Szabad Nép, 1946. szeptember (4. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-01 / 196. szám
2 mint a hivatalos ármegállapítás. Ez mutatja, hogy ezen a téren milyen nagy lehetőségek vannak. A magyar ipar nagy esélyei Mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez a panasz a gyárak ellen nem általánosítható. Vannak jól dolgozó gyárak, amelyek bekanyarodtak a szanálás vonalába. Ezeknek semmi okuk nincs félni a pénzszűkétől, s az árnívó letörésétől. Ezeknek vevőváltóit — a pénzszűke ellenére is — a Nemzeti Bank be fogja váltani. Vigyázni fogunk arra, hogy az árnívó letörése semmi körülmények között ne menjen addig, hogy a gyárak rentabilitását veszélyeztesse. A magyar gazdasági életnek nem érdeke, hogy az árnívó olyan alacsony legyen, hogy elvesszen a termelésre serkentő hatása. Ugyanakkor azonban elő fog fordulni most is, mint a normális gazdasági életben általában, hogy egyes eladások vagy egyes cikkek termelése veszteséggel végződik; ez nem változtat azon, hogy egész évi átlagban a gyár ne mutasson föl jó eredményt. Rendkívül fontos, hogy gyáriparunk gyorsan felsorakozzék a szanálás mellé. A magyar piac felvevőképessége az elmúlt 6 esztendő pusztításai után szinte korlátlan. A körülöttünk lévő országok, elsősorban azok, amelyek sokat szenvedtek a háborútól, minden árucikket hajlandók átvenni, ha megfelelő ajánlatokat kapnak. A magyar ipar legveszedelmesebb ellensége, a német ipar hosszú esztendőkig versenyképtelen, a szomszéd Ausztria a magyar iparral szemben óriási tempóveszteséget szenvedett. Meg kell ragadni az alkalmat, amely iparunk számára olyan kecsegtető, de ehhez gyors és haladéktalan mozgósításra van szükség. A munkás maradjon a termelésben Ezt annál is inkább alá kell húzni, mert nem egy gyárosunk a munka könnyebb végét fogja és munkáselbocsátással akarja megoldani az inflációról a béketermelésre való átmenetet. Emiatt a munkanélküliség kezd komoly gonddá nőni. Az építőiparban országosan már 15.000 munkanélküli van. Olyan ipari városban, mint Pécs, 3000 a munkanélküliek száma. A szanálás általában átmeneti munkanélküliséggel jár. De rajta kell lennünk, hogy ez az átmenet gyors legyen és minimális terjedelmű. Az elkerülhetetlen munkanélküliség enyhítésére közmunkákat kell szervezni, sőt végső esetben az állami munkanélküli segély is elkerülhetetlen lesz, ami viszont nem segíti elő a szanálást. Emiatt feltétlenül el kell kerülni a ■valóban termelő munkát végzők elbocsátását. Amilyen szükséges a nagyra duzzadt, felesleges hivatalnoki kar leépítése, annyira kell óvni a valóban termelő munkát végzőket. Ahol átmenetileg kevesebb munkásra van szükség, ott inkább csökkentsék amunkaidőt, heti 44, vagy 40 órára, de mindent meg kell tenni arra, hogy a munkásság a termelésben maradjon. A mi gazdasági viszonyaink mellett nincs szükség munkanélküliségre, ha gyáraink meglevő kapacitását megfelelő erővel kihasználják. A textilszakmában például az a helyzet hogy a vasárnapi munka bevezetésével és egyéb rendszabályokkal még 7-8000 munkást lehetne alkalmazni. A vegyiipar vezetői éppen az elmúlt hetekben tértek rá olyan festítanyagok gyártására, amelyeket azelőtt csakis Svájcból szereztünk be s amelyekből most első kezdetre havonta félmillió svájci frank értékűt gyártunk. Hazánkban is, a környező országokban is óriási a kereslet minden olyan iparcikk után, amelyet a Magyar ipar ki tud termelni. De meg kell szervezni a termelést és gyorsan át kell térni a békeviszonyokra, a kereskedő minden erejét feszítse meg és akkor meg lehet győződve, hogy prosperálni fog. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy az olyan közgazdasági tanácsok, amelyek Angliára vagy Franciaországra hivatkozva azt javasolják, hogy a leépített tisztviselők menjenek kereskedőnek, nem nagyon célirányosak. Nálunk kétségon kívül több a kereskedő és az alkalmazott, miint amenynyit az ország gazdasági helyzete elbír. Több az államhivatalnok is, mert kiderült, hogy a leépítés után még mindig 35.000-el több az állami alkalmazottak száma, mint azt a szanálás tervezte. Jól sikerült! összefoglalva: A forint első hónapja jól sikerült. Ha kevesebb is van belőle, mint azt sokan szeretnék, annál jobban megbecsülik. A stabilizáció sikere nemzetközi hitelünket politikai téren is emelte. A párisi békekonferencián például képviselőink joggal mutattak a stabilizációra, mint a magyar nép egészséges élniakarásának egyik csattanó bizonyítékára. A külföldi sajtó a legnagyobb elismeréssel ír nemcsak a szanálásról, hanem arról a fegyelmezettségről s öntudatról is, amelylyel a magyar nép ezeknek az időknek terheit viseli. Bajok és nehézségek természetesen még vannak és lesznek a jövőben is. Ezek azonban össze sem hasonlíthatók azzal a kétségbeejtő és reménytelennek látszó helyzettel, amelyben gazdasági életünk két hónappal ezelőtt vergődött. A forint jó, egészséges, értékálló. Rajta kell lennünk, hogy hazánk gazdasági megerősödésére az is maradjon — fejezte be rádióelőadását Rákosi elvtárs. A kereskedelem sem készült fel Ha az iparról azt állítottuk, hogy nem volt felkészülve a szanálásra, úgy ez még fokozottabban áll a kereskedelemre, sőt sajnos a szövetkezetekre is. Budapesten például nagy a szappanbőség és annyi só van, hogy nem egy helyen a hatósági árnál olcsóbban árusítják. Ugyanakkor a vidéken nincs szappan és nincs só, mert a kereskedelem még nem működik. Jellemző egy nagy budapesti fémiárugyár esete, amely nem tudott a kereskedőknek közvetlenül zománcedényt eladni. Végül felszerelt három teherautót, ezeket küldte zománcedénnyel a falvakba. A kísérlet pompásan sikerült, a gyár három autója naponta több mint 10 ezer forint értékű edényt ad el. A kereskedők egy része még mindig inkább az inflációs nyereségekről álmodozik, azokról az időkről, amikor a vevők románkodtak az áruért. Most más a helyzet, a normális gazdasági élet itt is megköveteli, hogy SZABAD ntP VASATWAI, 1946 SZUPTF RIBEEI Együttes ülésen hallgatják meg Magyaroszág és Románia képviselőit Szombaton délután 4 órakor a Magyar és a román területi és politikai bizottság együttes ülésén hallgatták meg Magyarország és Románia képviselőjét a magyar-román határ ügyében. A magyar területi és politikai bizottságpénteki tanácskozásain Clayton kanadai kiküldött ismertette a román bizottság határozatát, amely Magyarország és Románia meghallgatása mellett döntött és azt javasolta, hogy a magyar és román bizottság együttes ülésén hallgassa meg a két legyőzött állam képviselőit. Az elnök ezután bejelentette, hogy három levelet kapott a magyar békeküldöttségtől. Az első levél kiemeli: a magyar küldöttség sohasem mondott le arról a jogáról, hogy a magyar-román határkérdésről szóban kifejtse véleményét. A második levél azt kéri, hogy a magyar küldöttséget hallgassák meg a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítésről szóló csehszlovák pótindítvány tárgyalásánál, a harmadik levélben a magyar küldöttség azt a kívánságát fejezte ki, hogy Magyarország megbízottját hallgassák meg minden olyan területi és politikai kérdés tárgyalásánál, amelyre Magyarország észrevételt tett, vagy amelyhez más küldöttségek pótindítványokat terjesztettek be. Az elnöki bejelentések után Jugoszlávia és a Szovjetunió megbízottja szólalt fel, támogatva a magyar és román küldött együttes meghallgatására vonatkozó indítványt. Végül az együttes ülés megtartását egyhangúan elhatározták. Az elnök azonban hangsúlyozta, hogy ez a határozat nem jelenti a magyar-román határról már előbb meghozott döntés megváltoztatását. Erre csak akkor kerühetne sor, ha az együttes ülésen valamelyik győztes állam küldöttségének tagja Magyarország álláspontját támogatná. A magyar küldöttség benyújtotta észrevételeit a magyar csehszlovák határmódosítást javasló csehszlovák pótindítványhoz. A magyar jegyzék megállapítja, hogy az érintett 5 község lakossága legnagyobbrészt magyar, s többször kifejezte azt az elhatározását, hogy nem akar csehszlovák uralom alá kerülni. Az emlékirat rámutat arra, hogy Csehszlovákia egyrészt 200 ezer magyar kiutasítását kívánja, másrészt magyar területeket követel. E két javaslat között alapvető ellentmondás van. A csehszlovák javaslat súlyosan sérti Magyarország, közlekedési és gazdasági érdekeit is. Ezért a magyar küldöttség a csehszlovák indítvány elutasítását kéri. Lehetőséget kell adni a görög nép számára, hogy szabadon válassza meg képviselőit és döntsön a királyság kérdésében." Az értekezlet végül is elfogadta a görög javaslatot. A görög monarch- fasiszta kormányt támogató Nagybritannia és Amerika mellett szavazott Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Abesszínia, India, Görögország, Hollandia, Újzéland és a Délafrikai Unió. A görög nép érdekeit támogató Szovjetunió mellett szavazott. Franciaország, Lengyelország, Ukrajna, Jugoszlávia, Fehéroroszország és Csehszlovákia. Belgium és Norvégia tartózkodott a szavazástól. New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén az angol kiküldöttnek sikerült megakadályozni a Görögország elleni ukrán panasz tárgyalását. Manuilszkij elvtárs, ukrán külügyminiszter a newyorki szovjet konzulátuson tartott sajtóértekezleten élesen támadta Nagybritannia, az USA és az angolszász hatalmak politikáját segítő államok magatartását. Kijelentette, hogy amikor Nagybritannia és Hollandia kiküldöttei ellenezték az ukrán kiküldött meghallgatását a Biztonsági Tanács ülésén, olyan magatartást tanúsítottak, amely ellentétes az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányának rendelkezésével. „A szeptember elsejei népszavazást — mondotta Manuilszkij — a szélsőjobboldali királypártiak rendezik a demokratikus elemek ellen. A görög bíróságokban olyanok ülnek, akik a háború alatt együttműködtek az ellenséggel. A németek ellen elsősorban a görög munkásosztály harcolt, a mostani görög kormány viszont feloszlatja a nemzetközileg elismert görög szakszervezeteket. Ha a népszavazást a mostani körülmények között valóban megtartják, akkor Görögországban polgárháború tör ki. A Biztonsági Tanács közbelépése a görög kérdésben nem jelent beavatkozást az ország belső ügyeibe, mert arra irányulna, hogy „megakadályozza egy külső hatalom (Anglia) közbelépését más ország belső ügyeibe”, s ez teljesen megfelel az Egyesült Nemzetek alapokmánya rendelkezéseinek. Molotov és Manuilszkij a görög fasizmus garázdálkodásáról és támogatóiról Népszavazás György király visszatéréséről Vita a békeértekezleten és a Biztonsági Tanácsban Görögországban ma tartanak népszavazást. Nem az államforma kérdéséről nyilvánít véleményt a görög nép, nem arról, hogy Görögország köztársaság vagy királyság legyen-e, hanem csupán arról, hogy György király visszatérjen-e vagy sem. A március 31-én tartott választások óta — a baloldali pártok ezt az angol fegyverek árnyékában megtartott választást tudvalévően bojkottálták — a Görögországban kormányzó királypárti fasiszta csoport minden erőfeszítása arra irányul, hogy megakadályozza a népet akaratának kifejezésében. A mai népszavazás olyan lista szerint fog lefolyni, amelyen a választóknak csak mintegy négyötöd része szerepel. A jobboldal fegyveres terrorja közepette fog a szavazás lezajlani — ,és még az ilyen körülmények között létrejött szavazási eredmény meghamisításának is igen nagy a valószínűsége. Az elmúlt öt hónap alatt 600 demokratát gyilkoltak meg a monarchisták, királypárti bandák csoportjai működnek az ország egész területén, s a kormány semmiféle intézkedést nem tesz ezek ellen. A görög baloldal ennek ellenére sem adta fel a harcot. Az EAM (nemzeti felszabadító bizottság) pénteki athéni nagygyűlésén több, mint 100.000 ember vett részt. Az EAM titkára beszédében hangsúlyozta, hogy a köztársaságért folyó harc egyenlő a függetlenségért, a demokráciáért és a békés haladásért folyó küzdelemmel. Az ERM most kiadott kiáltványa ugyancsak a demokrácia melletti szivacnra szólítja fel a népet. „György király vérrel szennyezett trónját, a brit szövetség és a görög tőkések és földesurak támogatják — mondja a kiáltvány. — György király viszszatérése a görög nép új rabszolgaságát, halottaink és küzdelmeink elfelejtését jelentené és új háború, újabb megpróbáltatás felé sodorná Görögországot." A népszavazást megelőzően Párisban és Newyorkban az érdeklődés központjába került a görög kérdés. A békeértekezleten a befelé elnyomó, kifelé támadó politikát folytató görög kormány képviselője kérte, hogy az értekezlet hívja fel a külügyminiszterektanácsát a Görögország és Albánia közötti határkérdés megvizsgálására. Molotov nyomban válaszolt és nyíltan megmondotta, hogy a görög kormány az albán határkérdés felvetésével a vasárnap megtartandó népszavazásra akar hatást gyakorolni. A görög kormány nem akarja megvárni, amíg Ukrajna panaszát a Biztonsági Tanácsban megvizsgálják, hanem mindenképpen diplomáciai sikert szeretne elérni a népszavazás előestéjén. Görögország a nyugtalnság fészke — jelentette ki Molotov, — ahol a demokratikus elemek nem vehetnek szabad lélekzetet, a demokratikus lapok szerkesztőit az utcái tartóztatják le, s olyan erőszakos elnyomó rendszabályokat hoznak, amelyek a világ demokratikus közvéleményét felháborítják. A görög küldöttségnek külső sikerekre van szüksége, hogy felkorbácsolja a sovinizmust és elkendezze az országban uralkodó állapotokat. A szovjet küldöttség reméli, hogy a békeértekezlet nem engedi magát a görög, rémuralom leplezésére felhasználni. A szovjet küldöttség azt javasolja, hogy utasítsák el az Albánia megcsonkítására irányuló görög igényt. Molotov felszólalását rendkívül heves vita követte. Byrnes amerikai külügyminiszter és Alexander, angol megbízott a görög indítvány elfogadását javasolta. A vita végén Molotov újra felszólalt. „Amerikai Hadhajók készülnek látogatást leri görög kikötőkben — mondotta. — Kélem, hogy ennek éppen most van az ideje. Véget kell már vetni a görög nép belügyeibe való avatkozásnak. Szombaton előterjesztettük javaslatunkat az erdélyi magyarság védelmében A cseh területi igények visszautasítását kérjük Párisi tudósítónk telefonjelentése. Miután a Magyar Politikai és Területi Bizottság pénteki ülésén egyhangúan elhatározták, hogy a román és magyar álláspont meghallgatására az Erdély kérdésében a két ország politikai bizottságai együttes ülést tartanak, szombaton délután Auer Pál ismerette a magyar javaslatot. A jelenlegi román-magyar határról két döntés szól: a román fegyverszüneti szerződés, amely Erdélyt, vagy annak nagyobb részét Romániához csatolja és a külügyminiszterek határozott beavatkozásának határozata, a jelenlegi béketervezet 1. szakaszában, amely visszaállítja a bécsi döntés előtti határokat. A magyar békejavaslat 72.000 négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz való csatolását kéri, de ha a bizottság ezt nem fogadná el, akkor körülbelül 4.000 négyzetkilométernyi határkiigazítást kér olyan területen, ahol 67 százaléknyi töbségben 300.000 magyar él. A magyar deklaráció beszél az Erdélyben lakó másfélmillió magyar sorsáról is. Elismeri a román demokrácia jóindulatát és azt, hogy a nemzetiségi egyenjogúság megvalósítása terén már eddig is jelentős intézkedések történtek, de egyes jelenségek, mint például az állampolgársági kérdések rendezetlensége, mégis szükségessé teszi a magyarság helyzetének határozottabb biztosítását. Ezért kérjük, hogy a bizottság utasítsa záros határidőn belül a két delegációt közvetlen tárgyalások felvételére, közös ügyeink rendezése céljából. A csehszlovák-magyar határkérdést hétfőn délután kezdi tárgyalni a magyar bizottság. Itt két csehszlovák pótindítvány szerepel. Az egyik azt kívánja, hogy Magyarország és Csehszlovákia között a békeszerződés necsak az 1938. előtti határt állítsa vissza, hanem kötelezze a magyar kormányt, hogy a visszacsatolt területen mindenben visszaállítja az 1938.előtti állapotokat. Ennek a néhányszavas záradéknak azelfogadása hallatlan anyagi terheket róna a magyar államra. A magyar ellenindítvány rámutat arra, hogy a fenti területen 1938 után is tovább folyt az élet. Érvényes jogügyleteket, gazdasági szerződéseket kötöttek. A magyar állam és magyar magánosok sok pénzt fektettek az itteni gazdasági életbe. A csehszlovák indítvány egy több esztendős élefolyamat minden megnyilvánulását megsemmisítené, ez pedig nemzetközi kapcsolataink eddigi gyakorlatában teljesen ismeretlen. Ezért kérjük az indítvány viszszautasítását. Ugyancsak határozottan szembefordulunk azzal a csehszlovák indítvánnyal, amely a Pozsonnyal szemben újabb területet követel Magyarországtól. Válaszunkban leszögezzük, hogy a Csehszlovákia által benyújtott 1930-as statisztikai adatok tévesek, mert azóta a németeket kitelepítettük, helyükbe magyar telepesek jöttek és így az ottani lakosság 75 százaléka magyar,25 százaléka horvát, szlovák pedig ezen a területen egyáltalában nem él. A csehszlovák területi követelés kettészeli a Budapest—Bécs és egyúttal a londoniistambuli országutat. Ezen a területen van a rajkai zsiliprendszer is, amelytől száztíz magyar község vízellátása függ. Arra is felhívjuk a bizottság figyelmét, hogy Csehszlovákia már 1918-ban hasonló kérelemmel fordult ,a szövetségesekhez, de akkor is visszautasították. A csehszlovák indítványokra megjegyzéseinket írásban terjesztjük be, de különt kértük szóbeli meghallgatásunkat is. A határkérdések eldöntése után a Magyar Politikai és Területi Bizottság újból előveszi a kisebbségi jogokról szóló szakaszt. A viták előreláthatólag jó néhány bizottsági ülés napirendjét betöltik. A csehszlovák kitelepítési indítvány tárgyalására, amely béketervezetünk 4. szakaszához tartozik, a jövő héten aligha kerül sor. A magyar békedelegáció most szövegezi meg észrevételeit ebben az ügyben és itt is kérni fogja szóbeli meghallgatásunkat. Már a legközelebbi napokban minden valószínűség szerint megkezdődnek a magyar-jugoszláv közvetlen tárgyalások a lakosságcsere ügyében. Vásárhelyi Miklós II világpolitika hírei A romániai Magyar Népi Szövetség felhívta vidéki titkárságait: ellenőrizzék a földmívelésügyi minisztérium határozatainak végrehajtását. E határozatok szerint a magyarlakta területeken a földhözjuttatásokból a magyaroknak számarányuk szerint kell részesülniük. — A 15 millió dolláros amerikai hitelből vásárolt szállítmányok úton vannak Magyarország felé. Gyógyszert, színesfémeket, műszaki cikkeket, gépkocsikat és textilárut kapunk. — A LEGNAGYOBB ANGOL SZAKSZERVEZET, a bányászok szakszervezete Horner elvtársat, az angol Kommunista Párt egyik vezetőjét választotta meg főtitkárává.