Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. március
1998-03-02
NÉPSZABADSÁG 1998. március 2. hétfő Lakhatatlanná válhatnak a lakótelepek Csillagászati a fűtésszámla, nehéz hitelhez jutni Akárcsak egy időzített bomba, beláthatatlan következményekkel járhat a panelépületek állagromlása az egész országban, így Pest megyében is, egyezik meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) és a megyei ingatlankezelő társaságok illetékeseinek véleménye. A hetvenes évek elejétől épült panelházak felújítás hiányában belátható időn belül lakhatatlanná, a lakások eladhatatlanná válnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon a szovjet mintára épült házgyárak tették lehetővé a negyedik és ötödik ötéves terv idején, a hetvenes évektől a panel lakótelepek tömeges építését. A paneltechnológia viszonylagos egyszerűsége, az alacsony kivitelezési ár a lakásínség gyors enyhítésére nyújtott lehetőséget. Pest megyében 1970-től 1992-ig több mint 15 ezer (1970-1975 között 2000, 1976-1980 között 6000, 1981- 1985 között 6000, 1986-1992 között közel 3000) ilyen lakás épült. Mára azonban a házak állapota erősen megromlott. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékesei egyenesen bármikor működésbe lépő, rejtett szociális bombaként jellemezték a panelépületek területén kialakult helyzetet. Kisomlyai György, az Épületfenntartási K+F Alapítvány Innovációs Iroda vezetője szerint a panelépületek vasbeton váza szinte elpusztíthatatlan. Problémát a házak gépészeti része, tetőállapota és hőszigetelése jelenti. A gépészeti résznél a csövek vízkövesedése, a dugulás és az anyagfáradás jelent veszélyt. A panelházak gyermekbetegségének a hőszigetelés számít. A nyílászárók az első típusoknál gyakran forgószárnyas faablakok alig felelnek meg az alapvető hőtechnikai előírásoknak, ami drágává teszi a lakások fenntartását. Információink szerint egy 50-60 négyzetméteres panellakás fűtési számlája megközelíti a többszobás családi házakét. A német szövetségi kormány által nyújtott 30 millió márkás hitel lehetővé tette a magyar panelprogram beindítását, tájékoztatta lapunkat dr. Sebestyén Ágnes, az IKIM főtanácsosa. A kölcsön összege lakásonként nem haladhatja meg a 800 ezer forintot, melynek 10-25 százalékát (a szociális helyzettől függően) a lakónak kell előteremtenie. A tízéves futamidejű, lakásonként nyolcszázalékos kamatterhet jelentő hitelre Pest megyében a Magyar Hitel Banknál, a Takarékbanknál és a Postabanknál lehet pályázni. Az eddig elbíráltak közül mindössze hármat találtak díjazásra méltónak. Ezek közül egyik sem Pest megyei-A városi, önkormányzatoktól kapott információ szerint lehetőség van több helyen - így többek között Százhalombattán, Cegléden, Vácon és Gödöllőn - önkormányzati hitel megpályázására is. Ennek ellenére teljes felújításra eddig csak Tökölön került sor, igaz, itt a volt szovjet laktanya három háztömbjét hozták rendbe. Mint Elekes Krisztina, a HS-Ingatlan Rt. igazgatója hangsúlyozta, a társasházak önerőből lényegében képtelenek a felújításra szükséges pénz előteremtésére. Véleménye szerint belátható időn belül az állagromlás a panellakások árainak meredek zuhanásához vezethet. Előbb-utóbb Dunakeszin is szembe kell nézni a panelházak elöregedésével HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Jelentős múltat összekötő kerékpárút Minden település ipari parkot akar Egy működik, hat pályázat elbukott - Feltétel a tisztázott tulajdonviszony Két évvel ezelőtt, 1996-ban a kormány határozatot hozott az ipari parkok létesítéséről. A program megismerése nyomán sok önkormányzat úgy gondolta, hogy itt a lehetőség az államilag támogatott iparfejlesztésre. A költségvetési támogatás azonban nem automatikus, s egyáltalán, az „ipari park” cím elnyerése sem egyszerű. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény: a tavalyi első pályázatra 36 település jelentkezett, s közülük csupán 28 nyerte el a címet. A Pest megyére vonatkozó adatok azt jelzik, hogy e régióból többen túlzott reményeket tápláltak. A hét pályázó közül csupán egy, a szentendrei Építéstudományi Innovációs Kft. nyerte el a címet. Persze szó sincs arról, hogy pályázat nélkül, spontán helyi szervezés és kapcsolatok révén ne alakulhatnának ki a településeken, azok közvetlen közelében iparterületek, ipari övezetek. Példák sora igazolja a megyében is, hogy a települések pályázat nélkül is megszervezhetik a maguk iparát, szolgáltatását. Dunaharaszti ma már valóságos ipari parkkal büszkélkedhet, s Budaörs is egyre inkább gazdasági központtá válik az ide települő vállalkozások révén. Miért született akkor a kormányhatározat? Dányi Lászlótól, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetőjétől erre a kérdésre kértünk választ. Az ipari parkok az országos elképzelések szerint részei lehetnek a területfejlesztési programoknak, jelentős kihatással vannak a foglalkoztatáspolitikára, élénkítik a gazdaság fejlődését, s jelentős a szerepük az ipari szerkezetátalakításban - mondta a technológiapolitikai főosztály vezetője. Az ipari parkok iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy bennük a települések vezetői nagy lehetőségeket látnak, olykor kiutat remélnek rossz gazdasági helyzetükből. Az ipari parkokkal kapcsolatos pályázati rendszer kétlépcsős. Az első pályázat a cím elnyerésére szól. A cím birtokosai pályázhatnak anyagi támogatásért. Speciális helyzetben vannak a pályázó Pest megyei települések. A cím elnyerése elsősorban attól függ, a pályázók megfelelnek-e a feltételeknek, készítettek-e hiteles megvalósíthatósági tanulmányt. Pest megyéből a tavalyi elbíráláson hat pályázó elsősorban formai okokból nem felelt meg. Közöttük van Aszód, Tököl, Vecsés, Fót, valamint az észak-pesti régió és Újhartyán. Az elutasítás okai között szerepelt, hogy a tervezett ipari park területe alatta maradt az előírt minimum 10 hektárnyi területnek, vagy például, hogy a tervezett foglalkoztatottak száma 500 fő alatt maradt. Meghatározó szempont volt az elbírálásoknál, hogy tisztázottak legyenek a területi tulajdonviszonyok. Vecsés és a főváros XVI. kerülete egy külső céget kért fel az Echo ipari park pályázatának benyújtására. Miután nem a tulajdonos jelentkezett, automatikusan kikerültek a jelöltek közül - annak ellenére, hogy a megvalósíthatósági tanulmány kifejezetten magas színvonalú volt. A tanulmányokról szólva a főosztályvezető elmondta, hogy azok akkor számíthatnak elfogadásra s később támogatásra, ha nem álmokat kergetnek, hanem valós anyagi fedezetre, valós külföldi érdeklődésre hivatkoznak, azaz: megvalósíthatók. A már címmel rendelkező 28 ipari park közül egyébként 19 megkezdte működését. Ezekben összesen 300 vállalkozás működik, összesen 26 ezer embert foglalkoztatnak, s a múlt évben összesen 300 milliárd forintnyi termelési érték született. A minisztérium január közepén ismét meghirdette pályázatát, eddig negyven település érdeklődött, de ez a szám minden bizonnyal még növekszik az elkövetkezőkben. Ismereteink szerint a tavalyi megyei pályázók többsége ismétel, s újabbak is - mint például Gyál - jelentkeznek. S. B. A. Dunaharaszti valóságos ipari parkkal büszkélkedhet Kancsovszki János felvétele Még az idén kerékpárúton lehet kikerekezni Nagykátán a város szélén épülő új ipari üzemig, sőt talán a határban lévő 1849-es emlékműig is. Nagykátán a jövő év elejétől már dolgoznak a japán Clarion Magyarország Elektronikai Kft. új üzemében. Kezdetben háromszázan, később hétszázan kapnak benne munkát, többségük nyilván nagykátai lakos lesz, akik leginkább kerékpárral járnak majd ki városszéli munkahelyükre. Ehhez pedig az üzemig kiérő kerékpárútra van szükség. Tudják ezt a kisváros vezetői is, hiszen az erre lakók már évek óta kérnek errefelé kerékpárutat és jobb közvilágítást az út mellé. Az idén nagyobb lesz az esti fény, s már készítik a kerékpárút tervét, amely a vasútállomástól indul, s a sorompón keresztül a Tápióbicske felé vezető aszfaltút mentén közel két kilométer után ér ki a leendő üzem területéig. A tervet pályázatra nyújtják be, az önkormányzat biztatást kapott a támogatásra a közlekedési tárcától. Sőt - mint hírlik - arra is van remény, hogy a kerékpárút később kiépüljön a Tápió partján lévő honvédszoborig, az 1849. április 4-i, tápióbicskei csata színhelyén emelt emlékműig. Amennyiben a 7-8 kilométer hosszú kerékpárút megépül, ez lesz az első igazán jelentős turisztikai infrastruktúra a Tápió mentén, amely a vidék hagyományaihoz és a természeti értékek jobb megközelítéséhez egyaránt kapcsolódik. A kerékpárútról könnyebben elérhető lesz a nagykátai tájház és a tápióbicskei határban lévő tápiósi iskola is, amit erdei iskolává alakítanak át. T. F. Bűnmegelőzési iroda Gödöllőn Március elején bűnmegelőzési irodát nyitnak a Gödöllői Rendőrkapitányság épületében. A rendőrség új szolgáltatásával élni kívánó állampolgárok vagyonvédelmi és közlekedésbiztonsági tanácsadást kérhetnek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos gondjaikkal fordulhatnak az iroda munkatársaihoz. Szilágyi Katalin rendőr százados elmondta, közvetlenebb kapcsolatot szeretnének teremteni a rendőrkapitányság és a lakosság között. Arra számítanak, hogy a legtöbben a korszerű vagyonvédelmet szolgáló eszközökről, azok beszerelési lehetőségeiről érdeklődnek majd, de bizonyára sokan fordulnak hozzájuk a város közlekedésével kapcsolatos észrevételekkel. Minden bizonnyal nagyobb lehetőség lesz azoknak a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos gondoknak az orvoslására is, amelyek ugyan léteznek, de a nyomozók, túlterheltsége miatt nem jut rájuk elegendő idő. Sok esetben például egy kiskorú sérelmére elkövetett vétség után lefolytatják az eljárást, megtörténik a büntetés kiszabása is, de a gyermek továbbra is kiszolgáltatott marad. Az ilyen jellegű problémák megnyugtató megoldása érdekében együtt kívánnak működni a családorvosokkal, védőnőkkel, a gyámhatósági szakemberekkel is. R. Z. Előnyben, aki hátrányos Területfejlesztésre Nyilvánosságra hozták a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati felhívásait, melyek alapján közel 1,3 milliárd forintot osztanak el önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és vállalkozások ré szére. A területi kiegyenlítést szolgáló több mint 600 millió forintból a szobi kistérség önkormányzatai (Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Szob, Tésa, Vámosmikola, Zebegény) beruházásra, fejlesztésre, a jelentős munkanélküliséggel sújtott Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Lórév, Mikebuda, Nyársapát és Törtei önkormányzatai kaphatnak pénzt. Több település összefogása esetén az általuk választott gesztor önkormányzatnak kell pályázni. A tanács támogatást adhat többek között útépítésre, ipari terület előkészítésére, a turizmus fejlesztésére, a szociális foglalkoztatás előkészítésére. Az ugyanezeken a településen 1,3 milliárd forint kén beruházni óhajtó cégek és magánszemélyek is kaphatnak támogatást munkahelyteremtő beruházásra, piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésre, a falusi idegenforgalom és gyógyturizmus segítésére, tájjellegű egyedi termék és biotermék előállítására. Ennek a pályázatnak 360 millió forint a kerete, s a támogatás formája is többféle, vissza nem térítendő támogatás mellett nyújtható visszatérítendő támogatás és a fejlesztési hitelekhez kamattámogatás is. A céltámogatás elnyerésére minden önkormányzat pályázhat. A 320 milliós keret elsősorban a közművek kiépítésére, fejlesztésére, a hulladékgazdálkodás javítására, iskolák, óvodák felújítására fordítható. Ebből a pénzből részesedhetnek az előre nem látható természeti vagy más károkat elszenvedő települések. A részletes pályázati kiírások és adatlapok március 9-től vásárolhatók meg a területfejlesztési tanács titkárságán. (Budapest V, Városház u. 7.) T. M. vandálok Ráckevén Mindegy, hogy mit, csak pusztíthassanak TUDÓSÍTÓNKTÓL Ismeretlen tettes(ek) lelopták a ráckevei Árpád híd pillérjére elhelyezett emléktáblát, amit a híd felavatásának 100. évfordulóján helyezett el az önkormányzat 1997 októberében. Sajnos nem ez az első eset, a jelek szerint egy szervezett vandál banda garázdálkodik a városban, nem mindig anyagi érdekből, hanem a hecc kedvéért. Ellopták a játszótéri csikós szobrot, az újhelyi lélekharangot, a hajómalom makettjét, erejüket fitogtatták a katolikus temető kálváriastációin, a Keve Galéria előtti kőszobron, letörik az ünnepi zászlókat, kitépik a köztéri virágokat, bokrokat. Legújabb „hőstettük”: az új városi képtár melletti szoborparkot megvilágító reflektorokat próbálták megrongálni. Mindezt alig százötven méterre a rendőrségtől.