Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. május

2001-05-25

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. MÁJUS 25., PÉNTEK 31 Hetvenkét aláírás Otthonukat féltő mozgássérültek - Eladják az egykori Tisza-villát? „A Mozgássérültek Állami Inté­zetének Hermina úti részlege (Budapest, Hermina út 45.) hosszas huzavona után, úgy tű­nik, végleg bezár. Sok mozgás­­sérültnek második otthona a Hermina. A társadalomnak ma sincs szüksége a mozgássérül­tekre. Ez abból is kiderül, hogy minket meg sem kérdezve, új­fent a fejünk fölött döntenek el valamit” - részlet a 72 aláírással jegyzett, Levél az életért című nyílt levélből. A Korán-idézetekkel és iszlám mintákkal díszített arab teremben fizikaórát tart Szóda Lajos tanár úr. A táblát képletek sora tölti be. A padok között ülő középisko­lások viccelődnek, néha humoros beszólásokkal szórakoztatják ma­gukat, majd ismét a füzet fölé ha­jolnak. Látszólag minden ugyan­olyan, mint más gimnáziumban. Csakhogy a fiatalok többsége to­lókocsiban ül, megtört mozdula­tokkal formálják a betűket, szá­mokat. Mozgássérültek. A helyszín sem mindennapi. A múlt század elején ebben a villá­ban élt Tisza István miniszterel­nök. Az arab terem volt a dolgozó­­szobája. Itt lőtte agyon a merény­lő az 1918-as őszirózsás forrada­lom kitörésekor. - A nyílt levél ötlete a diákok köréből származik - mondja az első sorban ülő fiatalember. - Fé­lünk, hogy eladják az otthonun­kat. Nem szeretnénk a Marczi­­bányi térre költözni. - Voltam már a másik intézet­ben - kapcsolódik hozzá egy leány. - Rideg, olyan, mint egy kórház. A környéken nehéz köz­lekedni. Itt úgy élünk, mint egy család. Közel a Liget. Jó a levegőd Ma 39 mozgássérültnek ad ott­hont a Hermina úti épület. Évek­kel ezelőtt több mint száz fiatalt zsúfoltak a szobákba. Akkoriban még az emeletes ágyak megmá­szásával is meg kellett küzdeniük a sérült gyerekeknek. Ma csak he­­verőket lehet látni a szobákban.­­ Úgy tíz éve újra és újra föl­röppen a hír, hogy bezárják a há­zat. Azóta bizonytalanságban élünk — mondja Szóda Lajos. — Úgy tűnik, most igaz a hír. ,A megszüntetés melletti hi­vatkozási alap természetesen az, hogy a Hermina úti részleg renge­teg pénzt emészt föl az összin­­tézeti költségvetésből. Ezen érv egyébként hihető, hiszen az épület amortizálódott, lelakott, üzemel­tetése gazdaságtalan, ám ez főleg annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben az ide fordítandó pén­zeket a Marczibányi téri központ csinosítására költötték” — fogal­maz a nyílt levél.­­ A korábbi igazgató, Rimóczi Rudolf nem törődött velünk — mondja Szabó Tünde nevelő. — Munkaköri leírást sem kaptunk. Mivel nem oktatási, hanem szo­ciális intézetként működünk, nem kapjuk meg a pótlékot sem, amely a kisegítő iskolákban jár. Aki itt tanít, nem a pénzért dolgozik. Az intézetnek van egy iskolája, amit alapítvány működtet. Ennek a ku­ratóriumában a volt igazgató az elnök. A káoszt örökölte az új igazgató. Rimóczi Rudolf évekig csak azon mesterkedett, hogyan lehetne értékesíteni az épületet. A fölbolydult társaság elé áll az áprilisban kinevezett új igazgató, Rogán Mihály. - Tudomásul kell venni, hogy ez az épület nem felel meg a hi­giénés követelményeknek, a mai igényeknek, és a törvény szabá­lyainak sem. Valóban indokolatla­nul sok pénzbe kerül a fenntartá­sa. Személyes garanciát vállalok mindenkiért. Valamennyi lakóról, bejáróról, az alkalmazottakról, ta­nárokról, nővérekről, ápolókról gondoskodunk - igyekszik nyug­tatni a kedélyeket Rogán Mihály. - Annyit azért elvártam volna, hogy mielőtt szétküldözgetik a nyílt levelet, tanácskoznak velem, amire egyébként számos alkalmat adtam eddig is - teszi hozzá az igazgató, aki egyébként sorstárs, maga is mozgássérült. Az egykori miniszterelnöki vil­la nyomaiban még ma is őrzi mél­tóságát. Gyönyörű, faragatott kor­lát fut a lépcső mellett. A mennye­zet, a falak díszei, az itt-ott meg­maradt boltívek alá oda lehet kép­zelni a korabeli világ eleganciáját. Az emeleti hálószobákat az egy­kori színházterem szétválasztásá­val alakították ki. A bálok színhe­lyén ma tolókocsis fiatalok kerül­getik egymást. A befalazott szín­pad a nővérek szobája. A körgalé­riát befedték. Egy láb nélküli fiú robog át motoros kocsijával a nap­palin. A fal mellett kopott köny­vesszekrények. Polcain többsé­gükben szovjet szerzők szakadt kötetei. — Itt megállt az idő - állítja Fuksz Erik ápoló. - Mesterségesen sorvasztottak el mindent. Néhány éve némi javítást el­végeztek - teszi hozzá Szűcs Lászlóné ápoló. - Elkerülhetet­lenné vált a mellékhelyiségek fel­újítása. Több millió forintot köl­töttek el, haszontalanul. Ma is ki­folyik a víz a fürdőből, a kádakat csak néhányan tudják használni, és ugyanolyan fajanszokat szerel­tek föl, amilyeneket az egészséges embereknek gyártottak. Senki nem tudott semmiről. A bizonytalanság pedig természetesen szüli a félelmet. - Nem a mozgássérült fiatalok sorsa, hanem az épület értéke a lé­nyeg - méltatlankodik Kajcsos Genovéva nyelvtanár, aki pana­szaival hosszú levélben fordult a főpolgármesteri hivatal oktatási ügyosztálya vezetőjéhez. Ebben említi, hogy a fenntartó több mint két esztendeje egyetlenegyszer sem tette tiszteletét a gimnáziumi részlegben dolgozó kollégáknál, de írásban sem adott tájékoztatást az iskolát érintő ügyekről. Az is­koláért felelős igazgató sem az órarend összeállításánál, sem a félévi konferencián, sem a tanév­záró konferencián nem vett részt. Hogy nem lehet alaptalan a ta­nárnő gyanúja, miszerint az épület értéke fontosabb, mint a gyerme­kek sorsa, bizonyítani látszik egy adat. „A Hermina úti részleg könyv szerinti értéke 120 millió forint. Napi forgalmi értéken szá­mítva minimum 800-900 millió forint az értéke” - olvasom egy, az intézetről készült tanulmány­ban. A város másik részében, a Marczibányi téri központban ta­lálkozom a korábbi igazgatóval. Rimóczi Rudolf, aki az iskolát működtető Addetur alapítvány kuratóriumának elnöke, szakmai előadásba kezd. Szavaiból kitet­szik, hogy bármikor képes szem­léletesen ecsetelni, miként való­sítható meg a mozgáskorlátozot­tak integrációja a társadalomba, hogyan kell felépíteni autonómiá­jukat, és miként jutnak el a nor­­malizáció ideális pontjára. - Nem igaz, hogy lerongyoltam az épületet - vált hirtelen. - Rága­lom, hogy önös érdekből igyekez­tem vevőt találni a villára. Vissza­utasítom, hogy nem törődtem vol­na a gyerekekkel és tanárokkal. Egyébként is, ki bizonyítja, hogy a nyílt levélen szereplő aláírások valódiak? — jegyzi meg végül. Megtudom tőle, hogy az elmúlt években többen jelentkeztek egy nemzetközi hasznosítási pályázat­ra. Érdeklődött az épület iránt az ausztrál nagykövetség, az ENSZ kulturális bizottsága, hosszas tár­gyalás zajlott a Paulus Kft.-vel. Ez a cég - Rimóczi úr tudomása sze­rint - diszponál a nemzetvédelmi és honvédségi vagyonok fölött. Végül nem akadt vevő a villára. Amikor az új igazgató koncep­ciójából idézem, hogy az intézet és az alapítvány feladatainak egyeztetése, a kompetenciahatá­rok tisztázása szükséges, Rimóczi Rudolf ingerült lesz:­­ Ezt nem értem! Aki ilyet leírt, nem ért semmihez! Mit kell itt tisztázni? Itt minden világos, átte­kinthető, jogszerű. Az alapítvány nélkül nem lenne iskola. Az ugyancsak az asztalnál ülő Rogán Mihály mélyen hallgat. Arra a kérdésre nem kapunk választ, mennyi pénze van az ala­pítványnak, mennyit költöttek a Hermina úti intézetre? - Nincs felhatalmazásom, hogy erről nyilatkozzam - hárítja el az érdeklődést Rimóczi Rudolf, ho­lott maga is tudja, minden közala­pítvány valamennyi költségvetési tétele publikus. Kiderül az is, hogy az új igaz­gató nem kapta meg az alapítvány és az intézmény által kötött szer­ződést. - Idő kell, mire minden kitisz­tul - véli Rogán Mihály igazgató. - Nem egészségesen alakultak itt az ügyek az elmúlt években. Sen­ki nem tudott semmiről. A bi­zonytalanság pedig természetesen szüli a félelmet. Ez motiválta a nyílt levél íróit. Én szeretnék tisz­ta vizet önteni a pohárba. Bizton­ságot, korrekt, normális szakmai munkát igyekszem teremteni. Mindenki nyugodt lehet, aki ide­kerül, színvonalas gondoskodás­ban, nyugodt környezetben élhet majd. Reményeim szerint sikerül az épületet bővíteni, korszerű la­kóotthonokkal, kiszolgálóhelyisé­gekkel várjuk majd a betegeket. A minisztérium tervei is erről szól­nak. A nyílt levél hírére a Szociális és Családügyi Minisztérium sajtó­­közleményt adott ki. Ebben olvas­ható - többek között -, hogy való­ban tervezik a lakóotthonok kiala­kítását. Igyekeznek a nyugat-eu­rópai gyakorlatnak megfelelő kö­zösségi lakásokban elhelyezni a fiatalokat. A gimnáziumi és szak­középiskolai képzést a Marczi­bányi térre helyezik át. Ugyanak­kor­­ olvasható a sajtóközlemény­ben „nem gondoljuk az intézet­ben lakó, jövő évre beiskolázott 33 fő átköltöztetését a budai rész­legbe”. Vagyis - egyelőre -, a mozgás­­sérülteké marad a Hermina úti vil­la. Szendrei Lőrinc Fizikaóra az arab teremben Pert nyert az Oltalom Az egészségbiztosítónak fizetnie kell Kamatokkal együtt mintegy 25 millió forintra számíthat az egészségbiztosítási pénztártól a Dankó utcai hajléktalankórhá­zat működtető Oltalom Karita­tív Egyesület. Pénteken a Leg­felsőbb Bíróság megerősítette a Fővárosi Bíróság korábbi dön­tését, hogy az Oltalom jogosan tart igényt a kórház működteté­séért járó, s 1997-ben ki nem fi­zetett összegre. A pénztár nem fellebbez. Három éve azért indította a pert az Oltalom Karitatív Egye­sület, mert az ellátást finanszíro­zó egészségbiztosító 1997-ben tíz hónapra nem fizetett a haj­léktalankórház működtetéséért. Az Oltalom kórház korábban a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) égisze alá tartozott. Az egyesület önállósu­lása után az egészségbiztosító új engedélyeket kért, s az átmeneti időben nem utalt pénzt a kórház­nak. Amikor az Oltalom első fo­kon megnyerte a pert, a biztosító megfellebbezte, most azonban másodfokon a Legfelsőbb Bíró­ság is jogosnak ítélte az egyesü­let 17 millió forintra és a kama­tokra vonatkozó igényét.­­ Hogy mennyit kaphatunk meg, arról a Fővárosi Bíróság­nak újabb perben kell rendelkez­nie - mondta munkatársunknak Iványi Tibor, az Oltalom igazga­tó főorvosa, aki szerint a kama­tokkal együtt legkevesebb 25 millió forinthoz juthatnak. Iványi reméli, hogy a biztosító hajlik a peren kívüli megegye­zésre, a pénzre ugyanis mielőbb szükségük volna. A főigazgató tájékoztatása szerint dolgozóik tavaly nem kaptak 13. havi bért és jutalmat sem, s a kórház terü­letén a pénzhiány miatt rekonst­rukciós munkákat hagytak félbe. A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár jogi szakhelyettese, Dobránszky Zsu­zsa lapunknak kijelentette: a biz­tosító elfogadja az ítéletet, nem él a felülvizsgálati kérelem lehe­tőségével. Peren kívül azonban nem óhajtanak egyezkedni az Oltalommal. Legfeljebb arról le­het szó, hogy az összeg megíté­lésére hivatott perben egyezze­nek meg a kamatok mértékéről. Dobránszky Zsuzsa szerint, előbb azt is meg kell vizsgál­niuk, jogos-e az Oltalom 17 mil­liós alapkövetelése. Arra a kérdésünkre, miként érinti a hajléktalankórházat az állampolgári jogok országgyűlé­si biztosának a budapesti hajlék­talan-ellátásról szóló vizsgálata, azaz nem kapnak-e több pénzt a hajléktalanellátásért, Iványi bi­zakodóan válaszolt. Mint mond­ta, reménykednek benne, hogy az intézményt magasabb finan­szírozási kategóriába sorolják. Valószínűleg az ombudsman vizsgálata alapján kérte az egészségügyi miniszter a tiszti­­orvosi szolgálatot és a belgyó­gyászati szakmai kollégium ve­zetőjét, vizsgálják meg, lehetsé­­ges-e az intézmény átsorolása - mondta. További lépések egy­előre nem voltak, bár az ÁNTSZ is úgy ítéli meg, hogy a hajlékta­lanok ellátása komplex feladat, ápolást és gyógyítást is igényel, ami az egyszerű ápolásnál többe kerül. K. A. Félreértett kedvezmény? Még nem zárult le a vita a XXI. kerületi Erdősor- Zöldfa-Akácfa utca által határolt lakótömb önkor­mányzati lakásainak elidegenítése körül, a lakók so­kallják a megállapított forgalmi értéket. A helyi képviselő-testület határozatban rögzítette, hogy azoknak a bérlőknek, akik vételi szándékukat 2000. november 30-ig bejelentették, egyszeri kedvez­ményként 25 százalékkal csökkentik a lakásukra megállapított forgalmi értéket. Az érintettek keves­lik a csökkentést, mondván, az önkormányzat és va­gyonkezelője, a Csevak Kft. mulasztásai miatt nem gyakorolhatták vételi jogukat, így jelentős anyagi hátrányba kerültek a többi csepeli bérlővel - immár lakástulajdonossal - szemben. A Lakásbérlők és Lakók Egyesülete helyi szervezete a forgalmiérték­csökkentést látszatintézkedésnek tartja, ezért arról határoztak, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal­tól kérik annak megvizsgálását, hogy jogszerűen járt-e el a Csevak Kft. A lakókat képviselő Dékány László elmondta: Tóth Mihály polgármester egy hozzászólásában úgy értelmezte az elfogadásra váró javaslatot, hogy 25 százalékos csökkentés esetén a felső forgalmi érték 88 ezer, az alsó pedig 63 ezer forint - a képviselők valószínűleg ennek tudatában adták le szavazatukat. Holott az eredeti értékbecslés 130-110 ezer forintjá­ból kiindulva a 25 százalékos csökkentés 97,5 és 82,5 ezer forintot jelentene. A bérlők azonban nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzat új ár­ajánlatáról, így tehát még nem egyértelmű számuk­ra, mennyit kellene fizetniük a lakásukért. Sz. G. V­igye könnyedén! féle részletfizetési kedvezmény* CITROËN haszongépjárműre , kamatra is Május 18-tól a készlet erejéig. Az Ön márkakereskedői: CITROËN PÁSZTOR, 1152 Budapest, Szentmihályi út 152. Tel.:414-6062 CITROËN WALLIS, 1134 Budapest, Klapka u.4. Tel.:451-4859 CITROËN HEGEDŰS KFT., 1025 Budapest, Pitypang u. 16. Tel.:325-9772 AUTO-COMP PLUSSZ KFT., 1071 Budapest, Dembinszky u. 33. Tel.:322-8292 CITROM RT., 1147 Budapest, Deés u. 1. Tel.:469-7000 AUTÓ ŐRMEZŐ KFT., 1112 Budapest, Vizsla u. 1-3. Tel.:309-0920 CITROËN NAGY KFT., 1097 Budapest, Könyves K. Krt. 22. Tel.:216-7100 * Részletek a márkakereskedésekben. A kép csak illusztráció. Io CITROËN

Next