Népi Egység, 1946. április (3. évfolyam, 75-97. szám)
1946-04-02 / 75. szám
Mi. ivmn ?5, ssim ár* 266 !« Kedd. .1946 április % 1 BRASOV-BRASSÓ S*«f keoslö»41f i Str.Artiitarilor fOtv8s-u.) lt. TlvitKdlil 1IVS9 Kladóhivatal Piafa Oh Eneseu (Rózsatér) a. Tét beszélS 22*99 Kéziratokat nem őrlünk «sec. Szcl-mentőségi fogadó óra e»9 törtökön 16-18 éréig, Kiadóhivatal! órák naponta 8-10 óráig POLITIKAI NAPILAP VEL'uSs SZERKESZTI?: KURKO GYÁRFÁS B«]*gj*TVe a brassói törvényszéken ö. II. 1768*1944 szám alatt Engedélyest«: Cenzura Militară a Prese!sale No. 1437.7.X. 1944 Előfizetés egy hónapra 4600 HirDETESI DIJAK. Hírrovatban, hirdetményben, nyilttérben 309. Közgazdasagi közleményben 900 lej szavanként (legkevesebb 20 szó). Keretes hirdetés négyzeten fként 300 lej. Gyász Jelentés négyzetcentiméterenként 850 lej. Dijak előre fizetendő!. a csíkik körül némi bajok varrnak. Csíkmegye népe nyugtalankodik a termelés és a szállítás körül tapasztalható események miatt s ez a nyugtalanság érthető te. Csikmegyében ugyanis nincsenek tengő búzamezők, hanem csak pityókaföldek, azontúl hegyek és havasok és ha a csíki székely meg akar élni s adófizető állampolgár akar lenni, akkor legelsősorban is a fával kell törődnie. Lehetőleg vizi így saját fájával. A helyzet ugyanis az, hogy a csíki székely mindig kitűnő erdőminkás volt és ezt a tulajdonságát ma sem veszítette el. Hiszen éppen ezért nyugtalankodik a fája miatt Mert az idők változásával és a szabadság rangy szellőinek borzolgatására a széles tömegekben is felébredt a haladás vágya a nincsenek megelégedve az eddigi módszerekkel. Azokkal a módszerekkel, amelyek értelmében a csíki székely a maga munkakészségével, kitűnő szervezőképességeivel, iparűzésre s iparteremtésre irányuló tehetségével még mindig csak dönti, hántja,úsztatja, közelíti és rakja a fát, de fejszétől és főrésztől feltört markát mégis csak a szűkönszabott munkabér üti s a haszonból, a csíki fa hasznából, saját havasainak termékeiből egy huncut vasat sem kap. Törekvése közös mindazok küzdelmével, akik a gazdasági nyomás fojtogató szorításán akarnak tágítani és a munka hasznából a dolgozókat is szeretnék ré fizettetni a munkaeszközök jelenlegi birtokosai mellett. A lelkekben megcsonduló idegesség azonban nem mindig találja meg a heyes utat és kifejezést. Egyes helyeken a nyilas idők még bujkáló maradványai gonosz célzatossággal igyekeznek kihasználni a széles tömegek természetes törekvéseit az igazabb és jobb élet után s hamis szólamok, hamis jelszavak álruhájába igyekeziek bujtatni a helyes szándékot. Csikmegyében* még mindig vannak egyesek, akik a nagy faüzletek lebonyolítóiban „idegeneket" vagy „másfajuakat* látnak s talán már arra is hajlandók, hogy baráti körben, nyíltan meg-megszidogassák őket, mint gonosz kelleti népet Einnek a felelőtlen izgatásnak azonnal véget kell vetni. Le kell leplezni a nyílás bujtogatókat és ki kell zárni őket a közéletből. A dolgozót vagy a munkaadót a demokrácia nem aszerint ítél meg, hogy milyen nyelvet beszél, vagy milyen a bőre színe, vagy milyen Istent imád, hanem aszerint, hogy erejét és képességét az uj világ felépítésének munkájába állítvagy sem? A csíki székelyek tudják is ezt és Szálas savatag hívei nem sok eredményt érnek köztük. De a csíki székelyeknek Meg Stefi ta- Sirok azt a módot, amelynek segítségéet saját jogos vágyaikat és igényeiket is kielégíthetik a demokrácia szellemében. Mert a csiki székelynek igaza van, amikor tíz körömmel kapaszkodik egyetlen életlehetőségéhez, a fához és nem akarja, hogy erdeinek és havasainak hasznát mindig csak mások fölözzék le. Ez a haszon a népé és annak is kell lennie. Az út pedig a népi szövetkezetek útja. Ezen az utón indultak el a székelyek már rögtön a felszabadulás után és ezen az utón kell tovább haladniok, ha maguknak és gyermekeiknek biztosítani akarják az életet. A szövetkezetekké tömörült kisemberek együttes ereje szembe fog szállani a csak haszonra törő puszta péazváralkozásokkal és meg fogja akadályozni azt, hogy Csikmegye második Karszt vidékké pusztuljon a személytelen és közömbös döntő fejsze nyomán. Tudjuk, hogy a csifkmegye fatermelő szövetkezeteket milliónyi vád érte és éri naponta Rájuk kenik a gyalázatot erről is, arról is. De hát ez már így van a ke SssfMust mlrínt»»»lHftk »z»Hwt Legalább húszezer halott is résztvett a vasárnapi görög választásokon rtól!” (Athén.) Görögországban vasárnap tartották meg az általános választásokat. Soha talán még választásokat ilyen feszült légkörben nem rendeztek meg. Az izgalom már a választásokat megelőző nap a tetőfokára hágott. Ennek ellenére a szombati nap viszonylagosan nyugalomban telt el. A Szofurisz kormány már előzőleg a legmesszebbmenő óvintézkedéseket rendelte. Athénban azutcákon páncélos gépkocsik tartottak járőrszolgálatot. Ezenkívül külön főhadiszállást létesítettek, ahol katonai alakulatokat tartottak készenlétben, hogy rendzavarás esetén tehergépkocsikon a helyszínre siessenek. A görögországi brit csapatok parancsot kaptak, hogy a választások napján nem hagyhatják el kaszárnyájukat. A választások ellenőrzésére kiküldött külföldi megfigyelők már a szombati napon megtettek minden előkészületet. Ezek az angol, amerikai és francia megfigyelőkből alakított bizottságok 240 csoportot alkotva 1750 választási helységet elenőriznek. Észleleteikről 10 napon belül kötelesek jelentést ternni, d e jelentéseiket egyidejűleg teszik közzé Newyorkban, Parisban és Londonban. A választások napját megelőző este Athénban népgyűlést tartottak, amelyen felszólalt Szofianopulosz volt külügyminiszter is, aki tudvalevőleg a választások elhalasztása mellett foglalt állást és ezért kellett kiválnia a Szofufisz - kormányból. Szofiamopulosz a választásokról való távolmaradásra szólította fel a jelenlévőket. Beszédében többek között a következőket jelentette ki: „Nem félünk Bevín ágyú-A képgyűlés alkalmával erős katonai készültség ügyett fel a rend fenntartására. Összetűzésekre azonban nem került sor. A választások megtartását ellenző baloldali és középpártok kiáltványokat bocsátottak ki, amelyben a szavazástól való távolmaradásra szólították fel a görögöket és élesen bírálták Szobdisz miniszterelnök politikáját. A kormány egyébként rendeletet adott ki, hogy a választások napján nem szabad gyűléseket tartani és a pártoknak nincs jogukban semmiféle alakban híveikhez fordulni. A kormány az összes távbeszélő és táviró vonalakat vasárnapra a választások céljaira foglalta le. Azeredményeket a szavazások összeszámolása után vasárnap éjfélkor hozzák nyilvánosságra. A görögországi választások előestéjén Bevitt brit külügyminiszter Bristolban beszédet mondott. Kijelentette, hogy Görögország rendkívül nehéz helyzetben van. Majd arról beszélt, hogy a görög választások elhalasztásának kérdésében kikérte kormánya véleményét és együttesen jutottak arra a meggyőződésre, hogy a választások elhalasztása csak a jelenlegi bizonytalanság további fennn tartásét jelentené. Jellemző a görögországi választások körülményeire Szofufisz miniszterelnök legutóbbi beszéde. Szofuíisz kijelentette, hogy rendkívül boldog lett volna, ha a baloldali pártok is részt vesznek a szavazáson. Ilyenformán ugyanis ezek a pártok törvényes jelleget kaptak volna és megnyílt volna a választások után a lehetőség egy széleskörű pártközi kormány megteremtésére, amely megerősíthette volna a köztársasági szellemet. A baloldali pártok távolmaradása szerinte a királypártiaknak kedvez. A választási névjegyzékek összeállításával kapcsolatban Szofurisz nyíltan utalt arra, hogy ezeket a névjegyzékeket meghamisították, kijelentve, hogy olyan személyek is szerepelnek ezen a jegyzéken, akik már 100 éve meghaltak. A görög aziniszterelnök hozzáfűzte: " Legalább 20.000 halott fog szavazni és ezek a halottak a királyra adják le szavazatukat. A továbbiak során Szofurisz kijelentette hogy a jelenlegi rendőrség és csendőrség a Metaxasz és a tengelyhatalmak parancsuralmának az öröksége. Éppen ezért hívei a parancsuralomnak, a fasizmusnak és királypárti érzelmnek. Az egyetlen megoldás az volna, ha ezeket feloszlatnák és teljesen új emberekkel váltanák fel Szofurisz azt is kijelentette, hogy ha bármelyik párt megszerezné az abszulú többséget, azonnal benyújtja lemondását.. Ellenkező esetben május 13-ig, a parlament összeüléséig a kormány élén marad. Kérdést intéztek a görög miniszterelnökhöz a brit csapatok görögországi tartózkodásáról is. Szofukisz úgy véli, hogy a brit csapatok azonnali kivonulása a választások megejtése után felfogása szerint nem célszerű. Ez azonban csak az ő vélekedése ,mert nem a görögök döntik elhogy kivonuulnak-e vagy benn maradnak-e ezek a csapatok az országban. Megható ünnepség keretében leplezték le a Brassóban eltemetett szovjet hős síremlékét (Bricste.) Egyszerű kőoszlop, a tetején szovjet csillag, Sarló és kalapáccsal, az oldalán emléktábla, rajta felirás orosz és román nyelven. Gorunov Mihajlovics Nikoláj, repülőfőhadnagy, a Szovjetszövetség hőse, született 1920-ban, Taranovka községben, Vorosszovgrad megyében, elesett a becsület mezején, 1945 augusztus 23-án. Emlékedet, Sztálin sólyma, Szentül megőrizzük szivünkben." Itt temették el Brassóban, a Város szivében levő közkert közepén, virágok és árnyas fák között, ahol ünnepeken a város apraja-nagyja megfordul. Régen a hősök hősének nevezték azt, aki az emberiség szabad, jobb és szebb jövőjéért áldozta fel életét. A Szovjetszövetség hősei is ezért az eszményért áldozták fel az életüket. Brassó földjének is jutott egy belőlük. Emlékművét most vasárnap leplezték le méltó ünnepi keretek között. A sír körül szabályos négyszögben szovjet és román csapatok, az emelvényen szovjet kiküldöttek, a helyi hatóságok, a hadsereg és a demokrata szervezetek képviselői állottak. Az emelvény alatt hatalmas, vörös virágokból készült vörösszalagos koszorúkkal szabályos sorban, a különböző demokrata közületek kiküldötteivárták ,hogy hálájuk jelét a Szovjetszövetség hősének sírjára helyezzék. Közöttük a Romániai Magyar Népi Szövetség vörösszekfű koszorúja, szalagjáról messziről olvasható a felirás. Cucu polgármester megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a Szovjet szövetség hősének itt nyugvó hamvai a nagy szomszéd barátságát bizonyítja Románia iránt. Az emlékoszlop is ezt hirdeti. A város hatóságai, a hadsereg és demokrata szervezetek egyébként elhatározták, hogy nemsokára olyan emlékművet állítanak az oszlop helyére, amely méltó kifejezője lesz a város hálájának a hősi önfeláldozás iránt. Szokolovszki szovjet repülőőrnagy ezután Gorunov Mihajlovics Nikoláj, a Szovjetszövetség hőse emlékét idézte, aki a Don, a Dnyeper vidékétől Németországig hősi tettet hősi tettre halmozott a felszabadító háború során, hogy végü is fiatal életével pecsételje meg a szabóság eszményéért való rajongását. Az ODA képviseletében Silva Mérnök, beszédében annak igazságát hangoztatta, hogy szabad nép tud olyan hősöket adni akik minden önző érdek nélkül más népek legfőbb java, szabadsága érdekében küzdöttek. E nagyszerű hősök iránt azzal róhatjuk le hálánkat, ha méltókép befejezzük, a harcot azért az eszményért, amelyért életüket áldozták. Ezután egész fiatal szovjet repülőtiszt, Pocsolovics főhadnagy, aki a Szovjetszövetség hőse címet viseli, beszélt ezután a hősi bajtárs tetteiről. Majd Iliescu tábornok beszélt az ARLUS nevében. A román nép — mondotta — helyre akarja hozni azokat a bűnöket, amiket fasiszta , kényszerre a közelmúltban a terhére elkövettek. Ezért csatlakozott a szabadságért és az igazságért folytatott harc küzdőihez maga is. A brassói helyőrség hevében Prodán tábornok azt hangoztatta, hogy ebben a szörnyű világháborúban a legkiválóbb hősök áldozták fel életüket, de áldozatuk nem hiábavaló, mert e háború nyomán új világ születik és abban új élet, a réginél szebb és jobb az emberiség számára. Cucu polgármester zárószavai után szovjet és román csapatok léptek el a sír előtt, megadva a végtisztességet a hősi bajtársnak, aki a népek testvérbarátságáért és szabadságáért adta oda fiatal életét. reskedelemben. A versenytárs lehetőleg minden keresztvizet leszed a másik versenytársról és a szövetkezet sem várhatja ezt a piacot eddig teljesen magáénak valló magánvállalkozástól, hogy egyszerre beálljon a népi törekvések dicsőitői közé. Ez a sok szidalom azt jelenti, hogy a szövetkezetek élnek, dolgoznak és remélhetőleg hasznot is hajtanak. De mindezt a sok bírálatot sem szabad elereszteniök a fülük mellett. A megjegyzésekben és hibáztatásokban gyakran komoly igazságok rejtőznek. Vannak szövetkezetek, ahol meg kell javítani az ügyvitelt, mert a vezetőség nem a szövetkezet, hanem a saját hasznát nézi. Vannak szövetkezetek, ahol a hozzá nem értés súlyos károkat okoz. Vannak szövetkezetek, amelyeknek üzleti poétikája nem tud versenyezni a magánvállalkozás tapasztalataival és tágultságával. Mindezeket a hiányokat ki kell vizsgálni, meg kell javítani, ha szükséges, az egész szövetkezetet át kell szervezni, mert csak így lehet elérni a célt, a csíki nép jólétének előmozdítását. Nem kicsi munka ez, de megéri. Ezzel az erőfeszítéssel aztán csakugyan a csíki népé tesz a csíki fa. Másképpen soha! ERŐSS BÁLINT