Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. április
2000-04-01
34 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. ÁPRILIS 1., SZOMBAT ANGOL NÉMET FRANCIA OLASZ SPANYOL NYELVTANFOLYAMOK Pesten és Budán Oktatás kezdőtől a vizsgáig 10 szinten, modulrendszer, vizsga-előkészítők, üzleti nyelv, készségfejlesztő csoportok BEIRATKOZÁS: Márc. 23 - április 11 -ig 14.00 -18.00 óra között Első óra: április 12-tőH KÖZPONT: Bp. V., Fejér György u. 8 -10 Tel.:317-9644 Fax:317-9655 Heti 1x2 óra 7200, 2x2 / 14400 Ft 9 hétre Szintén indul: 4x2,1x4,2x4, stb. Nyelvvizsgára jelentkezés helyben. NYELVTANULÁS KÜLFÖLDÖN MINtííTETT NTELIUXOIA Alapítva 1949 A DHL Magyarország Kft. nemzetközi légi expressz futárszolgálat fiatal, lendületes csapatába keres. TELEFONOS ÜZLETKÖTŐT A munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: • középfokú végzettség, • megbízható angolnyelv-tudás, • számítógépes ismeretek (Word, Excel), • jó kommunikációs készség, • kellemes, érthető beszédstílus, • kereskedelmi vagy ügyfélszolgálati területen szerzett tapasztalat előnyt jelent. Főbb feladatok: • azonosítja az ügyfelek igényeit, megoldja problémáikat, naprakész információkkal látja el őket szolgáltatásainkról, • a meglévő ügyfélkör fejlesztése mellett új ügyfelek megszerzésére törekszik, • adminisztratív tevékenységet végez, mellyel biztosítja a meglévő és a lehetséges ügyfelekkel kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló és megszerezhető információ összegyűjtését és rögzítését. TELEMARKETINGEST A munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: • középfokú végzettség, • jó kommunikációs készség, nyitott, csoportmunkára képes személyiség, • pontos, rendszerező alkat, • minimum középfokú angolnyelv-tudás, • PC-ismeret (Word, Excel, Access). Főbb feladatok: • lehetséges üzletek folyamatos adminisztrálása, ellenőrzése, • telefonos kapcsolattartás cégekkel, további információgyűjtés, • kommunikáció a megfelelő sales-csatornákkal, • az ügyfélszolgálat telemarketing-tevékenységének figyelése, • havi riportok készítése. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, magyar és angol nyelvű fényképes önéletrajzát a pozíció és fizetési igénye megjelölésével, az alábbi e-mail vagy postai címre küldje el 2000. 04. 10-éig: recruit@bud-co.hu.dhl.com DHL Magyarország Kft., Oktatási és személyügyi osztály, Recruitment Coordinator 1119 Budapest, Kocsis u. 3. Telefon: 382-3222 VI MUM RECUM VTNORUM VINUM HEG LM AZ-'A RF.XVI.NORUM tokaji , A TOKAJI Tokaj Kereskedőház Rt. KEDVEZMÉNYES BORVÁSÁR 2000. április 01-30. között A TOKAJ KERESKEDŐHÁZ RT. ÁLLAMILAG ELLENŐRZÖTT, JÓ MINŐSÉGŰ TERMÉKEIBŐL Tokaj Kereskedőház Rt. Tokaji furmint és tokaji hárslevelű (száraz) 138 Ft/liter (áfával) Mádi félédes furmint 167 Ft/liter (áfával) Tokaji muskotály (félédes) 176 Ft/liter (áfával) 5 és 20 literes KANNÁS KISZERELÉSBEN! AMÍG A KÉSZLET TART! TOVÁBBFORGALMAZÓKNAK 20 LITER FELETT HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK! Megrendelhetik a sátoraljaújhelyi belkereskedelmi osztályon [tel.: (47) 322-133 fax.:(47) 321-603] és a budapesti kirendeltségen [tel/fax: (1) 261-9951] A FOGYASZTÓK MEGVÁSÁROLHATJÁK: Sátoraljaújhelyi Diszkont, Hősök tere 3., Sátoraljaújhelyi Ungvár Pince, Pinceköz 2., Tolcsvai Diszkont, Petőfi utca 38., Szegi Pince 37 sz. főút mellett a 44-45 km.szelvény között, Tarcali Kutató Pince, Könyves K. u. 54., Miskolci Diszkont, Augusztus 20. u. 16., Salgótarjáni Diszkont, Újakna út 6., Budapesti Diszkont, X. ker., Jászberényi út 5. VINUM REGIM^ITJiSREX VINORIM TOKAJI Tokaj Kereskedőház Rt. VINUM RECUM VINORUM TOKAJI Tokaj Kereskedőház Rt. Hulla jó történetek Szigetújfaluba sok mindent visz a furcsán kanyargó folyó Ha a televízióban bemondják, hogy valaki vízbe fúlt a Duna felső szakaszán, akkor a szigetújfalui ember fejéhez kap, és a következő napokban aggódva lesi a kompkikötő környékét, mert biztos lehet abban: a megboldogult előbb-utóbb meglátogatja a falut. Megyünk a tököli börtön melletti töltésen Szigetújfalu felé, és úgy érezzük magunkat, mint egy rumbatök a riói karnevál hetében: rázkódunk pillanatnyi megállás nélkül. Igaz, Varga József, Szigetújfalu polgármestere figyelmeztetett, inkább az M0-áson mentünk, nem hallgattunk rá, magunkra vessünk. Mellesleg már azt is igencsak furcsállottuk, hogy Varga úr egyáltalán szóba állt velünk, merthogy kényes ügyben kerestük. Az a hír járja, hogy a Szigetújfalu és a szemközt található Ercsi között furcsán kanyargó Duna rengeteg uszadékot, állati tetemet sodor a meder szélére Szigetújfaluban, sőt szinte százszázalékos biztonsággal tudható, hogy itt veti partra a vízbe fúlt embereket is. Márpedig - morbid, ámde kikerülhetetlen hasonlattal élve - a hulla ez esetben olyan, mint a talált tárgy: ha nem jelentkezik érte senki, akkor a megtaláló lesz a boldog (ez esetben boldogtalan) tulajdonos. Hát kell ez valakinek? Nem kell. Ezért aztán korábban Szigetújfaluban sem volt másképp, mint a Duna menti települések közül sokban: kegyeletsértés ide, tiszteletlenség oda, hogy a számtalan gond és kiadás ne szakadjon a helyiek nyakába, néha finoman továbbtaszajtották a megboldogultat, aki ilyenkor megadván magát a sodrásnak, illedelmesen tovalebegett Ráckeve irányába. Szóval a vízbe fúltak, kérdezi a polgármester. Bólintunk: hát igen, a vízbe fúltak. Ne szépítsük, mondja, régebben egyszer-egyszer tényleg megesett, hogy valaki visszataszigálta az elhunytat a folyóba. Na de ez talán érthető, hiszen nem vagyunk mi gazdag község, és hát micsoda dolog, hogy így kibabrált velünk a természet? Megesik, hogy a boncolóorvos elfoglaltsága miatt hetekig kell tárolnunk az elhunytat, ha közben meghal egy helyi lakos, akkor Ráckevén, Szigetcsépen, vagy Szigetszentmártonban kell keresni hűtőkapacitást. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor nekünk kell eltemetni a vízbe fúltat. A legutóbbi temetés, ami január tizenhetedikén volt, közel negyvenezer forintunkba került. A kétezer lelkes településnek van a halottakon kívül is elég baja. Legalább százan munkanélküliek, és a száznyolcvan kényszervállalkozó bevétele is épp csak a megélhetéshez elég. Annyit ér, mint egyetlen hajszál: levesbe sok, fejre kevés. És ezen a hajszálon függ az életük, tessék akkor belegondolni: ebbe a képbe úszik bele a szerencsétlen vízbe fúlt. Nem volt ez mindig így, akadtak emlékezetesebb napok is a községben. Amikor például a Vigh családból egyszerre hatan kergették a bőrt a helyi NB 111-as csapatban. Vigh I., Vigh II., Vigh III., Vigh IV, Vigh V. és Vigh VI.! Vagy amikor a három Pflumm alkotta a komplett védősort! Sőt, mondja ekkor a polgármester, miközben szemében meleg fény villan: itt játszott a Csucsánszky is, hogy a Pintér Józsi bácsiról már ne is beszéljek; ő kérem, egyszer még az aranycsapatba is befért! Varga úr szavai mögött felfénylik a kedélyes múlt. Az az időszak, amikor még nem az volt a falu legnagyobb gondja, hogy mit kezdjen a munkanélküliséggel vagy a partjaira sodródó halottakkal, hanem hogy Csucsánszky lábán megáll-e a negyvenes lőtt passz vagy sem. Sajnos mostanában csak az öregfiúk lépnek pályára. Ők már nem istenek, igaz, a hatvannégy éves Ábrahám Lajos még ma is akkora robinzonádokra képes a kapuban, hogy tátott szájjal nézi a publikum. És ne gondoljuk, hogy ez minden. Itt van például Nemes Feri, aki nem sportoló, viszont faragó népi iparművész. A településen áll már egy második világháborús és egy Petőfi-emlékmű, valamint a falu és a foglyok védőszentjének, Szent Lénártnak a szobra. Hogy jönnek ide a foglyok? Ötven éve százharmincöt embert hurcoltak el Szigetújfaluból malenkij robotra, és ezek az emberek gyakran összejönnek emlékezni. Mellesleg Szent Lénárt napja november hatodikán van, ekkor mi búcsúval szoktunk ünnepelni, toldja meg Varga úr a történetet. Régebben, amikor megkérdeztek egy újfalui gyereket, hogy mit ünnepelünk november hetedikén, akkor azt mondta: hát a búcsú másnapját! Itt van végül Mártély Sándor, aki a világ öt-hat legismertebb patkószegeseinek egyike. Újfaluban ’96-ig nem volt telefon, addig mindig a polgármesteri hivatalba jöttek faxon a megrendelések. Egyszer például az angol királyi udvarból üzentek, hogy kellene patkószeg. A megrendelés annak rendje-módja szerint be is futott, a kézbesítő pedig hóna alá csapta a faxot, elballagott Mártély úrhoz, és már messziről kiáltotta: Sándor, rendelés jött a királyoktól! A kompkikötőben két-három felújításra váró hajócsontváz és Deminger Tibor matróz vár. A piros arcú férfi szerint azért közel sincs itt annyi hulla, mint mondják. Na jó, évi három-négy azért akad, azt mondja, a sodrás kihozza őket a limányba, és amikor a kompról észreveszik, az utasok is mindig arra az oldalra tódulnak, ahonnan látni lehet. Pedig hát mit lehet látni? Semmit, mondja Deminger matróz. Semmit. A férfi háttal jön föl, a nő ezzel szemben hanyatt. Ennyit lehet látni, meg még annyit, hogy sáros, koszos, le kell mosdatni. Nem is a halottak okozzák a legnagyobb bajt, toldja meg Varga József, inkább a háború óta szerteszét heverő bombák, gránátok. Tudják, a második világháború alatt Malinovszkij marsall csapatai Szigetújfalunál mentek át a Dunán, innen kerítették be Pestet. De Ercsibe akkor már beásták magukat a németek, innen oda lőttek, onnan ide, éjjelnappal dörgött a fegyver, villogott a Duna, piros volt a víz a vértől. Korábban úgy gyűjtöttem a robbanószerkezeteket, mint kisgyerek a káposztalepkét, de már gyávulok. Tavaly például találtam egy aknát, pontosan ott, ahol a gyerekek szoktak játszani. Hívom a tűzszerészeket, jöjjenek gyorsan. Azt válaszolják, sok a dolog, csak tíz nap múlva tudják elszállítani. Jó emberek, könyörögtem, addigra lehet, hogy mi már egy felhő széléről integetünk maguknak. Őriztesse, mondja erre a tűzszerész. Na, gondoltam, ott egye meg a fene, rákötöttem egy zsineget, aztán tisztes távolból kihúztam a sásból, bevittem a rendőrlakás padlásföljárójába, és mondtam a rendőrnek: ha éjszaka nem rugdossák a falat, nem lesz semmi baj. Hazafelé még beugrunk a helyi kocsmába. Egy vidám fiatalember a falu legkomolyabban vett ünnepéről, a nőnapról mesél. Megtudjuk, hogy ilyenkor a kultúrházban hol az öregfiúk focicsapata ad műsort a hölgykoszorúnak, hol meg a tűzoltóegylet. Az önkéntes tűzoltók legutóbb például kánkánt táncoltak. El lehet képzelni az egyszerre lendülő, szőrös lábakat, mondja nevetve. Na de a tűzoltók egyébként is csinosan néznek ki, fűzi tovább a szót, amikor ugyanis megszűnt a munkásőrség, a helyi tűzoltóegylet élelmes vezetői azonnal lecsaptak az egérszürke overallokra, azóta a rangjelzésekkel és a község jelvényével felturbósított egyenruhában pompáznak. Ráadásul állítólag nemcsak kánkán közben kapkodják gyorsan a lábukat, hanem baj esetén is. Tavaly például a Nyírségben voltak belvízkár-elhárításon. Nézzük a falon a képeket, csupa krosszmotoros felvétel, újságcikkek. Ki volt itt krosszmotoros, kérdezzük. Hát a Czuni Laci, mutat a csaposra a fiatalember. Meglepődve lépünk a pulthoz: maga a Czuni Laci? Hiszen maga nagy sztár volt a krossziparban! A csapos ránk néz, a szeme mintha bepárásodna egy pillanatra, majd elérzékenyülten kérdi: hát ti még emlékeztek rám? Mit isztok, mondjátok, mit? Állunk a parton, a tavaszi napfény nyalja a fodrokat, nézzük az ercsi partszakasz löszfalára épült családi házakat, amelyek mostanság szép csendben csúsznak bele a Dunába. Vízbe fúlnak lassan ők is. Trencsényi Zoltán Felfénylik a kedélyes múlt, amikor inkább azzal foglalkoztak, hogy Csucsánszky lábán megáll-e a negyvenméteres lőtt passz. A polgármester a Duna-parton FOTÓK: KOVÁTS ZSOLT Egy vízbe fúlt férfi sírja