Néphadsereg, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1977-11-12 / 46. szám
Le kell dolgozni! Bevonulásom előtt ösztöndíjas szerződést kötöttem, aminek alapján három évig kell a munkáltatónál dolgoznom. Időközben bevonultam sorkatonai szolgálatra. Azt szeretném megtudni, hogy a sorkatonai szolgálat ilyen esetben beszámít-e az ösztöndíjba, illetve az ösztöndíjas időbe? Nagy János honvéd A sorkatonai szolgálat 1970 óta minden körülmények között munkaviszonyban töltött időnek számít. Nem vonatkozik ez azonban az ösztöndíjas időre, mert a munkáltató jogosan várja el, hogy annyi ideig dolgozzon munkahelyén, mint amennyi ösztöndíjat kap. Ennek figyelembevételével tehát a három évet le kell dolgoznia. Utazási költség Szakközépiskolában végzem tanulmányaimat. Kérdésem: mikor illeti meg a polgári alkalmazottat — tanulmányai folytatása esetén — utazási költségtérítés? Varga Pál A szakközépiskola illetve a felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán továbbtanuló polgári alkalmazottat, ha a munkakörére előírt szakképzettséget szerzi meg, vagy a munkahelyén tanulmányi szerződést kötött, évente legfeljebb tíz alkalommal illeti meg a kötelező foglalkozásokra és a vizsgákra történő utazáshoz szükséges költség, abban az esetben, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől 50 km-nél távolabb van, és a dolgozó átlagkeresete 2 500 forintot, vagy az egy főre jutó családi jövedelme az 1 500 forintot nem éri el. Egyéni elbírálás alapján a kereseti, illetve a jövedelmi korlátoktól függetlenül is engedélyezhető az útiköltség megtérítése. Megjegyezzük még, hogy azt a polgári alkalmazottat, aki a marxizmus-leninizmus esti egyetemen az általános és szakosított tagozaton, valamint a politikai főiskolán tanul, utazási költségtérítés szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki a munkakörére előírt szakképzettséget szerzi meg. Dolgozhat, de... Feleségem ez év májusában ment nyugdíjba. Gyermekgondozónő. Arra számítottunk, hogy nyugdíjának folyósítása mellett korlátozás nélkül dolgozhat. Most azt közölték vele, hogy rá nem vonatkozik ez az intézkedés. Mi a helyzet valójában? Szekszárdi Péter Valóban van olyan intézkedés, amelyek alapján a nyugdíjas egészségügyi dolgozók meghatározott munkakörben, ilyen például a gyermekgondozónői is — 1977. január 1-től 1977. december11-ig mentesülnek a foglalkoztatási korlátozás alól. E kedvezményben azonban csak azok a nyugdíjasok részesíthetők, akiknek nyugdíjazására 1977. január 1. napja előtt került sor. Táppénzre jogosult Jogosult-e a dolgozó nő táppénzre arra a napra, amikor beteg gyermekét a bölcsődéből ki kell hoznia? Kovács Péterné igen. Ilyen esetben ugyanis már azon a napon is ápolnia kell a beteg gyermekét. A munkáltatónak akkor tudja ezt a napot igazolni, ha táppénzes állományba veszik. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az anya a kórházból hozza ki gyermekét és otthon tovább kell ápolnia. GYES — családi pótlék Két gyermekem van. Házasságunkat a közelmúltban felbontották. Férjem időközben bevonult sorkatonai szolgálatra. A bíróság gyermektartást állapított meg, és most nem tudom, hogy volt férjem katonai szolgálata alatt kitől kapom meg ezt az összeget. Somogyi Ferencné volt férje a sorkatonai szolgálat ideje alatt gyermektartást valóban nem tud fizetni. Kérelmükre azonban a helyi tanács családi segélyt állapít meg. Ezt mindaddig folyósítják, amíg volt férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Nem írta, hogy munkaviszonyban áll-e? Ha igen, akkor saját jogán családi pótlékban is részesül. Ha nem, akkor — mivel két gyermekük van — volt férje jogán folyósítják a családi pótlékot is. Csak a határig! Kérheti-e az NDK-ba utazó, amikor családját meglátogatja, az utazási költségek megtérítését? Tamasics László honvéd Ilyen esetben az utazási költség a Magyar Népköztársaság országhatáráig (határállomásig) és onnan vissza, a helyőrségig téríthető meg. Nem fegyelmi Fegyelmi büntetés hatálya alatt áll-e az a dolgozó, aki „megrovás” illetve „szigorú megrovás” büntetésben részesült? Tordai János Nem. A „megrovás” és a „szigorú megrovás” nem súlyos fegyelmi büntetés. A jogszabály szerint pedig csak a súlyos fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó áll a fegyelmi hatály alatt, a büntetés jellegétől függően egy-három évig. (Pl. fegyelmi elbocsátás esetén három évig). Ennek alapján a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozókra vonatkozó hátrányok, pl. jutalomból való kizárás, a „megrovás” és a „szigorú megrovás” fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozókra jogszabály alapján nem vonatkoznak. Jubileumi jutalom Van-e levonásnak helye a jubileumi jutalom összegéből, és mikor évül el az arra való igény? Dudás Péter A jubileumi jutalom nem vehető figyelembe a nyugdíjalapnál, sem a betegség idejére járó kereset számításánál. Figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításánál is. (Pl. óvodai térítési díj stb.) A jubileumi jutalomból semmilyen címen nem lehet levonni. A jubileumi jutalomra megszerzett jogosultság a szolgálat ideje, illetve a munkaviszony fennállása esetén nem évül el, annak kifizetése bármikor kérhető. A munkaviszony — szolgálati viszony — megszűnése után az elévülési idő három év, azt követően jubileumi jutalom kifizetése jogszerűen már nem követelhető. SZAKÁTS TAMÁS: Több napra terjedő kiküldetés esetén a kiküldött köteles a helyőrségbe naponta visszatérni, ha napi feladatainak ellátása után menetrendszerű közlekedési eszközzel másfél óra utazással oda visszatérhet. Feltéve, ha a visszaérkezés és az újbóli elindulás között 10 óra időtartam van és a kiküldetés összköltségeiben — az utazási költség felmerülése mellett is — megtakarítás érhető el. HORVÁTH PÉTER őrmester: A nőtlen, illetőleg hajadon hivatásos és továbbszolgáló katona különélési, vezénylési díjra akkor jogosult, ha hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az áthelyezés, vezénylés időpontjában közös háztartásban együtt él keresőképtelen szülőjével, s eltartásáról kizárólag ő gondoskodik. KOLOZSI PÉTER honvéd: A tartalékos katonai kiképzésre bevonultak a honvédség részéről segélyben nem részesíthetők. • TÓTH FERENC hadnagy: A családalapítási előleg kamatmentes. Visszafizetni az összeg nagyságától függően 2—5 év alatt kell, a részleteket az illetményből vonják le. Egyébként azt a tisztet vagy tiszthelyettest, aki a néphadseregben folyó szocialista versenymozgalomban az előleg folyósítását követően elnyeri a „kiváló” címet, az előleg tíz százalékának megfelelő öszszegben mentesíteni kell a visszafizetés alól. Minden további „kiváló” cím elnyerése után is tíz-tíz százalék kedvezmény jár. A tíz százalékos kedvezmény minden esetben az előleg eredetileg megállapított összegére — tehát nem a fennálló hátralékra — értendő. HAJLASZ JÓZSEF őrvezető: A rendkívüli szabadság engedélyezésére jogosult parancsnok követelheti, hogy a katona a szabadságra okot adó feltételeket a tanács vagy más hivatalos szerv vezetője által kiállított irattal igazolja. Ezt az iratot a szabadság kérésénél, de legkésőbb a szabadságról való visszatérés után kell bemutatni. Pályázati hirdetmény középiskolai katonai kollégiumi felvételre A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet középiskolai katonai kollégiumi felvételre. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — szülői, illetve gyámhatósági egyetértés és a szerződés megkötése után — a magyar néphadsereg valamely középiskolai katonai kollégiuma növendéki állományába kerülnek. A középiskolai katonai kollégiumok Eger, Nyíregyháza és Tata városokban működnek. A növendékek a városi középiskolákban (gimnáziumokban, szakközépiskolákban) folytatják tanulmányaikat. A tanulmányi idő alatt a növendékek teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, zsebpénz, teljesítménypótlék, kulturális és sporteszközök) részesülnek, így a szülők anyagi megterhelése nélkül biztosított számukra a tanulás lehetősége, valamint a kulturális és sportolási igények kielégítése. A jelentkezés feltételeiről a szülőket, nevelőket (gondviselőket) az általános iskolák igazgatóit, tanárait és az érdeklődőket a következőképpen tájékoztatjuk: Felvételre azok az általános iskola 8. osztályában tanuló fiúgyermekek pályázhatnak, akik vonzódnak a hivatásos katonai pálya iránt; szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy a középiskola eredményes befejezése után felkészültségüknek, érdeklődési körüknek megfelelően, tanulmányaikat a magyar néphadsereg valamely katonai főiskoláján folytatják. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészségi és fizikai alkalmasság, a jelentkezési lapon szereplő tárgyakból legalább „jó” (4) eredmény, a „Szerződés”-ben rögzített feltételek vállalása. A jelentkezésnél — a feltételeknek való megfelelés esetén — előnyben részesülnek: a többgyermekes fizikai dolgozók gyermekei; az egyedüli szülő által eltartottak és eredményeik alapján továbbtanulásra érdemesek; az állami nevelőintézetekben átlagon felüli eredménnyel és szorgalommal tanulók; a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak gyermekei, akik tehetségük alapján továbbtanulásra alkalmasak; azok a jó képességű, tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulását családi és szociális körülmények egyébként nem teszik lehetővé. A feltételeknek megfelelt pályázók „Jelentkezési lap”-ot töltenek ki, melyet a közvetlen hozzátartozókra is vonatkozó részletes önéletrajzzal kiegészítve az iskolaigazgató útján a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságnak kell benyújtani. A kollégiumi felvételre való jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A katonai kollégiumba történő jelentkezést a rendszeresített általános iskolai továbbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A pályázók az alkalmasság megállapítása céljából — felügyelet mellett — 1978. április hónapban, a megjelölt helyen felvételi vizsgán vesznek részt. A jelentkezők hozzanak magukkal a területileg illetékes TBC gondozóintézet által kiadott — 3 hónapnál nem régebbi — mellkas röntgenernyő fényképet. Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetéssel rendelkeznek; továbbá a Magyar Partizán Szövetség tagjainak, a munkásmozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hősi halottainak gyermekei, valamint a nemzeti gondozottak, az arról szóló igazolást a felvételi bizottságnak mutassák be. A döntésről a pályázókat (szülőket, gondviselőket) az illetékes katonai parancsnokságok május 31-ig írásban értesítik. A pályázati határidő: 1978. február 20. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Szocialista állam született A Téli Palota bevételével és az Ideiglenes Kormány letartóztatásával befejeződött a pétervári fegyveres felkelés. A nép nagyszerű, forradalmi győzelmet aratott a burzsoázia fölött. A forradalom győzelmének időpontjában már együtt ült a II. összoroszországi kongresszus, amely október 25-én (november 7-én) este 10 óra 45 perckor nyílt meg a Szmolnijban. A Téli Palota elfoglalásának hírére a kongresszus elfogadta a „Munkások, katonák és parasztok!” című felhívást, amelyet Lenin fogalmazott. Ez kimondta: „A kongresszus a munkások és a helyőrség Petrográdban végrehajtott győzelmes felkelésére támaszkodva kezébe veszi a hatalmat.” A felhívás deklarálta, hogy a hatalmat vidéken is, a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjei veszik át, amelyeknek biztosítaniuk kell a forradalmi rendet. A kongresszus szovjetköztársasággá nyilvánította Oroszországot, amelyben a szovjethatalom az egyetlen törvényes hatalom. Ezzel a szavazással virradt fel 1917. október 26-a, a szovjetállam legelső napja. „A külszín teljesen nyugodt volt — írja John Reed, az amerikai szemtanúk, mintha mi sem történt volna. Az emberek végezték a dolgukat. Petrográdban jártak a villamosok, az áruházak, az éttermek nyitva voltak, a színházak játszottak ...” Este folytatta munkáját a szovjetkongresszus ülése. A küldöttek figyelmének középpontjában Leninnek a békéről és a földről tartott beszédei állottak. Amikor Lenin szólásra emelkedett, hosszú perceken át zúgott a taps, a küldöttek forrón ünnepelték vezérüket. Ő maga csendesen állt, majd többször is intett: hagyják abba, engedjék szóhoz jutni. Legelső mondata ez volt. ..Most hozzálátunk a szocialista rend felépítéséhez!” Lenin először a békéről szóló dekrétum általa megfogalmazott tervezetet ismertette. Ebben a szovjet kormány a következő javaslattal fordult az összes hadviselő népekhez és kormányaikhoz: haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az annexió és hadisarc nélküli igazságos, demokratikus békéről. A dekrétum leleplezte a háború imperialista jellegét, megbélyegezte a háború kirobbantóit, és megmutatta a kivezető utat. A továbbiakban javasolta a hadviselő országok kormányainak , hogy haladéktalanul kössenek legalább három hónapos fegyverszünetet, s ennek ideje alatt tartsák meg a béketárgyalásokat. Bejelentette a szovjet kormánynak azt a szándékát, hogy nyilvánosságra hozza „a földbirtokosok és tőkések kormánya által 1917 februártól október 25-ig jóváhagyott vagy megkötött titkos szerződések” szövegét és e szerződések egész tartalmát „feltétlenül és azonnali hatállyal semmisnek nyilvánítja.” A II. szovjetkongresszus egyhangúlag jóváhagyta a békéről szóló dekrétumot, a szovjethatalom első dekrétumát, így indult meg a szovjet kormány hosszan tartó, lankadatlan küzdelme szovjet-oroszország és a világ népeinek békéjéért és biztonságáért, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésére vonatkozó lenini elvek érvényesítéséért, a nemzetközi kapcsolatoknak a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága alapján történő fejlesztéséért. Második előadói beszédében Lenin a földkérdéssel foglalkozott, amely a dolgozó nép milliós tömegeinek életbe vágó érdekeit érintette. A Lenin által javasolt „Földről szóló dekrétum” azonnal és minden megváltás nélkül megszüntette a földesúri földtulajdont, s kimondta, hogy a különféle földbirtokokkal és felszereléseikkel a járási földbizottságok és a parasztküldöttek járási szovjetjei rendelkeznek. A dekrétum külön leszögezte, hogy a parasztok és a kozákok földjeit nem kobozzák el. A földről szóló dekrétum kinyilvánította, hogy mindörökre megszűnik a föld magántulajdona, s a föld állami tulajdonba megy át. Ugyanakkor megtiltották a föld adásvételét, bérbeadását, a bérmunka alkalmazását, s bevezették az egyenlő földhasználatot a munka- vagy a fogyasztási norma alapján, elrendelték, hogy időről időre újra kell osztani a földet. A kongresszus a földről szóló dekrétumát is egyhangúlag elfogadta, s ez az okmány lett a szovjethatalom agrárpolitikájának alapja. Végül a kongresszus határozatot fogadott el a munkás-paraszt kormány megalakításáról; a Népbiztosok Tanácsa elnökévé Vlagyimir Iljics Uljanovot , Lenint választották. A szocialista állam megszületett, létrejött a munkáshatalom, de voltak, akik ezt meg akarták semmisíteni. Miközben a szovjet kongresszus október 27-e hajnalán bezárult, Kerenszkij — a szökött miniszterelnök — Krasznov tábornok kozákjaival a főváros felé közeledett. Megkezdődött a szovjethatalom gigászi küzdelme a proletár forradalom vívmányainak védelméért, megszilárdításáért. Sz. M. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. Főszerkesztő: SZEPESI FERENC. Főszerkesztőhelyettes: BALLAGÓ LÁSZLÓ. Olvasószerkesztő: NÉMETH GYÖRGY. Tördelő- és képszerkesztő: FÖLDIÁK GYÖRGY. Szerkesztőség: Budapest Vill., Kerepesi út 29 B. Telefon: 343-700. Postacím: 1440 Budapest, Pf. 22. Felelős kiadó: Zrínyi Katonai Kiadó, Bedő László igazgató. Készült a Zrínyi Nyomdában. Megjelenési törzsszám: 77.2313 246. Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető postahivatalokban, kézbesítőknél és a Posta hírlapüzleteiben. Indexszám: 25654.