Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. június
2000-06-14
Több az iroda, mint a lakás? Az V. kerületi Belváros-Lipótváros a legkisebb budapesti kerületek egyike, területe mindössze 2,59 négyzetméter (egy átlagos kerület nagysága ennek közel tízszerese). Népessége is kevés, tavaly 33 487-en lakták (ennél csak az I. és a XXIII. kerület népessége kevesebb - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Belváros-Lipótváros népessége egyre csökken. Egy évtizede még 43 937 embernek volt ott állandó lakcíme, tízezerrel több, mint tavaly. A 2,59 négyzetkilométernyi V. kerület két részét, Belvárost és Lipótvárost azonos arányban érintette a népességfogyás. Egy négyzetkilométeren viszonylag sokan, 12 929-en élnek, ami négyszerese az átlagos népsűrűségnek. A rendkívüli fogyás egyrészt a vándorlásnak tudható be, azaz minden évben többen hagyják el a kerületet, mint ahányan beköltöznek. A népességcsökkenés másik oka pedig a természetes fogyás. A KSH adatai szerint két éve 523-mal csökkent a lélekszám, mivel 165 születés mellett 688-an haltak meg. A jelentős népességcsökkenés következtében ma már csak egy-két ember osztozik egy lakáson, pedig 1980-ban még két-három lakó volt az átlag. A kerület lakóinak korcsoport szerinti bontása azt mutatja, hogy viszonylag sok az idős ember. A népesség 32 százaléka hatvan év feletti. Munkavállalási korú az emberek 58 százaléka. A házasodási kedv sem akkora, mint másutt. 1998-ban 138 boldogító igent mondtak ki, emellett 84-en bontották fel frigyüket. Belváros-Lipótváros lakásállományában nem volt különösebb változás az elmúlt két évtizedben. 1980-ban 20 277 lakásban éltek, tavaly valamivel kevesebb hajlék volt. 19 751. V. kerületi sajátosság egyébként, hogy a lakástulajdonosok jó pénzért irodának adják ki otthonukat, így - bár a kerület lakásállománya alig változott -, mégis egyre kevesebb lakás funkcionál valóban otthonként. AZ V. KERÜLET LAKÁSÁLLOMÁNYA ÉS NÉPESSÉGE Belváros-Lipótváros területén egyre kevesebb lakóingatlant adnak át. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig évente mintegy hetven házavatót tarthattak, míg a kilencvenes évek első felében már csak 26-ot. A kilencvenes évek derekától kezdve már alig épült új otthon. 1996-ban mindöszsze 7, 1997-ben 3, 1998-ban 8 új hajlékba költöztek. (Ezzel szemben Budapesten átlagosan több mint száz házat adtak át ezekben az években.) Az újonnan épült lakások száma alatta marad a megszüntetett lakásokénak. Minden évben több otthont számolnak fel, mint amennyit építenek. 1996-ban és 1997-ben 9, 1998-ban 12 szűnt meg. Vagyis a lakóépületek száma csökkent az elmúlt évek során. Az 1998-ban átadott otthonok mindegyike magánkézben van, sem gazdasági szervezet, sem lakásépítő szövetkezet, sem az önkormányzat nem próbálkozott lakásépítéssel. Az újonnan épített lakások átlagos alapterülete 78 négyzetméter, bár a nyolc otthon nagysága közt igen nagyok a különbségek. (Van köztük egyszobás és négyszobás is.) Az V. kerület 1998-ban 600 millió forintot költött lakóházjavításra. A pénz kétharmadát felújításra, a fennmaradó mintegy kétszázmilliót karbantartásra fordították. Az összegből két éve több mint száz lakást újítottak fel. Sz. E. LAKÁSÁLLOMÁNY Év 1980 1990 1998 1999 Lakás 20277 19736 19755 19751 NÉPESSÉG Év 1990 1995 1997 1998 1999 Népesség 43937 38601 36400 35086 33487 Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. JÚNIUS 14., SZERDA 33 Újra jó lesz élni a Belvárosban Karsai Károly polgármester az V. kerület mai gondjairól és a jövőről Mélygarázsprogram, szabadidőcentrum, gyalogoszóna és korzó kialakítása is szerepel Belváros-Lipótváros önkormányzatának rövid, közép- és hosszú távú tervei között. Ha ezek megvalósulnak, ismét kellemes, kényelmes polgári élethez illő környezetben élhetnek a belvárosiak. Ha addig el nem néptelenedik a kerület. Mit tesz ez ellen az önkormányzat? Többek között erről is kérdeztük Karsai Károly polgármestert a kerület életét bemutató interjúnkban. - A költségvetésben elfogadott beruházásokat meg tudtuk kezdeni, illetve az áthúzódókat folytatjuk. Ilyen például a kerület Hárs-hegyen fekvő napközis és nyári tábora, amelynek felújítására idén mintegy nyolcszázmillió forintot költöttünk. A szünidőben már birtokba is vehetik a gyerekek. Ennél is többet fordítottunk - milliárdos nagyságrendben — az Eötvös gimnázium megújítására, amelyet szeptemberben átadnak a kivitelezők, ám az érettségi miatt két emelet már most, határidő előtt elkészült. A kerület legnagyobb gondja és programja azonban a parkolás megoldása. Az elkövetkező néhány évben négy mélygarázs épül - Szent István tér, József nádor tér, Roosevelt tér, Szabadság tér -, és ennek köszönhetően néhány év múlva több ezer felszín alatti férőhely várja a kerületbe érkező járműveket. A felszínen csak a helyi lakosok járművei várakozhatnak majd. Az autóktól megtisztított utcák, terek, ahol csak lehet, egybefüggő díszburkolatot kapnak, és ismét lakható, nyugodt, polgári életkörülményeket biztosíthatunk a helyieknek. A déli városrész átalakítására is számos rövid, közép- és hosszú távú elképzelés született. Hogy a parkolásnál maradjunk, a Nyári Pál utcai üres telkünket szeretnénk e célra beépíteni. Ide többemeletes felszíni garázst terveztünk. Lesz hely az autóknak a Bástya utcai sport- és szabadidőközpontban is — a kivitelezés jövőre kezdődik, ám ennek a beruházásnak nem elsősorban a várakozó gépjárművek elhelyezése, hanem a kerületiek sportolására, kikapcsolódására alkalmas új létesítmény megépítése a célja. Terveink szerint ez lesz a kerület új kulturális központja, hiszen a régi - Molnár utcai épület statikailag és tűzvédelmi szempontból sem felel meg az előírásoknak. A tanuszoda is elhasználódott már, s a lerobbant épület miatt nincs is értelme felújítani. A beruházások végén díszburkolatot kapnak a déli Váci utcába torkolló kisebb utcák is, ahol a felszínen többnyire csak a helyiek gépjárművei várakozhatnak majd. -Mi kell még ahhoz, hogy elképzelései szerint alakuljon át a mai zsúfolt Belváros? - Számos olyan beruházási terv van, amit egyedül, a főváros nélkül nem tudunk megvalósítani. Ilyen például a Belgrád rakpart rendezése, a hajókikötő átköltöztetése egy híddal lejjebb, az alsó rakpart Duna menti vezetése - a mostani felszínnel egyszintű kiépítés helyett -, a 2-es villamos vonalának lesüllyesztése, illetve helyenként panorámajárattá alakítása, vagy a Nagycsarnok föld alatti öszszekötése a déli Váci utcával. Mindez a déli városnegyed Duna felé nyitását, az észak-déli gyalogos-lakó zóna, korzó kialakítását tenné lehetővé. - Mit tehet most az önkormányzat a kerület lassú elnéptelenedése ellen ? - A cityben élők számának csökkenése a lakásprivatizációval kezdődött: 1994-ig az otthonok 60-80 százalékát elidegenítették, s a 18 500 önkormányzati ingatlanból 13 000 került magánkézbe. A következő évben csaknem tízezren eladták lakásukat - többnyire más célra -, s elköltöztek a kerületből. Az utóbbi években átlagosan ezer-ezerkétszáz kijelentkezést regisztrálunk. Az V kerületben jelenleg 32 600-an élnek, hétköznap, munkaidőben azonban ennek többszöröse a létszám, teljesen zsúfolt ez a kis alapterületű Belváros. Évek óta küzdünk a lélekszámfogyás ellen — harmincezer alá nem engedhetjük a számot —, a lakható, barátságos élettér kialakítását is elsősorban ezért tűztük célul. A főváros rehabilitációs, valamint a kerület társasház-felújítási programjának köszönhetően sorban szépülnek a régen lerobbant épületek homlokzatai, s egyre több házat renoválnak belül is. Az állandó lakások számának növelését szolgálná az is, ha lassan visszavásárolnánk az egykor irodaként értékesített lakásokat - évente 25-30 ingatlan visszaszerzését tervezzük -, és tetőtér-beépítésben is gondolkodunk. A Belváros nemcsak látványosságairól és szép üzleteiről híres, az oktatás színvonala is csábító. - A szabad iskolaválasztás óta egyre több kerületen kívüli diák jár a belvárosi iskolákba. Ez, amellett, hogy büszkék vagyunk rá, nagy teher, hiszen az intézmények fenntartásához csak saját diákjaink számának arányában kapunk kiegészítést. Azért, hogy ne romoljon az oktatás színvonala, az önkormányzat lassan saját vagyonát kénytelen felélni. Sajnos a kerület ebben a kérdésben is magára maradt. Azt azonban nem engedhetjük meg, hogy ezért éppen az V kerületben romoljon az oktatás vagy egyéb szolgáltatás színvonala, ezért olyan önkormányzati törzsvagyont akarunk létrehozni, amelyből változatlan minőséget biztosíthatnánk minden téren. Német H. Erzsébet KARSAI KÁROLY 1945-ben született Hartkirchenben (Németország). 1963-ban érettségizett az V. kerület, Reáltanoda utcai Eötvös József Gimnáziumban. 1967-től - huszonhét évig - a Kereskedelmi Tervező Vállalatnál építész. 1971-ben diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. 1994-ben a Fidesz, KDNP és az MDF közös jelöltjeként Belváros-Lipótváros polgármesterévé választották. 1997 óta a Fidesz tagja. 1998-ban a Fidesz-FKGP—MDF-MDNP támogatásával ismét polgármesterré választották. Váci utcai forgatag fotó: szabó Bernadett BKV-jegyet is árulhatna a Tourinform Nagyon udvariasak a Tourinform-irodák dolgozói, az információs irodákat nem nehéz megtalálni, nyitva tartásuk megfelelő - derült ki a közelmúltban egyebek között a Sütő utcai irodában végzett felmérésből. A Budapestre látogató turisták itt-tartózkodásuk első napján a budai Várat és a Belvárost keresik fel, a Városliget és a Margit-sziget csak a harmadik-negyedik nap programjában szerepel. A Vár és a Váci utca a turisták hetven százalékának kötelező program, és tudható az is, hogy egy átlagos külföldi turistának Budapest a Kossuth tér, a Parlament, a Szent István-bazilika, az Opera, a millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára, a Citadella, a Vár, a Nemzeti Galéria és a Mátyás-templom által alkotott állomásokból áll. Mindezt sokan egyetlen nap alatt, szervezett buszos városnézés keretében látják, ezért nem meglepő, ha a fárasztó program után kevesen indulnak alaposabb felfedezőútra. A Tourinform-irodák szolgáltatásairól és látogatóik szokásairól a közelmúltban felmérést készített a Szonda Ipsos. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készült felmérés során az V. kerületi, Sütő utca 2. szám alatt található központi Tourinform-irodát is vizsgálták. Az irodába látogató - külföldi és magyar - turistákról kiderült: ideutazásuk előtt általában tájékozódnak az úti célról, az információgyűjtéshez leggyakrabban útikönyvet, prospektusokat használnak, de a barátok és az ismerősök tapasztalatai is meghatározóak. A külföldiek esetében az internet is gyakori forrásnak bizonyult. A helyi információgyűjtés azonban kikerülhetetlen: a megkérdezettek közül sokan említették, hogy a szállodai dolgozóktól kaptak hasznos tanácsot, illetve autentikus forrásnak tekintették a helyi viszonyokat ismerő járókelőket. A Tourinform-irodákhoz fordulók hatvankilenc százaléka szerint nagyon udvariasak a dolgozók, huszonkilenc százalék szerint pedig „inkább udvariasak, mint udvariatlanok”. A turistainformációt a válaszadók többsége szerint nem nehéz megtalálni, bár az iroda kirakata, cégtáblája csak kevesek figyelmét keltette fel. A nyitvatartási időt - ez a Sütő utca esetében reggel nyolctól este nyolc óráig tart - a nyilatkozók hetvennyolc százaléka éppen megfelelőnek tartotta. Az irodákban található kiadványokról a megkérdezettek huszonnyolc százaléka mondta, hogy azok minden igényt kielégítenek. A látogatóktól azt is megkérdezték, milyen szolgáltatásokkal bővítenék az irodák tevékenységi körét. A legtöbben a rendezvényekre szóló belépőjegyek árusítását hiányolták, illetve javasolták a helyfoglalás bevezetését a városnéző programokra. A válaszadók harminckilenc százaléka szállást is a Tourinformon keresztül foglalna, illetve harmincöt százalék pénzt váltana, BKV-jegyet, bérletet vásárolna itt. L. K. KVUI AliVIlfd Turista információ - Tourist Information hirdetésT /OldUsla Hungarian Airlines Gyorsan nő a Malév-törzsutasok száma A Malév neve, cégére mára már elválaszthatatlanul kapcsolódik a Belvároshoz. Hajdan a Vörösmarty térről, újabban a Kempinski elől indulnak a buszok a repülőtérre, a társaság két legnagyobb jegyértékesítő irodája szintén az V. kerületben - a Dorottya utcában és a Ferenciek terén - van. A cég budapesti igazgatósága pedig lassan húsz éve a Hyatt Regency Budapest épületében található. A világ egyik legbiztonságosabb légitársaságával többmillióan kerültek már utasként kapcsolatba. Az elmúlt tíz évben kitágult számunkra a világ: a repülő egyre inkább ugyanolyan hétköznapi közlekedési eszközzé válik, mint az autó. A Malév utasai között is folyamatosan nő azok száma, akik üzleti tárgyalásukra reggel elrepülnek, délután pedig már vissza is repülnek. De a legszembetűnőbb változás a törzsutasok csoportjának dinamikus bővülése. A kedvezményeket biztosító törzsutaskártyát már egy fizetőjeggyel történt utazás után ki lehet váltani. A repülőtársaság immár több mint 65 ezer regisztrált törzsutast tart nyilván. Közülük több mint 15 ezer az igen gyakran utazó ezüstkártyás klubtag, de a Malév-járatokat szinte hetente igénybe vevő aranykártyás klubtagok száma is meghaladja már a háromezret. A hatvanötezer utas kiemelt bánásmódban részesül, számukra például külön ügyfélszolgálati irodát tartanak fenn a Hyatt Szálló oldalában, az Apáczai Csere János utcában. Itt lehet egyébként átvenni a külföldön kifizetett jegyeket is. A Malév rendre visszatérő kedvezményekkel igyekszik kedveskedni a fiataloknak és az időseknek egyaránt. A tanév zárásával majdnem egy időben, június 12-én indult és szeptember 3-ig tart az az akció, amelynek keretében 10-15 százalékkal olcsóbban válthatnak jegyet a huszonöt év alatti fiatalok harmincegy európai városba. Az ifjúsági akció azoknak különösen jól jöhet, akik például külföldi nyelvtanfolyamra készülnek. Az idén ötödik alkalommal meghirdetett kedvezményes lehetőségre a tervezett indulás előtt három héttel kell jelentkezni. Az akció sikerét mutatja, hogy az előző években 15-17 ezer fiatal jelentkezett járataira. A nyugdíjasoknak kínált kedvezmények is népszerűek, bár az idősebbek közül kevesebben mennek és tudnak külföldre repülni. Idén ősszel is terveznek nyugdíjasakciót, az ifjúságihoz hasonló feltételekkel. Malév-repülőjegyet vásárolni ma már a világ egyik legegyszerűbb dolga. A társaság saját irodáin kívül csak Budapesten több mint száz utazási iroda árusítja jegyeit. A Malév-jegyek hetven százalékát ma már a céggel szerződött utazási irodák adják el, köszönhetően a társaság ügynökbarát politikájának, vagyis annak a rendszernek, amellyel igazán érdekeltté tették partnereiket a forgalom növelésében. Mindezek eredményeként a Magyarországon eladott repülőjegyek negyven százaléka a Malévtől származik, ami igen szép teljesítmény, ráadásul azt is sugallja, hogy számos külföldi utas választja a magyar társaságot. A Malév tavaly európai viszonylatban is figyelemre méltó utasszám-növekedést ért el és történetében először elutaztatta a kétmilliomodik utasát. Az üzletemberek körében mostanában a kelet-európai térség számít egyre népszerűbbnek. Nemrég még Moszkva, Kijev és Szentpétervár volt a Budapestről utazó delegációk első számú célpontja, míg az utóbbi időben a Varsóba és Szófiába induló gépeken szinte mindennapos, hogy ötven-hatvan businessutas foglal helyet. Mindez azt is jelzi, hogy a multinacionális cégek is szívesen váltanak jegyet a magyar fővárosban külföldi munkatársaik számára. A közeljövőben megvalósítandó tervek közé tartozik, hogy a hazánkban is villámsebesen terjedő és hódító internet adta lehetőségeket kihasználva bevezessék a világhálón keresztüli jegyértékesítést. A naponta harminc járatot indító és 32 ország 44 városába repülő légitársaság járműparkja a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelel, nemhiába a folyamatos fejlesztés. Az IATA- és ICAO-tagság jelzi az igen komoly minőségi követelmények teljesítését. Jövő év márciusában egyébként kivonják a forgalomból a TU—5 típusú repülőket, mivel azok navigációs rendszerének felfrissítése már gazdaságtalan lenne. Emellett folyamatosan tárgyalnak a legkorszerűbb gépek bérleti lehetőségeiről. A Malév természetesen nem csupán a légi utaztatásban törekszik a minőségre: a nívós kulturális és sportesemények támogatásában is fontos szerepet játszik. A szeptemberre meghirdetett IX. Nemzetközi Színházi Fesztivál hivatalos szállítója is a magyar légitársaság lesz. JEGYELADÁS: V. kerület, Dorottya u. 2. Telefon: 235-3565, Fax: 266-2784 Nyitva: hétfő—péntek 8.30—16.30 V. kerület, Ferenciek tere 2. Telefon: 318-6898, 266-5913, Fax: 318-6882 Nyitva: hétfő—péntek 8.30—16.30