Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november
1997-11-19
1997. november 19., szerda: PEST MEGYEI KRÓNIKA I LAPOZGATÓ A Gödöllői Szolgálat újabb részletekkel szolgál arról, hogy miért kellett azonnal bezárni a Gödöllői Városi Múzeumot. Mint ismert már, a műemléképület felmérése során veszélyes repedéseket találtak a lépcsőzet alatt. Mint a lapban olvashatjuk: „A múzeum múltja csapdájába esett, az évszázados falakkal valami nincs rendben... A feltárt pince 1700-as években készített dongaboltozatában repedés látható, 4-6 centiméteres, függőleges elmozdulással. S mivel ez a változat tartja a múzeum emeletére vezető lépcsőt, az épület a jelenlegi állapotában életveszélyes. A károsodások nem érintik a múzeum főfalait, de további kutatások szükségesek hozzá, hogy az építészek a város legrégibb házának minden titkát megfejtsék.” A lap a továbbiakban arról is beszámol, hogy miközben a Gödöllői Építőipari Szövetkezet munkatársai az életveszély elhárításán dolgoznak, a régészek és az építészek is „vallatják” a sokáig figyelemre sem méltatott pincét, ahol sok izgalmas felfedeznivalót találnak. □ A Dányi Tükör abból az alkalomból, hogy a helyi önkormányzat eddigi legnagyobb vállalkozása, a csatornarendszer megépítése a befejezéséhez közeledik, külön betétszámot jelentetett meg, amelyet minden helyi család megkapott, nemcsak a lap előfizetői. Ebben az önkormányzat a többi között arról tájékoztatja a lakosságot, hogy „a szennyvízhálózatra csak olyan ingatlan köthető, melynek tulajdonosa, használója a közműfejlesztési támogatást befizette, vagy részletekben törleszti és hátraléka nincs.” „A csatornadíj fizetése a vízdíjjal együtt történik, a felhasznált ivóvíz arányában. Amennyiben az ingatlan nincs rákapcsolva a közműves ivóvízhálózatra, a család nagyságától függően vélelmezett ivóvízfogyasztás alapján történik a csatornadíj számlázására.” „A csatornadíj maximált éves összegét az önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, így nem fordulhat elő az üzemeltető részéről irreális, indokolatlan mértékű áremelés.” Ugyanitt egy másik közérdekű felhívásban az olvasható: „A hálózat működésének elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő mennyiségű szennyvíz jusson a rendszerbe.” Ezért arra kérik a lakosságot, hogy akinek módjában áll rákötni a hálózatra, az tegye meg minél hamarabb. □ A Kistarcsai Híradó szinte egész számát az M3-as úton épülő fizetőkapuknak szenteli, mondván, az autópályadíj bevezetése a Kistarcsán áthaladó 30-as útra tereli majd a gépkocsiforgalmat, nehezményezve, hogy a térség országgyűlési képviselője nem állt a tiltakozó polgármesterek mellé. Körösfői László, a gödöllői körzet országgyűlési képviselője ugyanitt válaszol, hangsúlyozva, hogy az autópálya-építés meggyorsítása érdekében valamilyen díj bevezetését természetesnek tartja, de csak olyan mértékű és kedvezményeket biztosító tarifarendszert, ami mellett nem lenne érdemes az M3-as helyett a 30-as úton közlekedni. Az M3-as autópálya környéki területek országgyűlési képviselőinek csoportja javasolta a szaktárca miniszterének, hogy a személygépkocsik autópályadíja 8 forint legyen kilométerenként, a közepes és könnyű teherjárművek ennek másfélszerese, a nehéz gépjárműveké és az autóbuszoké ennek kétszerese. Azt is javasolták, hogy a 30-as út mentén fekvő települések lakói részesüljenek 50 százalékos kedvezményben. D. L. Pillantás a Duna koszos fenekére A karikatúrák horgásza jut eszembe, akinek hal helyett egy lyukas bakancs akadt a horgára. Rakparti pecások is bizonyára fogtak már hasonlót. De talán még ők sem tudják, mi mindent rejt a Duna medre a budapesti szakaszon. Föntről semmit sem lehet észrevenni. A folyó bölcsen takargatja az évtizedek, évszázadok alatt beléhullott tárgyakat. Van elég rejtegetni valója. Egy tapasztalt búvár, Vígh János úgy fogalmaz, hogy ebihaltól az elvett gyerekig minden található a Dunában. Legérdekesebb fogása egy óvszerautomata volt, a Lágymányosi öbölben. De ugyanott lelt már a víz alatt Trabantot is. Kissé délebbre, Háros magasságában pedig biciklik kerültek elő tucatszám a folyóból, a környékbeli romák nagy örömére. Egy kiterített Budapest-térképen végigmutogatja, hol merült, és mit hozott felszínre. Talán csak Attila koporsóját nem. Északon, a téli kikötőben egy kazán darustul került elő, a Fóka-öbölben drótkötélhegyek, a hidak tövében gyámfák, cölöpök, betondarabok, a Vigadó térnél hajóról beesett vödrök, drótkötelek, vaslemezek, a Szabadság híd lábánál fennakadt fekete nejlonzsákok százával, lőszer, bomba szinte mindenütt, beszakadt horgászkészségek marékszám, a Csepel-sziget felső csúcsánál csónakmotorok, a Lágymányosi-öbölben elveszett horgonyok, a kisebb öblökben sezlon, vaskályha meg minden egyéb, amit télen felvisznek a jégre, és otthagynak. Ezenkívül a part mentén végig üveg, üveg, üveg. A Duna nem koptatja el a szilánkokat, mint a tenger, az iszapban a törött üveg még évszázadok múlva is vág. A búvárok nem veszik észre, csak amikor vág. Odalent tíz centire sem látni, szinte vakon, tapogatva dolgoznak. A búvárlegendák elsüllyedt uszályokról is megemlékeznek. A Szabadság híd pesti hídfőjétől néhány méterre északra (hajósnyelven a zöldúszó mellett), úgy mondják, egy német uszály alussza örök álmát. Régebben azt beszélték: hadianyaggal megrakottan. Újabb verziók szerint azonban csak folyami homok volt a rakománya. A hajósok nyelvében ez a víz alatti roncs már fogalom, a horgonyt is úgy vetik: uszály „alatt” vagy uszály „fölött”. Egy másik, jugoszláv hajó negyven évig pihent a folyó mélyén, a déli vasúti összekötő híd budai pillérétől harminc méterre délre. Néhány esztendeje, a Lágymányosi híd építésekor emelték ki, mert útban volt. A második világháborúban, Budapest ostroma idején több száz mázsa hadianyag került a Dunába. Molnár Sándor tűzszerész őrnagy szerint főleg a vár alatti folyószakaszról, a Lánchíd és a Margit híd környékéről szedtek ki a búvárok sok bombát és lövedéket. Amikor 1944-45-ben a Vörös Hadsereg körülzárta a várat, a Luftwaffe légi úton próbálta lőszer-utánpótlással ellátni a bent rekedt német és magyar erőket. Az ejtőernyővel ledobott, két méter hosszú és 80 centiméter átmérőjű tartályok egy része a Dunába hullott. 1984-85-ben, a Lánchíd felújításakor 4-5 ilyen szerkezetet hoztak felszínre, bennük kisebb-nagyobb kaliberű lőszerekkel. Ugyanekkor találtak a Margit híd tövében egy ötven kilogrammos szovjet bombát is. Biztosra vehető, hogy több mázsa bomba és lőszer hever még a folyóban, de a pesti Dunaszakasz teljes mentesítése lehetetlen feladat volna. Ilyenre csak ott vállalkoznak, ahol valamilyen építkezés várható. Például hídépítésnél. Legutóbb a Lágymányosi híd tereprendezése előtt a déli vasúti összekötő környékét vizsgálták át, nem is akármilyen eredménnyel: jó néhány egy tonnás és ötszáz kilogrammos amerikai bombára bukkantak. A háborús maradványok közül a vízi aknák a legveszélyesebbek. Az angolszász légierő szórta tele ilyenekkel a Dunát. Molnár őrnagy szerint azonban már nem valószínű, hogy újabbakra bukkannak. Az ötvenes, hatvanas években találtak belőlük utoljára. Rendszeresen figyelik a medret a vízügyesek is. Nemcsak víz alatti tárgyak után kutatnak, a mederkimélyülések ugyanúgy foglalkoztatják őket. A széles pillérű hidak mellett ugyanis az örvények mély gödröket mosnak. Súlyosabb esetben alááshatják a hídlábakat is. A Lánchíd és a Szabadság híd pilléreinél például 8-10 méteres medersebek keletkeztek, s kőszórással kellett azokat begyógyítani. A Duna fenéktopográfiájára pillantva látható, hogy a budapesti folyamszakasz mélyebb, mint a többi. A Szabadság híd után éri el a legnagyobb mélységet, a minimális hajózási vízszint esetén is a kilenc métert. Lyukak, hajóroncsok, biciklik, bombák. Mit tudnak mindehhez hozzátenni a horgászok, akik gyanútlanul pecázgatnak a parton? Meglepő, de azt állítják, a Dunában halak is élnek. Csordás Lajos Merülés előtt teknős Miklós felvétele • • Tdja-e Ön, hogy... ... a Garancia Biztosító a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP Bank Rt. bankcsoportjához tartozik? ... a biztosító Garancia Generáció X néven magas hozamú befektetéssel kombinált új életbiztosítást kínál? ... ez a biztosítás a rendszeres megtakarítások és az eseti befizetések biztonságos elhelyezésére egyaránt szolgál? ... rendelkezhet arról, hogy államkötvényekbe, vállalati kötvényekbe vagy részvényekbe fektessük pénzét? ... a hatályos jogszabályok szerint Önt adókedvezmény, a biztosító és az OTP Bank Rt. együttműködésének köszönhetően pedig díjkedvezmény is megilleti? Ha felkeresi az OTP Bank Rt. bármelyik Pest megyei fiókját, meggyőződhet arról, hogy A GARANCIA GENERÁCIÓ X AZ EGYIK LEGJÖVEDELMEZŐBB ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB BEFEKTETÉSI FORMA JDEX BANK OTP Bank Rt. Pest Megyei Igazgatósága ________________________________________________________________________105826 KJ NÉPSZABADSÁG 29 ■ CIKKÜNK NYOMÁN Folyó, nem holtág és nem is csatorna A november 5-i Pest Megyei Krónika mellékletben megjelent egy cikk, amely a Kanadai Urbanisztikai Intézetről sérelmes és a valóságnak nem megfelelő állításokat tartalmaz. A Szennyvízcsatornává válhat a holtág főcímű, Ráckevén hárommillió kanadai dollárért kiderült, hogy koszos a Duna alcímmel megjelent cikk azt sugallja, hogy Kanada céltalanul költi adófizetői pénzét haszontalan dolgokra. Engedjék meg, hogy a cikk állításait a valóságnak megfelelően ismertessem. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág folyó, nem holtág. Egy holtág nem is lehet csatorna. Nem Ráckevén derült ki, hogy koszos a Duna (a holtág itt már „Duna”). 804 000 kanadai dollár volt a kétéves program költségvetése, nem pedig hárommillió. A program nemcsak Ráckevével foglalkozott, hanem a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgyűjtő területének 25 településével. Nem környezetvédelmi programot és nem „előkészítették”, hanem Regionális Stratégiai Tervet készített a 300 000 lakosú régió több ezer résztvevője. Háromfős intézetünk (budapesti koordinációs irodánk) ezt a programot vezette tanácsaival. Egy korábbi önkormányzati szövetség sikertelen alapítása után intézetünk bátorította a településeket, hogy alapítsanak egy újat, mert ez az egyetlen működőképes érdekvédelmi forma. Az új azóta is működik. „...első céljának a Duna vízminőségének helyreállítását tekintik” - olvasható az, amit a program részvevői állapítottak meg. Átfogó célok meghatározására, rövid megfogalmazására és rangsorolására a kanadai program keretében került sor először ebben a régióban. A programba bevontuk a polgárokat és civil szervezeteiket, valamint minden érintett intézményt. Kanadában többek között a toleranciát lehet megtanulni, ezért megértjük, hogy nem minden érintett polgár(mester) értette meg a programot a két év alatt. Csepiga Zoltán a Kanadai Urbanisztikai Intézet magyarországi irodavezetője VANETTE Cargo Rendkívül kedvező bérleti konstrukciók: 36 havi térítésmentes assistance szolgálat. AJÁNDÉK: 4 db téli gumi NISSAN RAPID Kft. 1037 Budapest, Zay u. 26. Tel.: 388-2308 1095 Budapest, Soroksári út 38-40. Tel.: 216-1190 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Tel.: 220-5080 urna. MINDEN RENDBEN az egész családnak 050 000 Ft (Haszon 2 +