Magyar Néprajzi lexikon 1. kötet, A-E (1977)
B - Bírópálca - birs (lat. Cydonia oblonga) - birszán - birtokjegy - birtokrendezés, határrendezés - bitang bor, bitangba ment bor
Bírópálca 291 A — lényegében az uralkodói trónus leszármazottja. A —szék használata kezdetben a magyarságnál, akárcsak általánosan, méltóságjelző volt. Következésképp az ítélethozatalhoz is hozzá tartozott a szék használata (lásd 16 — 18. sz.: „törvényszéket ülni", „széket ülni"), innen a „törvényszék", „ítélőszék" stb. elnevezés. Ennek a középkori gyakorlatnak megfelelően a falusi bírói tisztségnek is velejárója lett . Erről származott át a középkorban a falusi bíróságra a falu széke megnevezés (lat. sedes judicaria, latinul az első ismert említés: 1426, magyarul: 1669). Városházákon és községházákon több helyen is maradt fenn díszesen kiképzett, sokszor faragott ezek a 17 — 19. sz.-i példányok mind — karosszékek, van amelyiken a felirat is jelzi ~ voltát. K. Csilléry Klára Bírópálca: —Kaszáscsillag birs (lat. Cydonia oblonga): kaukázusi és közép-ázsiai eredetű gyümölcs. Mo.-on aházikertek gyümölcsfája, üzemszerű —- gyümölcsöseink nincsenek. A ~et tartósítva, levesként és mártásként fogyasztják. A népi gyógyászatban is alkalmazzák. Becslés szerint mintegy négyezer éve termesztik. Európába az ókori görögök hozták be az i. e. I. évezred elején. Latin elnevezése Kréta szigetének görög nevére utal (Kidón). Hazánkban már a honfoglalás előtt ismerték, a középkorban rendszeresen termesztették. Kósa László birszán: —juh birtokjegy: —tulajdonjegy birtokrendezés, határrendezés, a megváltozott tulajdon- vagy birtokjog alapján a fennálló birtokviszonyok hatósági iiton történő átalakítása. Ennek előzményeit és célját illetően számos változata ismeretes. A feudalizmusban e de általában a birtokos felek osztozkodása, határperek, a saját kezelésű földesúri birtokok kiépítése, telepítések stb. alkalmával került sor. Azok közül a legjelentősebbek közé tartoznak az úrbériség és ősiség eltörlése, azaz a feudális birtokviszonyok felszámolása után a modern, polgári földbirtokrendszer kialakítását szolgáló átalakítások. Ezek közé tartozik az úrbéri —arányosítás, —elkülönítés, — közlegelő-felúsztás és a tagosítás. A mob-il ek történetében a másik nagy állomás a földosztás volt, majd a harmadik a termelőszövetkezetek létrehozása. A — gyakran együtt jár az üzemtípus, a gazdálkodási mód megváltozásával. (—még: jobbágyfelszabadítás) — írod. Tóth Lajos: Úrbéri kalauz... (Pest, 1872); Simonffy Emil: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után (Agrártörténeti Tanúim., 1960); Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848 — 1914. I., Bp., 1965). Török Katalin bitang bor, bitangba ment bor, fizetés nélkül elfogyasztott bor. Az alföldi városok Bírói szék (Békés m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum 19* bitang bor