Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. november
1997-11-19
BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 1997. november 19., szerda Budapest, az elhagyott autók városa Még mindig legalább húszezer kocsironcs várja sorsát Majdnem hatezer rendszám és forgalmi engedély nélküli kocsironcsot szállítottak el a budapesti utcákról az idén a Fővárosi Közterület-felügyelet megbízásából. A rozsdás kasztnik zöme azonban továbbra is az utakon maradt: a Levegő Munkacsoport jelentése szerint ma legalább húszezer roncs éktelenkedik a főváros közterületein. A Fővárosi Közterület-felügyelet területi és informatikai osztályának vezetője, Tiszai István érdeklődésünkre elmondta: az idén arra számítanak, hogy legalább harminc százalékkal több bejelentés érkezik hozzájuk a roncsokról, mint tavaly. Az elszállított kocsik száma azonban nem növekedett, hiszen a főváros évek óta ugyannyi pénzt különít el a szállítással megbízott cég számára. Az idén nem egészen hetvenmillió forint jut erre a célra. A rendszám és forgalmi engedély nélküli kocsikat a pályázatot nyert kft. saját, XXIII. kerületi telepére szállítja, az Ócsai út 6. alá. Ha valaki utóbb úgy dönt, hogy elvinné a roncsát, ezt minden további nélkül megteheti, ha bizonyítani tudja, hogy a kocsi az övé, és hajlandó kifizetni a szállítási és a tárolási díjat. Ez az összeg személygépkocsiknál három hónapra mintegy 38 000 forint, a nagyobb teherautók esetében pedig majdnem százezer. Tiszai úgy tudja, hogy - az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben - mostanában egyre gyakoribb, hogy az emberek visszakérik az autójukat. A végképp gazda nélkül maradt kocsikat elárverezik, s az ebből beszedett pénzt - a költségek levonása után - átutalják a főváros e célra nyitott számlájára. Ritkán, de azért előfordul, hogy valakinek a távollétében - például külföldi kiküldetése idején - szép lassan lerabolják az utcán veszteglő kocsiját, s a jármű emiatt szintén a roncstelepen végzi. Ha az illető utóbb hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy az autó az övé volt, egy igazságügyi szakértő kiszámolja az elszállítás előtti értékét, és a tulajdonost a fővárosi számláról kártalanítják. Az árverésen egyébként kizárólag alkatrész-kereskedők és autóbontók vehetnek részt, a telepre vitt autók soha többé nem kerülhetnek vissza a forgalomba. Tiszai István tapasztalatai szerint a tizenöt éves, annak idején Nyugatról olcsón behozott, enyhén szólva lestrapált személygépkocsik mellett egyre több levetett keleti kisbusz (Zuk, Nysa, Barkas) is feltűnik. B. T. AZ ELSZÁLLÍTOTT RONCSKOCSIK SZÁMA 1997-BEN Kerület Autók száma I. 90 II. 386 III. 527 IV. 254 V. 112 VI. 246 VII. 232 Vili. 165 IX. 142 X. 193 XI. 323 XII. 219 XIII. 354 XIV. 567 XV. 447 XVI. 365 XVII. 272 XVIII. 227 XIX. 114 XX. 128 XXI. 173 XXII. 259 XXIII. 76 Arverési tárgy lesz TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Fővárosi díj kerületi rendőröknek Elismerés a józsefvárosi kapitányságnak Még soha nem fordult elő, hogy a Budapestért díjat egy egész szervezet kapta volna. Ráadásul nem egy városvédő vagy műemlékeket istápoló egyesület, hanem hatóság. Hétfőn a Városházán dr. Kökényesi Antal rendőr ezredes, VIII. kerületi kapitány vehette át ezt az elismerést. Az ezredes a kapitányság kollektívája nevében vette át a kitüntetést. Akár csodálkozhatnánk is, hogy miért éppen annak a kerületnek a rendőreit részesítik elismerésben, amellyel a bűnügyekkel kapcsolatban szokás példálózni. Kökényesi Antal szerint két-három év munkáját ismerte el a kerület képviselő-testülete, amely felterjesztette a kapitányságot, a BRFK vezetői, akik ezt támogatták és a városatyák, akik odaítélték a díjat. A kapitány meggyőződése, hogy több oka is van a Budapestért díj elnyerésének. Például az, hogy olyan vezetői gárda és állomány dolgozik a Józsefvárosban, amely elismerést vívott ki magának a kerületben is. Olyan szervezeti intézkedéseket hoztak, amelyek kihatnak a közbiztonságra, hiszen a gyors reagálású, aktív szolgálat, a motoros és a kutyás rendőrök mind a bűnözés elleni szigorú fellépést szolgálják. A kerületben csökkent a bűnözés mértéke, javult a rendőrök eredményessége. Ez persze az önkormányzat és a civil szervezetek, például a polgárőrség vagy a kisebbségi önkormányzatok támogatása nélkül nem történhetett volna meg. Ezek a kapcsolatok is azt bizonyítják, hogy a helyi polgárok bíznak a rendőrökben, akiknek az utóbbi években pozitívan változott a megítélése. A kerület sikere ugyanakkor az is, hogy nemcsak a kollektíva, hanem a kapitányság egyik munkatársa, Beitler István alezredes, a gazdaságvédelmi alosztály vezetője is megkapta a Budapestért díjat. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Józsefvárosban ma már minden rendben van - ismerte el a kapitány. A díjak viszont azt jelzik, hogy a józsefvárosi rendőrök jó úton haladnak és figyelnek munkájukra. S. I. A II. kerületben a Römer Flóris utcában és a környékén megváltoztatták a forgalmi rendet. Az utca alsó szakaszára csak a BKV 91-es és 191-es autóbuszai hajthatnak be, így a Römer Flóris utca a Buday László utcától lefelé zsákutca lett. • A Máriaremetei út külső szakaszát a Hidegkúti úttól a Szabadság utca felé egyirányúsították csatornázás okából. Ellenkező irányban a Hidegkúti út a kerülőút, ahol emiatt több a jármű mint máskor. • A Lajos utcában Zsigmond tér után a Kolosy tér felé vezető oldalon csatornáznak. A Margit híd felé vezető útpályán emiatt a 6-os, a 60-as, a 86-os és a 42E jelzésű autóbuszok a Szépvölgyi út felé kerülőutat tesznek. A tér torkolatában az Árpád fejedelem útján a Margit híd felé vezető oldalt ugyancsak felbontották. • A Bécsi úton a Testvérhegyi út után az Árpád híd felé vezető külső sávot egy hosszú szakaszon felbontották, mert gázvezetéket építenek. Filmforgatás miatt szombat este 20.00 óráig megtiltották a parkolást a Dohány utcában az Osvát utca és az Erzsébet körút között, a Barcsay utcában az Erzsébet krt. és az Osvát utca között, valamint az Osvát utcában a Barcsay utca és a Rákóczi út között. Ugyanakkor tilos behajtani az Osvát utcába a Barcsay utcából. Az MTK labdarúgópályájának környékén parkolási tilalmat rendeltek el ma este kilencig. (Forrás: Fővinform) BKV kontra MÁV Lesz tarifaszövetség? A főváros és vonzáskörzetének közösségi közlekedése előtt csak egyetlen járható út van: az együttműködés. Egyebek között ezt fogalmazták meg annak a kedden, Gyomron rendezett konferenciának a részvevői, akik érdekeltek a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásában. MUNKATÁRSUNKTÓL Az eseményen, amelyen Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója és Aba Botond, a Budapesti Közlekedési Rt. vezérigazgatója egyaránt kifejtette véleményét a BKSZ-ről, kiderült, hogy a szövetségbe tömörülő cégek mind fontosnak tartják a tömeg- - pontosabban a közösségi - közlekedés ebben az irányban való fejlesztését. Mindez persze nemcsak az utasok, de környezetvédelem érdekeit is szolgálná. (BKV kontra... folytatás a 27. oldalon) Mi pihen a fenéken? Talán csak Attila koporsóját nem hozták még fel a Duna mélyéről. Felszínre hoztak már kazánt, darut, drótköteleket és több tucat kerékpárt. Maradtak azért a bőven rejtélyes és veszélyes tárgyak. A Szabadság híd pesti hídfőjétől néhány méterre egy német uszály alussza álmát. Régebben azt beszélték: hadianyaggal megrakottan. (Részletek a 27. oldalon) Metró helyett villamost javasolja egy New York-i szakember Az új metró megépítése miatt 130 százalékkal emelkednek majd a BKV viteldíjai - állítja egy amerikai szakember, aki szerint a metróra fordítandó hatalmas összeget inkább a már meglévő tömegközlekedési hálózat - elsősorban a villamospályák felújítására és korszerűsítésére kellene fordítani. Nem biztos, hogy a jelenlegihez hasonlóan sokan támogatnák az új metró építését, ha az emberek tudnák, mekkora árat kell érte fizetni - mondta lapunknak Walter Hook, a New York-i Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet igazgatója. A BKV-tól kapott adatok felhasználásával végzett számításai szerint még a metró megépítése nélkül is negyvenkét százalékos áremelés szükséges - az infláción felül -, ha a főváros elvégzi a legszükségesebb fenntartási munkákat és teljesíteni akarja a Világbankkal kötött megállapodásban vállalt ötvenszázalékos költségfedezeti arányt. (Ez azt jelenti, hogy a BKV működési költségeinek a felét a társaságnak saját bevételeiből kell előteremtenie.) Ha viszont megépül az új metró, 130 százalékos emelésre lesz szükség, ezért a metróra fordítandó összeget a jelenlegi rendszer üzemképes állapotban tartására és a felújításokra kellene fordítani. Walter Hook szerint a metró megépítését nem indokolják a forgalmi adatok sem, hiszen tervezett nyomvonalán évek óta folyamatosan csökken az utasszám. Arra pedig nem sok esély van, hogy akik autóval járnak, majd metróra szállnak, hiszen az állomások környékén a szükségesnél két nagyságrenddel kevesebb parkolóhely van. Emiatt az autósok túlnyomó többsége nem tudna átszállni a metróra. Ráadásul a tervekben a felszíni tömegközlekedés visszafejlesztése is szerepel, ez pedig a gépkocsiknak teremt a jelenleginél is nagyobb teret. A felszíni tömegközlekedés gyorsításával viszont összehasonlíthatatlanul olcsóbban lehetne jobb eredményt elérni. Hook javaslata szerint a metró nyomvonala fölött közlekedő villamosoknak a forgalomtól elzárt, így akadálymentes pályát kellene építeni. A teljes rendszer kiépítéséhez szükség van a 4-es, valamint a 19-es és a 49-es villamos pályájának meghosszabbbítására és néhány új szerelvény beállítására, valamint a régiek felújítására is. Ez azonban még mindig csak töredéke a metróépítés költségének. A metró viszont minden egyéb munkától elvonja a pénzt, így nem jutna erre a régen felújításra szoruló nyomvonalra sem. A megtakarított pénzt elsősorban a már meglévő tömegközlekedési hálózat fenntartására, felújítására kell fordítani,, mert ezen a téren a legnagyobb a lemaradás. Nemcsak a villamospályák felújítása lenne sürgős, hanem az autóbuszok rendbetétele is, mivel a buszvonalak igen fontos részei a hálózatnak. Hook szerint a legfontosabb feladat a buszok elöregedésének megállítása és kevésbbé környezetszennyező motorok beszerelése, valamint a járművek folyamatos haladásának biztosítása. A főbb útvonalakon a buszok a villamosokhoz hasonlóan zárt pályán közlekednének és a jelzőlámpák helyes beállításával tovább növelhető előnyük a többi járművel szemben. Hook szerint a fővárosiak érdeke a közvélemény reális tájékoztatása és a jelenlegi metrópárti hangulat megváltoztatása. Világossá kell tenni, hogy a metró ára: a viteldíj emelése és a szolgáltatás színvonalának csökkenése. Véleménye szerint a metróról mindenképpen társadalmi vitát kell folytatni, s a végső döntést a fővárosi polgároknak kell meghozniuk, lehetőleg minél előbb. Most még nem késő leállítani a beruházást, hiszen még a tervek sem készültek el. Az építkezés persze bármelyik fázisban leállítható, de az idő múlásával egyre nagyobb lesz a veszteség. Időben meg kell gondolni, nehogy úgy járjunk, mint New York, ahol már két kilométernyi alagutat kifúrtak a 2. avenue alatt, amikor rájöttek: nem éri meg. A. G. Vár: egy emléktábla leleplezésre vár A Budavári Palota E-épületében Demszky Gábor főpolgármester kedden több erdélyi magyar település polgármesterét látta vendégül. Budapest első embere a főváros kulturális fejlesztéseiről tartott tájékoztatót, helyettesei a privatizációs stratégiával, a szociális ellátás gondjaival ismertették meg a vendégeket. A gondok között arról nem szólt, hogy a szép környezet hónapokig nem kínál látnivalót az odalátogatóknak. Hivatalosan ugyanis még nem adták át a Budapesti Történeti Múzeum frissen lefedett barokk udvarát. A tervek szerint - mint a főpolgármesteri hivatal közleménye tudatja -, a múzeum „közönségkapcsolatát továbbfejlesztő tevékenységeknek ad majd otthont” a 142 millió forint költséggel lefedett és rendbe hozott barokk udvar 392 négyzetméteres területe. Egyelőre azonban az összes látnivaló néhány szék, asztal, vetítővászon... és egy lepellel borított tábla, amelyen valami olyasmi áll, hogy készült Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 125. évfordulójának tiszteletére. Talán nem véletlen, hogy az első jelentős kiállítást is a 125. évfordulóra, 1998 tavaszára tervezik. Addig a kíváncsiak legfeljebb az üres térben és a biztonsági tetőben gyönyörködhetnek, amit egyébként a koronázópárkányra támaszkodó íves tartókra építettek. K. L. Barokk udvar - üvegtetővel HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE