Népnevelők Lapja, 1874 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1874-09-19 / 38. szám
NÉPNEVELŐK LAPJA. A „NÉPNEVELŐK PESTI EGYLETÉNEK“ KÖZLÖNYE. J NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI J^ETILAP. Felelős szerkesztő : Gyulai Béla. Munkatársak: Dr. Ballagi M., V. Balogh L., Barabás Gy., Bója G., Bálint M., Dobján L. Dolinár Gy., Faluvégi A., Falvay A., Fillinger K., Fuchs F. Garami B., Goldberg J., Goll J., Gyertyánffy J., György Al., Halász Gy., Hönigsfeld A., Hübner J. Iványi A., Jablonszky N., Kapi Gy., Kálnay N., Kárpáti E., Kemencky K., Kerékgyártó E., Király K., Kiss Á., Kohn Gy., Kriesch J., Lakits V., Lederer A., dr. Márky L., Mayer M., Molnár Al., Molnár K., Molnár L. Morvay K., Neumann S., Németh G., Pédery Gy., Péterfy S., Prárner Ág., Kohr F. Bolter M., Both V., Ságh J., Schuch J., Schwarcz Gy., Szélig J., Stern M., Szervizer J., Stojanovics I., Szarvas G., Szász L. Szente J., Tallos I, dr. Toldy L., Túry J., Ujházy F., Ullerich Gy., Wittinger J., Vajdafy E. és G., Vass M., Volf Gy. Weber S., Vizer E., Závodszky K., Zirzen J., Zsengeri S Megjelenik minden szombaton. A lap szellemi részét illető küldemények Ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 | a szerkesztőhez Budapestre, nagy-diófa-utca 13. sz. ; frt. Pályázatok és egyéb hirdetések petit soron- j előfizetési pénzek, reclamatiók stb. a kiadóhoz intéként. 10 krral számíttatnak. izendők. Kiadó : Aigner Lajos könyvárus Budapest Előfizetési pénzek postai utalványnyal küldendők. I ten, váci utca 18. szám ,,Nemzeti szálloda“ 38. szám. Budapest, 1874. Szeptember 19. IX. évfolyam. A nagy szünidő kérdése. *) Ha a test kifárad, pihenésre van szüksége. Pihenést, szórakozást kell nyújtani a szellemnek is, ha azt akarjuk, hogy további működésében folytonos üdeség s tartós érdekeltség legyenek kalauzai azon magasztos cél elérésében, melyre hivatva van. Munka és nyugalom. — E kettőnek teljes öszhangzatba hozatala képezi részben az ember egészséges fejlődését. í természet követelménye ez. De miként a testet működésében a természet törvényei, az élet külbehatásai szabályozzák, úgy a szellemi tevékenységnek is ki van szabva az út, melyen haladnia; az idő, melyet fölhasználnia kell, hogy a működés sikeres, eredménydús legyen. Vagy talán a szellem működésére a természet törvényei, az élet külbehatásai nem bírnak befolyással ? Nincsenek-e okok, melyek a szellemet pihenésre, szórakozásra kényszeríthetik akkor, midőn az épen munkálkodásra volna utalva ? — Hogy vannak, azt — úgy hiszem — mindnyájan tudjuk. Azon külső behatások egyikét, melyek a szellemet komoly irányú működésében hátráltatják, nemes célú törekvése elé gátat vetnek, igen találóan fejezi ki a latin ezen közmondással: plenus venter non studet libenter. E közmondás igazságát talán minmagunkon tapasztaltuk is már. — Munkálkodásra kényszeríteni tehát a szellemet akkor, midőn annak pihenésre van szüksége, annyit tenne, mint gátat vetni az ember egészséges fejlődésének ; gyűlöltté, megvetetté tenni az ember előtt azt, minek épen ellenkezőjét kellene elérnünk. Ezekből kiindulva, az iskolának, mint a szellemi működés intézője * Felolvastatott a „Budapest-rácvárosi tantestületi kör“-ben 1874. évi május hó 10-én. Szükségesnek tartjuk itt felemlíteni, hogy a nagy szünidő tárgyában tett ezen indítványt a „Rácvárosi kör” következő véleményezéssel terjesztette föl a tantestület elnökségéhez : „Ezen indítványt a rácvárosi tantestületi kör 1874. évi május hó 10-én tartott rendkívüli értekezletén teljesen sajátjává tette s pártolólag kéri a budapesti tantestülethez terjesztetni. Hivatalos tisztelettel Lengyel Sándor s. k. elnök. — S mint tudjuk, ezen indítványt Baja Gergely, a tantestület elnöke, a főváros területén létező minden egyes városrészi körnek tárgyalás végett már rég meg is küldötte.