Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. július
1996-07-02
1996. július 2., kedd PEST MEGYEI KRÓNIKA NÉPSZABADSÁG. Akar-e Budaörs új rendelőintézetet? Kétségek és ellenérvek egy pályázatról Budaörs önkormányzata megszavazta egy egészségügyi központ tervét, amely a mostani, igen lepusztult állapotú orvosi rendelő átalakításával születne meg. Minden jel arra mutat, hogy pályázatuk elnyeri a Népjóléti Minisztérium ötvenmillió forintos támogatását, hiszen a szakmai érvek mellette szólnak. Persze, nemcsak „szakmai” érvek léteznek... Kovács Attila főorvos már négy éve dolgozik azon a terven, amelyet ő Diagnosztikus Központnak nevez. A több fórum elé terjesztett pályázat csupán néhány hónapja készült el. A központ ötlete arra a Budörsön köztudomású tényre épült, hogy a jelenlegi orvosi rendelő egészségügyi ellátásra gyakorlatilag alkalmatlan. Nincsen megfelelő laborja, a váró csupán 15 m2-es, vakolata omlik. A megfelelő orvosi ellátásért Budára kell utazni, ami a város jó tömegközlekedése miatt nem probléma, kivéve az időseknek. A tervet Kovács Attila „minimumprogramnak” nevezi. Sebészetet, röntgent, szemészetet terveztek a felújított, kibővített orvosi rendelőben. A „minimum” jelleg a hatórás nyitva tartásban jelentkezne. Az egy éven belül megvalósuló terveken kívül a központ még tovább bővíthető lenne például mentőállomással. A pályázatot több szakértő (többek között a megyei főorvos) is kitűnőnek minősítette. A szakmai vélemények hatására Wittinghof Tamás polgármester is melléállt. A pozitív elbírálások sora végül a szakminisztériumban csúcsosodott, ahol, úgy tűnik, ötvenmillió forinttal járulnak hozzá az egyébként maximum negyedmilliárdos munkához. A szakértői sikersorozat ellenére a javaslat nem „ment át” vita nélkül az önkormányzat ülésein. Az egészségügyi központot legélesebben Romsics Sándor, a pénzügyi bizottság elnöke támadta. - A többi képviselővel ellentétben, akik munka nélkül csupán felveszik a fizetésüket, én más orvosszakértőknél utánajártam a dolognak, és ők egyértelműen elítélően nyilatkoztak a pályázati anyagról. A város most megengedheti magának ezt a negyedmilliárdot, de nem jut más, sokkal fontosabb dolgokra: a csatornára, a szemét eltakarítására. Az egészségügy fejlesztésével egyetértek, de nem ilyen módon. Nevetségesnek tartom a hatórás nyitva tartást: a hetedik órában már nem lehet eltörni a lábamat? Az sem csoda, hogy a minisztérium örömmel ad pénzt, hiszen az önkormányzat azt a munkát finanszírozza, amelyet teljes egészében a tárcának kellene pénzelnie. A polgármester szerint Romsics képviselőnek személyes indokai is vannak a terv ellenzésére. Mint kiderül, az önkormányzati választások idején körzetében Kovács Attila ellenfele volt, s azóta tart az ellenséges érzület. Ezt ő maga így kommentálja: - Én már akkor is az önkormányzatban voltam, mikor Kovács Attila még nem, de most megvan a lehetősége, hogy lobbyzzon és keresztülvigye az akaratát. Az egészségügyi központ azonban neki és munkatársainak munkalehetőséget biztosít. A kritikákra válaszolnék: először is, a beruházás máris ötvenmillióval kevesebbe kerül, s a megvalósítás során további források is felbukkanhatnak. A rendelést természetesen mi is szeretnénk tizenkét vagy akár huszonnégy órára kiterjeszteni, de ezt nem engedhetjük meg azonnal. A fejlesztést viszont meg kell kezdeni, hiszen akkor nincs mire építeni - mondja Kovács Attila, aki reméli, hogy a beruházás meggyőzi „ellenfelét”, és tiszteli „másféle elképzeléseit”. A pályázat elfogadását megkönnyebbült mosolyok kísérik. Pedig az igazi munka csak most kezdődik. Mehlhoffer Tamás A vita tárgya: a rendelőintézet HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Tököl, csak azért is! Amikor a kis ház felépült a Táncsics utcában, Maloczkó István még csak hároméves volt, s csupán szülei elbeszéléséből tudja, milyen erőfeszítést jelentett 1960-ban házat építeni Tökölön. - Mi, Táncsics utcaiak arról voltunk híresek, hogy itt eső után csak gumicsizmában lehetett járni. Egyszer azt a feladatot kaptuk, írjuk le, mit szeretnénk születésnapra. Én az írtam: szeretnék biciklivel elmenni a nagyihoz egy szép széles kövesúton. Apám 1971-ben a nyolcadik osztály elvégzésekor meglepett egy Csepel biciklivel. Ha jól emlékszem, akkoriban került zúzott kő is az úttestre meg közvilágítás az utcánkba - meséli Maloczkó István, aki már a harmadik ciklusban vesz részt Tököl közéletében képviselőként. - Tökölön csak a hatvanas évek végén indult meg a községfejlesztés, és valóban az utcák kátyúzásával kezdődött - mondja másik beszélgetőpartnerem, Bednanics István alpolgármester. - Vezetékes ivóvizünk 1970- ben lett, s utána 15 évet kellett várni a gázra. A telefon- és szennyvízhálózat pedig csak 1990 után valósult meg. Tökölt „csak azért is” községnek tartotta számon a hatalom. A szülők - kivált a svábok és horvátok - úttörő foglalkozás helyett hittanórára küldték a gyerekeiket, s nem vettek részt a május elsejei és november hetediki csinnadrattákon. A tököliek közül úgyszólván senki nem lépett be a pártba. Mint mondják, ezért nem jutott kavics a Táncsics utcába, ezért volt mostohagyerek a városi nagyközség évtizedekig. M. G. Vállalkozó fogorvosok Dunakeszin a városi képviselő-testület már elfogadta azt a szerződéstervezetet, amelynek alapján a településen működő nyolc fogorvossal megkötik a vállalkozói szerződést. A feltételek közül a legfontosabb, hogy a fogorvosoknak területi ellátási kötelezettsége is lesz, vállalniuk kell a gyermek-ifjúsági fogorvoslást. Hasonlóan a háziorvosokhoz, a fogorvosok is használatba kapják a rendelőket - ahol eddig közalkalmazottakként dolgoztak a berendezéseket, a közüzemi díjakat azonban nekik kell fizetni. B. J. A gyáli plébános nemcsak a hitre nevel Gábor atya a lelkészi hivatásról és a példaképekről Ellentétben a köztudattal, a kenyérrel és a borral való áldozás nem a keresztény hit sajátja. A Biblia szerint jóval Jézus előtt Melkhisédek volt az első, aki pogány pap létére kenyeret és bort mutatva fel áldotta meg Ábrahámot, akinek segítségével Lót megszabadult a fogságból. Melkhisédek kitartó volt következetes, hitének buzgó, tántoríthatatlan papja, aki élete végéig járta a maga választotta utat. Ezért már az Ószövetségben is a papi hivatás eszményképeként szerepel, s van, aki manapság is benne látja a példaképet. Ezek egyike Hefler Gábor gyáli plébános, aki a napokban ünnepelte felszentelésének negyedszázados jubileumát. Ezüstmiséjének textusaként az Ószövetségből idézett: Pap vagy te mindörökké Melkhisédek rendje szerint! Az ünneplés hangulata még érződik a templomban, rengeteg a virág minden szögletben. Az orgona fölött egy betévedt fecske röpköd, mintha a tegnap szárnyaló Te Deum hangjait keresné. A szentélyben hűvös homály ül, csak az örökmécses világít a tabernákulum mellett. Ülök a félhomályban, szemben az ünnepelttel. Elsőként arra keresem a választ, mi az a mozgató erő, ami egy fiatalembert a szeminárium szigorú világába irányít, s a világi örömök helyett a papi hivatást választja. - Esetemben nem az elhivatottság érzése dominált. A fiúk többnyire az apjukat tekintik példaképüknek. Én is ezt tettem volna, csakhogy elvált szülők gyereke voltam, nem volt apám, akire felnéztek. Mígnem eljött valaki, akire végre felnézhettem. Tamás atyával való kapcsolatom rövid volt, alig egyéves, de meghatározta az egész további életutamat. Az ő közbenjárására vettek fel a kecskeméti Piarista Gimnáziumba. Itt további olyan embereket ismertem meg, akiknek a szeretete, türelme arra sarkallt, hogy rászolgáljak a bizalmukra. Kitüntetéssel maturáltam, s a legtermészetesebbnek tűnt, hogy a papi hivatást válasszam. Amikor felszenteltek, a gondviselés újfent egy olyan ember mellé irányított, akit minden szempontból példaképemnek tekintek. Ő volt az első misém primiciálisa, mellé kerültem káplánnak, és megérhettem, hogy az ezüstmisémen is jelen volt, megáldott. Tőle, Schlauchta István kanonok úrtól tanultam meg a gyermekekkel bánni, ezt a képességemet tekintem az élet legszebb ajándékának. Sokszor és sokan kérdezték már tőlem, nem hiányzik a család, a gyermekkacagás? Nem érzem hiányát, mert napról napra, óráról órára ebben élek. A hitoktatáson, a templomban, a könyvtárban vagy a műtermemben. Én abban különbözöm a paptársaimtól, hogy nemcsak a vallásra szorítkozom a kapcsolattartásban, szívesen oktatom őket zenére, megtanítom nekik az ecsetkezelés alapvető tudnivalóit, és a sporttól sem zárkózom el. Úgy gondolom teljes az életem, s örömmel tölt el, hogy szolgálhatok. Margitai M. György A világi örömök helyett a papi hivatást választotta HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Dunavarsányi pénzhamisítók A pénz tragikomédiája -példázat a mohóságról és az ostobaságról A Pest Megyei Bíróság egyik első emeleti tárgyalótermébe épp névsorolvasásra toppanok be. A vádlottak napja van a dunavarsányi Damarika-szigetről indult pénzhamisítási ügy perében, s tizenhat vádlott között nem könnyű eligazodni. Meg aztán vannak itt unokatestvérek, feleségek, barátnők és keresztmamák is, vagy harmincan üldögélünk a padokon. Békésen, mint egy összeszokott színtársulat, amely rövidesen megkezdheti előadását. A mű címe akár az is lehetne: A pénz tragikomédiája - ami a mohóságról, a kapzsiságról, a mérhetetlen ostobaságról és az emberi szerencsétlenségről szól. A vádiratot nem szívesen emlegetném szinopszisként, részint mert tiszteletlenség lenne, részint mert pontosan összefoglalja ugyan a cselekményt, de hamarosan kiderül, a szereplők egészen mást játszanak. Itt mindenki ártatlan. Csendes, megtört, ingerült vagy határozott, de ártatlan: ő nem, ő soha, de ha mégis, véletlenül és semmiről sem tudva... □ Az eredeti cselekmény azzal indul, hogy két férfi - Csobay László és Farkas Attila - összetalálkozik. Farkasnak megtetszik Csobay autója, ennek apropóján szóba elegyednek, s hamar kiderül, hogy mindketten vállalkozók, de nem a siker jellemző az üzleteikre, tízmilliós adósságaik vannak. Csobay járatos a számítás- és nyomdatechnikában, Farkasnak jó kapcsolatai vannak, ezekkel az adottságokkal már pénzt lehetne csinálni... Szó szerint. És jön. Mert 1994 decemberében egy közúti ellenőrzés az időközben már meglehetősen kiterjedt üzlettársi kör egyik tagjának, bizonyos Spengler Imrének kocsijában százhárom darab hamis ötezrest talál. A tárgyalóteremben nincsenek marcona maffiózók. Öltönyös úriemberek vannak, becsületben megőszült vállalkozók, ijedt tekintetű fiatal nők. A tizenhat vádlottból hármat fegyőrök tartanak a bilincshez csatolt vezetőszíjon. Ők első blikkre a lecsúszott réteghez tartozóknak látszanak, el is tűnődöm egy percig a helyzet igazságtalanságán: a IV. rendű vádlott üzletember szabadlábon, a X. rendű munkanélküli bilincsben? A látszat megtévesztő, utóbb hallom, hogy a munkanélküli fehér Audival vitte az élettársát a presszóba cigarettát vásárolni, hogy kipróbálják, el lehet-e passzolni a hamis ötezrest. Amúgy sem tanácsos itt elhamarkodott megállapításokra jutni. A IV. rendű vádlott például épp az Örkényi mecénás, Túri Mihály, aki kétmillióért állíttatott második világháborús emlékművet a településen, megvendégelte az idősek napközi otthonának lakóit, megajándékozta az óvodát, se szeri, se száma jótékony megmozdulásainak. Kérdem is tőle a tárgyalás szünetében a folyosón, természetesen ügyvédje szoros közelségében, hogy hogyan jött össze ez a kettő, a pénzhamisításban való közreműködés meg a pénzzel való bőkezűség? De természetesen a mecénás is ártatlan. Volt egy nyomdai papírvágó gépe, azt gyanútlanul kölcsönadta Csobaynak, fogalma sem volt, hogy bankjegyeket akarnak vagdosni vele. Ehhez képest a vádirat úgy szól: Túri Mihálytól Csobay előbb a nyomtató megvásárlására kért kölcsön 1 millió 300 ezer forintot, amit meg is kapott, a papírvágót pedig Túri Mihály vásárolta, s az ő lakásán darabolták méretre a bankjegyeket, amelyek olyan jól sikerültek, hogy megtévesztésig hasonlítanak az eredetiekre. □ Az ügyvéd úr, dr. Magony Miklós kilencedrendű vádlott meghallgatása is erősen gondolkodóba ejt. Az ügyvéd úr a vádirat szerint annak a német úrnak volt az ügyvédje, akitől Farkas Attila a fémszálas papírt megvásárolta, amiből a hamis pénzt gyártották. Közös irodájuk is volt, meg aztán az ügyvéd úr kísérte a német urat arra az üzleti tárgyalásra is, amelyen a papírról alkudoztak, s mindennek tetejébe maga a papír is az ügyvéd úr pincéjében volt - de ő a hamisításról semmit nem tudott. Az ég egy világon semmit. A véletlenek ártatlan, mit sem sejtő áldozata, aki ugyan még praktizál, de minden percben számít rá, hogy felfüggesztik. Amikor távozom a tárgyalásról, ügyvéd úr ügyvédje utánam jön, és kéri: védence nevét ne írjam le, mert egyszer már megjelent, és ha még egyszer-kétszer benne lesz az újságban, annak ugye már lesznek bizonyos következményei is. Mosolygunk egymásra, udvariasan, próbálom magyarázni, hogy nem is annyira az ügyvéd úr neve a lényeges számomra, hanem bizonyos emberi magatartás, mentalitás, mely az adott helyzetben roppant tanulságos. Ügyvéd úr ügyvédje megjegyzi: ő már tudja a történet végét. Talán én is észrevettem, hogy az ügyész úr és dr. Magony Miklós között volt bizonyos feszültség... Nemigen csodálkoznék, ha lett volna. Sistergő feszültséget azonban leginkább az ügyvéd úron fedeztem fel. Az ügyész higgadtan, célratörően, lényeglátóan kérdezett, s csak egy félmondatnyi iróniát engedett magának az egymást sűrűn követő, ordító véletlenekkel kapcsolatban: történt itt valami, ami nem volt véletlen? □ A fiatal pincért nagyon sajnáltam. Megtehettem: néző voltam. Hallgatóság. Elvált, kiborult, nehezen szokta a vasárnapi apák keserves helyzetét, amikor egy éjszakai műszakban nem vette észre, hogy hozzákerült egy hamis ötezres. Ezer forintért dolgozott aznap éjjel. Az ő kára volt az ötezer. Megpróbálta elsütni a saját kolléganőjének. Azóta már tőle is bocsánatot kért. Soha többet - mondta a bírói pulpitus előtt -, soha többet. És a lányok, akik a Csobay- műhelyben dolgozó fiúk révén jutottak hamis pénzhez, fémszálas papírhoz, elásták, elégették, amikor már szorult a hurok. Nem érzik bűnösnek magukat. Csobay pedig nem akarta forgalomba hozni a pénzt. Neki a hamis bankók gyártása szakmai kihívás volt. Farkas Attiláé az ötlet. Farkas Attila szerint épp fordítva. Akár szórakozhatnék is a kamaradarabon, amit a tárgyalóteremben több felvonásban adnak elő, s folytatása is lesz még a nyári törvénykezési szünet után. De elhangzik egy mondat. A közvetítőkről - akiktől a pénzt kapta - nem nyilatkozik, többet ér az élete, mondja az egyik vádlott. A pénz komédiájában az a legtanulságosabb, hogy bármikor tragédiába fordulhat. K. Zs. a/, akció július 15-ijg tart INGYEN EXTRÁK 150 DOD FORINT ÉRTÉKBEN . ignit l’antót raktárkósz-Vam«st^tör kVHd. válóér'*1'1 ‘ Autóház Boldizsár Kft., 1112 Budapest, Boldizsár u. 1-3, tel.: 209-1166, 209-3658, fax: 209-1165 • Angyalföld-F Kft., 1139 Budapest, Fáy u. 45, tel./fax: 140-2378, 129-6262 Koncz Márkakereskedés, 1161 Budapest, Batthyány u. 65, tel.: 405-4800, 405-4000, fax: 405-4249 • M 0 Autócentrum, 2314 Halásztelek, Rákóczi út 98, tel.: 276-5464, 276-0509, fax: (24) 374-132 Néró M5 Kft., 1097 Budapest, Gyáli út 40, tel.: 280-7390, 280-7391, fax: 280-7392 • NIKKO Kft., 1173 Budapest, Keresztúri út Pesti út sarok, tel.: 258-3819, fax: 257-1350 Óbuda TSZ Autószerviz, 1035 Budapest, Bojtár u. 36, tel.: 168-9247, fax: 188-9745 • S.P.Q.R. 1085 Budapest, József krt. 35, tel.: 133-3322, 133-9761, fax: 113-3286