Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. október
1993-10-01
1993. október 1., péntek. Adásra készül a médiaközpont Tegnap éjfélkor lezárult a helyi stúdiókérelmek iránti igények benyújtásának határideje. A Népszabadság információi szerint a Fővárosi Kommunikációs Rt. is benyújtotta pályázatát. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban annak idején már beszámoltunk arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy, a főváros egészét átfogó médiaközpontot hozott létre. A részvénytársaságot 99:1 arányban alapította a főváros, illetve a Városi Televíziózással Budapestért Alapítvány. Ez az alapítvány egyébként 1989-ben jött létre, az egykori Fővárosi Tanács és közművállalatai alapították azzal a céllal, hogy műszaki és szellemi lehetőségeivel támogassa a televízió műsoraiban a budapesti regionális adásokat. A tulajdonosi jogok gyakorlására a Fővárosi Közgyűlés tagjaiból ideiglenes médiabizottság állt fel. Hasonlóképp neves közéleti személyiségek alkotják a kommunikációs rt. felügyelőbizottságát is. Hosszas vita előzte meg, kik kerüljenek be a médiaközpont igazgatóságába. A Fővárosi Közgyűlés végül is Irányi Györgyöt, az Intereurópa Bank vezetőjét, Feuer Andrást, a tévé producerét, valamint Buzási Pétert, a Városi Televíziózással Budapestért Alapítvány vezetőjét jelölte ki az igazgatósági tagságra. Ismeretes, hogy tegnap éjfélig kellett benyújtani az illetékes szervezetnek a helyi stúdióalapításra vonatkozó kérelmeket. Buzási Péter, a kommunikációs rt. igazgatója lapunk kérdésére elmondta: az rt. az V-ös számú fővárosi csatornára nyújtott be frekvenciaigényt, valamint a három rádiófrekvencia egyikére. A Népszabadság azon kérdésére, vajon mikor kezdhetnek sugározni, ha megkapják a szükséges engedélyeket, Buzási kijelentette: akár már másnap. lapunk arról kérdezte tovább az ügyvezető igazgatót, milyen eséllyel pályáznak? Erre vonatkozólag kijelentette: ezt jelen pillanatban senki nem tudja megmondani. Ami a médiaközpont anyagi hátterére vonatkozik: a Fővárosi Közgyűlés százmillió forintos alaptőkével hozta létre a kommunikációs rt.-t. A Népszabadság, úgy tudja, hogy jelenleg is zajlanak tárgyalások több neves pénzügyi szakemberrel arról, miként lehetne növelni az rt. vagyonát. Beiskolázási aránytalanságok a fővárosban Budapestenhosszú éveken át „rendben haladt” a középfokú oktatási intézményekbe történő beiskoláztatás - a nyolcadik osztályt végzett fővárosiak kétharmada középiskolában (nagyjából fele-fele arányban gimnáziumban, valamint szakközépiskolában) folytatta tanulmányait. Mára azonban ez a helyzet kissé megváltozott - ez derül ki a KSH legújabb felméréséből. MUNKATÁRSUNKTÓL A budapesti középfokú oktatási intézményekbe az 1993-94-es tanévre 38 ezren kérték felvételüket. 70 százalékuk középiskolába, 30 százalékuk szakmunkásképző, illetve szakiskolába jelentkezett. A kérelmek közel négyötöde sikeresnek mondható. A túljelentkezés a legszámottevőbb a gimnáziumokban volt (39 százalék). A középiskolai struktúra az utóbbi években érdemben változatlan. Idén a szakközépiskolákba valamivel nagyobb létszámban sikerült bejutni, mint a gimnáziumokba, egyes szakokon azonban az igények jelentősen eltérnek a lehetőségektől. Vannak ugyanis olyan frekventált szakmák, ahol már az első helyként megjelölők is messze meghaladják a felvehető létszámot. Ilyen például az idegenforgalmi, a művészeti pálya, s a reálisnál jóval nagyobb az érdeklődés a kereskedelem és a vendéglátás iránt is. Ugyanakkor a műszaki és az egészségügyi szakközépiskolák csak a többedik helyre jelentkezőkkel tudták csak betölteni a rendelkezésre álló férőhelyeket. A KSH adataiból kiderül: a szakmunkásképző iskolákba jelentkezők nyolc százaléka eredetileg középiskolába kérte felvételét, két százalékuk pedig a korábbi tanévben végzettek közül került ki. Az egyes szakmákat tekintve az igények és a lehetőségek csak ritkán esnek egybe. A jelentkezők több mint egyharmada a két „legdivatosabb” szakmát, a kereskedelmet és a vendéglátást választotta. Ezekben a szakmákban a felvételt kérők száma másfélszerese, illetve kétszerese volt a rendelkezésre álló helyeknek. Egyes ipari ágazatokba tartozó szakmákra ugyanakkor csak éppenhogy sikerült megfelelő számú jelentkezőt találni, illetve csak a máshová fel nem vett hallgatókkal tudták a szükséges létszámot betölteni. A szakiskolai tanulók száma évről évre csökken. A felvételt kérők jelentős hányadának az itt folytatott tanulmány csak pótmegoldást jelent. Városrészi önkormányzatok Az I. kerületben működő néhány civil szervezet, három önkormányzati képviselő, és a kerület polgárainak egy csoportja kezdeményezi, hogy városrészi önkormányzatok jöjjenek létre. E célból népszavazás kiírását indítványozzák. Információink szerint aláírásgyűjtési akció is indult. A kerület polgármestere az akcióban semmi kivetnivalót nem talál, bár céljaival nem tud azonosulni. A Budai Polgárok Társasága, a Déli Társasház Közösség, a Levegő Munkacsoport, a Naphegy-Tabán Környezetvédő és Városszépítő Egyesület, a Várbarátok Köre, három önkormányzati képviselő és kerületi polgárok kezdeményeznek népszavazást négy kérdésben. A kérdések: 1. Akarja-e, hogy a Vár, a Tabán, a Krisztinaváros és a Víziváros polgárainak érdekeit képviselő városrészi önkormányzatok alakuljanak? 2. Akarja-e, hogy a kerület zöldterülete ne csökkenjen az 1993. január elsejei állapothoz képest, és az önkormányzat ennek megfelelően a rendezési terveket módosítsa? 3. Akarja-e, hogy a Déli pályaudvar melletti autóparkoló megmaradjon és azt ne építsék be? 4. Akarja-e, hogy amennyiben a parkoló mégis beépülne, a ház ne legyen hét szintnél magasabb, beépítési vonala ne nyúljon túl a Penta Szálló előcsarnokának síkján, és a parkolási lehetőségek ettől ne romoljanak? Ligeti Imre, az I. kerület polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az erről szóló helyi rendelet értelmében a népszavazással a választásra jogosult állampolgárok 15 százalékának kezdeményezésére a testületnek foglalkoznia kell, 20 százalék esetében pedig ki kell írniuk a referendumot. Mindazonáltal úgy látja, hogy a főváros második legkisebb kerülete „nem feltétlenül igényli” a városrészi önkormányzatok működését. Ha ő ilyen megoldással egyetértene, már lett volna módja a megvalósítás kezdeményezésére. K. Gy. BUDA Dohányozni egyelőre szabad Csütörtökön rendkívüli ülést tartott a Fővárosi Önkormányzat MTI-JELENTÉS A városatyák elsőként a közműberuházások sorsáról döntöttek. Elhatározták, ha nem kapják meg az állami céltámogatást, jövőre a város költségvetéséből is megkezdik a budai főgyűjtőcsatorna, a kelet-pesti vízfőnyomócső-vezeték és a csepeli vízmű - összességében mintegy ötmilliárd forint értékű - beruházási programját. Határoztak arról is, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervezetét, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt.-t egyszemélyes társasággá alakítják át, mivel az elsőfokú bíróság nemrég a fővárosi törvénnyel ellentétesnek minősítette az rt. jelenlegi működési formáját. A szavazás során elvetették Demeter Ervinnek, az MDF frakcióvezetőjének azt a javaslatát, hogy a közgyűlés tulajdonosi bizottsága helyett maga a Fővárosi Közgyűlés legyen az egyszemélyes rt. közgyűlése. Többórás eredménytelen vita után a közgyűlés végül is jelenlegi formájában elvetette azt a fővárosi rendelettervezetet, amelynek alapján egyes közintézményekben, illetve a tömegközlekedési létesítményekben megtiltanák a dohányzást. A testület megbízta a főpolgármestert azzal, hogy december 1- jéig terjesszen elő egy újabb rendelettervezetet. A vitában felszólalók többsége úgy vélte, hogy a közgyűlés nem rendelkezik hatáskörrel e kérdésben. A testület egyúttal felkérte a főpolgármestert arra, hogy felhívással forduljon az önkormányzati vállalatok, intézmények vezetőihez, hogy saját hatáskörben korlátozzák a dohányzást. Vass József (Fidesz) képviselő javaslatára pedig felhívták az önkormányzati intézmények és vállalatok vezetőinek figyelmét arra, hogy saját területükön tiltsák meg a dohányzást népszerűsítő reklámok elhelyezését. Az ülés 10. órájában a városatyák elfogadták viszont a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozására vonatkozó javaslatot. Máriapócs: az otthont is kérik A közelmúltban ülést tartott az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére alakult kormánybizottság, amelyen több, a fővárost is érintő ügy szerepelt napirenden. MUNKATÁRSUNKTÓL Tájékoztatást Vég Gábortól, a Fővárosi Önkormányzat egyházi ingatlanokkal foglalkozó bizottságának elnökétől kért a Népszabadság. Vég elmondta: az ülésen váratlan fordulatot vett a lassan két éve húzódó, máriapócsi ügy.A volt görög katolikus kolostorban jelenleg a főváros elmeszociális otthona működik, 100 férőhellyel. Mindeddig a Szent Bazil rend hitéleti célra, üresen kérte vissza egykori épületét.) A kormánybizottsági ülésen a rend - eddigi álláspontját megváltoztatva - bejelentette, hogy a szociális funkció átvételével kívánja egykori tulajdnát visszakérni. Le kell szögeznem: a meglévő funkciókkal együtt történő átvétel - különösen mivel elmeszociális otthonról van szó - újabb egyeztetéseket igényel, szigorúan szakmai alapon meg kell fogalmaznunk azokat a feltételeket, amelyek mellett megnyugtató módon átadható ez a feladat - mondta lapunknak Vég Gábor. A bizottság határozatot hozott egy II. kerületi gyermekotthon ügyében is - a főváros szerint - a közvetlen megállapodás hiányában - egyoldalúan. A határozat szerint a jelenleg a tetőszerkezet beázása miatt kiürített épületet visszakapja a Szociális Testvérek Társasága, míg a Fővárosi Önkormányzat 34 millió forint kártérítést kap. PEST NÉPSZABADSÁG ! Budapest gázellátása zavartalan A világ folyása meglehetősen kiszámíthatatlan, ám egy biztos: közeleg a tél, jönnek a hideg napok, s a nagykendő mellett hamarosan elkél a meleg gázkonvektor is. Aggodalomra mindazonáltal semmi ok, a Fővárosi Gázművek október 15-éig minden tekintetben felkészül a tél kihívásaira. A főváros téli igényeinek megfelelő gázmennyiséget biztosítjuk - tájékoztatta lapunkat Csallóközi Zoltán, a Fővárosi Gázművek főosztályvezetője. Ez nem kis dolog, ugyanis a hideg hónapokban Budapesten legalább nyolcszor annyi földgáz fogy, mint nyáridőn: naponta mintegy 16-17 millió köbméter. A mintegy 4400 kilométernyi gázvezeték és a 320 nyomásszabályozó állapotát folyamatosan ellenőrzik. A főosztályvezető elmondta: a fővárosi vezetékrendszer az elmúlt öt esztendő alatt óriási javuláson ment keresztül. Míg 1988-ban kilométerenként 1,18 volt a gázömlések száma, ma ennek alig több mint a felét regisztrálják. Összehasonlításképpen: a 0,5-ös, bűvös számnál még Nyugat-Európában sem igen tudnak alább menni. Hogy a városban hol jobb, hol kevésbé jó a gázvezetékek állapota, több mindentől függ. Megtudtuk, hogy a 4400 kilométernyi rendszer 36 százalékát kitevő acélvezeték a budai agyagosmárgás talajban bírja a legrövidebb ideig - itt a leggyorsabb a korrózió, így tehát ezt a területet kell a legsűrűbben ellenőrizni. Az acélcsövek másik réme a kóboráram, amely ott támad, ahol a gázcső közvetlen közelében villamos vezetékek is húzódnak. A meghibásodások helyszínére az üzemzavar-elhárítók azonnal, de legkésőbb két órán belül kivonulnak - mondja Csallóközi Zoltán. - A szivárgást a vezetékrész lezárásával azonnal megszüntetik, de a teljes javítás - a burkolat felbontásától az eredeti állapotok visszaállításáig - sem tarthat tovább egy hétnél. A nagyobb forgalmú helyeken rohamtempóban igyekeznek végezni a munkát: a legutóbbi, Erzsébet Szerkesztőségünket tegnap több olvasónk is megkereste azzal a panasszal, hogy lakásukban reggel nyolc előtt és este nyolc után nem működik a távfűtés. A Fővárosi Távfűtő Művek központi ügyeletétől megtudtuk: a lakók kérésére számos házban már az október 15-i szezonnyitás előtt elkezdtek fűteni. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartják, hogy az egyik napszakban ne működne az a rendszer, amely a másikban működik. közúti üzemzavart például 16 óra alatt hárították el. A Fővárosi Gázművek mindemellett nincs könnyű helyzetben, főként, ami az anyagiakat illeti. Lakossági kinnlevőségük eléri a 620 millió forintot, és az iparból is legalább 400 millióval tartoznak a vállalatnak. A milliárdos összeg egy része behajtható, nagyobbik hányadának kiegyenlítésére azonban igen csekély a remény. Ez esetben nincs mit tenniük: kikapcsolják a gázt. Egyébként kinnlevőségük csökkentésére, pénzügyi helyzetük tisztázására nemrégiben egy új szerkezetet szabadalmaztattak: a mágneskártyás fogyasztásmérőt. A nemzetközi berkekben is nagy érdeklődést kiváltó rendszer lényege, hogy az emberek a gázt előre, az általuk igényelt mennyiségben vásárolhatják meg, a telefonkártyához hasonló mágneskártya révén. A Fővárosi Gázművek az 500 köbméternél nagyobb „címletű” kártya vásárlóinak kedvezményt ad majd. Az új fogyasztásmérőket ingyen szerelik fel, első lépésben ezer nem fizető vagy megbízhatatlanul törlesztő budapesti fogyasztó lakásában. Csallóközi Zoltán végezetül elmondta: nem tud arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a közeli jövőben a gázárak emelését tervezné. Bárkay Tamás TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Saját részvényeit vette meg a Primo Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a három jelentkező közül a Bankár Kft. nyerte el a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottsága döntése alapján a Primo Részvénytársaság alvó részvényeinek privatizációjára kiírt pályázatot. Az ügy azonban meglepő fordulatot vett: a Primo menedzsmentje - élve elővásárlási jogával - megvette a részvényeket. Információink szerint a háttérben a Budapest Bank áll. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népszabadság korábban már ismertette: a Primo jogelőd vállalatát, a Ruházati Bolt Vállalatot a tanács alapította. 1950-től átalakulásáig, a főváros területén működött. Élve a jogszabályok nyújtotta lehetőséggel, a nyolcvanas évek közepétől külkereskedelmi jogot is szerzett. 1989-ben a cég kis- és nagykereskedelmi tevékenységéből részvénytársaságot hozott létre, kilenc partnerrel. Ez a részvénytársaság ma már 51, osztrák érdekeltségű kiskereskedelmi boltot üzemeltet Budapesten, egyebek mellett a Kleider Bauer hálózatot is. A Primo Ipari, Kereskedelmi és Befektetési Rt. 1990 júliusában alakult meg a Fővárosi Közgyűlés engedélyével. Tulajdonosai a Fővárosi Önkormányzat és a Budapest Bank Rt. A Primo működteti - egyebek mellett - az újpesti Árpád Üzletházban lévő ruházati áruházat, valamint a Szervita téri Táj Mahal indiai üzletházat. Alvó részvényeinek értéke hozzávetőlegesen 390 millió forint. Mint ismeretes, a Primo alvó részvényeinek privatizációjára pályázott a Co Nexus Kft. és a Budapest Bank is. A Co Nexus ajánlata azonban nem felelt meg a kiírási feltételeknek, míg a Budapest Bank ajánlatát a Bankár Kft.-é - elsősorban gazdasági megfontolásokból - felülmúlta. Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakcióvezetője a tulajdonosi bizottság szeptember 3-i ülésén törvény- és az önkormányzat érdekeit sértőnek minősítette a bizottság határozatát. Ezért beadványt írt Demszky Gábor főpolgármesternek, amelyben arra kérte: Demszky - az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve - függessze föl a döntés végrehajtását. A főpolgármester ennek megpróbált eleget tenni, azonban erre már nem volt mód - a döntést az illetékesek már végrehajtották. Az MDF frakcióvezetőjének egyik kifogása a következő: szerinte a Bankár Kft. 164 millió forintért venné meg a részvényeket, s ez az ár jelentősen a cég értéke alatt marad. Ungár Klára, a tulajdonosi bizottság elnöke - szintén levélben - úgy tájékoztatta ezek után Demetert, hogy a vételár nem 164, hanem 205 millió forint, a vesztes pályázat ajánlata pedig jelentősen elmarad a Bankár Kft.-étől. A Fővárosi Közgyűlés végül is jóváhagyta a bizottság határozatát, ám ekkor az ügy mindenki számára meglepő eredménnyel ért véget. A Primo menedzsmentje - az előzetes várakozásokkal ellentétben - élt elővásárlási jogával, s erre a célra egy kft.-t alapított. Az ügy hátterében információink szerint a Budapest Bank áll, egyes híresztelések szerint a korábbi pályázatvesztés nyújtott segítséget a kft.-nek a kellős összegű pénz benyújtásához. Betörtek a Kleider Bauerhez MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfőről keddre virradóra betörtek a VIII., Rákóczi út 73. szám alatt található Kleider Bauer üzletbe. Az első adatok profi munkára vallanak. A betörő vagy betörők többszörös falbontással jutottak be az üzletbe. A bűncselekmény a szomszédos ház pincéjéből indult. Innen lyukat vágtak a 73-as számú épület pincéjébe, majd a pincéből bontották ki az üzlet padlóját. A betörésnek ez a módja kevésbé jellemző. A helyszíni szemle eredménye alapján a rendőrök úgy vélik: gyakorlott elkövetővel van dolguk. A tettes vagy tettesek egyébként közel hárommillió forint értékű árut, elsősorban bőrből készült ruhákat vittek magukkal.