Szabad Nép, 1947. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-14 / 184. szám

CSÜTÖRTÖK, 1947 AUGUSZTUS AZ MKP LISTAVEZETŐ­: Rajk László Rajk László, a Magyar Köztár­saság kormányának belügyminisz­tere, 1909-ban született, tehát most 38 éves. Udvarhelyszéki reformá­tus, sokgyermekes kisiparos család fiaként került a középiskolába, ahol nélkülözések közepette tanult. Kitűnő eredménnyel zárult érett­ségi vizsgája után a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. Magyar és francia irodalomszakos tanárnak készült. Anyagi támoga­tást ekkor sem kapott sehonnan: állandóan hat-nyolc tanítványa volt, a menzák nyomorúságos kosztján élt s tanulásra éjszakai pihenőjéből kellett feláldoznia órá­kat. Mostoha körülményei ellenére Rajk László az egyetemen is ki­tűnő tanulónak bizonyult. Széles­körű irodalmi, történelmi, bölcse­leti és művészettörténeti tudásá­nak ezekben az időkben vetette meg alapjait. Különösen szívesen mélyedt a magyar reformkorszak és a szabadharc társadalmi, gazda­sági, politikai és művelődési viszo­nyainak tanulmányozásába és eh­hez a korszakhoz mindig vissza­tért élete későbbi során: harcte­reken, börtönökben és internálótá­borokban, ha ideje megengedte. Professzorai és diáktársai ra­gyogó tudományos pályafutást jó­soltak neki. S valóban: nyitva ál­lott az út előtte a tudományos pálya megfutására. Rajk László talán már régen professzora lenne valamelyik egyetemünk magyar vagy francia tanszékének, ha csak egy kicsit is m­eg tudott volna fe­ledkezni a magyar népről, amely­nek soraiból vétetett. Ha meg tu­dott volna feledkezni a nagybirto­kosok, gyárosok és bankárok ellen­forradalmának szorongatásában sorvadó népmilliókról , el tudta volna hallgattatni önmagában azt a belső parancsot, hogy ezeknek a millióknak felszabadítása és fel­emelése mindennél előbbrevaló. Rajk László már 1930-ban részt vett a magyar munkásmozga­lom föld alá kényszerített szabad­ságharcában. 1932-ben az Eöt­­vös­ kollégium legtehetségesebb növendékeivel együtt a Horthy­­rendszer vészbírái elé került. Az ítélet kettétörte tudományos pá­lyafutását. Ott kellett hagynia az egyetemet és építőmunkás lett. Vasbetonszerelőként dolgozott az épülő budapesti palotákon, de ugyanakkor tanította az építő­munkásokat s közben — ezt ma is sokszor hangsúlyozza — még többet tanult tőlük. Tagja lett a MÉMOSz-nak s egyik előkészí­ője, szervezője és irányítója lett 1935-ben az építőmunkások ha­talmas sztrájkjának. A magyar munkásmozgalom ekkor ismerte meg először Rajk László nevét. A sztrájk letörése után az illigi­­litás esztendei és hónapjai követ­keztek, a szívós, álhatatos, kocká­zatos pártmunka esztendei, ame­lyek a kommunisták legjobb ne­­velőiskolái voltak. 1937-ben, a spanyol polgárháború kitörésének esztendejében pedig, mikor 54 nemzet legjobb fiai sietek Spa­nyolországba , Rajk László is útnak indult, hogy fegyverrel harcoljon a fasizmus ellen. Rajk Lászlót nemcsak a spa­nyol nép segítésének vágya vitte Spanyolországba, hanem főként az a tudat, hogy a spanyol mező­kön a fasizmus és a demokrácia ütközik össze s a magyar felsza­badulás ügyének döntő érdeke, hogy az összeütközésből a demo­krácia kerüljön ki győztesen. A spanyol fronton rövidesen meg­alakult a Rákosi-zászlóalj. Már a kiképzőtáborban felismerték Rajk László rendkívüli képessé­geit: hidegvérét, bátorságát, szervezőképességét és szívósságát s a zászlóalj politikai biztosává választotta. A Rákosi-zászlóalj s vele Rajk László mind­­ütt az első vonalban harcolt, ahol a tűzdelem a leghevesebben dúlt. A harcok során többször megsebe­sült, egyszer igen súlyosan és hajszálon múlt, hogy a fasiszták fogságába nem esett. 1939 februárjában — sebei még alig hegedtek be — Franciaország­ba vonult vissza, a többi nemzet­közi önkéntessel. A Daladier­­kormány internáltatta őket. Hó­napok múltak, majd évek s az in­ternálás egyre keményebb lett. A maroknyi magyart Rajk László tartotta össze. Éjszakánkint, a ba­rak egyik sarkában, rendszeresen szemináriumot tartott, Petőfiről és Kossuthról beszélt s a szabadság­­harcról. 1941 nyarán kalandos úton visszajutott Magyarországra. Itt újabb szenvedések és megpróbál­tatások vártak reá. A kistarcsai internálótáborban, a gyűjtőfogház­­ban, majd a „defenzív osztály“ pincéiben kínozták. 1944-ben sike­rült kiszabadulnia s az illegális Kommunista Párt vezetője lett. Neki volt legnagyobb szerepe 1944 őszén a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egység­­megállapodásának létrehozatalá­ban: ő volt a szerzője a megálla­podás szövegének is. Ő tartotta ke­zében a Kommunista Párt partizán­­egységeinek szervezését és irányí­tását. Mikor a Magyar Front a fegyveres nemzeti ellenállás szer­vezésére és vezetésére egy legfel­sőbb irányító szervet hozott létre, akkor ebben három férfi foglalt helyet: Bajcsy-Zsil­n­­cz­ky Endre, Kiss János altábornagy és Rajk László. 1944 től­él, alig valamivel a főváros ostroma előtt, innét le­tartóztatták, Sopronkőhidára vit­ték s feleségével együtt rettenetes kínzások után halálra ítélték. Éle­tét ismét csak a véletlen mentette meg. 1945 nyarán kerít­t vissza valahonnan Németországból a mű­­hazába, amelynek fe­sTM»ba­­'tf+^­sáért alig tett valaki többet őnála.­ Hazaérkezése után Rákosi Má­tyás helyettese és az MKP nagy­budapesti szervezeteinek vezetője lett. Később az államfőt ideiglene­sen helyettesítő Nemzeti Főtanács tagja, majd az 1945-ös választá­sok után belügyminiszter. Az or­szág politikai életének pártkülönb­ségre való tekintet nélkül egyik legtiszteltebb és legnépszerűbb em­bere. Munkabírása valóban páratlan. Kora reggeltől hajnalig megállás nélkül dolgozik. Belügyminiszté­riumi munkatársai mesélik, hogy nemrégiben, mikor lakásán éjsza­ka 2 óráig tanácskoztak s kime­rültségükre hivatkozva az értekez­let befejezését kérték s figyelmez­­tették Rajk elvtársat, hogy éppen ideje volna neki is pihenőre térnie, rámutatott egy hatalmas aktakö­­tegre.­­ A holnapi minisztertaná­cson a tűzoltóság államosítása ke­rül napirendre s ezeket az aktákat még kiegészítőleg alaposan át kell tanulmányoznom ma éjjel — vála­szolta. Minisztériuma ügyeit a leg­apróbb részletekig áttanulmányoz­za. Valószínűleg ennek tulajdonít­ható, hogy rövid idő alatt a legki­tűnőbb rendészeti és közigazgatási szakember lett belőle. Régi bel­ügyminisztériumi tisztviselők, akik számos minisztert ismertek már meg, szokták mondogatni, hogy nem ismertek még senkit Rajk elődjei közül, aki ilyen gyor­san és igen alaposan szak­emberré képezte volna magát. A legkörmönfontabb és a leg­­nyakatekertebb jogászi nyelve­zettel elkészített rendelet­ek sok tucat pontja közül is percek alatt rábukkan a legkényesebbre és a legproblematikusabbra. — Rajk, a tanár, a legjobb jogász — mondják róla egy-egy nehéz tárgyalás után munkatársai igazságszeretetének híre messze elterjedt. Állandó látogatói közé tartoznak a legkülönbözőbb pár­tok képviselői, akik szívesen visz­nek olyan ügyeket is elé, amelyek tulajdonképpen nem tartoznak az ő minisztériumának hatáskörébe, hanem gyakran olyan miniszté­riumokéba, amelyeknek élén az ő pártjuk minisztere áll. Tapaszta­latból tudják azonban, hogy Rajk László minden igazságos ügyet elintéz vagy elintézéshez segít. Rendszeresen megtörténik, hogy parasztpárti és kisgazdapárti képviselők felkeresték Rajk elv­társat. — Nincsen ugyan semmi különösebb elintéznivalóm — mondották az előszobában —, de olyan régen beszéltem már a mi­niszter úrral, hogy látni szeret­ném. — Ugyanígy vidéki pa­rasztemberek, akik talán csak egy gyűlésen látták és hallották Rajk elvtársat, látoa­tnak el a minisztériumba. — Tudom, hogy rengeteg dolga van Rajk elvtárs­nak, de ha már Pesten jártam, nem akartam elkerülni. Tessék neki megmondani, hogy itt vol­tam és családommal együtt üdvö­zöljük. — A nép szeretettnek ezerféle megnyilvánulását a bel­ügyminiszter iránt még oldalakor, át folytathatnám. Mert a nép érzi, hogy Rajk Lés­ló csak a nép ellenségeivel szemben kímélet­len és vaskezű, de ez a vaskéz szerető és segítő kéz a dolgozó emberek felé. Rajk László ennm­ azért tud vaskezű és erélyes lenni a nép ellenségeivel szemben, mivel mindennél jobban szereti magát a népet.• Szerénysége és puritánsága köz­ismert. Újságírók nehezen férnek hozzá s gyakran könnyebb a szik­lából forrást fakasztani, mint be­lőle nyilatkozatot. De amikor a múltkoriban a „Pajtás“ című gyer­­mekújság kis munkatársa kereste fel, ezer sürgető elfoglaltsága köz­­ben majdnem egy óra kosszat el­beszélgetett a kisfiúval, aki már nem is győzte noteszébe jegyezni a hosszú interjút. Persze, nemeseik egyénenként szereti a gyermeke­ket és a fiatalokat, hanem intéz­ményeiket is pártfogolja. A néni kollégiumok egyik legbőkezűbb és leghívebb támasza a nem lehet hozzá úgy egy népi kollégista ké­réssel, hogy ne teljesítené Mikor egy-egy vidéki népgyűlésről késő este megérkezik, ahol a nép szere­tete megajándékozta báránnyal, malaccal, kenyérrel vagy gyü­mölccsel, autót­’ megáll egyik vagy másik néni kollégium kapuja előtt, feleségével, sofőrjével e­ditt be­viszi az ajándékokat a fiatal kol­­­listáknak, hogy í®v a nép aján­­déka rajta k“’-<’ar­ól a nép gyer­­mekeihez kerü­l­jen. Népünk éra, hogy Rab L­ászló az ő embere. A nén fia. Innen szárm­azik óriási népszerűsége amelyet nem Tokiammal, propa­­gandával vagy törtetéssel, hanem ■űriével és cselekedeteivel szedett meg. L. G. I REGGELTŐL ESTIG HEXNER TIBOR Iliié, Kemény Zsigi!sond­u»Ga !4. 1. 138-530» - »Hasít bankuk­mki PATA­K­ HIRDETŐIRODA VI., Bajcsy Zsilinszky­ út 29. sz. TELEFON: 120-069 T. ügyfeleinek telefonon is rendelkezésére áll. GYORGJ? PONTOS! A hét munkáspárt egyeztette képviselőjelöltjeinek listáját A Magyar Kommunn­sta Párt és a S­zociáldemokrata Párt főtitkárságai augusztus 12-én közös megbeszélést tartottak. Az MKP részéről Rákosi Mátyás, Farkas Mihály elvtársak, a Szociáldemokrata Párt részéről Sza­­kasics Árpád és Marosán György elvtársak megtették észrevételeiket a másik munkáspárt képviselő­­jelöltjeiről, abból a szempontból,, hogy a jelölések kölcsönösen kielé­gítsék a munkásegység és a demo­krácia követelményeit. Az eszme­csere a legteljesebb egyetértéssel és megegyezéssel végződött. Megjelent a­z új igazolási rendelet miniszter nevezi ki, egy-egy tagját pedig a Kommunista Párt, a Szocál­­demokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Parasztpárt küldi be. Az elnök­nek és a bizottság tagjainak jogi képesítésűeknek kell tenniök. Ez a biró­­ság a kellően megalapozott új bejelentést az eljárás lefolytatása végett az illetékes igazoló bizottság­hoz továbbítja. Külön szabályozza a rendelet a szabadpályán működő értelmi­ségi foglalkozásúak igazolását. Előírja, hogy orvost, állatorvost, mérnököt és gyógyszerészt — tekin­tettel e foglalkozási ágakban mu­tatkozó hiányra — csak kivételkép­pen lehet foglalkozásától eltiltani. Intézkedik a rendelet a sportolók igazolásáról is. Az új bejelentéseket előzetesen öttagú bizottság bírálja el. A bizottság elnökét az Igazságügy-Ezekkel szemben az illetékes szak­­szövetségek bevonásával folytatják 1® az igazolási eljárást. A kormány új rendeletet adott ki az igazoló eljárásokról. A rendelet értelmében igazoló eljárást általában csak azzal szemben lehet folytatni, aki a felszabadulás időpontjában olyan állást töltött be, amelynél a fennálló jogszabályok értelmé­ben igazoló eljárásnak helye van. Aki a felszabadulást követő időben vállalt ilyen állást, az ellen csak akkor lehet megindí­ani az igazoló eljárást, ha eddig semmiféle igazoló eljárást nem folytattak vele szem­­ben. Azok, akiket eljárás alá von­nak, igazoló nyilatkozatukat legké­­sőbb ez év október elsejéig kötele­sek benyújtani. Jogerősen befejeze­t igazolási ügyben új tárgyalásnak csak akkor van helye, ha az igazo­landó ellen új bejelentést tesznek. Az Országos Tervhivatal állásfoglalása a GyOSz körlevele ügyében Az Országos Tervhivatal a leg­határozottabban elítéli a GyOSz kör­levelét, amelyben a tagjait a 15 szá­zalékos béremelésen felül további segély nyújtására hatalmazza fel. Az Országos Tervhivatal a számadatok gondos mérlegelése alapján, a mező­­gazdasági és ipari termelés emelke­dése révén várható, illetve rendelke­zésére álló árumennyiséggel arányo­san helyesnek tartotta a 15 száza­lékos béremelést. Minden további béremelés, bármilyen jogcímen is történjék az, túlnő a hároméves tervben megállapított kereteken. A GyOSz javaslata a névleges bér emelésével csökkentené a reálbéreket. Végrehajtása esetén ez a lépés el­indítója lehetne a bérek és árak versenyfutásának, aláásná a forint stabilitását és gátolná a hároméves terv végrehajtását. Ezért az Orszá­gos Tervhivatal felelőssége tudatá­ban felhívja a munkásságot, hogy ne engedje befolyásoltatni magát e lát­szólag szociális irányzatú, de való­jában a hároméves terv sikerét ve­szélyeztető mesterkedéstől. Rekord gabonai beszol­gáltatás! Bal vara a hagymával A beszolgáltatás eredménye az elmúlt héten ugrásszerűen emel­kedett. A közellátási k­ni­sztérium jelentése szerint június 28. és augusz­tus 4. között 7050 vágón búzát, rozsot és árpát szolgáltattak be . Ebből is látszik, mennyire ha­misak és célzatosak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy rossz volt a termés és a gazdák nem tesz­nek eleget kötelezettségeiknek­ — mutattak rá az­ illetékesek a hamis beállítás képtelenségére. Az idén több mint hétmillió má­zsa gabonával több termett, mint tavaly. Ez a gazdák mutatkozó beszolgálta­tási­készségével együtt minden kö­rülmények között biztosítja az or­szág kenyérellátását. Az eheti beszolgáltatás igen jó eredményét az mutatja a legjobban, hogy míg eddig 4 hét alatt ötezer vágón és tavaly 5 hét alatt csak há­­romezer vágón gabonát szolgáltattak be, most egy hét alatt több mint két­szer annyi gyűlt össze. Hasonlóan emelkedik a tejbeszolgáltatás is. Július 1. és 15. között az OMTK na­ponta átlag 60.000 liter tejet hozott Budapesten forgalomba, július má­sodik felében már napi 75.000 litert és ma meghaladták a napi 100.000 literes forgalmat. Annál több a baj a hagymapiacon. A hagyma ára Makón egy hét alatt több mint kétszeresére emelkedett, 50 fillérről 1,15 forintra. A drágulásnak elsősorban a nagy­­kereskedők az okai, akik elhíresztel­ték, hogy rövidesen megkezdődik az export és ennek reményében felárat ígérgettek a gazdáknál.­ A hírnek persze semmi alapja sincs és csak az a célja, hogy válasz­tások előtt — mint 1945-ben — drá­­­gasági hullámot, ellátási nehézséget és zavart okozzon. Az idén nagyszerű hagymater­més volt: hatezer vágon. A hazai szükséglet még 4000 vágón sincs és így több mint 2000 vágón fe­lesleg van. Ebből valóban lehet majd expor*­tálni. A GF azonban multheti ül** sén kimondotta: Amíg nem­ biztosí­­tották száz százalékig a hazai pia­­cot, szó sem leh­et kivitelről és az­után is csak úgy lehet exportálni, hogy azzal a hazai piacon ne verjék fel az árat. 126 vagon érkezett szerdán Budapestre Szerdán reggel összesen 126 vágott élelmiszer érkezett a csepeli nagyvár sártelepra. Ebből burgonya 4, fejős­ káposzta 8, kelkáposzta 1. vegyes­zöldség 1. alma 10, hagyma 3 zöld­bab 1. zöldpaprika 17. paradicsom 4, körte 6. szilva 10 görögdinnye 20, sárgadinnye 6 szöbö 6 darab ára 27 vágón. Az árak változatlanok. ..T­U­R­fK­­ TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK­EK közvetlen a gyártói legolcsóbban naphatók FEKETE JAKOS £?& 'S?***' "

Next