Népművelési Közlöny, 1953. július-december (3. évfolyam, 12-23. szám)

1953-07-11 / 12-13. szám

1953. július 11. NÉPMŰVELÉSI KÖZLÖNY 1. aki három hónapon keresztül 130%-os átlag­teljesítményt ér el; 2. három hónapon keresztül selejtmentesen dol­gozik; 3. szakmai oktatáson rendszeresen és példamuta­tóan részt vesz, munkafegyelem ellen nem vét (késés, igazolatlan mulasztás stb.); 4. igényesebb munkákat latin, rajz után 0,05 mm-es pontossággal elkészíti; 5. esztergapadon Withorth és metrikus menetet késsel vág, váltókereket számít és felrak, eszterga­késeket és csigafúrókat helyesen köszörül; 6. filmgyári gépek javításában és karbantartásá­ban megfelelő gyakorlata van, tud önállóan alakítani és javítani, kisebb szerkesztéseket elkészíteni és szer­keszteni; 7. filmgyári gépek szerkezetét, a hangosfilm ve­títő erősítők működési elvét általánosságban ismeri; 8. szakmai tapasztalatait munkatársainak átadja; 9. munkához való viszonya kifogástalan. A feltételek teljesítését esetenként bizottság vizs­gálja felül és tesz javaslatot a sztahanovista kijelö­lésére. Aki hat hónapon keresztül a fent említett feltéte­leket teljesíti — miután a sztahanovista oklevelet megkapta — jelvényes sztahanovista lehet. Felvilágosítást ad: Losonczi Béla, dr. Balázs István s. k., főosztályvezető. RENDELETEK ÉS UTASÍTÁSOK A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 32/1953. (VII. 3.) M. T. számú rendelete az illetményadó megszüntetéséről. 1. §■ Az illetményadó 1953. évi július hó 1. napjával megszűnik. 2. §• Minden olyan munkaviszonyból származó jövede­lem után, amely a jelen rendelet hatálybalépéséig tár­sadalombiztosítási járulék és illetményiadó alá esett, 1953. évi július hó 1. napjától kezdve a jelenlegi tár­sadalombiztosítási járulék és a megszűnt illetményadó együttes összegének megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. 3. §. (1) A magánmunkáltatók a munkavállalóktól le­vont 1 % -os jövedelemadót 1953. évi július hó 1. nap­jától­­az üzemük (műhelyük, üzletük) szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbi­­zottsága pénzügyi osztályának egyenesadó beszedési számlájára kötelesek befizetni. (2) Az SZTK járulék kezelését és beszedését 1953. július 1-től az SZTK szervei végzik. 4. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminisz­ter a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértve gondoskodik. Rákosi Mátyás s. k., a Minisztertanács elnöke. Az egészségügyi miniszter 8100—5/1953. Eü. M. számú utasítása a dolgozó nő részére járó szü­lési szabadsággal kapcsolatos kérdések szabályo­zása tárgyában A dolgozó nő részére járó szülési szabadsággal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 164/1951. (IX. 1.) M. T. számú rendeletben kapott fel­hatalmazás alapján az­­anya- és gyermekvédelem to­vábbfejlesztéséről szóló 1004/1953. (II. 8.) M. T. sz. határozatban foglalt rendelkezések végrehajtásaként a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem: 1. §. (1) A dolgozó nő részére járó szülési sza­badság időtartama tizenkét hét. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két egyenlő részben kell kiadni. (2) A dolgozó nő kérésére meg kell engedni, hogy a szülés előtti hat hét alatt tovább dolgozzék, szülési szabadságát tehát teljes egészében vagy túlnyomó részt a szülés után vegye igénybe, ha a szülést meg­előzően végzett munkája az állami egészségügyi szol­gálat illetékes orvosának véleménye szerint sem a terhes nő, sem a magzat egészségét nem veszélyezteti. Ebben az esetben a szülés utáni szabadság ideje a szülés előtt igénybe nem vett szabadságidővel meg­hosszabbodik. (3) Ha a szülés írásbeli orvosi megállapítás sze­rint várható időpontjának kiszámításánál történt téve­dés vagy egyéb ok (túlhordás) miatt a dolgozó nő a szülés előtt hat hétnél hosszabb szülési szabadságot vett igénybe, a szülés előtti szabadságidő a szülés napjáig meghosszabbodik. A szülést követő szabadság hat hétnél rövidebb ebben az esetben sem lehet. (4) Ha a szülés a kiszámított időpontnál koráb­ban következett be és emiatt a szülőnő a szülést meg­előző időben hat hétnél rövidebb szülési szabadságot vett igénybe, a szülési szabadságnak ,a szülést követő időre eső része az igénybe nem vett idővel meghosz­­szabbodik. (5) Ha a dolgozó nő a szülés napjáig betegség miatt keresőképtelen volt, ezt az időt, legfeljebb azon­ban a szülés napját megelőző negyvenkét napot, szü­lési szabadságnak kell tekinteni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha a dolgozó nő még a szülés napja előtt keresőképessé vált és az or­vos véleménye szerint saját és magzata egészségének veszélyeztetése nélkül munkáját tovább végezheti és végzi is. Ebben az esetben a keresőképtelenség időtar­tamát a szülési szabadságba beszámítani nem szabad. 2. §. (1) A dolgozó nő részére járó szülési sza­badság rendellenes szülés miatt legfeljebb huszon­nyolc nappal meghosszabbítható. A szülési szabad­ságnak a szülést követő tíz hét utáni időre rendelle­nes szülés címén való meghosszabbítása orvosilag indokolatlan. Ezért a szülési szabadságnak a szülést követő időre eső részét rendellenes szülés miatt tíz hétnél hosszabb időre meghosszabbítani nem lehet. Annak a dolgozó nőnek tehát, akinek a szülés után egyébként is jár tízheti vagy ennél hosszabb szabad­ság [1. § (2) és (4) bekezdése], a szabadságot rend­ellenes szülés címén meghosszabbítani nem lehet. 75

Next