Nemzetnevelés, 1943 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1943-12-15 / 24. szám
1943 dec. 15 NEMZETNEVELÉS 189 Kisházi Mihály: A Szivgárdavezetés segédkönyve c. vezérkönyvet a bíboros-hercegprímás 8203/1443. sz. alatt a katolikus népiskolák számára engedélyezte. A könyv ára 5.— pengő. Kapható és megrendelhető: Rothnggel Gábor könyvkereskedésében, Esztergom. (Keresztény cég.) Postacsekk: 51.876. I____________ Nevelés és szoktatás. Irta: Fuchs Ilona. A XX. század, modernkor testkultusza új irányokat szab az ifjú nemzedéknek. A különböző testedző sportok, versenyek, műugrások mind nemes célt akarnak szolgálni. A szabadban való fürdés és napozás az emberek ezreit vonzza a víz hulláma után a napfényre. Ma ránevelik az ifjúságot arra, hogy testedzés közben hogy szórakozhat nemesen és üdülhet fel. Régen is megvoltak ezek az üdülést szolgáló tényezők, de mert nem volt szokás strandolni vagy műugrani, tehát nem akadtak pártfogói. A szokás tömegeket tud magához vonzani az élet bármely vonatkozásában véve. Ezen épülnek fel a különböző társadalmi szokások vagy népszokások, melyek megnyilvánulnak a nemzetek életében. A gyermek világa kicsiny, de az ő egyéniségének mérföldes csizma, melyben a nevelésen keresztül a helyes és helytelen szokások rejlenek. A pólyásbaba sír, ha nem ring a bölcsője, mert úgy szoktatták. A neveléssel küszöböljük ki a ferde szokásokat . Ami helytelen, azt egyszer sem tűrjük meg. Vannak emberek, akik szokásból teszik a jót vagy rosszat. Egy szeszivó fiatalember panaszkodva sajnálkozott a hibáján. Édesapját okolta, aki már 10 éves korában elvitte a kocsmába, hogy versenyt igyon vele. Barátainak ezzel dicsekedett, íme a szoktatás. Felnőtt korban nehéz elválni szokásainktól. Meg lehet szokni a jócselekedeteket is. Van, aki csak szokásból teszi a jót, mert kis korától ezt nevelték bele. Ezért fontos, hogy a modern gyerek ne legyen a felnőttek társaságában, mert az ott látottakat és hallottakat könnyen magáévá teszi. Például: tetszik neki a cigarettázás. Zsebretesz egy dobozzal és másnap társaival együtt kipróbálja e remeknek kínálkozó élvezetet. Hogy egyedül ne legyen, még a leányokat is belevonja. Ki felel e cselekedetért? Nem a gyerek, hanem aki bevezeti őt oda, ahol neki nincs helye még. Ezért nem tud sokszor pajtás és felnőtt között különbsé- get tenni és ez okozza a tiszteletlenséget. A gyereket szoktassuk a gyerekszoba miliőjébe, a neki megfelelő korú barátokhoz. Ne lássa a felnőttek szórakozásait és még kevésbbé figyelje társalgásukat. Szoktassuk rendre, tisztaságra ! Tanulja meg játékait helyretenni. Iskolai felszerelése és munkája legyen mindig pedáns. Tanítsuk meg mások megbecsülésére és az önző «én» fogalmát szorítsuk háttérbe. A gyerek előtt jó példa legyen, hogy az adott szó szent legyen előtte. Ez sokszor attól függ, hogy ki irányítja ebben : nevelő, barát vagy más. Amit egyiknek nem tesz meg, ugyanazt megteszi örömmel a másik szavára. A gyerek ingadozó jellem. Ezt a szeretet egyensúlyával kell erősíteni. A mai kor sok nehéz feladatot ró a nevelőre, de nem szabad a gyerekhibák tömkelegében elveszítenie lelki egyensúlyát. A türelem tövises rózsája fonódjék a nevelés és szoktatás rögös útjához, hogy a testedző ifjúság szebb jövőt teremthessen. EGYESÜLETI ÉLET Kerületi tanítógyűlés Pakson. A dunaföldvár esperesi kerület katolikus tanítósága november 21-én tartotta meg hosszú kényszerű szünet után elsőízben kerületi gyűlését. A gyűlés előtt 9 órakor szentmise volt, mely alatt a paksi elemi népiskola fiúkara egyházi énekeket adott elő áhítatkeltő módon. A kart Kern József kántortanító és Nagy István tanító tanították be. A gyűlést Solymár Gábor kerületi esperestanfelügyelő nyitotta meg és pedagógikus szempontból világította meg az áldozatkészségre való nevelés fontosságát. Üdvözölte a gyűlésen megjelent dr. Kornis István járási főszolgabírót és nejét. Ott voltak a helyi községi tantestület tagjai is, élükön Németh Mihály igazgatóval, a község képviseletében Tarisznyás Gerő főjegyző jelent meg. Az elnöki megnyitó után Geyer József felügyelő-igazgató tartotta megnyitó beszédét, melyben megemlékezett Virág püspök jubileumáról és az elhunyt Braun István apátról. Ezután Zord Anna dunakömlődi igazgató tanítónő, Weier Margit és Szarka Ilona paksi tanítónők tartottak nagy tetszéssel kísért tartalmas előadásokat, majd a tisztújítás során a kerület egyhangúlag a régi vezetőséget választotta meg. Megalakult a Komáromvidéki Rk. Népnevelők «Komáromi Köre». A Komáromvidéki Rk. Népnevelők Egyesületének «Komáromi Kör»-e október 25-én tartotta alakuló ülését a Majláth-fiúiskolában, nagy érdeklődés mellett. Az ülést Cseri István esperes, tanfelügyelő nyitotta meg, majd Hofbauer Lászó dr. kir. tanfelügyelő mondott beszédet, amelyben a tanítói összefogást hirdette. Dinnyés Károly egyesületi elnök beszéde után a tisztikar megválasztására került sor. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Pathó László komáromi tanítót választották meg, társelnök Kossányi István (Ekecs), jegyző Petőfalvi György (Őrsújfalu), pénztáros Szép A. Jenő (Komárom). A megválasztott tisztikar nevében Pathó László mondott köszönetet a bizalomért, majd Turcsán Ottmár tanító «A tanító önképzése» címmel rendkívül érdekes előadást tartott, a jelen voltak nagy tetszése és elismerése mellett. Az ülés a Himnusz eléneklésével ért véget. A Dorog-espereskerületi tanítói kör 1. év november 24-én tartotta alakuló s tisztújító közgyűlését Dorogon a bányatársulati Munkásotthonban, amelyen majdnem valamennyi tag megjelent. A tanítói kör 10 évig mint az A. C. dorogi kerületének kulturális szakosztálya működött. E munkát dr. Torna Imre