Néphadsereg, 1989. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-30 / 26. szám

I Ellenzéki erők A jelenlegi három fő ellenzéki erő Kambodzsában: 1. Az LNLPR (a khmer nép nemzeti felszabadítási frontja) Son Sam­ volt miniszterelnök vezetésével, belső viszályok után ismét ren­dezte sorait. Mintegy 8-12 ezer emberre támaszkodhat, havonta átlago­san száz kommandóakciót hajtanak végre. Kína, Malajzia, Szingapúr­­ mellett fő támogatója az USA, a CIA 1989-re 12-15 millió dollár támogatást folyósít számukra (ez a tavalyi összeg háromszorosa). 2. Az NKKD (demokratikus Kambodzsa nemzeti hadserege) a legfe­­gyelmezettebb és legaktívabb frakció. A Khieu Samphon vezette vörös khmerek csapatainak létszámát 30-40 ezer főre becsülik. Peking kiemelt tárgyalópartnerként kezeli, részükre thaiföldi raktárakban állítólag harcko­csikat és új típusú rakétavetőket őriznek, arra az esetre, ha Vietnam esetleg nem tartaná be ígéretét. 3. Az ANS (Szihanuk-féle nemzeti hadsereg) mintegy húszezer em­berből áll, Nagy-Britannia, Szingapúr és Franciaország támogatását élvezi. Katonai ereje mellett a legnagyobb politikai befolyással rendel­kezik. Ezért a március közepén Pekingben megtartott ellenzéki tanács­kozáson megalakították a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsot, ennek elnöke Szihanuk herceg lett, aki kilátásba helyezte, hogy a „nem na­gyon távoli jövőben” a három hadsereg kambodzsai nemzeti hadsereg­ként egyesül. A diplomaták szerint ennek kevés az esélye, mivel a vörös khmerek még mindig gyakorta támadásokat intéznek Szinhnuk gerillái ellen, s minden bizonnyal nem fogadnák el, hogy a herceg valamikor is hatalmat gyakoroljon felettük­­nek­el. Hihetetlen mennyiségű fegyver halmozódott fel az ország­ban, csak a vörös khmerek mintegy 300 tonnányit kapnak havonta. Napjainkban azonban „a csataza­jon átüt a diplomáciai tárgyalások hangja, a kambodzsai sakktáblán lassan helyükre kerülnek a figurák, a stratégiák világosabbá válnak...” - amint azt az olasz Panorama című lap tudósítója írta. Valóban, az utóbbi időkben több „koktélpartira” került sor az érde­met tett arra, hogy az ország hivata­los elnevezését Kambodzsai Nép­­köztársaságról Kambodzsa Állam­ra változtatják (államfőnek pedig felkérték Szihanuk herceget), az al­kotmányt módosítják, az ország nemzeti jelképeit megváltoztatják, a buddhizmust államvallássá te­szik. Emellett a még Kambodzsá­ban maradó vietnami csapatkon­tingens hadműveleti csoportosító­ (Folytatás a 3. oldalon) . Vörös khmer gerillák. Vajon tudják miért harcolnak? PLUSZ 8 Kambodzsai dominó A Phnompenbe látogatók számára az utóbbi években szembetűnő volt, hogy lépten-nyomon olajzöld egyenruhába öltözött vietnami ka­tonákkal találkoztak az utcákon, a piacon, a folyóparti szórakozóhe­lyeken. Manapság már egyre rit­kább az effajta látvány, sőt a leg­újabb vietnami bejelentés szerint 1989. szeptember 30-ig előfeltéte­lek nélkül kivonják a Kambodzsá­ban állomásozó, mintegy 50 ezer főnyi vietnami csapatkontingenst. Az viszont egyáltalán nem biz­tos, hogy ezzel véget érnek a har­cok Kambodzsában. Vietnam min­denesetre mozgásba lendítette a kambodzsai rendezés csikorgó fo­gaskerekeit, és első pillantásra ta­lán nem is mérhető fel, milyen nagy horderejű változásokat jelent­het mindez a térség politikai arcu­lata, békéje számára. • :••• -r-,- i.­­ A feltételes mód jogos, hiszen a hatalmi kérdések sajnos végső so­ron még mindig a harctereken döl­kért felek között Párizsban, illetve Dzsakartában. Az indonéz fővá­rosban februárban elvi megállapo­dás született arról, hogy a vietnami csapatokat teljesen kivonják Kam­bodzsából, mindenfajta külső tá­mogatást megszüntetnek, megaka­dályozzák Pol Pot esetleges vissza­térését. Választásokat is tartanak - mindezt nemzetközi ellenőrzéssel illetve egy nemzetközi Kambo­­dzsa-konferenciát hívnak össze. Emellett célként jelölték meg Kambodzsa elkötelezett státusának létrehozását is. A legutóbbi tavaszi Hun Sen- Szihanuk találkozó pedig gyakor­lati áttörést is jelentett, hiszen szinte minden kérdésben konkrét előrehaladást hozott. A herceg engedett az ellenőrzés kérdésé­ben, Vietnam ugyanis Indiát, Lengyelországot és Kanadát, az indonéz külügyminisztert és az ENSZ-főtitkár személyes megbí­zottját kérte fel a kivonás lebo­nyolításának felügyeletére, míg korábban Szih­anuk ragaszkodott a kizárólagos ENSZ-ellenőrzés­­hez. A kambodzsai kormányfő ígére­ Melléklet a NÉPHADSEREG 1989. június 30-i számához Az alkotás varázsában A SZÍN- ÉS FORMAVILÁG RENDKÍVÜLI GAZDAGSÁ­GA, TEMATIKAI SOKSZÍ­NŰSÉG, BALATON-PARTI TÁJ ÉS PÁRIZSI UTCARÉSZ­LET. MINDEZ EGYÜTT LÁTHATÓ B. HAJDÚ LÁSZ­LÓ FESTŐMŰVÉSZ TÁRLA­TÁN, AMELYET A BALA­TONKENESEI HONVÉD­ÜDÜLŐ GALÉRIÁJÁBAN NYITOTTAK MEG. B. Hajdú László 1974 óta tagja a Magyar Népköztársaság Művé­szeti Alapjának, és nyolc eszten­deje a Párizsi Képzőművészek Szövetségének. Több festményét láthatták a párizsi Függetlenek Szalonja 1984-es kiállításán, s tulajdonosa a Chamberyben rendszeresen megrendezendő Nemzetközi Képzőművészeti Ki­­­­állítás Grand Prix bronzérem­nek. B. Hajdú László, nemzetkö­zi tárlatokon is ismert festőmű­vész - nyugállományú őrnagy, v - Ön azt nyilatkozta egy al- 5 halommal, hogy művészetében­­ a közérthetőségre törekszik. * Manapság elterjedt nézet,­­ hogy ami közérthető, az nem­­ művészi. Viszont képei hazai és külföldi tárlatokon rendre sikert aratnak. Mit ért közért­hetőség alatt? - Nézetem szerint ami közérthe­tő, az jó, mert a többség ízlés­igényét elégíti ki. A művészetnek mindig a nagyközönséget kell szol­gálni, nem a vájtfülűek kis rétegét. Ezzel nem zárom ki, hogy léteznek egyéni, különleges látásmódú alko­tók, de azok csak a közönség kis rétegéhez szólnak. Témáimban igyekszem mindig realista lenni és sokakhoz szólni. - Képei igen sokféle eszköztárat jeleznek, hiszen tárlatán olajké­peket, akvarell, tűzzománc, kol­lázs és komputertechnikával ké­szült alkotásokat is bemutat. Az utóbbiról mondana valamit bő­vebben is? - Először is kell egy terv, ame­lyet én készítek el. Ezt a tervet be­rajzolom egy számítógépbe, mely­hez kellenek a komputerben már meglévő társprogramok is. A színtechnikában már technikus barátaim is segítenek, s ha mindez együtt van, akkor a komputer kiraj­zolja a kész képet. Ez így egyszerű­nek tűnik, de eléggé munkaigényes és - mondanom sem kell - izgalmas alkotómunka.­­ -A modern technika ellenére­­ azért megmarad a hagyományos eszköztárában az ecset és a pa­letta? - Természetesen, már csak azért is, mert a számítógépes alkotáshoz a programkészítés során a festői tu­dásra szükség van. A gép maga nem találja ki a színeket és formákat. - Ön mérnök volt és hivatásos -­ katona, s most mégis festőmű­­­­vészként találkozhattunk a ke­nesei tárlaton. Hogyan alakult­­ az életútja? - Tizennégy éves korom óta festek. A polgári iskola elvégzése után tanárunk segítségével meg­ismerkedtem a felső-építőipari iskolával, ahol festőművész taní­totta a rajzot és szobrász az épü­letszobrászatot. Kedvet kaptam az iskolához, s így lett belőlem építész, hiszen a szakma is mű­vészet. Később továbbtanultam, és 1958-ban építészmérnöki dip­lomát szereztem. Az egyetemre már katonaként jártam, hiszen a hadseregnek már 1949-től tagja voltam. Sajnos 1974-ben kaptam egy szívinfarktust, s utána orvosi javaslatra nyugállományba kerül­tem. Azóta festek.­­ - Hazai és nemzetközi sikerek­ig kel büszkélkedhet, s emellett, úgy­­ tudom, a hazai művészeti köz­­­­életben is szerepet vállal. - Igen, egyik alapító tagja va­gyok a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s azon munkálkodunk, hogy az elkötele­zett, baloldali művészetek méltó helyet kapjanak kultúránk egé­szében.­­ — Mit jelent az ön számára a­­ festészet? - Mindent, az életet. Különö­sen, amióta nyugállományban va­gyok, ami hajt és éltet: az alkotás varázsa, az új mű létrehozásának öröme, s az a jóleső érzés, amikor látom, hogy a kiállításomon a kö­zönség megérti és elfogadja művei­met. KATONA M. ISTVÁN Fotó: HEGEDŰS GÁBOR A festészet számomra az örök megúju­lást jelenti (B. Hajdú László nyugállo­mányú őrnagy Akt - tóparti látomás (olaj) Békét a világnak (tűzzománc)

Next