Magyar Néprajzi lexikon 4. kötet, N-Szé
N - Néprajzi Hírek - Néprajzi Közlemények - Néprajzi Kutató Csoport - Néprajzi Múzeum
Néprajzi Múzeum 10 Néprajzi Múzeum — ez utóbbi helyen készült ma már klasszikusnak számító filmje, az „Egy marék rizs". (Jelentősebb rendezők az 1930-as években: Icsey Rezső, Paulini Béla, Kandó László, Simonyi Lia.) — A II. világháború után, a negyvenes évek legvégén és az ötvenes években újult erővel indult meg a néprajzi filmezés. Különösen sok néptáncfilm dokumentum készült ezekben az években és sok hiteles felvétel maradt fenn a korabeli híradókban, dokumentumfilmekben is a falusi életformáról, annak változásairól. Értékesek Szőts István és Raffay Anna munkái az ötvenes évekből (pl. Szőts István: Kövek, várak, emberek c. költői filmje 1955-ből, amely a palócság életéből mutat hiteles képeket). K. Kovács László munkásságának java is ezekre az évtizedekre esett. (Közönségfilmeket készítettek: Máriássy Félix, Varasdy Dezső, Lakatos Vince.) A hatvanas évek a mezés területén újabb fellendülést hoztak — Boglár Lajos és Bodrogi Tibor szakértői munkásságának segítségével értékes etnológiai tárgyú filmek is készültek, melyek távoli népek népművészetét és szokásait mutatták be. (Újabb rendezők mutatkoztak betekkel: Kis József, Basilides Ábris, Kollonits Ilona, Korompai Márton, Moldován Domokos.) A néptáncfilmek hatalmas anyagát Martin György és Pesovár Ernő rendezte ebben az évtizedben, és maguk is tetemes mennyiségű új felvételt készítettek keskenyfilmre. Raffay Anna az amatőrmozgalom megszervezését és a szekszárdi nemzetközi néprajzi filmfesztivál megindítását vállalta a hatvanas évek végén, miközben értékes népszokás-filmeket készített. Kiemelkedő eredménye a magyar mezésnek Boglár Lajos munkája az amerikai piaron indiánok életéről. 1971-ben megalakult a Magyar Néprajzi Filmbizottság, azzal a céllal, hogy szervezetileg összefogja a ~ezés ügyét. Munkájának eredményeként 1972—74-ben elkészült a televízió Néprajzi-népművészeti sorozata (13 színes film) és a ~ek katalógusa. A katalógus első része kb. száz film adatait közli. A rövid tartalmi kivonat mellett megtalálhatók a technikai adatok, valamint a rendező, az operatőr és a közreműködő etnográfus nevei is, végül a film mai lelőhelye. (Az első rész megjelent az Ethnographia 1972-es évfolyamában.) A katalógus első tételei 1933-ból valók, az utolsók pedig 1973-ból. Az 1970-es években igen fellendült a néprajzi filmezés Mo.-on. Különösen a Magyar Televízió készített sok dokumentumfilmet. Ezt az anyagot közlik majd a korábbi évekre vonatkozó kiegészítésekkel, a filmkatalógus később megjelenő részei. - írod. K. Csilléry Klára: Filmfelvétel a szuhakutai szekrénykészítésről (Népr. Ért., 1955); K. Kovács László: Néprajzi filmezések Magyarországon (Népr. Ért., 1956); Martin György: Beszámoló a Népművészeti és Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről (Ethn., 1965); K. Kovács László: Ethnographische Filmaufnahmen und finnougrische ethnologische Forsehung (Congressus Secundus Internationalis Finno-Ugristarum. Pars II. Helsinki, 1965) ; Ujváry Zoltán: Farsangi játékok filmezése Panyolán (Ethn.. 1966);Hoppál Mihály: Magyar néprajzi filmkatalógus (I., Ethn..1972). Hoppál Mihály Néprajzi Hírek: a Magyar Néprajzi Társaság évi hat számban megjelenő értesítője. Rövid híreket és beszámolókat közöl a Társaság és a magyar néprajztudomány eseményeinek köréből. Közreadja a magyar néprajz éves bibliográfiáját. Szerk. Kecskés Péter (1972—1974); Szemerkényi Ágnes (1975—1976); Szemerkényi Ágnes és Tárkány Szűcs Ernő (1976— 1978), Gráfik Imre és Selmeczi Kovács Attila (1979—). Néprajzi Közlemények, adatközlő néprajzi folyóirat. 1956-tól a Néprajzi Múz., 1963-tól a Néprajzi Múz. és az MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1969-től a Népművelési Propaganda Iroda adja ki. Évi négy számban, rotaprint formában vagy nyomtatva jelenik meg. Szerkesztői: Kardos László (1956), Némethy Endre és Takács Lajos (1957—61), Takács Lajos (1963 72), Szolnoky Lajos (1973—1976). Forrai Ibolya (1976—) Néprajzi Kutató Csoport:*Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport Néprajzi Múzeum: a magyar néprajz központi gyűjteménye. Feladata a néprajzi tárgyak gyűjtése, raktározása, nyilvántartása, rendszerezése, megőrzése és az ehhez kapcsolódó kutatások publikálása, az anyag belföldi és külföldi kiállításokon történő bemutatása, valamint a vidéki múzeumokban dolgozó néprajzos muzeológusok munkájának elvi irányítása és szakfelügyelete. — Reguly Antal 1847 nevében mutatta be az MTA ülésén 92 db-ból, főleg obi-ugor tárgyakból álló néprajzi gyűjteményét. A gyűjteményt az MTA az MNM nek adományozta és ezzel megalapozta annak Néprajzi Tárát. Jelentős gyarapodására azonban csak 20 esztendő múlva került sor. 1869-ben az emigrációból hazatért Xantus János Eötvös József megbízásából az osztrák magyar távol-keleti expedícióhoz csatlakozott, hogy néprajzi tárgyakat gyűjtsön az MNM számára. Xantus beutazta Kínát, Japánt, Ceylont, az indonéz szigetvilágot és 1870-ben mintegy 2500 tárgyból álló, a maga korában páratlan gyűjteménnyel tért haza. A következő évben kiállításon mutatta be a tárgyakat az MNM-ben. 1872-ben őt nevezték ki az MNM Néprajzi Osztályának első őrévé (ig. tisztviselőjévé). Ez az esemény volt a ~ születése. A