Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember

1996-09-03

Kész a tavaszi fesztivál műsorterve MUNKATÁRSUNKTÓL Rendhagyó módon máris elké­szült a jövő évi Budapesti Tava­szi Fesztivál előzetes műsorter­ve. A rendezvény programja - amint azt a Budapesti Turiszti­kai Hivatal vezetőjétől, Ifjú Györgytől megtudtuk - számos újdonságot tartalmaz, és a ko­rábbiaknál még színesebbnek tűnik. A rendezők ígérete szerint a ’97-es rendezvénysorozat kö­zönsége jobban érzékeli majd a fesztivál pezsgő hangulatát, mint az elmúlt években. Ezt mindenekelőtt nagyszabású szabadtéri rendezvényekkel akarják elérni: a műsorsoroza­tot maskarások és busók felvo­nulásával, huszárparádéval, oldtimer-bemutatóval és népi kirakodóvásárral nyitják meg. Hagyományteremtőnek szánt újdonságként a jövő évtől kezd­ve egy-egy magyar várost is vendégül látnak. Az 1997-es tavaszi fesztivál­ról természetesen nem hiányoz­nak majd a nemzetközi hírű külföldi előadók és zenekarok sem. A szervezők a brit Royal Philharmonic Orchestra mellett az Európai Unió Mahler Ifjúsági Zenekarát is meghívták, míg az Operaházban több neves külho­ni művész lép fel. A tervek kö­zött szerepel egy monstre show­­műsor is, amelyben a nemzetkö­zi könnyűzenei élet ismert alak­jai szerepelnek majd. A sorozat könnyebb műfajai közé sorolha­tó még a szintén megrendezendő operettfesztivál is. Ezúttal sem maradnak el azonban a régi fesztiválok nagy sikerű rendezvényei, mint ami­lyenek például a különböző ka­marazenei koncertek, a táncpa­noráma vagy a nemzetközi hírű magyar filmek angol nyelvű ve­títése volt. t­ i Avatás előtt Megépítésekor a Dohány utcai a világ legnagyobb zsinagógája volt. Ma már csak Európában tekinthető a leghatalmasabb - működő - zsidó templomnak, hiszen New Yorkban nagyobb is épült a Förster Lajos által ter­vezett budapesti épületnél. A zsinagóga csütörtöki újra­­avatásán a magyar állam és a különböző pártok vezetői is képviseltetik magukat. Beszé­det mond Göncz Árpád köztár­sasági elnök és részt vesz az ün­nepségen Jichak Samir, Izrael korábbi miniszterelnöke is. A Dohány utcai zsinagógát 1859. szeptember 6-án avatták fel, és öt évvel korábban, 1854. szeptember 5-én rakták le az alapkövét. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz (Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége) ügyvezető igazgatója ezzel, va­lamint a 13-án kezdődő zsina­gógai évvel indokolta, hogy mi­ért szeptember 5-én avatják is­mét a felújított Dohány utcai főtemplomot. Az építkezés egyébként nem fejeződött be, mindössze nyolc­vanszázalékos a beruházás ké­szültségi foka - mondta Zoltai a tegnapi nemzetközi sajtótájé­koztatón. Nem készültek el az előcsarnok freskóinak restaurá­lásával, nincs még meg a külső burkolat összes, egyedileg készí­tett kerámiája (a Wesselényi utca felől jól láthatók az állványok), és nem újították fel a női karzat padlóját sem - tudtuk meg. Az építkezés befejezéséhez még 150-200 millió forint kelle­ne, amit elsősorban a magyar államtól remél Zoltai Gusztáv. Lapunk kérdésére a Mazsihisz ügyvezető igazgatója el is mondta: ha megkapják a szük­séges támogatást, akár már jö­vőre befejeződhet a beruházás. A munkálatok során egyébként megújul az egykori gettó tö­megsírjait tartalmazó temető­kert, valamint a szomszédos Hősök Zsinagógája is - tudtuk meg. A mostani avatást az indo­kolta, hogy 1991-ben a zsidóság vezetői ígéretet tettek a magyar államnak arra: a támogatás fe­jében az expóra átadják az épü­letet. (Avatás... folytatás a 27. oldalon) a Dohány utcai zsinagóga Európában ma is a legnagyobb teknős miklós felvétele Kevesebb diák kezdte az új tanévet A legszükségesebb munkákkal mindenütt elkészültek az iskolák Az idén szeptemberben hetven­ötezerrel kevesebb általános is­kolás kezdi meg a tanévet, mint tíz évvel ezelőtt. A demográfiai hullámvölgy kétségtelen előnye, hogy enyhülhet a tanintézetek zsúfoltsága, a tanulócsoportok átlaglétszáma pedig harmincra csökkenthető a korábbi negy­vennel szemben. A kevesebb di­ák azonban kisebb fejkvótát is jelent, miközben a közműszám­lák ugyanannyiról, ha nem többről szólnak. A budapesti iskolafenntar­tóknak dönteniük kell: bezár­ják-e az iskolát, vagy maguk pótolják a hiányzó összeget. Az önkormányzatok többsége azonban ódzkodik, nem szíve­sen vállalja az iskolabezáratá­­sok politikai következményeit, így azután jó részük felemás döntéseket hozott. A felesleges­sé vált iskolák egy részét alapít­ványoknak, egyházaknak, ma­gánszemélyeknek adta át, ki­zárva a funkcióváltás lehetősé­gét. Az intézmények másik - nagyobbik - részével azonban nem történt semmi. Pontosab­ban az iskolák a csökkenő tá­mogatás ellentételezéseként pluszfeladatokat - felnőttokta­tást, tanfolyamok szervezését - vállalnak a kihasználatlan dél­utáni órákra.­­ A tanulók szá­mának csökkenésétől jócskán elmaradó kapacitásszűkítés napjainkra jelentős feszültsége­ket okozott a különböző fenn­tartású tanintézmények között. Jobbára mindenki azt csinálja, amit akar - állítja Bencze Lajos, a fővárosi önkormányzat okta­tási ügyosztályának vezetője. A fővárosnak egyébként nem sok beleszólása van Budapest iskoláinak működtetésébe. Az 1993-ban elfogadott közoktatá­si törvény ugyanis csupán a tá­jékoztatandó szerepét osztotta a fővárosi önkormányzatra, a döntés joga viszont a kerülete­ké. A decentralizáció viszont még ennél is régebbi keletű, hi­szen a tanintézetek feletti fel­ügyelet jogát és nyűgét 1973- ban adták a kerületi tanácsok kezébe. Azóta csupán a fenntar­tó elnevezése változott. Bencze Lajos azonban úgy véli, az együttműködési szándék alapo­san megfogyatkozott az elmúlt években. Budapest négyszáz általános iskolájában mintegy 150 ezer diák kezdte meg tanulmányait az elmúlt napokban. Az idén egyetlen új iskolát sem avattak. (Kevesebb... folytatás a 27. ol­dalon) Az idén nem avattak új iskolát teknős Miklós felvétele Új bizottság alakul az Iványi-ügyben Levették a napirendről a Fővá­rosi Közgyűlés legutóbbi ülésén a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeiről (FSZKI) szóló előterjesztést. Megszavaztak vi­szont az intézménynek némi többlettámogatást. Demszky Gábor főpolgármester lapunk­nak elmondta, hogy független szociálpolitikusokból álló ad hoc bizottságot kér fel arra, hogy az FSZKI helyzetét tisz­tázza, és az esetleges átalakítási terveket is véleményezze. Mint ismeretes, a szociális központ igazgatóját megrovásban része­sítette a kijelölt fegyelmi bizott­ság. Az ítélet indoklásában első­sorban gazdasági jellegű sza­bálytalanságok szerepeltek. Sz. I. M. Olcsó krumpli Óbudán MUNKATÁRSUNKTÓL A III. kerületi képviselő-testület a minap úgy döntött, hogy újra megszervezi immár hagyomá­nyosnak számító őszi burgonya­­akcióját. A kedvezményes vásárt október 16-án és 17-én rendezik meg a városrész kilenc pontján. Az akcióban a huszonötezer forintnál kisebb jövedelmű nyugdíjasok és az önkormányzat rendszeres szociális segélyében részesülők vehetnek részt. A vá­sárlásra való jogosultságukat nyugdíjszelvényeikkel, illetve a segélyről szóló csekkükkel iga­zolhatják. A polgármesteri hiva­tal e két napon huszonöt­­harmincezer vásárlóra számít, akik ezúttal huszonötezer darab, huszonöt kilós zsák krumplit vi­hetnek haza, zsákonként kétszáz forintért. Ajándékra, jutalomra, vérdíjra Mennyi van a főpolgármesteri keretben ? A főváros idei költségvetésében a 7523-as sorszámú tétel 30 mil­­­lió forintot tartalmaz. Ez a tétel az úgynevezett főpolgármesteri keret, amelyből Demszky Gá­bor - bizonyos szempontok be­tartásával - saját belátása sze­rint gazdálkodhat. MUNKATÁRSUNKTÓL A főpolgármester saját kereté­ből elvileg háromféle célra költ­het: karitatív felajánlásokat te­het, különféle fővárosi kulturá­lis és sportrendezvényeket tá­mogathat, illetve „ajándéko­zásra” fordíthatja a pénzt. Ez utóbbi kategória szándékosan nagy mozgásteret hagy a főpol­gármesternek. A város első emberének fél­évente tájékoztatnia kell az ön­­kormányzat pénzügyi bizottsá­gát a keretből történt kifizeté­sekről. Miután a bizottság a ke­ret felhasználását nem korlá­tozhatja, csupán két határoza­tot hozhat: „tudomásul veszi” vagy „nem veszi tudomásul” a főpolgármesteri keretből tör­tént kifizetéseket. Az utóbbinak tehát legfeljebb a következő évi költségvetés összeállításakor lehetnek következményei. Érte­süléseink szerint Demszky az idei első féléves beszámolóját már elkészítette, a bizottság azonban egyelőre nem tűzte na­pirendjére. A főpolgármester június 7-én hárommillió forintot adott a szalmonellajárvány következté­ben nehéz helyzetbe jutott fővá­rosi kórházaknak. Korábban felajánlást tett a Béke Nevelő­­otthon énekkarának és a Faze­kas gimnáziumban megrende­zett „Ki mit tud?” vetélkedő he­lyezettjeinek. A főpolgármeste­ri keret volt az egyik forrása a Föld napján megtartott tiszta­sági kampány költségeinek is. Ugyanebből a keretből ajánlott fel félmillió forintot Demszky Gábor az Astoria-aluljáróban dél-amerikai zenészek ellen el­követett bűncselekmény nyom­ravezetőjének. Miután azonban a mai napig nem jelentkezett senki, ezt a tételt még nem fi­zették ki. ­ A Főtáv már felkészült a télre A lakóközösségeknek is vannak teendőik A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. teljes távhőrendsze­­rén befejezte szokásos nyári karbantartási munkáit - tájé­koztatta lapunkat Scheithauer Imre, a cég szolgáltatási igazga­tója. A Főtáv szakemberei az el­múlt hónapok során csaknem ezer kilométernyi vezetéket, több ezer különféle csőszerel­vényt, 2 ezer 400 hőközpontot és tizenöt kisebb-nagyobb fűtő­művet vizsgált át, így a cég gya­korlatilag felkészült a fűtési szezonra. De csak a maga részé­ről. Az igazgató ugyanis hang­súlyozta: ahhoz, hogy az idény valóban zavartalanul induljon, a háztulajdonosoknak, azaz a lakóközösségeknek az épületek belső fűtési rendszerét is ellenő­rizniük kell, s el kell végezniük az esetleges karbantartást, javí­tásokat. Hogy pontosan mit kell átnézetniük, ahhoz a Főtáv ki­­rendeltségeinek munkatársai a lakók kérésére megadják a szükséges szakmai segítséget. Scheithauer Imre hozzátette, hogy a karbantartási munkák miatt az idén átlagosan hat és fél napon át kellett nélkülözni­ük a lakóknak a melegvíz-szol­gáltatást, ami elég rövid időnek számít. A cég az idén több, jelentős rekonstrukciós munkát is vé­gez. Ilyen feladat például az Új­­lipótvárosban, azaz a Wallen­berg utca, a Szent István körút és a Duna közti városrész elöre­gedett, helyenként több mint harmincéves vezetékeinek fel­újítása és a nagy hőközpontok több kisebbel való felváltása. Ezzel a környéken eddig mint­egy harminc helyen teremtettek lehetőséget arra, hogy a lakókö­zösségek átállhassanak a kifize­tődőbb, épületenkénti hődíj-el­számolásra. A Karinthy Frigyes úton és az Irinyi utcában - a Nagykörúton folyó munkála­tokkal összhangban - ugyan­csak kicserélték a csöveket, ugyanakkor folytatták a Vár­fennsíkon három éve elkezdett rekonstrukciós programjukat is. Az év végéig a Dózsa térről a budai Vár intézményeibe vezető hálózatot hozzák rendbe. A fel­újítási munkákra az idén hoz­závetőleg egymilliárd forintot szán a Főtáv. B. T. Épületenként is fizethetnek BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

Next