Néprajzi értesítő 47. szám, 1965.

Tanulmányok - Lengyel táncok hatása a Reformkorban / Pesovár Ernő = 47. évf. 159–177., Deutsche Zsf.

172 A krakowiakra is jellemző volt az előtáncosnak ez a Csokonai által is leírt sze­repe. A tánc gyors, lendületes karakterére utal „a lengyel tempót emberül meg­tették" jellemzés és az egyik lépésnek a „springer"-hez, azaz a lóugráshoz való hasonlítása.45 A leírás a mazurkára nem vonatkozhatott, márcsak azért sem, mivel ezt a farsangon járt táncok további felsorolásában külön is említi. Az Apor által is említett ,,három a tánc" buzdítás az egymást követő táncok gyakorlatára utal. S hogy a lengyel táncokat is húzták ilyen szvit­szerű egymásutánban, kitűnik GVADÁNYI gúnyolódásából is a Pöstyéni törö­désben:46 „Vacsorálván szóltam: ne muzsikállyatok, Ma néhány szép Lengyel tánczokat vonnyatok, Majd mindgyárt néktek is, ennetek adatok, Kívánom azután, hogy jól nyugodgyatok. Lengyel-táncz vonáshoz, hozzá­ is fogának, Négyet­ is ők egybe, öszve kavarának, De nem volt itt hijja, a czigány czifrának, Ujjal húrokon is, gyakran pattogának. Egy tánczot el­vonván, meg­mondták hogy kié, Uram !­ím ezs a táncz, Fiscariusunké, Ezs a más pediglen, mi kasztnar Urunké, E pedig a hídnál lakó Vámosunké." A báltermek mellett a krakowiak a színpadot is meghódította, de csak a XIX. században. Ekkor lett Lengyelországban is színpadi tánccá,az Elssler Fanny pedig 1837-ben táncolta először sok sikert biztosító műsorszámaként a Cracowienne-t.­ De nem hiányzott a magyar táncosok műsorából sem. 1846-ban Veszter társulatának Nemzeti Színház-i bemutatóján az első szám a krakowianka.49 így a krakowiak rímus tánczenei felhasználására a színpad is indítékot adhatott.50 A másik lengyel eredetű társastáncnak, a mazurkának tánctörténetei szerepe és hatása lényegében a krakowiak ritmusához hasonló. Ezt azonban elsősorban a magyar műtánc kialakulásában tudjuk nyomon követni. Zenei szempontból sem érdektelen ugyan­ez a probléma, amint ezt Sonkoly István51 és Domonkos Pál Péter 52 tanulmányai is bizonyítják. Sonkoly István lengyel 45 u. o. Csokonai jegyzete: „Springer német szó, magyarul ugrás, egyik tiszt a sakkjá­tékban." 46 GVADÁNYI: Pöstényi törödés . . . 1921-es kiadás 21. old. 47 SOBIESKI: i. m. Zygler: i. m. 36. 48 Knaurs Balett Lexikon. München-Zürich 1958. 121. 49 A magyar balett történetéből. Bp. 1956. 67 — 68. 50 Utalnunk kell még a krakowiaknak a szlovák tánczenében betöltött szerepére. KRE­SÁNEK, J: Slovenská l­­udová piesen so stanovska hudobného. Bratislava 1951. 209 — 210, 212 — 214. E ritmust őrzi pl. ZÁLESÁK, C: Ludové tance Slovensku. Bratislava 1964. 113, 120, 235. old. található táncdallamok. A Rovenacka nevű cseh tánc kísérete pedig a Csak azért szeretem . . . variánsa. Vycpálek, J: Ceské tance. Praha 1921. kötetben. További probléma a szinkópás ritmus szerepe a keleteurópai tánczenében és ehhez kapcsolódóan jelentős záró funkciója a gyorscsárdás dallamokban. 51 SONKOLY­I: Mazurka ritmus a magyar népzenében. Ethn, 1963. 268 — 272. 52 DOMONKOS P. P.: Jóni metrum a magyar népzenében. Ethn, 1964. 402—417.

Next