Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. február
1994-02-01
A főpolgármester nem érti, mi történt Vélemények a főváros és a rendőrség leszavazott megállapodásáról Mától csak boltban és piacon vásárolunk Az elmúlt héten a kívülállók nagy meglepetésére a Fővárosi Közgyűlés elvetette Demszky Gábor főpolgármesternek azt a javaslatát, hogy Budapest vezetése kössön együttműködési megállapodást a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal a gazdasági jellegű bűncselekmények háttérbe szorítása érdekében. A javaslat szerint a főváros és a BRFK egymást segítve léphetne föl a korrupció háttérbe szorítására, s ehhez a Városháza százmillió forintos anyagi segítséget is biztosított volna. MUNKATÁRSUNKTÓL A közgyűlési vitában élesen szemben álló álláspontok alakultak ki, s ennek „köszönhető” a végeredmény: 38 igen, hat ellenszavazat és 22 tartózkodás mellett a képviselő-testület elvetette a javaslatot. A tervezetet elsősorban az MDF és a KDNP képviselői utasították el. Demszky Gábor lapunknak megerősítette: újra a testület elé terjeszti a megállapodást. - Egyszerűen nem értem, mi történt - mondta munkatársunknak. - Ráadásul úgy érzem, hogy a demokrata fórum és a KDNP képviselői saját kormányzatukkal kerültek ellentmondásba. Kónya Imre belügyminiszter kinevezésekor harcot hirdetett - egyebek mellett - a gazdasági bűnözés ellen, s kijelentette: erős rendőrség nélkül nincs megfelelő közbiztonság. Arra a kérdésünkre, vajon, nem kampányfogás-e a főváros vezetése részéről, hogy éppen a megbízatásuk utolsó évében akarnak a rendőrségnek százmillió forintot adni erre a célra, Demszky leszögezte: ilyen értelemben ez nem tekinthető politikai kérdésnek. - Tudomásul kell venni, hogy a lakosságot irritálják a gazdasági bűncselekmények is, e téren rosszak a BRFK felderítési mutatói. Csakis ezen szerettünk volna javítani. Javaslatunk szerint az első fél évben csupán ötvenmillió forintot utalnánk át a BRFK számlájára, s ennek felhasználásáról Bodrácska János főkapitánynak el kell számolnia, s csak ezután kaphatná meg a maradék ötvenmillió forintot. Elfogadhatatlannak tartom ugyanis, hogy míg a kerületi önkormányzatok rendőrőrsök létrehozásával támogatják a bűncselekmények elleni munkálatokat, a főváros ne csináljon semmit ezen a téren - mondta a főpolgármester, aki ugyanakkor nem cáfolta a Népszabadságnak azt az értesülését, hogy az elmúlt hét végén tárgyalt Kónya belügyminiszterrel - egyebek mellett - erről az ügyről is. Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője lapunk kérdésére leszögezte: - Álláspontunk az volt, hogy ezt a kérdést a budapesti költségvetéssel együtt kell megtárgyalni, akkor, amikor már világosan kiderülhet mindenki számára, mire és mennyit költhetünk valójában, hiszen a BRFK finanszírozása nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladat. Fenntartom ugyanakkor azt a véleményemet, hogy nem érzem eléggé őszintének a főpolgármester úr szándékát, úgy gondolom ugyanis, hogy vannak saját eszközeink az ilyen jellegű gondok megoldására - például a gazdasági jellegű pályázatok elbírálási mechanizmusának felülvizsgálata. Szeretném hangsúlyozni továbbá: alaposan meg kellene vizsgálni, mire van szüksége a BRFK-nak. Nem vagyok bizonyos abban, hogy a gazdasági bűncselekmények elleni fellépés lenne a legfontosabb feladat. Elég talán utalnom arra, hogy Bodrácska János állandóan azt hangoztatja: kevés a posztoló rendőr... Mától újabb korlátozó intézkedések gyarapítják a közterületen folytatott árusításra vonatkozó rendelkezéseket. Az ipari és kereskedelmi miniszter február elsejével hatályba lépő rendelete azt célozza, hogy a kereskedelem alapvetően üzletekben, vásárokon és piacon folyjon. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendelet a korábbi jogszabályokhoz képest jelentős szigorításokat tartalmaz, szűk körben határozza meg azon árucikkek körét, amiket a továbbiakban is szabad az utcákon és az aluljárókban árusítani. E szerint újságot, levelezőlapot, virágot, léggömböt, zöldséget és gyümölcsöt, vattacukrot, jégkrémet és fagylaltot ez után is szabad közterületen árusítani. Persze csak akkor, ha az illető kereskedő az ehhez szükséges hatósági engedélyek birtokában van. A rendelet azonban megtiltja az engedélyek kiadását a városi főútvonalakon, az idegenforgalmi szempontból frekventált területekre, illetve az esetben, ha az árusítóhelytől számítva száz méteren belül hasonló cikket árusító üzlet működik. A közterületen való árusításra változatlanul kerületi jegyző adhat ki engedélyt. A korlátozás nem vonatkozik azon könyvkereskedőkre, akik korábban kaptak engedélyt, s tevékenységüket jogszerűen folytatják. A rendelkezések végrehajtását a közterület-felügyelet ellenőrzi. A későbbiekben a közterület-felügyelők a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség és a fogyasztóvédelmi felügyelőség szerveivel közös ellenőrző akciót szerveznek. Erre már nincs engedély szabó babaabás felvétele A belügyminiszter tárgyal Demeter Ervinnel Kónya Imre belügyminiszter a Népszabadság kérdésére elmondta: - A gazdasági bűnözés visszaszorítása érdekében minden erőt latba kell vetni. Nagy örömmel vettem, hogy erre a főváros vezetése is kész jelentős összeget áldozni. Kívülállóként nem tudom megítélni, hogy a végszavazáson miért vetette el a testület a javaslatot. Úgy tudom, hogy az ellenzők a megállapodás rossz előkészítését kifogásolták, nem látták a garanciáját annak, hogy a százmillió valóban oda jut-e, ahová szánják. Bízom abban, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével készített új javaslat a testület elé kerül, s elfogadják. Belügyminiszterként én természetesen szívesen venném, ha a gazdasági bűnözés elleni rendőrségi munkára költhetné a pénzt a BRFK. Kérdésünkre, hogy „lobbyzik-e a miniszter a rendőrség érdekében a városháza MDF-es képviselőcsoportjánál”. Kónya leszögezte: - Az MDF-es városatyák kisebbségben vannak a közgyűlésben, elsősorban tehát nem ők döntik el ezt a kérdést. Már tárgyaltam a kérdésről a főpolgármesterrel, s terveim között szerepel egy konzultáció Demeter Ervin úrral, az MDF- es képviselőcsoport vezetőjével is. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy nem áll szándékomban beleszólni az MDF-es városatyák munkájába. A vízművek tiszta a Technomark-ügyben Lapunkban korábban már többször is beszámoltunk arról, hogy Demszky Gábor főpolgármester ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett a Technomark-ügyben. Ismeretes, hogy a tisztázatlan körülmények között létrejött Technomark Rt. és két fővárosi tulajdonú közüzemi vállalat - a vízművek és a távfűtő művek - homályos gazdasági szerződést kötött, jelentős anyagi kárt okozva ezáltal Budapestnek. Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF- frakciójának vezetője tudomást szerzett arról, hogy dr. Bócz Endre fővárosi főügyész levélben tájékoztatta a főpolgármestert a vizsgálat eredményéről, de ezt Demeter nem olvashatta el. Az illetékes beosztott úgy nyilatkozott az MDF-es városatyának: a levél szigorúan bizalmas. A főpolgármester lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: valóban kapott levelet a főügyésztől, de annak tartalma bizalmas. Csupán egy részletét tartja a nyilvánosságra érdemesnek: e szerint a Technomark Rt. és a vízművek kapcsolata jogilag szabályos volt, törvényességi vizsgálatot csak a távfűtő művek és a részvénytársaság ügyleteiben tartott indokoltnak a főügyész. (Az említett ügyletek idejében a távfűtő vállalatot nem a jelenlegi vezérigazgató vezette.) - Ugyanakkor ez a levél tisztázza Székely Gábor főpolgármester-helyettest is - hangsúlyozta kérdésünkre Demszky -, akit korábban azzal vádoltak, hogy rokoni szálak fűzik a Technomark Rt. egyik vezető emberéhez. K. S. Új egészségügyi program Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, ’91-ben elsőként csatlakozott hazánkból az Egészséges Kórház elnevezésű, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által indított programhoz. Az intézmény márciusban értekezletet szervez orvosvezetőknek és kórházhigiénés szakembereknek. Az Egészséget mindenkinek 2000-re! elnevezésű programot az 1980-as években fogadta el a WHO. ’91-ben vált ki a fő programból a Health Promoting Hospital (HPH), azaz egészséges kórház programja is. A mozgalmat hazánkban a Korányi vállalta fel elsőként, ez a kórház adott otthont annak a konferenciának, amelyen meghatározták a csatlakozás feltételeit. Az intézet vállalta, hogy öt éven belül öt programot valósít meg. Az állam a különböző országokban eltérő mértékben tud szerepet vállalni az egészségmegőrzésben - mondta munkatársunknak dr. Kautzky László kandidátus, a HPH magyarországi koordinátora. Amerikában évente mintegy 2700 dollár jut egy állampolgár egészségére, nálunk körülbelül 150. A Korányi szakemberei az egyéni vagy kórtermenként kialakított be■szélgetéseken túl előadásokat szerveznek, diabetes-, alkoholista- és asztmaklubokat működtetnek. A kórházat előbbutóbb dohányzásmentessé kívánják alakítani. Alprogramként továbbképezik nővéreiket, kötelezővé tették a védőeszközök használatát a fertőző anyagokkal érintkezőknek, a mérgező hatású rákellenes szereket vákuumkamrában állítják elő. Bevezették a hepatitis elleni védőoltást. A betegek 23-féle étel közül választhatnak, amelyekben a szakácsok olajat használtak zsír, mirelitet konzerv helyett. A kórházban keletkező ártalmas anyagok égetésére az országban egyedülálló égetőmű működik. K. A. A kerületek szövetségét javasolják a főépítészek Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Budapest vezetése a múlt héten rendezte meg a „Budapest jövője - a jövő Budapestje” című konferenciát, amelynek vitaindító előadását Budapest főépítészeinek 23 Szék néven tavaly létrehozott egyesülete írta. Az előadás szerint Budapest máig is tisztázatlan területrendezési rendszere állandó szakmai és településpolitikai viták forrása. A 23 Szék merőben új közigazgatási alapokra helyezné a fővárosi rendszert, s ebbe illesztené a területrendezési irányelveket. A testület véleménye szerint budapesti Szövetségi Gyűlést kellene létrehozni. Ennek tagjai a kerületi önkormányzatok első emberei, valamint képviselők és a főpolgármester lenne. Ők alakítanák ki az egységes fővárosi területrendezési irányelveket. A további részletek mellékletünk V. oldalán olvashatóak. SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE A hírhedt újlaki kék ház: az építészek szerinti rossz példa Új forgalomirányító a BKV-nál MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfőn átadták a BKV új automatikus vonalellenőrző rendszerét. Az olasz gyártmányú rendszert egy hónapig tesztelték a buszokon. Lényege, hogy a korszerű diszpécserközpontból folyamatosan nyomon követhető az egyes buszok mozgása, ezáltal tervezhetővé és „irányíthatóvá” lesz a járművek menetideje. Szükség esetén a diszpécser rádión utasíthatja a sofőröket, hogy lassítsanak, vagy haladjanak gyorsabban, ezáltal elkerülhetővé válnak a torlódások. A készülékeket első ütemben tizennyolc nagy forgalmú járaton szerelték fel, többek között az 1-es és a 7-es jelzésű buszokon. A BKV a rendszernek csupán felét vásárolta meg, a megállókba kihelyezendő elektromos utastájékoztató táblákat saját fejlesztésként kívánják munkába állítani. Díj egy újpesti menedzsernek MUNKATÁRSUNKTÓL Aschner Lipótról, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság legendás hírű vezérigazgatójáról elnevezett díjat alapított a jogutód Tungsram Rt. és a Magyar Hitel Bank. Aschner Újpest város első tanácsának tagja lett 1907-ben, 1921-től pedig a nagy újpesti cég vezetője lett. Tagja volt a gyár részvénytöbbségét kezében tartó Pesti Magyar Bank felügyelőbizottságának, igazgatósági tagja több más iparvállalatnak és a Gyáriparosok Országos Szövetségének. A Vasművek és Gépgyárak Országos Szövetsége pedig alelnökének választotta. Híres volt arról, hogy a dolgozók számára jóléti intézményeket hozott létre, munkásbálokat rendezett, a nevéhez fűződik a strand megnyitása is. A magyar sport bőkezű mecénása volt. Őt tekintették az ideális, „jó” tőkésnek. Az ő vezérigazgatósága idején, 1932-ben határozták el és hajtották végre a gyár nagyarányú fejlesztését. Többek között hatvan fős kutatólaboratóriumot állíttatott fel. Az itt folyó munka alapozta meg azután vállalat világhírét. Ebben az időben a lámpagyártás területén az Egyesült Izzó az elsők között volt a világon. A német megszállás - 1944. március 19. - után Aschner Lipótot a Gestapo letartóztatta. A dachaui koncentrációs táborban tartották fogva. 1945-ben innen szabadulva Svájcban telepedett le. Csak 1948-ban tért haza, és haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója volt. Az Aschner-díjat minden évben egy sikeres menedzser kaphatja meg. Az idén Fürst Sándort, az Eporg Kft. igazgatóját tüntették ki vele. A díjazott az ezzel járó 150 ezer forintot az Újpesti Helytörténeti Alapítványnak ajánlotta föl.