Néphadsereg, 1988. július-december (41. évfolyam, 27-53. szám)
1988-12-31 / 53. szám
Nevet a század A CSILLAGÁSZ A harmincas években egy neves csillagász meghívást kapott a budapesti Tiszti Kaszinóba. A társaságában egész este a lóversenyről, a kártyáról meg a nőkről folyt a szó, a csillagász meglehetősen félszegen viselkedett. Amikor eltávozott, megszólalt az egyik huszár őrnagy: — Uraim! Őszintén szólva én nem láttam semmi különöset ebben a neves emberben. A társaságból csupán egy ifjú főhadnagy vette pártfogásába a csillagászt: — Bocsássanak meg neki, uraim! Nem csoda, ha egy csillagász elfogódott, amikor itt annyi csillagot lát, ami nincs a helyén ... A SZAMÁRTEJ két jutási őrmester beszélgetett az ezredgyengélkedőn. — Képzeld, már egy hete gyomorgörcseim vannak, és nem használ semmiféle orvosság. — Tudod mit, pajtás? Igyál szamártejet, az biztos jót tesz. Engem egy nap alatt meggyógyított. — Az semmit sem jelent — válaszolta a beteg őrmester. — Hiszen számodra az anyatej volt. közhír Bizalmas utasítás a községházára; nem szabad híreket terjeszteni a szovjet előrenyomulásról. A kisbíró nemsokára már az utcákon pergeti a dobját: — Közhírré tétetik, hogy gyónnek az oroszok, de nem szabad híresztelni! JÓSLATOK A második ötéves terv végére minden tisztnek lesz rádiója, televíziója és saját helikoptere — mondta az előadó. — Aztán minek az a helikopter? — kérdezte valaki. — Hát, mondjuk, maga megtudja a televízióból, hogy Nyíregyházán gyerek- és női csizmát osztanak, akkor csak felpattan a helikopterre és előbb kerülhet sorra, mint a debreceniek. ŐSZINTE VÁLASZ Sokadik békekölcsönjegyzés van a laktanyában. Az egyik törzsőrmester nem jegyez. Kérdik, miért? — Nézze, őrnagy elvtárs, van már egy, Inotám. Van Kazincbarcikám. Van egy kohóművem Sztálinvárosban. Most szeretnék végre lódenkabátokat is venni a kamaszfiaimnak. BÜNTETÉS A katonajogász konzultációt tartott a tisztjelölteknek. Egy hallgató megkérdezte: — Alezredes elvtárs, mi a büntetése a bigámiában élő embernek? — Két anyós — hangzott a válasz. ELFOGADHATÓ — Tulajdonképpen mi vitte arra, hogy 13 évi házasság után álljt kiáltson és beadja a válókeresetet? — kérdezte a politikai helyettes az egyik századparancsnoktól. — Az az igazság — vallotta be a tiszt —, hogy csak most jutottam szóhoz! SZÁMVETÉS Az alegység ifjúsági titkárának beszámolójából: — A legtöbb alegységnél az a baj, hogy a katonák egyik fele végez szinte minden társadalmi munkát, míg a másik fele nem csinál semmit. Én a legnagyobb megelégedéssel jelenthetem, hogy a mi századunknál ez pont fordítva van. MEGHÍVÁS VACSORÁRA Szilágyi tizedes kimenő előtt felhívta a menyasszonyjelöltjét. — Mondd Éva, akarsz ma este velem vacsorázni? — Igen. Nagyon szívesen. — Rendben van, akkor este hétkor ott leszek nálad. Mi jót főztök? RELATIVITÁS A mama ingerülten korholja a lányát: — Nem sül ki a szemed? Tegnap este megint egy vadidegen katonával csókolóztál. — Óh, mama, ha legalább vad lett volna . .. HALADÁS Fiatal lány korholja a vőlegényét. — Mindig azt mondtad, hogy az egész világot jelentem számodra. — Igaz, de tudod, a tiszti iskolán jelentősen bővültek a földrajzi ismereteim. ROSSZ LELKIISMERET Az őrmesteri iskolából hazajövet megkérdezi a kisfia: — Apu, mit jelent az, hogy az alma nem esik messze a fájától? — Ki mondta ezt neked? — A tanító néni. — Biztosan megint gorombáskodtál a pajtásaiddal. GYENGÉD KRITIKA A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián fiatal mérnök főhadnagy oktatta a híradás-technikai ismereteket. Amikor az egyik százados hallgató hibásan oldotta meg a matematikai feladatot, a fiatal tiszt diplomatikusan így közölte vele az eredményt: — Azt a feladatot, amelyet ön kapott kétféleképpen lehet jól megoldani, ön a harmadik megoldást választotta. ÉRDEKELTSÉG Az őrmester favicceket mesélt. Az egész szakasz hangosan nevetett, csak egy harcos vágott komoly képet. — Miért nem nevet? — kérdezte tőle az őrmester. — Jelentem azért, mert nem érdemes. A múlt héten az őrmester elvtárs legrosszabb viccén én nevettem a legjobban, mégsem kaptam kimaradást. VÁLASSZON KÉPALÁÍRÁST! 1 - Mi nyitottak vagyunk, elvtársak, ide mondjátok, bele a fülembe. 2 - Barátaim, a pártmunka dicséretét is hangosan kell mondani, nem csak a kritikáját! X - Jól értettem, elvitltem, azt kérdezted, hogy jövőre hányféle párttitkár lesz? MIT NÉZNEK A FIATALOK? 1 Az összezárt lábfejek szögét? 2 A puska hossztengelyének párhuzamosítását? X Mi mást? - Imádom az erős férfiakat! MIÉRT MENEKÜLNEK AZ OSZTRÁKOK? Exkluzív interjú Galambos József honvéddal Mint arról már korábban hírt adtunk, felszámolják a határaink menti műszaki zárat. A nemzetközi jelentőségű eseményről ezúttal először fotó is készült, hála riportereink halálmegvető bátorságának. — Nehéz ez a munka? — kérdeztük Galambos József honvédet, az Országos Határzár Felszámoló Operatív Csoport vezetőjét és egyben egyetlen tagját. — Igen, de nem vagyok egyedül. Az előbb gázolt át rajtam egy IBUSZ-csoport, mert a határátkelőhelyentíz kilométeres a sor és erre most már rövidebb az út. — Véleménye szerint mi indokolta a műszaki határzár felszámolását? — Elsősorban a bevásárló turizmus. A határátkelőhelyek egyszerűen szőkéknek bizonyultak. Ezért most megszüntetem a határt. — Az osztrákok mit szólnak ehhez? — Azt nem tudom, mert tilos velük szóba elegyedni, de azt látom, hogy ott az odvas fánál egy a tízért váltják a schillinget. — Maga még soha nem volt odaát? — Nem a fenét! Neukirchenben voltam köszörültetni a drótvágómat. — De hiszen azt mondta, nem szabad az osztrákokkal szóba elegyedni! — Egy fia osztrák nem volt ott. Azok már mind elmenekültek nyugatabbra előlünk. — És ezzel a sok finom szögesdróttal mi lesz, kárba vész? — Egy frászt! Épp az imént kunyerálták el az osztrákok az összeset? — És mit csinálnak vele? — Kifeszítik Innsbruck és Salzburg között, hogy legalább valamennyit megmentsenek az országukból, mielőtt elfoglalnánk az egészet. — Maga mikorra végez itt a határon? — Ha még néhány autóbusz itt tör át, akkor délre... - Nincs tévedés! Ez már a harmincnyolcadik fegyelemsértése az első időszakban ... VÍZLÉPCSŐ MÁGNESES ADATTÁROLÁS - Mit csinál?! Ez nem Nagymaros ! Majdnem így történt GRÁNÁTPOSTA Mint ismeretes, a Magyar Posta januártól emeli szolgáltatásai árát. Vajon mi indokolja, hogy a mi sokat károgó hollós intézményünk ilyen drasztikus lépésre készül? — Meg vagyok döbbenve a kérdésen! — mondja felháborodva Sebesfalvi Dezső főpostás. — Tudja, milyen csomagot kézbesítettünk a múltkor özvegy Ostyánfalvi Elemérnének Tikkasztóra? — Fogalmam sincs! — Hogy minek küldenek ide ilyen készületlen firkászt! No megmondom. Egy öt kézigránátot! — És? — És a doboz csak egyszer volt átkötve. — Adott esetben ez nem mindegy? — Nem, mert kétszáz forint értéken felül kétszer kell a csomagot átkötni. Ráadásul nem volt rajta a feladó! — Ezen nem is csodálkozom. — Ilyenek maguk! A tartalomra az volt írva, hogy gránátoskocka. Képzelje, hogy csodálkozott az öreg Sündörgő Béla, amikor kibontotta. — Milyen fogon? — Azon a jogon, hogy imádja a gránátoskockát és a felesége soha nem csomagol neki. Bezzeg maguk katonák ... — És? — És, és? Maga se tud mást kérdezni! És az összes ■ gránátot szétszedte. Még mondta is, a fenébe ezt a sok kis ételhordót. Én vettem észre, hogy ez bizony repeszgránátoskocka. — És? — Maga meg akar őrjíteni? Szépen visszacsomagoltuk és kikézbesítettük özvegy Ostyánfalvi Elemérnének Tikkasztóra, de előtte le kellett utaznom és megkérdezni, hogy vár-e valakitől egy doboz gránátot. Tudja mennyi pénz ez? — És? — Ez most keresztkérdés? Igen, azt mondta, hogy a fia már levélben megírta, hogy küld egy öt kézigránátot. Már nagyon várta. Már megélt kilencven évet, két világháborút, és még soha nem látott kézigránátot. — És? — Megvártuk míg megérkezik a csomag, és csináltam neki egy kis hatásbemutatót. — És? — És nagyon tetszett neki. Az utolsó kettőt ő hajította a szomszéd épületre. — És? — A szomszédban a helyi postahivatal volt. Egészen addig a pillanatig. — És? — És ezért drágul a posta. Tudja mennyibe kerül egy új épület? — És mi ebből a tanulság? — Kétszer kell átkötni a csomagot! Ha kétszer van átkötve, nem tűnik fel az öreg Sündörgőnek, így nem nézi meg jobban a feliratot, nem bontja ki a dobozt, nekem nem kell Tikkasztóra leutaznom, így nem tudom megmutatni az öregasszonynak, hogyan kell elhajítani a kézigránátot, ő nem dobja rá a postára, és maguk az ezredfordulóig négy forintért levelezhetnek és két forintért telefonálhatnak..