Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. augusztus

2000-08-29

Koszos szállodák, kontárok, konzumnők Továbbra is az építési vállalkozások­kal, a vendéglátósokkal és az utazási irodákkal van a legtöbb baj - derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara (BKIK) etikai bizottságának je­lentéséből. Az építőiparban változatla­nul sok a kontár, a bárok egy része még mindig szívesen alkalmaz konzumnő­­ket, az utazási irodák között pedig ugyancsak bőven van olyan, amelyik szép, napfényes szállodai szobát ígér, míg végül egy nyomorúságos cellában helyezi el kuncsaftjait. Nem csökkent, de nem is emelkedett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) etikai bizottságához befutott pa­naszok száma - tudatta lapunkkal a bi­zottság. A bejelentők legtöbbje az építő­ipari vállalkozásokra, a vendéglátó cé­gekre és az utazási irodákra panaszkodik. Az építő, illetve a szereléssel foglalko­zó cégek leggyakoribb mulasztása, hogy munkájukat nem dokumentálják megfele­lően. Sokszor nincs írott árajánlatuk, épí­tési naplójuk, átadás-átvételi jegyző­könyvük. Ez rengeteg vitát gerjeszthet, hiszen az építkezés befejeztével nem lehet eldönteni, benne volt-e az eredeti áraján­latban az összes elvégzett feladat, vagy például az, hogy jelezte-e az átvételkor a megrendelő minőségi kifogásait. Mind­emellett persze továbbra is gyakran elő­fordul, hogy kontárra bízzák a munkát. A megbízók aztán szívhatják a fogukat. Az éttermekre, bárokra szinte kivétel nélkül a „kényszerfogyasztás”, illetve az azzal járó, horribilis számlák miatt pa­naszkodnak a bejelentők. Az inkriminált egységekben többnyire minden rendben van. A bejáratnál és az asztalokon ott van a többnyelvű étlap, sőt külön cédulán ve­zetik a vendégek fogyasztását, ezt szintén az asztalon hagyják. Más megoldás tehát nincs, mint felhívni a figyelmet a jelen­ségre, figyelmeztetni a nagykövetséget, hogy szóljanak polgáraiknak: ne higgye­nek a látszatnak, amikor csinos, idegen hölgyek ráncigálják őket a lokálok felé. Az utazási irodákkal legtöbbször az a baj, hogy a partnerirodáikkal való együtt­működésük - főként a szálláshelyfogla­lásnál - távolról sem nevezhető olajozott­nak. Gyakran megesik, hogy a megérkező utas nem talál szabad szobát; ilyenkor kénytelen beérni alacsonyabb színvonalú elhelyezéssel. Az is jellemző, hogy az iro­dáknak fogalmuk sincs a kinti szállodák minőségéről, így eleve félretájékoztatják ügyfeleiket. Elmulasztják közölni az uta­sokkal azt is, hogy a szálláshelyen esetleg észlelt hibát haladéktalanul jelezzék az utaskísérőnek, aki a szállodában azonnal jegyzőkönyvbe veteti a panaszt. A jegy­zőkönyv egyik példányát ezután át kell adni a panaszosnak. Az esetek többségé­ben jegyzőkönyv nem készül, ezért az eti­kai bizottság bajban van az elbíráláskor. B.T. A panaszosok sokszor kifogásolják: az utazási irodák egy újabb útra ígért kedvezménnyel próbálják kompenzálni az utasoknak okozott károkat. A BKIK etikai bizottságá­nak állásfoglalása szerint ez sza­bálytalan és elfogadhatatlan. Az iro­dának kötelessége megtérítenie a károkat, a kártérítés pedig nem függhet az utas későbbi cselekvésé­től. A kedvezmény csak akkor fog­ható fel kompenzációként, ha az utas saját akaratából fizet be az iro­dában újabb útra, ez azonban a tör­téntek után erősen kétséges. ___Cikkünk Nyomán____ A Rejtő-szoborról Lukács Katalin e hasábokon ismét fog­lalkozott (aug. 16-i szám) a Rejtő Jenő­­szobor tervével, melynek értelmében a kiváló P. Howard emlékműve villany­­oszlopnak támaszkodva állna az Andrássy úton. E helyütt megismétlem, amit a 168 Óra című hetilapban már megírtam: né­mi stílustörést éreznék abban, ha Jókai és Ady szobrának környékén állna a nagyszerű humoristáé. A szobor egyet­len okszerű helyét magában az Írók Boltjában (az egykori Japán kávéház­ban, Rejtő törzshelyén) tudom elképzel­ni: az életnagyságú szobor-péhovard egy asztalnál ül, kezében toll, előtte pa­pír és egy csésze kávé. Az író az eredeti helyén: ez volna az eredeti. No meg a stílszerű. Meggyőződésem, hogy a ká­véházi szoboralak a könyvesbolt forgal­mát is érzékelhetően föllendítené! Timár György író NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. AUGUSZTUS 29., KEDD 27 Mennyiségi robbanás előtt a lakáspiac A vállalkozók Buda után felfedezték a külső kerületeket is Háromszorosára nőtt a vállalkozók által épített lakások száma egy év le­forgása alatt Budapesten. A szakértők a piac további dinamikus bővülésére számítanak, az új otthonok négyzet­méterára jelenleg 180 ezer és 500 ezer forint között mozog. Az év első felében Budapesten át­adott 1205 új lakás negyven százalékát gazdálkodószervezetek építették, há­romszor annyit, mint egy éve. Az ered­mény azért is figyelemre méltó, mert országosan a részesedésük csak tizenöt százalékot tesz ki a statisztikai adatok szerint. Az építőipari cégek pozíció­szerzése folyamatosan javult a fővárosi lakáspiacon az elmúlt időszakban: négy éve csak 17 százalékot tett ki, tavaly vi­szont már elérte a harminc százalékot. A piac elemzői szerint a vállalkozói kedv élénkülésének több oka is van. A kedvező makrogazdasági folyamatok, az infláció csökkenése, az állami sze­repvállalás növekedése a hitelezésben, a reáljövedelmek emelkedése egyaránt szerepet játszik abban, hogy egyre ke­vésbé kockázatos a gazdasági szerveze­tek számára a lakásberuházás. A ma­gánerős építkezéseknek mindig is az volt a fő előnyük, hogy többnyire számla nélkül vásárolják az építőanya­got, s feketén foglalkoztatják a mester­embereket. Ez a jelenség ugyan nem szűnt meg, de némileg mérséklődött. Alapvetően befolyásolta a piaci helyzetet a fővárosban a használt lakó­­ingatlanok árának megugrása. Az épí­tőanyagárak nem követték ezt az emel­kedést, így nyereségesebbé vált maga az építés. A másik hatása, hogy a hasz­nált és az új lakások közötti árkülönb­ség a pár évvel ezelőtti ötven százalék­ról körülbelül húsz százalékra mérsék­lődött. - Ez a helyzet egyébként már szinte éppen olyan irreális, mint a ko­rábbi volt - mondta Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdasági Iroda vezetője. - Előnye ugyanakkor, hogy végre mobilizálta a piacot, a használt lakások tulajdonosai tovább tudnak lépni, jelentősen gerjesztve a keresletet az új ingatlanok iránt is. A változások egyik szembetűnő jele, hogy míg néhány éve jobbára csak a felkapott területeken - elsősorban a bu­dai hegyvidéken — volt érdemes lakó­házak építésébe fogni, mert ezeken ma­radt érdemi haszna a vállalkozónak, egyre inkább alternatívát jelentenek a külső kerületek és a belváros is. A szakértő szerint ötven felett van a fővá­rosban azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek évente több mint tíz la­kást húznak fel. A gazdasági szervezetek további di­namikus térnyerésére számít a Big­­george’s International Kft. ügyvezető­je, Naggyörgy Tibor. Prognózisa szerint ebben az évben összesen két és fél ezer, jövőre már négy és fél ezer, 2002-ben ötezer-hétszáz, 2003-ban pedig több mint hatezer új lakást fognak építeni a fővárosban. A növekedés vélhetően utána sem áll le, csak az üteme csökken - hangoztatta lapunknak. A társaság ál­tal pár hónapja indított Új Otthon Cent­rum elnevezésű - a vevők számára - in­gyenes szolgáltatás adatbázisában je­lenleg 1500 Budapesten épülő vagy ter­vezett lakás szerepel, negyven külön­böző helyszínen. A kínálatba csak olyan fejlesztéseket vesznek be, ame­lyek anyagi hátterét megbízhatónak íté­lik. Budán jelenleg 250-500 ezer forint között mozog az új lakóingatlanok négyzetméterára. A legolcsóbb helyek között találni Óbuda sűrűbben beépített területeit. A legtöbbet a XII. kerületi luxusszínvonalú otthonokért kérnek. Pesten ennél jóval szűkebb a sáv. A négyzetméterárak 180 ezer forint körül indulnak, például Angyalföldön, Pest­erzsébeten vagy a XVII. kerületben. A másik véglet jelenleg 260 ezer forint, jellemzően Újlipótvárosban és Zugló zöldövezetében. F. H. Társasházépítés a Hárshegyi úton fotó kovács bence A BUDAPESTI LAKÁSÉPÍTÉS MEGOSZLÁSA ÉPÍTTETŐK SZERINT 2000. 1. fél év 1999. 1. fél év 2000/1999 Önkormányzati­--Gazdasági szervezetek 491 172 285,5% Természetes személyek 711 727 97,8% E&éb3 54 5,6% Forrás: KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága Kertek alatt Ferihegytől a DunáigÖsszegzik az ünnep tapasztalatait Ki kellett menekíteni a Szent Jobbot Bár a rendőrség vezetése jónak érté­kelte az augusztus 20-i, fővárosi ese­mények biztosítását, a BRFK-n mégis elemzik és értékelik a történteket. El­sősorban a közlekedésben a tűzijáték után kialakult állapotokat. A szakem­berek tanulmányban összegzik az esemény tanulságait. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapid Lajos ezredes, a főkapitányság közrendvédelmi igazgatója elmondta, a közlekedésrendészeti főosztály a BKV- val közösen készít tanulmányt, amelyben nemcsak a történteket, a tapasztalatokat elemzik, hanem arra is választ keresnek, hogy hasonló alkalmakkor miként lehet­ne jobban szervezni a forgalmat. Az ezredes elmondta, hogy minden tervezés ellenére többször volt szükség azonnali döntésre, megoldást találniuk egy-egy program zökkenőmentes lebo­nyolítására. Ilyen volt, amikor a körme­net közben kiderült, hogy a Szent Jobb a meghatározott időre nem érheti el a Kos­suth teret. Az ereklye még az Alkotmány utca elején volt, amikor már a Parlament közelében kellett volna lennie. A mene­tet, amelynek közepén volt a Szent Jobb, a hatalmas tömeg miatt nem lehetett siet­tetni. Az időtervet viszont tartani kellett, mert a tűzijáték közeledő kezdési idő­pontján nem lehetett változtatni. Néhány perc alatt kellett dönteni: a tér előtti keresztutcától rendőrsorfal terelte az Alkotmány utca egyik felére a híveket, míg a Szent Jobbot és az egyházi vezető­ket szinte előremenekítették a Parlament elé. Hasonló spontán döntést igényelt a Szabadság híd lezárása. Mivel a forga­lomszervezők is tudják, hogy egyetlen híd lezárása is megbéníthatja a forgalmat, várható volt, hogy egyszerre négy - a Szabadság, a Lánc­, az Erzsébet és a Margit híd - lezárása kritikussá teheti a helyzetet. A tűzijáték közönsége azonban nemcsak a kijelölt hidakon jelent meg tö­megesen. Mivel a rendőröket nem lehe­tett olyan helyzetbe hozni, hogy emberek ezreit tereljék le a hidakról, inkább a lezá­rásról kellett dönteniük. Előfordult, hogy Pestről a mentő egy beteg gyereket budai kórházba szállított volna. Nekik az Árpád híd felé kellett kerülniük. A hasonló ese­mények biztosítási tervének valószínűleg azt is kell majd tartalmaznia, hogy ilyen esetekben mi a legjobb megoldás. Sokan kifogásolták, hogy órákkal az esemény után is zárva voltak még a hi­dak. Mint az ezredes elmondta, a rend­őröknek meg kellett várniuk, hogy a gya­logosok elhagyják a hidakat és az arról levezető főútvonalakat. Amíg nem ritkult annyira a tömeg, hogy a járdára lehetett terelni, addig közlekedésbiztonsági okból nem adhattak szabad utat a járműveknek. Színes fotókkal gazdagon illusztrált könyvecskét adott ki a Kertváros Délke­leti Agglomeráció Kistérségei Terület­­fejlesztési Társulás a Pest Megyei Ön­kormányzat támogatásával. A Kertek alatt Ferihegytől a Dunáig című füzetből olyan érdekességekre is választ kap az olvasó, hogy Bugyi község neve a ma­gyarság körében is használatos Budiszláv, Budimir személynévből ala­kult ki. A társulás elnöke, dr. György Balázs alsónémedi polgármester szerint a térség kilenc települése, a főváros három kerü­lete, kiegészülve Dunaharasztival és Ráckevével, hármas céllal készítette el saját erőforrásból a kiadványt. Egyrészt szeretnék a Budapestre érkező turistákat a városból kicsalogatni, hiszen itt rövid autóút után alföldi jellegű tájegységet találhatnak, tehát nem kell emiatt távo­labbra ellátogatniuk. Másrészt nem tit­kolt céljuk, hogy a zöldmezős beruházá­sok támogatásával minél több vállalko­zót csábítsanak a térségbe. A harmadik törekvés, hogy a kiadványból megis­merkedjen a szomszédok életével a tér­ség lakossága. Az ötezer példányban megjelent könyv cím szerint is közli a települések (Alsónémedi, Bugyi, Dunaharaszti, Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Ráckeve, Üllő, Vecsés, valamint a főváros XVIII., XIX., és XXIII. kerülete) műemléki látnivalói­nak, művelődési intézményeinek, sport­­létesítményeinek, éttermeinek, vendég­látóhelyeinek, szálláslehetőségeinek és egyéb szolgáltatóhelyeinek jegyzékét. Az érdeklődők a Pest Megyei Turiszti­kai Irodában, valamint a térség önkor­mányzatainál szerezhetik be a füzetet. V. S. A kiadvány címlapja A Duna-part Dunaharaszti közelében. Illusztráció a könyvből Sikeres volt a szúnyogirtás A Csepel-szigeten, valamint a ráckevei Duna-ághoz tartozó csatornák menti tele­püléseken általában az átlagosnál jóval több a szúnyog, ami megkeseríti az itt élők és a szabadidejüket a víz közeli üdü­lőházakban töltők életét, hiszen őket sem kímélik az esténként sűrű rajokban érke­ző vérszívók. Évek óta most először kevesebb a szú­nyog. Magasitz Lajostól, a leginkább érintett Szigetbecse polgármesterétől megtudtuk, hogy Budapesttel és a Közép- Duna-vidéki Idegenforgalmi Régió tele­püléseivel közösen indítottak offenzívát a kellemetlen rovarok ellen: júniustól mos­tanáig négy alkalommal légi-kémiai és három alkalommal földi melegködös be­avatkozással. Csupán Szigetbecse térsé­gében mintegy 80 hektár nádas, szittyós, iszapos területet - intenzív szúnyogfész­ket - sikerült ily módon megtisztítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1999-hez vi­szonyítva jövőre körülbelül 70 százalék­kal kevesebb szúnyog lesz. A szúnyogirtás a főváros déli kerülete­iben - Kispesten, Lőrincen, Soroksáron és Csepelen - is éreztették hatását. M. Gy. O.

Next