Néphadsereg, 1983. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Az elmúlt évtizedben megélénkült hadseregünkben a csapathagyományok ápolása, egyre több katonai intézet és alakulat kezdte meg történetének részletes feldolgozását. Néphadseregünk napjainkig terjedő történetéről azonban még nem készült átfogó, elemző történeti munka, pedig társadalmunkban — éppenúgy, mint hadseregünkben — megnőtt az érdeklődés, és sok kérdés fogalmazódott meg hadseregünk megalakulásával, fejlődésével és jelentős eseményeivel kapcsolatban. A néphadsereg történetének kutatására és feldolgozására vonatkozóan, miniszteri és politikai főcsoportfőnöki intézkedés született, s e közös új feladatról DR. LIPTAI ERVIN ezredessel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokával beszélgetett KACSÓ LAJOS, lapunk rovatvezetője. " Milyen körülmények tették időszerűvé a néphadsereg történetének átfogó kutatását? — Ismeretes, hogy az elmúlt esztendőkben jelentősen megnőtt az érdeklődés a magyar nemzeti múlt eseményei iránt, s különösen sok kérdés vetődött fel és maradt még válaszolatlanul történelmi félmúltunkkal kapcsolatban. A magyar honvédő erők ezeréves történetét intézetünk munkatársai a „Magyarország hadtörténete” című terjedelmes kézikönyvben foglalták össze, amelynek első kötete már nyomdába került. Néphadseregünk történetének átfogó kutatása és tudományos igényű feldolgozása azonban olyan nagy, szellemi vállalkozás, amely csakis szélesebb alapokon, sok-sok ember aktív közreműködésével kezdődhet meg. Mint ahogy a most kiadott kutatási terv is hangsúlyozza, néphadseregünk forradalmi átalakulásban született, a társadalom szerves részeként élt és fejlődött. Jellege, funkciói, céljai, valamint több évtized bonyolult viszonyai között szerzett tapasztalatai különleges helyet biztosítanak számára szabadságharcos, forradalmi hadseregeink sorában. A közel 40 esztendő már olyan jelentős történelmi periódus, amely módot ad törvényszerűségek és tendenciák felismerésére, megfogalmazására. Ez most már a jelen és a jövő érdekében halasztást nem tűrő feladatunkká vált. Ez a nagy, szellemi vállalkozás időszerű azért is, mert a következő évtizedben, amikor sor kerül hadseregünk újabb minőségi fejlődésére, az idősebb, hivatásos katonák jelentős része — akiknek alkotószerepe volt az elmúlt évtizedek történetében — kiválik az aktív szolgálatból. Ez is megkívánja néphadseregünk útjának hiteles feltárását, annak érdekében, hogy a felnövekvő, fiatal katonanemzedékek okuljanak belőle és hasznosítsák munkájukban. Az emberölzönyi időszakban nem kevés az olyan eredményünk, amelynek hagyománnyá kell válni, s például szolgálhat a fiatalabb nemzedékek számára. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. április 28-i határozata, mint ismeretes, feladatul adta néphadseregünk számára, hogy tudományos igénynyel dolgozza fel s tegye közkincssé a szocialista hadsereg fejlesztése során szerzett tapasztalatokat, történelmi eseményeket. Ezek a körülmények tették szükségessé és időszerűvé néphadseregünk történetének feltárását s köteleznek bennünket arra, hogy ezt a nagyszabású, kutató- és feldolgozómunkát, az eddigi eredmények felhasználásával, közösen megkezdjük. Hadseregünkben az elmúlt évtizedek során már felnőtt a tudományos munkára alkalmas káderek nemzedéke, amely ismereteik és tapasztalataik birtokában képes néphadseregünk történetének átfogó kutatására és feldolgozására. — A néphadsereg története átfogó kutatásának melyek a legfontosabb céljai? — Az elsődleges cél a tudomány szolgálata, a hadtudomány, valamint a történelemtudomány gazdagítása. Ennek a nagyszabású munkának a másik fontos célja: új szellemi muníciót adni a történelmi tudat formálásához. Néphadseregünk történetének közkinccsé tétele bizonyára nagy segítséget jelent majd a honvédelmi nevelőmunkában és a reális történelemszemlélet formálásában. A most megkezdődő nagyszabású kutatás az 1945-től 1980-ig terjedő időszak történetének alapos feldolgozására irányuló néphadseregünk történetének, fejlődésének valamennyi fontos vonulatát vizsgálja. A kutató- és feldolgozómunka gondosan áttekinti néphadseregünk alapvető szervezeteinek — vezető szerveinek, haderőnemeinek, fegyvernemeinek, szolgálati ágainak és főbb intézményeinek valamint a * ' . * . - - csapatok — történetét. Átfogó elemzésre kerül néphadseregünk anyagi-technikai fejlődésének és gazdálkodásának története, a katonákról való gonddoskodás, a szolgálati és az életkörülmények alakulása. Akutató- és feldolgozómunka ki-1947-ben jelent meg a főváros utcáin ez az új hadsereget népszerűsítő plakát Emlékezetes pillanatot megörökítő fotódokumentum 1949-ből: Pálffy György, Nógrádi Sándor és Sólyom László altábornagy egy rendezvényen Fotó: MARKUS ANDRÁS és archív Tisztavatás a Kossuth Akadémián 1949-ben terjed a harckészültségi és mozgósítási rendszer fejlődésére, a kiképzés történetére és a káderhelyzet alakulására. Kutatógárda elemzi majd a politikai irányítás, a hadseregünkben folyó politikai nevelőmunka fejlődését, a területi szervekkel való együttműködés tanulságait és a polgári lakossághoz fűződő kapcsolat alakulását, Így tehát rendkívül széles körű, hadseregünk valamennyi szervét, intézményét és alakulatát érintő kutató- és feldolgozó munka került napirendre. — Joggal vetődik fel a kérdés: hadseregünkben milyen erők vesznek részt ebben a nagy szellemi vállalkozásban? — A miniszteri parancs is hangsúlyozza, hogy a néphadseregünk történetével kapcsolatos munka, a hadsereg tudományos tevékenységének egyik központi feladata, s ennek elősegítése, az aktív közreműködés valamennyi parancsnok és politikai munkás fontos teendője. A különböző szintű koordinációs bizottságok, kutatócsoportok és kutatók kijelölése hamarosan megkezdődik. Mi a Hadtörténeti Intézetben külön munkacsoportot hoztunk létre erre a feladatra. S itt hangsúlyoznom kell, hogy a néphadseregünk történetével kapcsolatos kutató- és feldolgozómunkában az arra alkalmas nyugdíjas tisztek széles körű bevonása nélkülözhetetlen. Néphadseregünk történetének kutatásában tehát a hadtörténészektől a sok tapasztalattal rendelkező nyugdíjas tisztekig sokan részt vesznek majd. — Mennyi időt vesz igénybe ez a nagyszabású, szellemi erőfeszítést és körültekintést igénylő munka? — Ez valóban rendhagyóan nagy munka, előreláthatólag egy évtizedet vesz igénybe. A tervek szerint a következő két-három esztendő folyamán a munka elsősorban az anyaggyűjtésre, az alaptanulmányok elkészítésére irányul. A kutatás megszervezésében, az összegző és a publikációs tevékenység irányításában nagy szerepe lesz a most szerveződő koordinációs b■zottságoknak. A munkát meggyorsíthatja a különböző dokumentumok előkészítése, hozzáférhetővé tétele. Az ezzel összefüggő feladatok megoldásán is dolgozunk. Intézetünkben folynak a kutatásban résztvevők segítésére szolgáló „Módszertani útmutató” elkészítésének munkálatai. — Hogyan válnak közkinccsé ennek a mintegy 10 évig tartó feltáró, elemző munkának az eredményei? — A néphadseregünk történetének feldolgozására irányuló nagyszabású szellemi tevékenység értelmét csak az adhatja meg, hogy a kutatások eredményeit — a célszerűség szem előtt tartásával, — széles körben hozzáférhetővé tesszük, hasznosítjuk. Meggyőződésem, hogy már maga a kutatási folyamat, a megtett út felmérése felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat adhat mindazok számára, akik e feladatokat komolyan veszik. A munka végső fokon egy-egy téma tudományos összefoglalására irányul, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tartanánk hasonlóan fontosnak az eredményeknek a különböző szükségleteknek és igényeknek megfelelően változatos formákban történő publikálását. A bevonuló sorkatonáknak a csapathagyományokhoz való kötődését szolgáló népszerű csapattörténetek kiadása éppenúgy nélkülözhetetlen feladat, mint a fegyvernemek története, vagy mint az, hogy a néphadseregsajtójában rendszeresen lássanak napvilágot az elmúlt évtizedek eredményeit, jelentős eseményeit és kiemelkedő tetteit bemutató cikkek és tanulmányok. A szűkebb körök részére készülő, viszonylag kis példányszámú munkák mellett sok szélesebb érdeklődésre számot tartó könyv, nagyszámú tanulmány, cikk megjelenésére számíthatunk a következő években. Úgy gondolom, hogy a csapatmúzeumok anyaga is jelentősen gazdagodik. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum távlati tervében a Magyar Néphadsereg történetének monografikus összefoglalása a soron következő legfontosabb feladat. Néphadseregünk történetének feltárása közös, új feladat Nemcsak időszerű, hanem halaszthatatlan feladatunk lett néphadseregünk múltjának, hagyományainak kutatása és elemzése (dr. Liptai Ervin ezredes) A Duna aknamentesítésére induló flottilások I