Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. december
1996-12-03
Az új földtulajdonos sem lőhet bakot Több vadásztársaság is alakulhat a megyében • Haszonbérletbe adják a kilövési jogot November 30-án lejárt az a határidő, amely a vadásztársaságokat arra kötelezte, hogy egyezkedjenek a területek földtulajdonosaival. Ma még nem tudni, hogy Pest megyében hány új vadásztársaság alakul, de az bizonyos, hogy húsz-huszonöttel lesznek többen március 1-jéig. Amint Pomázi Gusztáv, Pest megye fővadásza munkatársunknak elmondta: a jövő márciusban hatályba lépő vadászati törvény ellentmondásos, hiszen a földtulajdonjogok jelenleg még rendezetlenek, s amíg a helyzet nem tisztázódik, addig a vaddal nem foglalkozik senki. November 30-ig kellett eldönteni, hogy a földtulajdonosok milyen képviseleti formát hoznak létre, hogyan szabják meg a vadászterületek határait, illetve hogyan hasznosítják magát a vadászati jogot. Mindenütt lezajlottak a földtulajdonosi értekezletek, az ott készült jegyzőkönyvek feldolgozására az elkövetkezendő két hétben kerül sor a vadászati felügyelőségen. Nem számítva azt, hogy egykét helyen a vadásztársaságok területe átfedi egymást, nincs különösebb probléma. Ezt földcserékkel oldják meg. Néhány új földtulajdonos azt hiszi, hogy földjét bekerítheti, s azután ott csak az vadászik, akinek megengedi. Tévedés. A földtörvény és a vadászati törvény együtt kizárja ezt a lehetőséget. A földtörvény értelmében ugyanis magánszemély legfeljebb 500 hektárnyi területet birtokolhat, a jövő márciusban életbe lépő vadászati törvény viszont arról rendelkezik, hogy minimum 3 ezer hektárnak kell lennie egy egybefüggő vadászati területnek. Ekkora földdarabbal manapság legfeljebb az erdőgazdaságok rendelkeznek, következésképp valószínűleg ők gyakorolhatják majd az önálló vadászati jogot. A többiek társult vadászati jogot szerezhetnek, ehhez több terület tulajdonosának szövetkeznie kell, és ezután dönthetnek magáról a vadászati jogról. Arra is számítani lehet, hogy sok helyen haszonbérletben értékesítik a vadászati jogot. Pest megyében jelenleg 84 vadásztársaságot tartanak nyilván, a vadászok száma meghaladja az öt és fél ezret. Arra a kérdésre, hogy a szervezeti változtatások után lehet-e több vadász és társaság, a megyei fővadász igennel válaszolt. Bár sok a vadász, de arra számítani lehet, hogy a 10 ezer hektáros területtel rendelkező mamuttársaságok két vagy három felé szakadnak. Valószínű, hogy jövő márciusig az eddigi 84 helyett 100-110 vadásztársaság lesz. Több térségben, így Gödöllő, Fót, Csomnád körzetében, továbbá a Börzsöny alsó régiójában, a Tápió mentén, Monor és Nagykőrös környékén lehet számítani új vadásztársaságok megalakulására. Ahol a vadásztársaságok január 15-ig nem tudnak megegyezni egymással a földterületekben, ott a vadászati hatóság jelöli ki a térképen a „felségterületeket”. Ez ellen nincs jogorvoslati lehetőség, illetve a bíróságon esetleg megtámadható az „ítélet”. A megyei fővadász abban bízik, hogy ilyenre nem kerül sor. Mindenesetre az új vadászati törvény életbelépéséig valamennyi új és régi megyei társaságnak rendelkeznie kell saját kilövési és tíz évre szóló vadgazdálkodási tervvel, továbbá meg kell kötniük a szerződéseket a földtulajdonosokkal. Gér József Vadlesen Dunaharaszti határában MTI-FOTÓ Szlovák napok Dabas-Sáriban A ma Dabas-Sáriban élő szlovákok ősei kivétel nélkül 1712-ban érkeztek Sáriba. A mai lakosság a XVII. századi archaikus nyugati, illetve középszlovák nyelvjárást beszéli. A szlovákok Sáriba való telepedésének 300. évfordulója alkalmából dabas-sári szlovák napokat rendezett a szlovák kisebbségi önkormányzat. A háromnapos ünnepségre meghívták a besztercebányai Rodosz Gyermek Folklór Együttest. Mint azt köszöntőjében Pataki Kálmán, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a besztercebányaiakat már másodszor hívták meg Sáriba, s a tavalyi és idei fellépésük közt az a különbség, hogy ez alkalommal felzárkóztak melléjük a hazai gyerekek is. Az első előadáson a sári iskolások bemutatták azt a táncos-zenés-szöveges élőképet, amelyet a nyári nyelvi táborban tanultak Besztercebányán Elena Hlaskovától, s amit itthon Anita Mendelova segítségével csiszoltak, szépítettek a jeles évforduló tiszteletére. A második nap az óvodások egészítették ki a vendégek műsorát, az ő produkciójuk úgyszintén Mendelova tanárnő érdeme, aki államközi megegyezés alapján négy évig tanítja a szlovák nyelvet Sáriban. A programok abban az iskolában zajlottak, amely sajnálatos módon negatív előjellel került be a köztudatba. Az nem kevésbé szomorú, hogy az egyházi iskola részéről senki nem jött el, jóllehet az invitáló plakátok mindenkinek szóltak. Az más kérdés, hogy hová fért volna el annyi ember, hisz még így is pótszékeket kellett beállítani. Többek közt Nagy Ferenc megbízott polgármester is pótszékről tapsolta végig a színpompás műsort. Margitai M. György Költözik a gödöllői Ganz Mérőgyár Új telephelyet épít a gödöllői Schlumberger Ganz Mérőgyár Kft. - adta hírül az MTI. A francia Schlumberger cég a Ganz Mérőgyár 1990-ben történt privatizációjakor a 30 épületből álló régi telephelyet nem vásárolta meg, jelenleg is bérli azt. A szórt elhelyezkedés drágítja az energiaellátást és a termelést. A modern nyugati gyárak több ezer négyzetméteres komplexumai rendszerint egy fedél alá épülnek. Ilyet szeretne a gödöllői gyár vezetősége is. Mint Marius Hartmanntól, a cég kivitelezéséért felelős menedzsertől megtudtuk, az összberuházás tervezett nagysága 8-12 millió dollár. Az önkormányzati képviselő-testület még nyáron elfogadta az új telephely kijelölését, amelyet a korábbi lakossági tiltakozás miatt kellett megváltoztatni. A módosítás szerint a cég a volt gödöllői lőtér és kertészet területe helyett az iparterülethez közelebb fekvő, szomszédos önkormányzati ingatlant vásárolja meg, vagyis a leendő gyár távolabb kerülhet a kertvárostól. Fábián Zsolt gödöllői alpolgármester szerint ez a megoldás a városnak is kedvező, mivel így könnyebben megvalósíthatóak a távlati közlekedésfejlesztési elképzelések. / • 1996. december 3., kedd Indulatos falugyűlés Csobánkán Mint arról korábban beszámoltunk, Csobánkán jó néhányan nem értenek egyet azzal, hogy a történelmi falu mellé egy új telep épüljön. Az ügyben a hét végén élénk vitát kiváltó közmeghallgatást tartottak. Az előzmény is felbolygatta a kedélyeket, mert mielőtt bevonták volna a falu nyilvánosságát a döntés-előkészítésbe, a Korona 2000 Stúdió a június 2-i és július 4-i zárt képviselő-testületi ülés után már megbízást kapott arra, hogy készítse el a község általános rendezési tervét, amelynek keretében a község határában, a Barakos településrészen „Életmódfalut” alakítanak ki. Ez mintegy 7000 lakóház és a hozzájuk tartozó szolgáltató létesítmények, pihenőövezet felépítését jelentené. A pénteki falugyűlésen Csobánka polgármestere, dr. Bodnár György elmondta, a terv jogilag aligha kérdőjelezhető meg. A kérdésben népszavazást csak a képviselő-testület írhat ki. A falufejlesztés e formája elleni aláírásgyűjtés a múlt hét végén már 300-nál több névnél tartott. A község vezetőire tehát nagy nyomás nehezedik. De nemcsak a tiltakozó csobánkai értelmiség részéről, hanem azon partnerek részéről is, akiknek közreműködésével az önkormányzat megvásárolhatta az építési területnek szánt földeket, a csődbe ment Ózon Kemping területét és a Pomázi Munkaterápiás Intézet földjeinek egy részét. Leegyszerűsítve az ügyet: a csobánkai önkormányzat úgy tudta megvenni a nyilvános állami árverésen a földeket, hogy létrehozva az ingatlanhasznosításra a Csobánkai Ingatlanhasznosító és Vagyonkezelő Kft.-t, abban 60 százalékos üzletrészt adott át külső partnereknek. Akiket azzal az ígérettel sikerült megnyerniük, hogy az önkormányzat a földeket hamarosan belterületté nyilvánítja, jelentősen növelve azok értékét. A vita azon van, hogy megfelelő kezekbe került-e a vagyon. A tiltakozók a hét végi falugyűlésen is azt bizonygatták: az önkormányzat 40 százalékos részesedése egyáltalán nem elég biztosíték arra, hogy az egész ügyből a falunak lesz nyeresége. Valkó Béla A közbeszerzés előnyös, bár lassú A közbeszerzési törvény ebben az évben már kötelezte az önkormányzatokat, hogy 20 millió forintnál többe kerülő építési munkák, vagy ötmillió forintnál magasabb összegű szolgáltatás esetén pályázat útján válasszák ki a megfelelő kivitelezőt, szolgáltatót. Három önkormányzat illetékesét kértük, értékelje a törvényt. Mint azt dr. Bóth Jánostól, a váci önkormányzat gazdasági bizottságának elnökétől megtudtuk, Vácott az idén három esetben haladta meg a törvényben meghatározott összeget a beruházás mértéke. Két alkalommal kivitelezőket - a váci kerékpárút egy részének megépítésére és a kórházban különböző munkák elvégzésére -, egyszer pedig szolgáltatót keresett az önkormányzat. A pályázat mindhárom esetben nyílt volt, vagyis a hirdetésekre bárki jelentkezhetett. Az egyes pályázatokon tíz fölött volt a résztvevők száma, így az önkormányzatnak lehetősége nyílt a legmegfelelőbb partner kiválasztására. A bizottság vezetője a nagyobb választási lehetőséget kedvezőnek, azonban a csaknem duplájára nőtt lebonyolítási időt hátrányosnak tartja. Dr. Bóth János szerint a törvény vitathatatlan érdeme, hogy a visszaélések lehetősége csökkent, és a pénzügyek átláthatóbbá váltak. Az abonyi polgármestertől, Gajdos Istvántól megtudtuk, hogy az önkormányzat anyagi helyzete ebben az évben nem tett lehetővé ilyen mértékű beruházásokat. A polgármester azonban tapasztalatok nélkül is úgy véli, hogy a törvény jó, hiszen annak ellenére, hogy tovább tart, amíg a kivitelezőt, illetve a szolgáltatót kiválasztják, megelőzhető a korrupció. A legkritikusabb értékelés az érdi jegyzőtől, dr. Marsó Gyulától származik. Szerinte tapasztalatok nélkül is tudható, hogy most egy pályázat elképzelésétől annak megvalósításáig csaknem négyszer annyi időre van szükség, mint az előző években. Prém András Nagymaros egyre inkább várossá lesz Pro Urbe emlékérem már, és forráshiány még van - Több zöld nő az utcákon A városi rangját visszanyert Nagymaroson először osztottak ki Pro Urbe emlékérmeket - Bornemissza Zoltánnénak, Béki Mártonnak és Kopeczky Lajosnak -, ám ez csak jelképes lépés a városiasodás útján. Mint az is, hogy remélhetőleg nemsokára lesz nyilvános vécéje a városnak. Nagymaros legnagyobb gondja a tízmillió forint feletti forráshiány, amely - ha mondjuk, a város most hozzákezdene az évek során elmaradt és sürgős felújításokhoz - akár csődbe is juttathatná a települést. Szerencsére az önkormányzat egyik legnagyobb gondja, az iskola vizesblokkjának teljes tönkremenetele, egy vállalkozó jóvoltából megoldódott. Hovanecz János - és a helyi szakemberekből álló kivitelező csoport - mintegy két és fél millió forint értékű munkát végzett itt, és az iskolakezdésre elkészült az új vizesblokk, mégpedig teljesen ingyen. Ahhoz, hogy Nagymaros „igazi” város legyen, fontos a közművesítés, és ez biztatóan halad. Egy dolog már adott: a település belterületének kilencven százalékán van csatorna. Megkezdődött a gázberuházás is, a három átadótelep épülete már készen van, s az önkormányzat szorgalmazza, hogy minél előbb elkészüljön a Kismarost Nagymarossal összekötő vezetékszakasz. (A nyomvonal által érintett 240 ingatlan tulajdonosával már tartottak egyeztető fórumot, és az önkormányzat fórumot rendezett a mozgáskorlátozottak számára is, amelyen vállalta a számukra adható központi támogatás megpályázásának szervezését.) A vezetékhálózat tervei készen vannak, és a generálkivitelező WE-GAZ Kft. ügyvezető igazgatója szerint Nagymaroson a következő télen már gázzal fűthetnek. Ezzel egy időben legalább ezer telefonállomás lesz a városban a Digitel 2002 Rt. illetékeseitől kapott ígéret szerint. Ám Veress László alpolgármester reményt lát arra, hogy már előbb is telefonhoz juthatnak a marosiak, ha megegyezés születik egy ideiglenes antenna felállításáról a templomtoronyban. Újabb kerékpárútszakasszal is gazdagodik a település: csaknem teljesen készen van egy 2,2 kilométeres belterületi út. Az önkormányzat eredményes tárgyalásokat folytatott a rehabilitációs irodával, amely késznek mutatkozott arra, hogy a kifogásolt helyreállítási munkákat - amelyekről korábban lapunkban részletesen is beszámoltunk - korrigálja. Megépülnek a parti csónaklejárók, már elkészültek a lépcsőkhöz vezető utak, megtörtént a csatornaszemek besüllyesztése, és elvégzik a parti sétány rendezését és a füvesítést is. A közterületeken az önkormányzat - a Virágos Nagymarosért Egyesülettel közösen - már végzett növénytelepítést, három-négyszáz bokrot, cserjét ültetve el a közterületeken, és több mint kétszáz facsemete várja, hogy a gázvezeték lefektetése után kiültessék. B. J. A főtér a régi évtizedek hangulatát idézi HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE