Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április
1999-04-15
Áthidalhatatlannak tűnő hídprobléma Vitatkoznak a helyszínen, a költségeket azonban egyelőre senki sem vállalja Folyamatos a vita a főváros, Újpest, Óbuda illetve a közlekedési tárca között arról, hogy az eredeti szerződésnek megfelelően az M0-ás nyomvonalán vagy Aquincumnál épültön-e meg az új északi közúti Duna-híd. MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Derce Tamás, Újpest polgármestere szerint a IV. kerület továbbra is az M0- áshoz kapcsolódó átkelőhöz ragaszkodik. Szerinte az aquincumi híd pártolói megkerülnek milliárdos tételeket jelentő kérdéseket. A pesti oldalon le kellene bontani a Gépelemgyárat, továbbá az Elektromos Művek észak-pesti nagyfeszültségű főelosztóját. A polgármester szerint csak ez utóbbi legalább hárommilliárd forintos többletköltséget jelentene. Az északi vasúti összekötő híd leendő felújításával párhuzamosan az aquincumi közúti átkelő problémáját is meg lehetne oldani, ha a hidat kétszintesre építenék át - vélekedik Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának elnöke. Mint azt elmondta, a bécsi U-Bahnhoz hasonlóan az alsó szinten továbbra is a vasúti, míg a fölsőn közúti forgalom zajlana. Az aquincumi híd építésének költségeit mindenképpen a kormánynak kell állnia - szögezte le érdeklődésünkre Atkári János főpolgármester-helyettes. Országos jelentőségű infrastrukturális beruházásokat a központi költségvetésből kell fedezni. A hídvitával kapcsolatban megkérdeztük Tarlós Istvánt, Óbuda-Békásmegyer polgármesterét is. Elmondta, a két tervezett hídnak más-más funkciója van. Míg az M0-ás hídnak direkt szerepe lesz az országos forgalomban, addig az aquincumi híd klasszikusan városi híd lesz. Ebből az következik, hogy mindkettőre szükség van, de szerinte az aquincuminak előbb kellene megépülnie. Valótlan, hogy az MO-ás híd építése előkészítettebb. Pontosabban csak akkor igaz, ha elfogadjuk, hogy az MO-ás csak a Szentendrei útig épül majd meg, ezt követően hosszú időre megáll az építkezés. Jelenleg az MO-ás észak-budai szakaszának építése nem is szerepel a szakminisztérium tízéves fejlesztési tervében. Az sem mellékes, hogy az MO-ás híd megépítése a mai árszinten minimum kétszeresébe kerülne, mint az aquincumi hídé. Manninger Jenő, a tárca politikai államtitkára elmondta, az M0-ás hídra egyelőre nincsen pénze a kormányzatnak. Az államtitkár a kompromisszumos megoldás első lépésének nevezte a mai aquincumi területbejárást, melyen többek között részt vesznek a III., a IV. és a XIII. kerület képviselői, továbbá a főváros főépítésze is. Véleménye szerint fel kell gyorsítani az átkelő építését. Megerősítette lapunknak korábban adott nyilatkozatát, miszerint az aquincumi híd építését a fővárosnak kellene fedeznie, de ehhez az állam anyagi segítséget nyújtana. A tervek szerint kétszintes lenne BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Befektetésre várók szövetsége TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagykáta belépett az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége Egyesületébe. Ezért tagdíjként havonta 10 ezer forintot utal át a tavaly februárban Táborfalván megalakított egyesület bankszámlájára. Az ipari parkokat képviselő önkormányzati szövetséget több Pest megyei település (Aszód, Nagykáta, Táborfalva, Újhartyán) polgármestere és az ország más térségeiben érintett befektetők, vállalkozók hozták létre, elnöke Újhartyán polgármestere, Manger Henrik. Az egyesület elsődlegesen érdekképviseletet vállal a Magyarországra irányuló befektetések, beruházások kapcsán a régiófejlődés, munkahelyteremtés elősegítésében. Nagykáta képviselő-testülete azért lépett be a szövetségbe, mert ennek révén a befektetők eredményesebb felkutatásában, munkahelyteremtő beruházások telepítésében, a pályázati lehetőségek jobb megismerésében és kihasználásában reménykedik - hangsúlyozta Bodrogi Györgyné polgármester a belépést tárgyaló legutóbbi testületi ülésen. Igaz, Nagykátán még nem tudtak kialakítani ipari parkot, ám a város szélén ez év eleje óta termelő és a nyár közepétől majd teljes kapacitással dolgozó japán Clarion autórádió-gyár szomszédságában mintegy 20 hektárnyi homokon ipari területet szeretne az önkormányzat kialakítani. A város idei költségvetésében erre a feladatra 15 millió forintot terveztek a városatyák. Amenynyiben a földtulajdoni viszonyokat sikerül rendezni, üzemeket, cégeket vár ide Nagykáta: felkutatásukban, idecsalogatásukban immár a szövetség is közreműködik. A leendő ipari övezet és a tavaly megnyitott termálvizes strand között természetes védősávot hoznak létre. Mindezek megvalósítása később a nagykátai ipari park létrehozásához vezethet. Nagykáta polgármesterét abban is megerősítette a képviselő-testület, hogy az egyesület alakulásakor elvállalt alelnöki tisztséget a következő három évben tovább gyakorolja. A multik éltetik a kisvállalkozásokat A monori körzet néhány éven belül a főváros nyugati kapujához hasonló ütemben fejlődik. Ehhez azonban a térség önkormányzatainak és jelentősebb vállalkozásainak összefogására is szükség van - hangzott el a Monor Telefon Társaság Dabason megrendezett vidékfejlesztési marketingszemináriumán. Ritka kezdeményezésnek számít, hogy egy térség gazdasági fellendülése érdekében egy nagyvállalat vállalja az érintett polgármesterek és vállalkozók tájékoztatásának megszervezését. A monori primer körzetben 1994 decembere óta telekommunikációs szolgáltatást nyújtó MTT 71 ezer telefon- és 31 ezer kábeltelevíziós előfizetője révén valamennyi, a 43 települést magába foglaló térség fejlesztésében érdekelt féllel kapcsolatban áll. A rendezvény vendége volt Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, aki hangsúlyozta: a monori térségben mindenfeltétel adott ahhoz, hogy hamarosan robbanásszerű fejlődés induljon meg. A szakember két fejlesztési stratégiáról beszélt. Elengedhetetlennek tartja, hogy néhány multinacionális cég gyökeret verjen a körzetben. Munkahelyteremtő és az önkormányzatokat jelentős adóbevételhez segítő működésük azt is eredményezi, hogy sok kisvállalkozás kapcsolódik hozzájuk. A másik lehetőséget Demján Sándor a települések összefogásában látja. Ehhez persze azt is tudni kell, milyen lépéseket kell tenni a befektetők megnyerésére. Míg az Európai Unióban is versenyképes adórendszer kialakítása állami feladat, a helyi iparűzési adók vonzóvá formálása az önkormányzatok felelőssége. Berényi Sándor, az MTT marketingigazgatója elmondta: néhány pályázatot már készítettek az önkormányzatokkal közösen. A kezdeti sikertelenségek nem vették el a kedvüket; ha százból egy-két pályázat sikeres, már az is jelentős eredményt hozhat a térség fejlesztésében. Hídi Szilveszter NÉPSZABADSÁG 1999. ÁPRILIS 15. PEST MEGYEI KRÓNIKA d 1J Szétesés fenyegeti a szobi körzeti zeneiskolát Nem tudják fizetni az egyre drágább zeneoktatást Tanulónként harmincezer forint hozzájárulást kér a szobi önkormányzat azoktól a településektől, amelyeken zeneiskolája kihelyezett tagozatot működtet. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a községek nem akarnak ennyit fizetni. Tavaly ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját a szobi zeneiskola - ez alkalomból felvéve Kodály Zoltán nevét -, de az évforduló már nem az intézmény fénykorára esett. Nem sokkal előtte szüntette meg az iskola verőcei tagozatát - mivel a község nem fizette meg a kért hozzájárulást -, Visegrád pedig bejelentette kiválását. A négy évvel korábbi ötszáznegyven fős tanulólétszám 1998-ra háromszázötvenre apadt. A negyedszázados szobi zeneiskola a váci intézmény kihelyezett tagozatából vált önállóvá, együtt Verőce, Nagymaros, Zebegény, Nagybörzsöny és Vámosmikola hasonló iskoláival. A zeneiskolai körzet később Kismarossal, Kemencével és Visegráddal bővült. Bár a tanárok biztosítása a megyei tanács feladata volt, a szobi nagyközségi közös tanács nemcsak fenntartotta az alsó fokú zeneiskolát, hanem hét zenepedagógus számára lakást is adott. A rendszerváltás után az alsó fokú zenei képzést a nem kötelező önkormányzati feladatok közé sorolta a törvény, ám Szob továbbra is fenntartotta zeneiskoláját, s addig nem is volt nagy gond, ameddig a központi normatíva nagyjából fedezte a működtetés költségeit. 1993-tól viszont már egyre nagyobb lett az állam által adott fejkvóta és a tényleges költség közötti különbség. Négy év alatt közel kétszázzal csökkent a létszám, ezzel pedig az egy tanulóra jutó költség még jobban megnövekedett - mondja Remitzky Zoltán, Szob polgármestere. Az idei költségvetés elkészülte után kiderült, hogy az egy növendékre jutó költség nyolcvanezer forint, ami harmincegyezerrel több, mint amit a központi normatíva biztosít. Azoktól az önkormányzatoktól, ahol kihelyezett tagozatunk működik, tanulónként évi harmincezer forintos hozzájárulást kérünk, a szülőktől pedig négyezer forint tandíjat. A szobi polgármester nemrégen levélben kérte az érintett öt település - Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Vámosmikola és Kemence - képviselőtestületeit, döntsék el, továbbra is igénybe kívánják-e venni a zeneiskola szolgáltatását. A hivatalos válaszok még nem érkeztek meg, de az már biztosnak látszik, hogy Nagymaros maga akarja megoldani az alapfokú zeneoktatást, és Kismaros sem kíván ilyen formában a szobi zeneiskolával együttműködni. - Sem én, sem a többi polgármester nem akar visszalépést, de a forráshiányos önkormányzatok nem tudnak anynyit fizetni — mondja Orosz János kismarosi polgármester. - Nálunk az általános iskolában folyó zeneoktatásban negyvenöt gyerek vesz részt, és kilenc olyan család van, amelyben két-két gyerek tanul zenét. Ha az önkormányzat nem járul hozzá, akkor nekik hatvanezer forintot kellene fizetniük, ez pedig nem megy. Abba még belemennénk, hogy havi ezer forintot fizessünk a gyerekek után, ha a szülők vállalnák a további havi ezerötszázat és az évi négyezer forint tandíjat. De a szülők legfeljebb arra lennének hajlandók, hogy minden óra után fizessék ki az esedékes óradíjat. A polgármester most attól tart, hogy ha ezt a fél évet nem fizetik ki, akkor a gyerekek már nem kapnak bizonyítványt. - Mivel az alsó fokú művészeti oktatás nem kötelező önkormányzati feladat, minden településnek el kell döntenie, hogy vállalja-e a költségkülönbözetet, vagyis akar-e, tud-e zeneoktatást biztosítani - folytatja Remitzky Zoltán. - Szob fenn akarja tartani ezt az intézményét, ha pedig valamelyik község nem fizet ezért a szolgáltatásért, akkor ott az oktatást azonnal felfüggesztjük, illetve megszüntetjük. B. J. G. Csütörtök Nemzetközi Szombaton Tökölön a sportcsarnokban a Ghánai Sólyom nehézsúlyú profi bokszmérkőzést vív magyar ellenfelével, aki a műsorlapon Könyörtelen néven szerepel. Ez rendben van. De ki a külföldi ellenfél? A távirati iroda jelentése szerint származása szerint ír, a szervező menedzser úgy tudja, dél-afrikai, a meccs tököli rendezői biztosak benne, hogy szudáni. Ki tehát végül is a fekete bőrű Ghánai Sólyom ? A Ghánai Sólyom állampolgárságát igazoló iratokból hitelt érdemlően kiderül, természetesen, mint mindenki más, ő is magyar. N.Á. Százmillió a millenniumra Felhívást tett közzé a Pest Megyei Közgyűlés Millenniumi Munkacsoportja az államalapítás ezer-, a keresztény időszámítás kétezer éves történetének megünneplésére. Az alkalomhoz kapcsolódó rendezvények, kezdeményezések, kulturális értékek létrehozásához ötleteket várnak a megye polgáraitól, településeitől, önkormányzataitól, intézményeitől, civil szerveződéseitől, amelyeket május végéig kell eljuttatni a munkacsoporthoz. Kéri Mihálytól, a millenniumi munkacsoport elnökétől tudtuk meg, hogy ezek a javaslatok nemcsak szakmai, hanem anyagi támogatást is kaphatnak a közgyűléstől, bár a költségvetésben erre az évre nem különítettek el pénzt az ezredfordulós eseményekre. A munkacsoport mégis több mint százmillió forintot kalkulál egy esetleges költségvetési módosításra, annak dacára, hogy Kéri Mihály szerint nem a pénz az elsődleges szervező erő. A képviselő szerint a lelket kell elsősorban erre a nagyszabású évfordulóra ünneplőbe öltöztetni, amelyhez rengeteg út vezet kevéske pénzből, önerőből, vagy akár pénz nélkül. Pénz persze szinte majdnem mindenhez kell. Többek között ahhoz az öt falutörténeti monográfiához, amelynek elkészültét tegnap hagyta jóvá a közgyűlés kulturális bizottsága szentendrei kihelyezett ülésén. A millenniumi ünnepségekre készül a kormány fölhívása alapján a Száz falu könyvesháza program keretében az öt kiválasztott Pest megyei falu, Isaszeg, Nagybörzsöny, Ócsa, Visegrád, Tápióbicske falutörténeti könyvecskéje, amelyhez a tegnapi ülésen hárommillió forintot hagytak jóvá. Ugyanígy elfogadták azt a javaslatot, amelyet a Pest Megyei Monográfia Közalapítvány tett egy háromkötetes, a megye jelentősebb korszakait felölelő könyv elkészítésére. A levéltári anyagok feldolgozása során most az első kötet készülne el a régészeti korszakoktól 1686-ig tárgyalva a megye történelmét. A tizenhét szerzős mű az alapítvány pénzéből készül majd el. De számítanak a megyei kulturális intézmények közreműködésére, a megyei közművelődési és információs központ munkájára, a megyei múzeumok igazgatóságának kiállításaira, amelyek megújult formában az államalapítástól mutatják be a megye régészeti, képzőművészeti kincseit. A felhívás előtt is érkeztek már javaslatok a megyeházára a millennium megünneplésére. Ilyen például a Mendel Produkciós Iroda ajánlata, amelyik huszonegy településen hatvannégy koncertet rendezne a január elsejétől augusztus 20-ig tartó ünnepségsorozat idején. A neves komolyzenei előadókat ajánló tervezet elfogadásáról akkor döntenek a munkacsoportban, amikor a május végéig beérkező ötleteket mind végignézték. Kéri Mihály úgy véli, az idő nem sürgeti őket, s a megyéből is kapnak majd olyan javaslatokat, amelyek méltóak lesznek a kulturális értékek fölmutatására, a polgárok megyei identitásának erősítésére. Példának említette lakóhelyét, Érdet, ahol szintén tagja a képviselő-testületnek, s ahol ő szívesen venné, ha a millennium alkalmából rendbe hoznák a II. Lajos emlékére állított táblát, vagy a Mátyás-korabeli kutyavár romjait. J. A.