáni órákban az Egyetemitemplomba szállítják, ahol díszes katafalkra helyezik. Másnap szeptember 2-án, csütörtökön reggel 9 órakor az Egyetemi templom főoltáránál ünnepi gyászmisét mutatnak be az elhunyt lelki üdvéért, majd utána a püspöknek kijáró ötös absolúció következik. Ennek megtörténte után a holttestet Szegedre szállítják és ott a Fogat ||VWWWVVVWVWVWWVWWVWVWadalmi templomba ravatalozzák fel. Másnap, szeptember 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Fogadalmi székesegyházban újból ünnepi requiem lesz, majd a beszentelési szertartás után a székesegyház kriptájába — Klebelsberg Kunó gróf földi maradványai mellé — helyezik örök nyugalomra. Az Actio Catholica országos szervezési szakosztálya a következőket közli: A csütörtökön reggel 9 órakor Budapesten az Egyetemi templomban tartandó gyászszertartáson résztvenni szándékozók részvételünket az Actio Catholica szervezési szakosztályának telefonján 185—243 vagy 183—738 szám alatt szerda délután 6 óráig jelentsék be, míg a szegedi temetésen való részvételüket közvetlenül a szegedi püspöki irodának jelentsék. Illetve a szegedi püspöki irodánál kell jelentkezni. 122 millió levéllel szaporodott idén a postaforgalom A postavezérigazgatóság most tette közzé legújabb jelentését a posta idei forgalmáról. Minden vonatkozásban nagyarányú emelkedés tapasztalható. A közönséges levélforgalom hét hónap alatt 672,7 millió darab volt. 122,7 millió darabbal, azaz több mint 20 százalékkal több, mint tavaly ezidő alatt. Ajánlott leveleket 13.3 millió darabot adtak fel, 1.7 millió darabbal többet, mint tavaly. A csomagforgalom meghaladta a 16.3 millió darabot, ami 2.6 millió darabos forgalomemelkedésnek felel meg. Feladtak idén több mint 13 millió postautalványt, 1802 80 millió pengő értékben. Ez a darabforgalom már 1.6 millió, a pénztárforgalomnál több mint 500 millió pengős emelkedést jelent. Hatalmasan emelkedett a postatakarékpénztári csekkforgalom is, amit a posta közvetített, 6,9 millió csekket kézbesített a posta 2220 millió pengő értékben. Az emelkedés tavaly óta 580 ezer csekk és 740 millió pengő. Feladtak idén 4.715.000 táviratot, 834.000 távirattal többet, mint a múlt év első hét hónapjában. A telefonforgalomnál szintén nagy emelkedés jelentkezik. A budapesti egységes hálózatba bekapcsolt készülékeken több mint 136,5 millió telefonbeszélgetést bonyolítottak le, 12 millió beszélgetéssel többet, mint tavaly. A vidéki beszélgetések száma meghaladta a 35 milliót, ez 5,7 millió beszélgetéssel több a tavalyinál. Az interurbán beszélgetéseknél is tovább tart az emelkedés. Idén 10,2 millió interurbán beszélgetést bonyolítottak le, 1,6 millió beszélgetéssel többet, mint tavaly. Jelenleg a budapesti hálózatban 97.000, vidéken 90.000 telefonelőfizető van bekapcsolva. A budapesti előfizetők száma mindössze 1000-rel, a vidékieké 7000-rel szaporodott tavaly óta. A rádióelőfizetők száma az országban 860.000, ami 78.000- rel több a tavalyi előfizetők létszámánál. Biztos siker, gyors eredmény, ha hirdet a Nemzeti Újságban