Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. február
1995-02-03
BUDAPEST NEPSZABADSAG ITODÍJbaroka1. A szemétügy lezárul MUNKATÁRSUNKTÓL Ma délelőtt tárgyalóasztalhoz ül Vajda Pál főpolgármesterhelyettes és Villási László, Dunakeszi polgármestere, hogy egy immár második éve húzódó vitás ügy végére pontot tegyenek. A budapesti szemétégetőműből a dunakeszi lerakóba szállított anyagban egy vizsgálat során nehézfémeket találtak. A szállításokat leállították, de a vizsgálatból kiderült, hogy a salak-pernye keverék nem veszélyezteti a talajvizet. A szállítások ideiglenes jelleggel újraindultak, s a két önkormányzat új megállapodást készített elő. Ennek részleteiről tárgyal ma Vajda Pál és Villási László. Eladhatók a patikák MUNKATÁRSUNKTÓL Az Állami Vagyonügynökség és a fővárosi önkormányzat között hosszú éveken át zajlott a vita: kinek a kezébe kerüljön a Pharmafontana Gyógyszerellátó Vállalat. 1994 végén dőlt el, hogy a főváros kapta meg a céget. Vincze Zoltán, a Pharmafontana vezetője reményét fejezte ki: felgyorsul a patikaprivatizáció. Erre egyébként Szolnoki Andrea főpolgármesterhelyettestől és a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és sportbizottságának elnökétől is ígéretet kaptak. Feltehetően februárban kerül a közgyűlés elé egy elvi állásfoglalás, melynek lényege, hogy a fővárosi önkormányzat egyetért azzal, hogy a gyógyszerészek kezébe kerüljenek a gyógyszertárak. Az érvényben lévő törvény 1995. december 31-ét jelöli meg a magánosítás végső határidejeként. Napirenden a BKV privatizációja Várhatóan két héten belül döntést hoznak arról, hogy melyik tanácsadó cég tehet javaslatot a BKV átalakítására. A gazdasági szakértőket felvonultató vállalkozások számára kiírt pályázat határideje ugyanis február közepén lejár. A nyertes cégnek nem egészen öt hónap áll majd rendelkezésére, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjessze javaslatát: mi módon kellene átalakítani a Budapesti Közlekedési Vállalatot. MUNKATÁRSUNKTÓL A közlekedési vállalat átalakításáról négy éve foglaltak először állást a városháza illetékesei. A vállalat gazdálkodását először a Hamburg Consult nevű tanácsadó cég világította át. Összegző jelentésükben a BKV részvénytársasággá történő alakítására tettek javaslatot. Az átalakítás megkezdődött: három év alatt háromezerrel csökkentették a létszámot. Két éve újabb átfogó vizsgálatot rendeltek meg, amivel az Ernst and Young szakértői csoportját bízták meg. Az értékelő jelentés elkészülte után a közgyűlés elvi határozatot hozott a közlekedési vállalat társasággá alakításáról. A konkrét lépések kidolgozására a vagyonkezelő részvénytársaság pályázatot írt ki, aminek határideje február közepén jár le. Kérdés, mi változik akkor, ha a legnagyobb önkormányzati vállalatot részvénytársasággá alakítják? (A jelentések szerint a részvénytársasággá alakítás tűnik a leginkább célszerűnek.) Egy biztos: a járműveknek közlekedniük kell, s bárhogyan fokozzák is a leendő társaság gazdálkodásának hatékonyságát, a jegyárakról változatlanul a fővárosi képviselők határoznak majd. A képlet azonban mégsem ennyire egyszerű. Arató Balázs, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője például arra emlékeztetett, hogy a fővárosi önkormányzattal megállapodást kötött tekintélyes nemzetközi pénzintézetek a BKV gazdasági mutatóira vonatkozó feltételeket szabtak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Világbank kikötötte, hogy a közlekedési vállalatnak 1996 végére működési költségeinek legalább ötven százalékát saját bevételekből kell előteremtenie. (Az új jegyárakkal számítva ez az arány körülbelül 40 százalékos.) (Folytatás a III. oldalon) Buszszerviz BOROS JENŐ FELVÉTELE Parkolásgátló karóerdők Az autósok nem kis bosszúságára az elmúlt hónapokban több főút mentén helyeztek el parkolásgátló karókat. A cölöpök nemcsak a szabálytalan parkolást hivatottak megakadályozni, hanem a járókelők biztonságát is óvják - tudtuk meg a fővárosi önkormányzat illetékesétől. Az új rendszer nem magyar találmány, számos más európai nagyvárosban találhatunk hasonló megoldást. Párizsban vagy Amszterdamban például csaknem minden parkoló körül van kerítve és szinte minden nagy forgalmú út mentén találhatunk ilyen cölöpöket. A különbség csupán annyi - így az autósok hogy ezekben a városokban van hová parkolni, míg Budapesten legfeljebb zsebre tehetik a kocsit, ha nem akarnak szabálytalanul várakozni. Sipos László, a fővárosi önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának helyettes vezetője lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta, eddig mintegy 40 millió forintot emésztett fel a karók elhelyezése. Egy darab cölöp ára 3200-3500 forint között mozog, annak anyagától függően. Az igénylők esztétikai érzéke szerint ugyanis szinterezett és rozsdamentes acélötvözetből készült karókat helyeztek el. A megrendelők között ugyanis nemcsak a főváros, hanem kerületi önkormányzatok, sőt magánvállalkozók is találhatók. Cölöpök szegélyezik ma már a Rákóczi út, az Üllői út, a Kiskörút, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Kossuth Lajos utca és a József Attila utca járdáit, de tervezik elhelyezésüket a Nagykörút újonnan átépülő szakaszán is. Az új korlátok természetesen nagy vihart kavartak: nagyon sok pozitív visszajelzés mellett számos érintett vállalkozó tiltakozott, hiszen egy szórakozóhely forgalmát jelentősen apasztja a szó szoros értelmében korlátozott parkolási lehetőség. Sipos viszont úgy véli, hogy akik eddig a mulató bejárata előtt állították le kocsijukat, azok közlekedési szabálysértést követtek el, ezért ez az érv nem igazán elfogadható. H. L. L. Félig megtelt a Madách center A Madách sétányt átszelő Madách Trade Center tavaly augusztusban nyílt meg. Az irodaházat egy német ingatlanfejlesztési cég magántőke és bankkölcsön segítségével építette fel. A beruházás közel két és fél milliárd forintba került. A tulajdonosok a kivitelezést a három legnagyobb osztrák építővállalatra bízták. A nyitás óta eltelt közel fél évben a 12 ezer négyzetméternyi bérbe adható terület 56 százalékát értékesítették, négyzetméterenként 2900-3200 forintért. A bérlők között megtalálhatók külföldi jogászcégek, bankok és értékpapír-forgalmazók. A center földszintjén nagyobbrészt bankfiókok, míg az emeleteken inkább irodahelyiségek találhatók. Az épület két szárnya között húzódik a most készülő, az Erzsébetvárost átszelő Madách sétány. A nagyobbik, tízemeletes épületrészt a hozzá tartozó toronnyal inkább a nagyobb befektetőknek szánták, míg a másik - mindössze hétemeletes - épületet a kisebb felhasználóknak szeretnék bérbe adni. A két szárnyat csupán az épület alatt húzódó 250 férőhelyes mélygarázs köti össze. A parkoló első szintjén az ügyfelek számára vannak parkolóhelyek, s ez - a belvárosi parkolási viszonyokat ismerve - igen hasznos. A tulajdonosok néhány hónapon belül a szolgáltatások bővítését - autómosó és önkiszolgáló étterem nyitását - tervezik. Az épület biztonságát a nap huszonnégy órájában biztonsági őrök felügyelik. A német vállalat a sétányon felépítendő újabb irodaházzal, esetleg üzletközponttal szeretné folytatni a beruházást, ezt azonban összhangba kell hozni a fővárosi és a VII. kerületi önkormányzat elképzeléseivel is. V. A. Folytatódik a körúti csőcsere Felújítják a 2-es villamos pályáját MUNKATÁRSUNKTÓL A Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca között február 15-től folytatódik a nagykörúti főnyomócső cseréje. A munkálatok várhatóan május 31-ig fejeződnek be. A generálberuházó ismét a Fővárosi Vízművek Rt. lesz. A csőcserét az Alterra Kft., a villamosvágány fektetését pedig a Betonútépítő Rt. végzi majd. A budapesti ivóvízhálózat átlagos életkora 47 év, de százévesnél öregebb vezetékek is találhatóak. Ilyen például a 101 éves nagykörúti főnyomócső is, amelynek Podmaniczky utca és Blaha Lujza tér közötti szakaszát tavaly cserélték ki. Folyik a pályáztatás egy másik beruházás kivitelezéséről is. A 2-es villamos belvárosi szakaszának felújítása halaszthatatlanná vált. A Fővárosi Közgyűlés e célra 749 millió forintot szavazott meg. A rekonstrukcióhoz - melynek legérdekesebb része talán az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti különleges pálya, a több mint száz éve üzembe helyezett viadukt felújítása - a BKV 217 millió forinttal járul hozzá. Bár a munkálatok 1994 szeptemberében megkezdődtek, a viadukt teljes átépítésére április 1-jétől kerül sor. A várhatóan idén szeptember 30-ig megújuló szakaszon újra 50 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a villamosok. Márciustól leáll a kisföldalatti MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtökön aláírták a millenniumi földalatti felújítására vonatkozó szerződéseket. A pályaépítési munkálatokra kiírt nemzetközi tender győztese a Betonútépítő Rt. lett, a szerkezet megerősítésével pedig a Hídépítő Részvénytársaságot bízták meg. A pályázatok eredményét csütörtök délben Demszky Gábor főpolgármester hozta nyilvánosságra. A tenderbontást követően a fővárosi önkormányzat vezetése és a győztes cégek alá is írták a földalatti felújításáról szóló szerződést. A pályázatot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előírásai szerint - tavaly júliusban írták ki. A kisföldalatti felújítását az EBRD által nyújtott hitelből valósítják meg. Az eredeti hitelfeltételek csupán részleges felújítást tettek volna lehetővé, egy korábbi pályázaton azonban a tervezettnél olcsóbban sikerült új, környezetkímélő buszokat vásárolni. A közgyűlés októberben úgy határozott, a megtakarítás egy részét a földalatti rekonstrukciójára fordítja. A felújítás március 5-én kezdődik, s előreláthatóan nyolc hónapig tart. A pályaépítés ideje alatt a földalatti nem jár, az újraindulás tervezett időpontja szeptember eleje, az Andrássy úton végzett munkálatok befejezése azonban csak októberre várható. Málló cserepek, korhadó gerendák Aggasztó állapotban vannak a pesti háztetők MUNKATÁRSUNKTÓL Mostanában kevés a jó hír. Pár hete például azt mondta a budapesti kéményseprők főnöke (egyébként nem először), hogy ha a nem kapunk nagyon gyorsan észbe, egy szép napon a fejünkre omlanak a kéményeink. Ott vannak azután - helyesebben nincsenek - a hófogók. A fővárosi mentőszervezet vezetője szerint a hiányzó, vagy tönkrement hófogók miatt lezúduló tömbök télről télre letaglóznak vagy három járókelőt. Világos: ha tovább rohadnak a hófogóig, a mentők baleseti statisztikái is romlani fognak. Nos, amiről most lesz szó, azon sincs sok örvendeznivaló. Harmadik fejezet: málló cserepek, korhadó gerendák. A háztetők állapota - és valljuk be, ezen nincs túl sok csodálkoznivaló - a Józsefvárosban a legcudarabb. Általában is, de még inkább a Külső Józsefvárosban, a Rákóczi út, a Könyves Kálmán körút, az Üllői út és a József körút között. A kerület tetőinek immár hatvan százaléka sürgősen javításra szorulna, ebből vagy húszszázaléknyi azonnal: az évszázados házak jó része építése óta nem látott se kőművest, se ácsot, se tetőfedőt, a cserepek mállanak, a hasadékokon befolyik a víz, a padláson minden korhad, ami fa. Oláh Béla, a józsefvárosi vagyonkezelő kft. műszaki igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzat az idén nagyjából 180 millió forintot költhet a (zömmel vegyes tulajdonú) házak tetőszerkezetére, tűzfalaira, kéményeire. Mármost igen sokan élnek a városban olyanok, akiknek kétségtelenül nagyon jól jönne ez a pénz, ha azonban azt vesszük, hogy alig harminc háztetőt lehet rendbe hozni belőle, 180 millió sem tűnik olyan soknak. Oláh szerint Józsefváros öreg házait - és persze tetőit - csak egy hatalmas állami segély menthetné meg. Becslése szerint nehezen lehetne megúszni a munkát 50 milliárd forintnál kevesebb pénzből. Az öreg háztetőkkel a szomszédos Ferencvárosban is sok a gond. A kerület bérleményüzemeltető vállalata igazgatójának, Hollósi Miklósnak azonban a jóval újabb panelházak lapostetői miatt is legalább ennyire fáj a feje. A külső ferencvárosi József Attila-lakótelepről van szó: a házak egy jó részén építésük után egy órával sem volt kifogástalan a szigetelés, hát még most, hogy azóta eltelt vagy harminc esztendő. Sok helyütt szinte állandóvá váltak a beázások. Hollósi kiszámolta: ha egy paneltető hozzávetőleg négyszáz négyzetméter és egy négyzetméternyi tetőt nagyjából négyezer forintból lehet rendbe hozni, akkor egy egész tető rendbehozatala csaknem kétmillióra rúg. A József Attila-lakótelep házait jórészt eladták már, így aztán a lakóközösségek - még ha kapnak is az önkormányzat tetőfelújítási pályadíjaiból - izzasztóan nehéz pillanatokat élnek át, amikor a tetőszigetelő benyújtja nekik a számlát. Panelházból a XI. kerületnek is jutott elég, azok természetesen ott is beáznak, a városrész azonban egyvalamiben mégis különbözik az előző kettőtől: épületeit jóval nagyobb károsodások érték Budapest ostromakor - mondta Varga Péter, a helyi vagyonkezelés felügyeletének vezetője. A sérüléseket a nagy újjáépítési rohamban sok esetben sebtében, hevenyészve hozták rendbe, rissz-rossz anyagokkal dolgoztak - ami a háború után az építők kezébe akadt. Ez bizony erősen meglátszik a háztetőkön is. Sok közülük - mint például a Fehérvári út 170-180-as házáé, vagy az egyik száznyolcvan lakásos Indián telepi bérkaszárnyáé - immár életveszélyessé vált. Máshová kell költöztetni a lakókat. A hasadékokon befolyik a víz BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE