Népművelés, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1959-06-01 / 6. szám

KIRÁNDULÁS KÖNYVTÁRBA hány termet vigyázzák. Az épület többi részében óvo­dát, bányásztanulóotthont és más szerveiket helyezték el. A gyerekek és fiatalok természetszerűleg nem tud­nak kellően vigyázni az ér­tékes, impozáns épületre. A lépcsőház piszkos, elha­nyagolt Sok gazdája van az épületnek, — mondják. Bizonyos vagyok benne, e „sok gazdának" — a bá­nyászotthonnak, óvodának stb. — máshol is lehetett volna helyet találni, ebben az épületben pedig olyan szervek működhetnének, amelyeknek idehelyezése éppen a könyvtárra tekin­tettel történnék. Míg az év­százados faóriásokban bő­velkedő zirci parkot járom — amelyre értékének meg­felelően vigyáznak — meg hazafelé is egyre azon tű­nődöm, mit kellene tenni. Néhány gondolatomat le­írom, hátha megfontolásra találnak. Mindenekelőtt sürgősen biztosítani kellene, hogy a könyvtár teljes egészében használhatóvá váljék. A legjobb szakemberekből szervezett, megfelelő lét­számú könyvtárbrigádnak fél év alatt fel kellene dol­goznia ezt a csodálatos nemzeti kincset. A brigád tagjai a szakmai örömön kívül a változatos, szépsé­gekben gazdag táj és a kü­lönös, történelmi levegőt lehelő park szépségét is él­vezhetnék. Tudósok az or­szág és saját tudásuk gya­rapítását szolgálhatnák itt; a 260 helyiségű épület al­kalmas lenne kutatóintézet vagy egyetem céljára is. Az ország minden tájáról sere­­gelhetne oda ifjúságunk ta­nulni. Internátus céljára is lenne hely bőven. Minden­képpen meg kellene oldani, hogy az épületet és könyv­tárt ésszerűen, célszerűen, tudományos értékéhez mél­tóan használják fel. Hajnal Gábor Jmtt kominamttfé A DEBRECENI ZENEI HETEK MŰSORÁBÓL Debrecenben az idén is — április 20- tól május 3-ig — megtartották immár harmadszor a zenei hetet, a tanács vb. művelődési osztálya és az Országos Fil­harmónia rendezésében. A zenei hét célját Kodály Zoltán fogalmazta meg: „Debrecen dolga: nem csak saját zene­életét fejleszteni, hanem a környékre ki­sugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket”. A város zenei múltja régi időkbe nyú­lik vissza és a­­kollégium életéhez kap­csolódik. A kollégium, a Tiszántúl ősi is­kolája nem csak az irodalomtörténetben hagyott nyomokat, nem csa­k a magyar nyelvű színjátszás­­kezdeti próbálkozásai csíráztak falai között, hanem híres ének­kara és zenekara révén a zeneművészet terén is maradandó eredményeket őriz. Persze ez a zenélés inkább egyházi jel­legű volt, de a diákok hangszerén és aj­tón nem ritkán világi dallamok is meg­szólaltak. Talán az ősi hagyomány és múlt munkálkodott, mikor a harmincas években az Ady Társaság jobbjai az új magyar zene térhódítása érdekében elő­ször gondoltak a „Debreceni Hét” meg­rendezésére. A javaslatból akkoriban nem lett semmi. Az álom ezelőtt három eszten­deje vált valóra. Nem volt hirtelen neki­buzdulás, mint akkoriban sokan gondol­ták, mert azóta esztendőnként megren­dezik a zene ünnepnapjait, s a keretek azóta egyre szélesednek, egyre több mű­faj, ének és zenekar szerepel a lelkesen sokasodó hallgatók előtt. Sőt, a debreceni hangversenyek egy részét a környékre is elvitték. Karcag, Nyíregyháza, Balmaz­újváros, Békéscsaba így jutott maradandó zenei élményhez, így folytatja Debrecen több évszázados feladatát, mert hiszen ez a város volt mindig a Tiszántúl műve­lődési központja. • A zenei hét megnyitó előadásán Sugár „Hunyadi” oratóriuma hangzott el a Kodály-leány kórus, a Kodály-férfikórus és a debreceni MÁV Szimfonikusok elő­adásában. A szólókat Szecsődi Irén, Ti­­szay Magda, Petri Miklós, Szabó Miklós énekelte és Vaszy Viktor vezényelt. A tizennégy­­képből álló hősi ének nagy sikert aratott. A basszus-motívumokból kisarjadó szebbnél szebb tételek Hunya­di János életének egy-egy mozzanatára emlékeztetnek. A mű és az előadás tető­pontja a fugákba tömörített csata­jelenet és a Hunyadi halálát sirató ének volt. A nagy felkészültséget kívánó oratórium után, amelynek előadásában Vaszy Viktor és Szabó Miklós révén Szeged is belekapcsolódott, intimebb hangzatoknak örvendezhetett a közönség. A kamara­zene kedvelői Tátrai „Vonósnégyes"-ét Kodály „I. Vonósnégyes"-ét, „Triószere­­nád’’-ját hallhatták. A műsor kiteljese­dését jelzi a több előadásával jó hírt A Zenei Heteken résztvevő Kodály Zoltán ellátogatott a debreceni Járműjavítóba. (Kalmár felv.) szerzett debreceni operatársulat bekap­csolódása. A Csokonai Színház tagjai Mascagni „Parasztbecsület"-ét és egy új vígoperát, Csenki Imre „A bajusz” című művét adták elő meglehetős sikerrel. A zenei héten a magyar zeneművészet és zenepedagógia mestere Kodály Zol­tán személyesen is megjelent. Tisztele­tére díszhangversenyt adtatt, amelyen az alapításának hatvanadik évfordulóját ün­neplő aranyérmes MÁV Egyetértés férfi­kar, a Kodály-leánykórus, a debreceni MÁV Szimfonikus zenekar adta elő a „Psalmus Hungaricus”-t és Kodály né­hány kisebb művét. A Psalmus ezen a hangversenyen hangzott fel első ízben ifjúsági és munkáskórus előadásában. Az ősz mestert a közönség lelkesen ün­nepelte. De Kodály nemcsak a hangver­senyen vett részt, hanem elment a MÁV tanműjavító műhelybe, ahol munkájuk közben beszélgetett az Egyetértés ének­kar tagjaival. Új színfolt volt a zenei hetek műsorában Pécs oratórium-együt­tesének, a 130 tagú Liszt Ferenc kórus és a pécsi Filharmonikusok vendégszerep­lése. Antal György vezényletével Händel „Sámson” című oratóriumát adták elő. Az előadás aktualitását Händel halálá­nak kétszáz éves évfordulója biztosította. Különösen a kórusrészek tetszettek s a szólisták közül Réti József meg Komlóssy Erzsébet. * Az elmúlt években a zenei hetek má­jus elsején kezdődtek, ebben az eszten­dőben május elsején fejeződtek be, tehát a zene ünnepe összekapcsoldott a munka ünnepével és az idén a felvonuláson az összes énekkarok dallal köszöntötték a város lakosságát. A Munka Ünnepén délben a nagyerdei szabadtéri színpadon került volna sor az éneklő ifjúság dalos­hangversenyére, amelyen Debrecen ösz­­szes énekkarainak fellépését ígérte a program. Az énekkarok és vagy százfőnyi közönség meg is jelent, de a közös ének­lés után a hangversenyt abba kellett hagyni, az eső miatt. Az elmaradt mű­sorszám helyett kárpótlásul a kattowiczei rádió szimfónikus zenekarának hangver­senyével bővült meglepetésként a zenei hét műsora. A kiváló lengyel együttes Liszt „Les preludes", Chopin „E-moll zongorahangverseny”-ét és Brahms „IV. szimfóniá"-ját adta elő. A debreceni zenei évad záróünnepsé­gét ankét fejezte be, amelyen felszólaltak a város zenei életének vezetői és sokan mások is. Értékes tanácsokat adtak az elkövetkező zenei éved műsorának meg­tervezéséhez s a zenei élet fokozottabb felvirágozásához. (a nyi) _________________________________ a

Next