Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június
2002-06-22
Budapesti Búcsú A jövő hét végi Budapesti Búcsún, június 28-30-án ünnepelhetjük 11. alkalommal a szovjet csapatok kivonulását. A műsorkínálatot többek között Demszky Gábor főpolgármester ismertette tegnapi tájékoztatóján. A határon túli magyar fiatalok művészeti csoportjai ezúttal is a Vendégségben Budapesten program keretében mutatkoznak be a városligeti Kós Károly sétányon. Ugyanitt latin fiestára és vasárnapi tánciskolába várják a közönséget a zárónapon. Hagyomány a Budapesti Fesztiválzenekar Hősök terei hangversenye is. Az érdeklődők Dvorák IX. szimfóniáját hallgathatják meg. A Liget jazzszínpadon az amerikai Ray Anderson harsonaművész, a Budapest Jazz Orchestra, a Balázs Elemér Group, a Ghymes és Hobo szórakoztatja a publikumot. A Vajdahunyad vára szombaton és vasárnap reggeltől estig a Várjátékok című programnak ad helyet. A gyerekek „beiratkozhatnak” Mátyás király apródiskolájába és reneszánsz tánciskolába is. Az óbudai Hajógyári-szigeten immár negyedszer lesz Lovas juniális. A búcsú idén is Kapcsolat koncerttel zárul. A Felvonulási téren mások mellett lép színpadra az Old Boys, a Sub Bass Monster, a Bon-Bon, a Zanzibár, valamint Váczi Eszter. Az esemény külföldi vendégei Dannii Minogue és Joe Cocker, E. N. Szúnyogirtás _____________MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ A következő napokban a főváros különböző területein irtják a szúnyogokat. Június 24-én este 9 órától éjjel 2-ig a lábán, Vérmező, Gellért-hegy, Feneketlen-tó, a Goldmann-lakótelep és a Kilátó tér környékén szórnak ki vegyszert. Június 25-26-án Adyliget, Bimbó út, Zuhatag sor, Mechwart liget, június 26- 27-én a Rezső tér, Orczy kert, Nagyvárad tér, Szent István Kórház és környéke, Szent László Kórház és környéke valamint a Merényi Kórház és környéke, kerül sorra. Az ÁNTSZ-től kapott információk szerint a vegyszeres szúnyogirtást melegköd-képzéssel és úgynevezett ULV-eljárással végzik. Ennek során diklórfosz tartalmú UNITOX 100 EC és deltanetrin inszekticideket tartalmazó K-Othrin 10 ULV vegyszereket használnak fel. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT Lebontják a Citadella-teraszt A döntés szerint egy hónapon belül vissza kell állítani a Lődomb eredeti állapotát Legkésőbb huszonhárom nap múlva bontani kezdik a Citadella mellett engedély nélkül épült teraszt, kávézót, és illemhelyet - jelentette be tegnap a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A hatóság döntése ellen még tehet jogi lépéseket a beruházó, de halasztó hatálya már annak sincs, ha bírósághoz fordul. Ha az építtető nem bontatja le az építményt, a hivatal egy vállalkozót bíz meg a feladattal, és a beruházó költségén, rendőri védelem alatt állítják vissza a Lődomb eredeti állapotát. Egy hónapon belül véget érhet a Citadella melletti Lődomb három hónapja tartó kálváriája. A területért felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ugyanis végérvényes döntést hozott: vissza kell állítani a terület eredeti állapotát. Mint arról már többször beszámoltunk, a Citadellát üzemeltető és részben bérlő Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. március végén engedély nélkül kezdett egy terasz, kávézó és illemhely építésébe az állami tulajdonban lévő, műemléki, régészeti és természetvédelmi oltalom alatt álló Lődombon. A beruházó, a terület tulajdonosának képviselője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a telekért felelős Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tiltása ellenére sem állíttatta le munkát. A földmunkák során régészeti leletek semmisültek meg. Ezért húszmillió forint örökségvédelmi bírsággal sújtották, az építkezés miatt pedig - a hivatal korábbi tájékoztatásával ellentétben nem háromszor, hanem - kétszer százezer forintra büntették a céget. A beruházó cég ügyvezetője, Veres István mindvégig állította, hogy az építkezés jogszerű volt, és ezt kész bizonyítani a bíróság előtt is. Az illegális munkát végül az ügybe csak később bekapcsolódott Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága állíttatta le. Az építkezés miatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a KVI feljelentést tett a rendőrségen. Június elején két civil szervezet rendezett demonstrációt a Citadellánál, követelve, hogy a hatóság precedensértékű döntést hozzon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tegnapi tájékoztatóján kiderült, meghozták a civil szervezetek által szorgalmazott döntést. A hivatal elnöke, Cselovszki Zoltán ugyanis elmondta, csütörtökön elutasították a húszmillió forintos örökségvédelmi bírságot elrendelő határozatra érkezett fellebbezést, és helybenhagyták a terasz elbontásáról rendelkező határozatot. Az elnök hangsúlyozta, hogy a beruházó a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles benyújtani a bontási terveket, és annak jóváhagyásától számított tizenöt napon belül el kell végeznie az elrendelt munkálatokat. Ennek elmulasztása esetén az építtető költségén, rendőrségi biztosítás mellett bontatják le az építményt egy megbízott vállalkozóval. A beruházó még tehet jogi lépéseket, de halasztó hatállyal már az sem bír, ha bírósághoz fordul. Az elnök ennek kapcsán elmondta, hogy információi szerint a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. Görgey Gáborhoz, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjéhez fordult úgynevezett felügyeleti intézkedést kérve. Cselovszki határozottan állította: ennek az intézkedésnek sincs halasztó hatálya, csak azt vizsgálhatják, jogszerűen járt-e el az örökségvédelmi hivatal. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Citadella melletti építkezés több szempontból is egyedülálló Magyarországon. Az elnök szerint ritkaság, hogy egy beruházás során ilyen durván sértsenek meg ennyi szabályt, és mindeddig nem volt példa arra, hogy bárkit is húszmillió forintos örökségvédelmi bírsággal sújtottak volna. A Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. lapunkhoz tegnap eljuttatott közleményében arról tájékoztat: megdöbbentőnek tartják, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az érintettet megelőzve, az újságírókat tájékoztatta elsőként az építmény sorsáról rendelkező határozatról. A cég ügyvezetője, Veres István tegnap levelet írt az örökségvédelmi hivatal elnökének, amelyben többek között kifejti, hogy a továbbra is szükségesnek tartja a terasz és az illemhely megnyitását. Az ügyvezető szerint társaságuk kész az együttműködésre azért, hogy a teraszt birtokba vehessék a turisták. Cselovszki Zoltán tegnap azt mondta lapunknak: nem tud elképzelni más megoldást, mint a Lődomb eredeti állapotának visszaállítását. B. A. A megsebzett hegyoldal FOTÓ: KOVÁCS BENCE Bizonytalan a Csillagjárók sorsa A Csillagjáró Alapítványi Iskolának tanévkezdésig mennie kell a Herman Ottó Általános Iskolában öt éve bérelt helyiségeiből. A XXII. kerületi képviselőtestület csütörtöki döntése értelmében a helyi oktatási bizottságnak javasolnia kell más kerületi intézményeket, ahol a Csillagjáró számára szükséges hat tanterem működhet. Ha az elhelyezés augusztus 31-ig nem oldódna meg, vagy a Csillagjáró megkezdett iskolaépítése - a használatbavétel engedélyezése - 2002. december 31-ig nem fejeződne be, az érintett tanulókat önkormányzati iskolák veszik át. A képviselők feltételül szabták, hogy az alapítványi iskola az ingatlan tulajdonjogáról szóló iratokat bemutassa és építkezés anyagi fedezetét igazolja. Berzsenyi Ildikó, a Csillagjáró Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta: továbbra is bérleti szerződést szeretne kötni valamelyik iskolával, mert ez a feltétele az oktatás folytatásához szükséges működési engedélynek. A kuratórium elnöke jogi lépéseket fontolgat. Az alapítvány szakértők bevonásával egyelőre annak lehetőségét vizsgálja, hogyan támadhatják meg a testület számukra előnytelen határozatát. Az intézmény a XXII. kerület egykori baromfifeldolgozójának területén kezdett új iskola építésébe. Ennek decemberi befejezéséig akart volna maradni az albérletben. V. G. Z. Rekonstruálták a Gresham pávás kapuit Befejeződött a Gresham-palota pávás kapuinak rekonstrukciója. A XX. század elején készült eredeti, és most a felújított bejárók harmadik elemét a napokban mutatta be szentendrei műhelyében a restaurálásért felelős Kovács iparművész. Az eredeti műalkotás Jungfer Gyula, a századforduló Európa-szerte elismert kovácsmester munkája, 1904-től 1907- ig dolgozott rajta. A pávás főmotívummal és szőlőleveles-virágcsokros díszítőelemekkel ékesített három kapu - az épülettel egyetemben - napjainkra megérett a teljes helyreállításra. A kisebb háborús sérülések mellett az elmúlt száz évben - kellő gondozás híján - bizonyos részeik teljesen elrozsdásodtak, több tagozatuk deformálódott vagy letörött. A Mérleg utcai kapu felső része pedig teljességgel eltűnt. A szállodává alakított lakóház felújításával együtt pótolni kell a kapu hiányzó, tönkrement egységeit. A kapuk restaurálására pályázatot írtak ki, melyet Lehoczky János Ferenczydíjas kovács iparművész nyert meg. A Gresham-palota kapuinak rekonstrukciójával nyolc hónap alatt készült el a mester. A kapukat szétszerelték, megtisztították, az elpusztult vagy használhatatlan elemeket pótolták, majd korrózióvédelemmel látták el. A fémmunka hagyományos tűzikovács technikával készült, korszerű felületkezeléssel. A három kapu lényegében azonos mintázatú. A különbség abban rejlik, hogy míg a Roosevelt téri és a Zrínyi utcai bejárat felső része többé-kevésbé épen megmaradt, a harmadik, a Mérleg utcai kapu hasonló elemét pótolni kellett. Ugyancsak újra kellett készíteni mind a három szerkezet alsó lemezeit elrozsdásodott részét. Az új funkciókhoz igazodva a kapukon némi szerkezeti változást is eszközöltek, pedig a technikai és formai kérdéseket illetően a restaurátorok a maximális korhűségre törekedtek. Bár a jövőben szállodaként működő, egykori Gresham-palota megnyitásának ideje egyelőre még bizonytalan, a felújított pávás kapukban várhatóan már júliustól gyönyörködhetnek az arra járók. O.Cs. Egyelőre a kovácsműhelyben mutatták be a díszes bajárokat fotó: kovátszsolt Gazdátlan bányatavak A sok vállalkozás kijátssza a hivatalokat Folytatás a 33. oldalról Az egyik az, hogy a bányakapitánysághoz fordul, ahol hosszú és drága procedúra vár rá: körülbelül egy évig tart és egymillió forintba kerül, mire az összes, csaknem húsz szakhatósági állásfoglalás birtokában, és szigorú feltételrendszer megszabása után megkapja az engedélyt. Abban részletesen szerepel, hogy a bányászás után hogyan kell rendezni a partot, milyen töltéseket kell kialakítani, hogyan kell fásítani a területen. Az eljárás során a kapitányság ráadásul gyakorta nagyobb összeget - nemritkán 200- 300 millió forintot - helyeztet letétbe a bányavállalkozóval, hogy biztosítsa, a munkák után lesz miből kulturálttá, és ami fontosabb, biztonságossá tenni a tavat és partját. A vállalkozó másik lehetősége a legális bányászásra az, hogy nem a kapitánysághoz fordul, hanem a vízügyi igazgatósághoz, ahol engedélyt kér a bérelt vagy megvásárolt területen egy tó létrehozására. Ezt pedig az igazgatóságtól néhány hónap alatt, különösebb nehézség nélkül be lehet szerezni - állítja Válik József. A vállalkozó ennek az engedélynek a birtokában elkezdi a tó kialakítását, ami nem áll másból, mint a kavics és homok kitermeléséből... A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: tó alakul ki. Válik József azonban hangsúlyozza, hogy a bányakapitányság által engedélyezett munkák után a letétbe helyezett összeg garanciát jelent a terület rendezésére. Ezzel szemben a vízügyi igazgatóság biztosíték híján legfeljebb bottal ütheti a - gyakran a cégét a kitermelés után felszámoló - vállalkozó nyomát, ha az nem hajlandó rendet tenni a területen. Jelenleg Pest megyében huszonkét tónát bányásznak a kapitányság engedélyével, miközben a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerint több mint negyven tónál termelnek ki kavicsot, homokot. A vízügyi igazgatóság bányatavakkal foglalkozó munkatársa, a felszín alatti vízkészlet gazdálkodási csoport vezetője, Tahy Ágnes a jogi kiskapu kapcsán elmondta, hogy az csak azért létezhet, mert a bányakapitánysággal korántsem gördülékeny az együttműködés. Mint mondta, előfordult már, hogy tóalakításra kértek tőlük engedélyt, viszont gyanújuk szerint kizárólag bányászni akart a kérelmező. Ezért a kérvényt továbbították a bányakapitányságra, ahonnan postafordultával jött a válasz: a tóalakítás vízgazdálkodási, és nem bányászati kérdés, így a vízügyi igazgatóság az illetékes hatóság. Tahy Ágnes elmondta, az engedélyeztetésnél is nehézkesebb a tulajdonviszonyok rendezése. Pedig a tulajdonosok, üzemeltetők fellelése nagy előrelépés lenne, hiszen egy 2000-ben, a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló kormányrendelet pontosan szabályozza, hogy a bányászat befejeztével, a rekultiváció nyomán vízjogi üzemeltetési engedélyt köteles kérni a tulajdonos vagy a tó hasznosítója. Vagyis: a terület tulajdonosának kötelezettségei vannak, és a hatóságok számára ismertté válik, kin kérhetik számon a szabályok betartását. Hiába azonban a megfelelő szabályozás, ha nincs kivel betartatni az előírásokat. A vízügyi igazgatóság ugyanis két év alatt a négyszáz tó közül mindössze ötvennél tudott elmozdulni a holtpontról. Tahy Ágnes úgy fogalmaz: „Félszáz tónál találtak olyan embereket, akiknek lehet valami közük az adott tóhoz.” Nem véletlen a homályos fogalmazás. A vízügyi igazgatóság vizsgálata jelenleg ugyanis abból áll: a tavak környékén élőktől érdeklődnek, tudnak-e arról, kié a tó. Ez azonban nem túl célratörő megoldás, főleg annak tükrében nem, hogy az agglomeráció négyszáz tava között akad olyan, amelynek több mint száz tulajdonosa van. Tahy Ágnes szerint a bányatavak tulajdonviszonyainak rendezése, és így a biztonságos fürdőhelyek megteremtése érdekében hasznos lenne egy, a földhivatal, a bányakapitányság és a vízügyi igazgatóság szakembereiből álló csapatot összehozni. Ezt azonban mindeddig senki nem kezdeményezte. Addig is maradnak a kérdezősködésen alapuló felmérések, a törvényt megkerülő bányavállalkozók és a veszélyes, illegális strandok. Boda András 35