Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. április

1999-04-15

Áthidalhatatlannak tűnő hídprobléma Vitatkoznak a helyszínen, a költségeket azonban egyelőre senki sem vállalja Folyamatos a vita a főváros, Újpest, Óbuda illetve a közlekedési tárca kö­zött arról, hogy az eredeti szerződés­nek megfelelően az M0-ás nyomvona­lán vagy Aquincumnál épültön-e meg az új északi közúti Duna-híd. MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Derce Tamás, Újpest polgármestere sze­rint a IV. kerület továbbra is az M0- áshoz kapcsolódó átkelőhöz ragaszko­dik. Szerinte az aquincumi híd pártolói megkerülnek milliárdos tételeket jelentő kérdéseket. A pesti oldalon le kellene bontani a Gépelemgyárat, továbbá az Elektromos Művek észak-pesti nagyfe­szültségű főelosztóját. A polgármester szerint csak ez utóbbi legalább három­­milliárd forintos többletköltséget jelen­tene. Az északi vasúti összekötő híd leendő felújításával párhuzamosan az aquincu­mi közúti átkelő problémáját is meg le­hetne oldani, ha a hidat kétszintesre épí­tenék át - vélekedik Szálka Miklós, a Fő­városi Közgyűlés városüzemeltetési bi­zottságának elnöke. Mint azt elmondta, a bécsi U-Bahnhoz hasonlóan az alsó szinten továbbra is a vasúti, míg a fölsőn közúti forgalom zajlana. Az aquincumi híd építésének költsé­geit mindenképpen a kormánynak kell állnia - szögezte le érdeklődésünkre Atkári János főpolgármester-helyettes. Országos jelentőségű infrastrukturális beruházásokat a központi költségvetés­ből kell fedezni. A hídvitával kapcsolatban megkérdez­tük Tarlós Istvánt, Óbuda-Békásmegyer polgármesterét is. Elmondta, a két terve­zett hídnak más-más funkciója van. Míg az M0-ás hídnak direkt szerepe lesz az országos forgalomban, addig az aquincu­mi híd klasszikusan városi híd lesz. Eb­ből az következik, hogy mindkettőre szükség van, de szerinte az aquincumi­nak előbb kellene megépülnie. Valótlan, hogy az MO-ás híd építése előkészítet­­tebb. Pontosabban csak akkor igaz, ha el­fogadjuk, hogy az MO-ás csak a Szent­endrei útig épül majd meg, ezt követően hosszú időre megáll az építkezés. Jelen­leg az MO-ás észak-budai szakaszának építése nem is szerepel a szakminisztéri­um tízéves fejlesztési tervében. Az sem mellékes, hogy az MO-ás híd megépítése a mai árszinten minimum kétszeresébe kerülne, mint az aquincumi hídé. Manninger Jenő, a tárca politikai ál­lamtitkára elmondta, az M0-ás hídra egyelőre nincsen pénze a kormányzat­nak. Az államtitkár a kompromisszumos megoldás első lépésének nevezte a mai aquincumi területbejárást, melyen töb­bek között részt vesznek a III., a IV. és a XIII. kerület képviselői, továbbá a fővá­ros főépítésze is. Véleménye szerint fel kell gyorsítani az átkelő építését. Meg­erősítette lapunknak korábban adott nyi­latkozatát, miszerint az aquincumi híd építését a fővárosnak kellene fedeznie, de ehhez az állam anyagi segítséget nyújtana. A tervek szerint kétszintes lenne BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Befektetésre várók szövetsége TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagykáta belépett az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége Egyesületébe. Ezért tagdíjként havonta 10 ezer forintot utal át a tavaly februárban Táborfalván megalakított egyesület bankszámlájára. Az ipari parkokat képviselő önkor­mányzati szövetséget több Pest megyei település (Aszód, Nagykáta, Táborfalva, Újhartyán) polgármestere és az ország más térségeiben érintett befektetők, vál­lalkozók hozták létre, elnöke Újhartyán polgármestere, Manger Henrik. Az egye­sület elsődlegesen érdekképviseletet vál­lal a Magyarországra irányuló befekteté­sek, beruházások kapcsán a régiófejlő­dés, munkahelyteremtés elősegítésében. Nagykáta képviselő-testülete azért lépett be a szövetségbe, mert ennek révén a be­fektetők eredményesebb felkutatásában, munkahelyteremtő beruházások telepíté­sében, a pályázati lehetőségek jobb meg­ismerésében és kihasználásában remény­kedik - hangsúlyozta Bodrogi Györgyné polgármester a belépést tárgyaló legutób­bi testületi ülésen. Igaz, Nagykátán még nem tudtak kialakítani ipari parkot, ám a város szélén ez év eleje óta termelő és a nyár közepétől majd teljes kapacitással dolgozó japán Clarion autórádió-gyár szomszédságában mintegy 20 hektárnyi homokon ipari területet szeretne az ön­­kormányzat kialakítani. A város idei költ­ségvetésében erre a feladatra 15 millió forintot terveztek a városatyák. Ameny­­nyiben a földtulajdoni viszonyokat sike­rül rendezni, üzemeket, cégeket vár ide Nagykáta: felkutatásukban, idecsalogatá­­sukban immár a szövetség is közreműkö­dik. A leendő ipari övezet és a tavaly megnyitott termálvizes strand között ter­mészetes védősávot hoznak létre. Mind­ezek megvalósítása később a nagykátai ipari park létrehozásához vezethet. Nagykáta polgármesterét abban is megerősítette a képviselő-testület, hogy az egyesület alakulásakor elvállalt alel­nöki tisztséget a következő három évben tovább gyakorolja. A multik éltetik a kisvállalkozásokat A monori körzet néhány éven belül a főváros nyugati kapujához hasonló ütemben fejlődik. Ehhez azonban a tér­ség önkormányzatainak és jelentősebb vállalkozásainak összefogására is szük­ség van - hangzott el a Monor Telefon Társaság Dabason megrendezett vidék­­fejlesztési marketingszemináriumán. Ritka kezdeményezésnek számít, hogy egy térség gazdasági fellendülése érdekében egy nagyvállalat vállalja az érintett polgármesterek és vállalkozók tájékoztatásának megszervezését. A monori primer körzetben 1994 decem­bere óta telekommunikációs szolgálta­tást nyújtó MTT 71 ezer telefon- és 31 ezer kábeltelevíziós előfizetője révén valamennyi, a 43 települést magába fog­laló térség fejlesztésében érdekelt féllel kapcsolatban áll. A rendezvény vendége volt Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének elnöke, aki hangsúlyozta: a monori térségben minden­­feltétel adott ahhoz, hogy hamarosan robbanásszerű fejlődés induljon meg. A szakember két fejlesztési stratégiáról beszélt. Elenged­hetetlennek tartja, hogy néhány multina­cionális cég gyökeret verjen a körzetben. Munkahelyteremtő és az önkormányza­tokat jelentős adóbevételhez segítő mű­ködésük azt is eredményezi, hogy sok kisvállalkozás kapcsolódik hozzájuk. A másik lehetőséget Demján Sándor a települések összefogásában látja. Ehhez persze azt is tudni kell, milyen lépéseket kell tenni a befektetők megnyerésére. Míg az Európai Unióban is versenyképes adórendszer kialakítása állami feladat, a helyi iparűzési adók vonzóvá formálása az önkormányzatok felelőssége. Berényi Sándor, az MTT marketing­igazgatója elmondta: néhány pályázatot már készítettek az önkormányzatokkal közösen. A kezdeti sikertelenségek nem vették el a kedvüket; ha százból egy-két pályázat sikeres, már az is jelentős ered­ményt hozhat a térség fejlesztésében. Hídi Szilveszter NÉPSZABADSÁG 1999. ÁPRILIS 15. PEST MEGYEI KRÓNIKA d 1J Szétesés fenyegeti a szobi körzeti zeneiskolát Nem tudják fizetni az egyre drágább zeneoktatást Tanulónként harmincezer forint hoz­zájárulást kér a szobi önkormányzat azoktól a településektől, amelyeken zeneiskolája kihelyezett tagozatot működtet. A jelek azonban arra mu­tatnak, hogy a községek nem akarnak ennyit fizetni. Tavaly ünnepelte fennállásának hu­szonötödik évfordulóját a szobi zeneis­kola - ez alkalomból felvéve Kodály Zoltán nevét -, de az évforduló már nem az intézmény fénykorára esett. Nem sok­kal előtte szüntette meg az iskola verőcei tagozatát - mivel a község nem fizette meg a kért hozzájárulást -, Visegrád pe­dig bejelentette kiválását. A négy évvel korábbi ötszáznegyven fős tanulólét­szám 1998-ra háromszázötvenre apadt. A negyedszázados szobi zeneiskola a váci intézmény kihelyezett tagozatából vált önállóvá, együtt Verőce, Nagyma­ros, Zebegény, Nagybörzsöny és Vámosmikola hasonló iskoláival. A ze­neiskolai körzet később Kismarossal, Kemencével és Visegráddal bővült. Bár a tanárok biztosítása a megyei tanács feladata volt, a szobi nagyközségi közös tanács nemcsak fenntartotta az alsó fokú zeneiskolát, hanem hét zenepedagógus számára lakást is adott. A rendszerváltás után az alsó fokú zenei képzést a nem kötelező önkormányzati feladatok közé sorolta a törvény, ám Szob továbbra is fenntartotta zeneiskoláját, s addig nem is volt nagy gond, ameddig a központi normatíva nagyjából fedezte a működte­tés költségeit. 1993-tól viszont már egy­re nagyobb lett az állam által adott fej­kvóta és a tényleges költség közötti kü­lönbség.­­ Négy év alatt közel kétszázzal csök­kent a létszám, ezzel pedig az egy tanu­lóra jutó költség még jobban meg­növekedett - mondja Remitzky Zoltán, Szob polgármestere.­­ Az idei költség­­vetés elkészülte után kiderült, hogy az egy növendékre jutó költség nyolcvan­­ezer forint, ami harmincegyezerrel több, mint amit a központi normatíva biztosít. Azoktól az önkormányzatoktól, ahol ki­helyezett tagozatunk működik, tanulón­ként évi harmincezer forintos hozzájáru­lást kérünk, a szülőktől pedig négyezer forint tandíjat. A szobi polgármester nemrégen levél­ben kérte az érintett öt település - Kis­maros, Nagymaros, Zebegény, Vámosmikola és Kemence - képviselő­testületeit, döntsék el, továbbra is igény­be kívánják-e venni a zeneiskola szol­gáltatását. A hivatalos válaszok még nem érkeztek meg, de az már biztosnak látszik, hogy Nagymaros maga akarja megoldani az alapfokú zeneoktatást, és Kismaros sem kíván ilyen formában a szobi zeneiskolával együttműködni. - Sem én, sem a többi polgármester nem akar visszalépést, de a forráshiá­nyos önkormányzatok nem tudnak any­­nyit fizetni — mondja Orosz János kismarosi polgármester. - Nálunk az ál­talános iskolában folyó zeneoktatásban negyvenöt gyerek vesz részt, és kilenc olyan család van, amelyben két-két gye­rek tanul zenét. Ha az önkormányzat nem járul hozzá, akkor nekik hatvanezer forintot kellene fizetniük, ez pedig nem megy. Abba még belemennénk, hogy havi ezer forintot fizessünk a gyerekek után, ha a szülők vállalnák a további ha­vi ezerötszázat és az évi négyezer forint tandíjat. De a szülők legfeljebb arra len­nének hajlandók, hogy minden óra után fizessék ki az esedékes óradíjat. A pol­gármester most attól tart, hogy ha ezt a fél évet nem fizetik ki, akkor a gyerekek már nem kapnak bizonyítványt. - Mivel az alsó fokú művészeti okta­tás nem kötelező önkormányzati feladat, minden településnek el kell döntenie, hogy vállalja-e a költségkülönbözetet, vagyis akar-e, tud-e zeneoktatást bizto­sítani - folytatja Remitzky Zoltán. - Szob fenn akarja tartani ezt az intézmé­nyét, ha pedig valamelyik község nem fizet ezért a szolgáltatásért, akkor ott az oktatást azonnal felfüggesztjük, illetve megszüntetjük. B. J. G. Csütörtök Nemzetközi Szombaton Tökölön a sportcsarnokban a Ghánai Sólyom nehézsúlyú profi bokszmérkőzést vív magyar ellenfelével, aki a műsorlapon Könyörtelen néven szerepel. Ez rendben van. De ki a külföl­di ellenfél? A távirati iroda jelentése szerint származása szerint ír, a szervező menedzser úgy tudja, dél-afrikai, a meccs tököli rendezői biztosak benne, hogy szudáni. Ki tehát végül is a fekete bőrű Ghánai Sólyom ? A Ghánai Sólyom állampolgárságát igazoló iratokból hitelt érdemlően kide­rül, természetesen, mint mindenki más, ő is magyar. N.Á. Százmillió a millenniumra Felhívást tett közzé a Pest Megyei Köz­gyűlés Millenniumi Munkacsoportja az államalapítás ezer-, a keresztény idő­számítás kétezer éves történetének megünneplésére. Az alkalomhoz kap­csolódó rendezvények, kezdeményezé­sek, kulturális értékek létrehozásához ötleteket várnak a megye polgáraitól, településeitől, önkormányzataitól, in­tézményeitől, civil szerveződéseitől, amelyeket május végéig kell eljuttatni a munkacsoporthoz. Kéri Mihálytól, a millenniumi mun­kacsoport elnökétől tudtuk meg, hogy ezek a javaslatok nemcsak szakmai, ha­nem anyagi támogatást is kaphatnak a közgyűléstől, bár a költségvetésben erre az évre nem különítettek el pénzt az ez­redfordulós eseményekre. A munkacso­port mégis több mint százmillió forintot kalkulál egy esetleges költségvetési módosításra, annak dacára, hogy Kéri Mihály szerint nem a pénz az elsődleges szervező erő. A képviselő szerint a lel­ket kell elsősorban erre a nagyszabású évfordulóra ünneplőbe öltöztetni, amelyhez rengeteg út vezet kevéske pénzből, önerőből, vagy akár pénz nél­kül. Pénz persze szinte majdnem minden­hez kell. Többek között ahhoz az öt fa­lutörténeti monográfiához, amelynek elkészültét tegnap hagyta jóvá a köz­gyűlés kulturális bizottsága szentendrei kihelyezett ülésén. A millenniumi ün­nepségekre készül a kormány fölhívása alapján a Száz falu könyvesháza prog­ram keretében az öt kiválasztott Pest megyei falu, Isaszeg, Nagybörzsöny, Ócsa, Visegrád, Tápióbicske falutörté­neti könyvecskéje, amelyhez a tegnapi ülésen hárommillió forintot hagytak jó­vá. Ugyanígy elfogadták azt a javasla­tot, amelyet a Pest Megyei Monográfia Közalapítvány tett egy háromkötetes, a megye jelentősebb korszakait felölelő könyv elkészítésére. A levéltári anya­gok feldolgozása során most az első kö­tet készülne el a régészeti korszakoktól 1686-ig tárgyalva a megye történelmét. A tizenhét szerzős mű az alapítvány pénzéből készül majd el. De számítanak a megyei kulturális intézmények közre­működésére, a megyei közművelődési és információs központ munkájára, a megyei múzeumok igazgatóságának ki­állításaira, amelyek megújult formában az államalapítástól mutatják be a megye régészeti, képzőművészeti kincseit. A felhívás előtt is érkeztek már javas­latok a megyeházára a millennium meg­ünneplésére. Ilyen például a Mendel Produkciós Iroda ajánlata, amelyik hu­szonegy településen hatvannégy kon­certet rendezne a január elsejétől au­gusztus 20-ig tartó ünnepségsorozat idején. A neves komolyzenei előadókat ajánló tervezet elfogadásáról akkor döntenek a munkacsoportban, amikor a május végéig beérkező ötleteket mind végignézték. Kéri Mihály úgy véli, az idő nem sürgeti őket, s a megyéből is kapnak majd olyan javaslatokat, ame­lyek méltóak lesznek a kulturális érté­kek fölmutatására, a polgárok megyei identitásának erősítésére. Példának em­lítette lakóhelyét, Érdet, ahol szintén tagja a képviselő-testületnek, s ahol ő szívesen venné, ha a millennium alkal­mából rendbe hoznák a II. Lajos emlé­kére állított táblát, vagy a Mátyás-kora­beli kutyavár romjait. J. A.

Next