Népművelés, 1955 (2. évfolyam, 7-12. szám)
1955-10-01 / 10. szám
Ismeretterjesztés Az atomenergia felhasználása békés célokra MINDÖRÖKRE EMLÉKEZETES NAP marad a tudomány és a technika történetében 1954. június 27-e, az a nap, amikor a világ első, a Szovjet Tudományos Akadémia által épített ipari atom-villanytelep először szolgáltatott áramot. Az atomerőmű azóta már több mint egy esztendeje termel áramot a szomszédos körzetek gazdasági szükségletei számára. Tegyünk egy rövid kirándulást a szovjet atom-villanytelepen .. . Az erőmű felé közeledve már messziről megpillantjuk a szép, kétemeletes épületet, háttérben a magasba nyúló szellőzőkéménnyel. Az épület körül fiatal fák. Az épület kívülről éppen olyan, mint bármely hasonló ház. Látszólag nincsen benne semmi különleges. Mégis, nem ok nélkül járta be ezen épület fényképe az egész világot. Az atom-villanytelep szíve az atommáglya. Az atommáglyát nem könynyű dolog megtekinteni, mert minden oldalról szilárd beton védőfal veszi körül. A máglya közelében nincsenek emberek Az atommáglya, képletesen »atomkazán« nem szorul fűtőkre. Működését különleges ellenőrző műszerek kísérik figyelemmel. Ha pedig az üzemanyag pótlása válik szükségessé, az ember segítségére sietnek a távvezérlésű berendezések. Az atommáglya helyiségében teljes csend uralkodik, az embernek az a benyomása, hogy a máglya nem működik. Ez a nyugalmi állapot azonban csak látszólagos. Az atommáglya emberi szemmel nem látható belsejében csodálatos munka folyik — hatalmas mennyiségű energia keletkezik... A tudomány és a technika történetében mindig a legnagyobb eseményeknek számítottak azok a felfedezések, amelyek új utakat nyitottak meg az energiatermelésben. Ez természetes, hiszen az energia nem más, mint munkavégzési képesség. Éppen ezért, minél több az energia, annál több különféle terméket és tárgyat lehet előállítani az emberek szükségleteinek kielégítésére. Ha viszont nincsen energia , leállnak az üzemek és a vonatok, kialszanak a villanylámpák, megszűnik az élet. Az ember már régóta rájött arra, hogyan kell kihasználni a szél és a magasból alázuhanó víz, a gőz és a villamosság, a fűtőanyagok kémiai energiáját. Az ember most újabb hatalmas segítőtársat kapott: az atomenergiát. Óriási energiakészletek rejlenek minden anyagban: a levegőben és a vízben, a fában, a kövekben, a homokban és az agyagban. Bármely anyag egyetlen grammnyi mennyisége 25 millió kilowattóra atomenergiát tartalmaz. A tudósok azonban az anyagok túlnyomó többségénél még nem találták meg a módját annak, hogyan lehet ezt az energiát belőlük felhasználni. A tudósok ma még az egész atomenergia-készletnek csupán kis hányadát tudják felszabadítani, mégpedig három — a természet ■ világában előforduló anyagból: az urán és thorium nevű nehézfémekből és a létező legkönnyebb anyagból, a hidrogéngázból. Hogyan megy végbe ez a folyamat? ISMERETES, HOGY MINDEN ANYAG igen apró részecskék sokaságából áll, amelyeket atomoknak neveznek. Az atomok olyan kicsik, hogy mindössze egy centiméteres hosszúságú vonalon, láncban körülbelül 100 millió atomot helyezhetünk el sorban egymás mellett. 620