Szabad Nép, 1947. szeptember (5. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-25 / 217. szám
4 Fél disznó, bödön zsír, női harisnyák a bőröndökben avagy miért nem fontos a labdarúgó-bajnokság Aki azt hiszi, hogy csak a montecarlói „különítmény” használa fel külföldi tartózkodását saját üzleti céljainak lebonyolítására, nagyon téved. Azok, akik a pályaudvaron általában figyelemmel szokták kísérni a sportemberek külföldre utazását, más sportágak versenyzőinél is furcsa dolgoknak lehetnek a szemtanúi. Egy-egy csapat sokszor olyan ,,felszereléssel" indul el, még a szomszédos országokba is, mintha legalább is északsarki expedíció előtt állana és csak hónapok múlva térne haza. A benfentesek tudják, nem erről van szó ... Miért a sok utazás ? A sportért rajongó közönségnek is feltűnt már, hogy miért utaznak az utóbbi időben olyan sokszor külföldre a magyar csapatok. Érthetetlennek tartják, miért nem fontos a labdarúgó bajnokság, amely pedig az elmúlt évtizedekben mindig a legérdekesebb volt a sportvilágban, ma pedig teljesen mellékes. A múltban tabunak számító bajnoki műsor most pillanatok alatt megváltoztatható. Még az is előfordul, hogy két bajnoki mérkőzés között elutaznak a legértéktelenebb külföldi mérkőzés lejátszására. Egyszerűen azért, hogy a vezetők és a játékosok a sport ürügye alatt külföldre jussanak és ott ne is azérkőzésre, hanem üzleti ügyeik elintézésére fordítsák a leg■ nagyobb gondot. Igen sokan nem is tudják a kívülállók közül, hogy sok lelkiismeretlen vezető és sportember üzleti útját így, akarva-nem akarva, az állam finanszírozza. Tudunk például egy vezetőről, akit az atléták oslói utazása idején minden állománson egy szőrmekereskedő várt. Legutóbb, amikor a magyar válogatott Bécsbe utazott, az egyik játékos egy fél disznót, a másik szalonnát, a harmadik cigarettát vitt, hogy cserébe szövőgépet, írógépszalagot és más cikkeket hozzon. Ott tartózkodásuk idején azon „fáradoztak", hogy a rendelkezésre álló idejükben a magukkal vitt árut elhelyezzék, a válogatott mérkőzés csak mellékes volt számukra... Ki is kaptunk 4:3-ra. Általában ezek a lelkiismeretlen sportemberek és a hozzájuk szegődött vezetők pontos kimutatás szerint dolgoznak: több szalonnát vigyen ki az ország,ből... Meddig tűrik a sporthatóságok ? Ezeket az erkölcstelen és a magyar állam pénzével ilyen bűnösen visszaélő üzelmeket eddig a legfelsőbb sporthatóságok elnézték és még mindig nem történik semmi javulás, hogy csak a legszükségesebb, sportszempontból is f°nt°s utazásokat engedélyezzék. Pedig ez nemcsak az országnak okoz károkat, hanem a magyar sportnak is. Gallovoich Tibor, a labdarúgók szövetségi kapitánya már több ízben tiltakozott a teljesen felesleges külföldi utazások ellen, nem sok eredménynyel. A sport, különösen a labdarúgás teljes lejáratásához vezet, ha ez sokáig így megy — mondotta. — A legtöbb egyesület és vezetői alig várják azt a pillanatot, amikor itthagyhatnak csapat-papot és mehetnek külföldre. A Labdarúgó Szövetségnek volna a feladata, hogy haladéktalanul felülvizsgálja a kiutazási engedélyeket és a jövőben csak abban az esetben járuljon hozzá a külföldi szerepléshez, ha az valóban sportcélokat szolgál. Különben tönkremegy a sport és egyik kudarc a másikat fogja követni. Lukács László Hol mi a „cikk“ ? Egészen precízen tudják, hová mit kell szállítani. Svájcba barackpálinkát, Párisba pirospaprikát. Szlovákiában cigarettáért lehet kapni tucatszámra a cipőt, Belgrádban a női harisnyáért adnak nálunk értékesnek számító holmit. Legtöbbször persze élelmet visznek, amelyben ugyan mi jobban állunk, mint a legtöbb külföldi ország, de még mindig nem olyan jól, hogy feleslegeink volnának. Mégis megengedik a vezetők, akiknek elsősorban kellene ezt meggátolnuk, hogy a játékosok bödönszámra csempésszék ki a zsírt és mindegyikük 10 kilónál HM Mátyás Gynelotrion f. hó 27-én, d. u. 3 órakor szülői értekezletet tart az I/a, I /b, I/c. és a II. csoportban lévő gyerekek szülői részére. Kérjük a szülőket, hogy az értekezlet fontosságára való tekintettel teljes számban jelenjenek meg. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1947 SZEPTEMBER 25 BARANGOLÁS a sportfelszerelés beszerzése körül A teniszezés még mindig csak álom . .. A sportszerető fiatalság részére mezítlábas bajnokságokat rendeznek a szövetségek, mert drága a futballcipő, a megfizethetetlen bőrlabda helyett rongylabdával játszanak. A teniszre gondolni sem mernek, annyi kiadást jelent. Általános a panasz a sporteszközök drágaságáról. Tőkés legyen, aki teniszezhet... Az egyik belvárosi sportüzlet azt hirdeti, hogy az egyesületek és az élvonalbeli játékosok szállítója. Amikor teniszütő iránt érdeklődünk, a segéd áhítattal külföldi márkájút mutat. Az ára is áhítatot érdemel: 180 forint. A magyar gyártmányú sem sokkal olcsóbb: 98 forint. Mindjárt szakszerű magyarázatot is kapunk, miért drágább a külföldi: magas a vám, sok a szállítási költség, drágább a fája, és garanciát is nyújtanak. Általában mindent, ami drágább, egy szó takar: külföldi. Aki viszont ismeri a kereskedőket, tudja, hogy ezeknél az áruknál a magas árakhoz hozzájárul az ellenőrizhetetlen manipuláció, amelyet a számlákkal lehet elérni, így van az ütővel és ha ehhez még hozzászámítjuk a cipő, a labda, a nadrág és az ing árát, megállapíthatjuk, hogy a tenisz még mindig elérhetetlen álom a sportolók nagy tömegei részére. Tőkés legyen, aki fel tudja magát ezerelni... Miért drága a futballcipő? Ifj. Galicza Károly üzlete az Erzsébet körúton van, a kirakatban gyönyörű piros futballcipő. Az ára is gyönyörű: 196 forint. — Van olcsóbb is — mondják — 165, 150 forintért. Ez utóbbi igen silány lóbőrből van Ilyen minőségű magasszárú utcai cipő 100 forint körül kapható. Csak nem az a néhány körszeg drágítja meg a futballcipőt ? — A típuscipő az más — magyarázzák. — Ahhoz van hivatalos bőr, kiutalás. Ehhez azonban a szabad piacon kell megvenni a bőrt, amelynek a nemhivatalos ára 50 százalékkal drágább. Nem is titok: az üzletekben kapható futballcipők anyaga fekete áru. A tornacipőknél is furcsa a helyzet Zubek Bertalannál egy pár 39-es fekete tornacipő 34 forint. Néhány lépéssel arrébb a Deliánál a 40.es számú csak 32 forint. Ugyanaz a Múzeum-körúton Balázsnál 33.50. Végül egy kis számtan. A Sportáru Szövetkezet 2372 forintért teljes felszerelést nyújt a futballcsapatok részére. Körsétánk során összeállítottuk, mennyibe kerül ugyanaz a sport áru,kereskedésekben. Az eredmény: 3441 forint. Kapható Behringer.Beretvás üzletében a József körúton. A Vasas 6: 1, az EMTK 6: 2 arányban győzött szerdán Szerdán két mérkőzést játszottak a Nemzeti Bajnokságért. Délután Pesterzsébeten 4000 néző előtt az EMTK 6:2 (1:1) arányban legyőzte a Salgótarjáni BTC-t, amelynek kapusa 2:1-es állásnál megsérült és kénytelen volt elhagyni a pályát. Az SBTC ettől kezdve tíz emberrel játszott és a balfedezet Laczkó védte a kaput. Este a Latorca utcai sporttelepen az első villanyfényes mérkőzésen a Vasas az Elektromossal játszott. Az első gólt meglepetésre az Elektromos rúgta, de azután a Vasas került fölénybe és a félidő végére már 3:1-re vezetett. Szünet után Ilovszky még egy gólt szerzett, s ezzel 4:1 arányú Vasas győzelemmel végződött a játék. A Vasas új játékosának, Mariknak a bemutatkozása kitűnően sikerült. A szövetségi kapitánynak sokáig nem lesz gondja új balfedszülre. Beszámoló a főiskolások sikereiről A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége szerdán délután sajtófogadást rendezett a Párisban kitűnően szerepelt versenyzők tiszteletére. Szalay Béla elnök bevezetője után Somogyi Endre beszámolt a lyoni kongresszus Határozatairól. Elmondotta: a magyar főiskolásokat bízták meg az úszó-, vízilabda, és evezős ügyek irányításával és úgy döntöttek, hogy 1949-ben Budapesten rendezik a világbajnokságot. Ezután a különböző sportágak bajnokai és vezetői méltatták a világ,bajnoki sikerek nemzetközi sportértékét. () A Nemzeti Sport Bizottság isommunista tagjai pénteken délután 14-kor az Alkotmány utca 3. sz. alatti tanácsteremben fontos megbeszélést tartanak. * Ma délután a Kispest— Csepel A bajnokságban egymást követik a hét közben rendezett mérkőzések. A szerdai két mérkőzés után csütörtökön délután az üllői úti sport,telepen a második helyezett Kispest a negyedik helyen álló Csepel ellen játszik. Itt írjuk meg, hogy a MOGÜRT—DVSG mérkőzést is előrehozták szombat délutánra. Eldőlt az olimpiai plakátpályázat A Magyar Olimpiai Bizottság fal,ragasz- és jelvénypályázatára beérkezett műveket elbírálták és a plakátverseny első és második díját (összesen 5000 forint) Gál Mátyás nyerte. A harmadik díjat 1000 forintot Pap Gábor kapta. A jelvény, pályázat eredménytelen maradt. Kapásból .. . A MAGYAR ökölvívók B-válogatottja több vidéki bemutatón vesz rszt. Október 4-én Sátoraljaújhelyen, 5-én Debrecenben lépnek szorítóba. 0 A BALKÁNI CÉLLÖVŐBAJNOKSÁGON elért győzelem után kedden este a magyar versenyzők hazautaztak Budapestre. A jövőben két magyar céllövő fogja oktatni a jugoszlávokat• () LENINGRÁDBAN befejeződött a nyári sportévad. A szezonban a város sportolói 13 új csúcseredményt értek el. () A BALKÁN-* JÁTÉK céllövő-versenyében Magyarország csapata került az első helybe, 2. Jugoszlávia, 3. Románia, 4. Bulgária. () A LEGJOBB HAT jugoszláv motoros jön Budapestre, hogy résztvegyen az FTC vasárnapi viadalán, amelyet a Városligetben rendeznek meg () A VENDÉGLÁTÓ ipari munkások sportnapot tartanak vasárnap a népligetdiákstadionban. () A LEGJOBB magyar öttusázók indulnak azon az olimpiai válogatóversenyen, amelyet október első hetében rendez a Nemzeti Sport Bizottság modern pentamon intézőbizottsága. Tóth Aladár ismertette az Operaház programját Tóth Aladár, az Operaház igazgatója tájékoztatta a sajtót terveiről. Beszámolt arról, hogy kiszélesítették az akcióelőadások rendszerét. Az elmúlt évadban már 55 munkás, előadást rendeztek a régi 23-mal szemben, továbbá 11 ifjúsági előadást a régi 5 helyett. Az érdeklődés olyan örvendetesen nagy, hogy felvetődött a gondolat a Városi Színházban is rendez, zenek munkáselőadásokat, a Magyar Színházban pedig klaszszikus operett-bemutatókat. A növekvő zeneigény mindinkább előtérbe állítja a vidéki operakultúra kérdését. — Meggyőződésem ugyan, — mondotta Tóth Aladár, — hogy valóban egészséges helyi zenekultúra akkor alakul ki, ha azt nem vasúton szállítják, de addig is, míg megnyilvánul a városok saját kezdeményezése, utazó társulatok elégítik ki a vidéket. A Vígopera és a szegedi operaegyüttes ilyen előadásai mellett szervezik az Operaház stagione-társulatának munkábaállítását is. Itt a zenekar a legnehezebb kérdés, ezért úgy tervezik, hogy az ország harmadik legjobb zenekarát, a MÁV-zenekart használják fel a stagione állandó zenekarául. Szőke Tibor, a zenekar karmestere már megkapta a megbízást ennek a társulatnak megszervezésére. Megelégedéssel állapította meg Tóth igazgató, bármilyen nagy is a külföld vonzóereje, a magyar művészeit ráeszmélték arra, hogy ki kell tartaniuk emellett az ország mellett. Egyetlenegy sem akadt, aki külföldi szerződés miatt felbontotta volna az Operaházzal kötött szerződését. Annak természetesen csak örülni lehet, ha a legkiválóbb énekeseink valamelyik nagyhírű külföldi operaházban töltik szabadságukat és így szereznek dicsőséget a magyar népnek. Bizonyos sajtóhangokra válaszolva rámutatott az igazgató: teljesen hamis az a beállítás, mintha sztárok híján lesüllyedt volna az Operaház színvonala. A színháznak legszebb fénykorában sem volt több legmagasabb mértéket megütő művésze, mint most. Igazgatóságának második évadjában még fokozottabban tűzi céljául az ensemble, az együttes-kultúra elmélyítését. Ezért a zenekart húsz taggal fokozatosan kibővítik. Harmadik hangversenymesteri állást is rendszeresítettek: a tehetséges, fiatal Ákos Ferenc már el is foglalta a helyét. A nagyszerű hanganyagú énekkar utánpótlása és átnevelése érdekében egyelőre huszas létszámmal megszervezték a kariskolát. A nyugalomba vonult Rudai karigazgató helyébe Pless László került, a kórusiskolát pedig Koltai vezeti. Az új évad műsorterve így alakul: Mozart dalművei közül felújítják a Varázsfuvolát és a Figaro lakodalmát. Az olaszok közül Donizetti Lammermoori Luciáját, a Láng ot, a Turandot-ot. Az oroszok közül Borodin Igor hercegét. A bemutatók sorában színrekerül Britten: Péter, a halász című dalműve, Dallapiccola: Marsias című balettje, Veress: Tér- B.i. Katica táncjátéka. A 48-as centenárium méltó megünneplésére az Operaház a magyar operairodalom legkiválóbb alkotásait igyekszik színrehozni így felújítja Bartók és Kodály valamennyi színpadi művét és március 15-én bemutatja Kodály és Balázs Béla Cinka Pannáját. Millos Aurél 4 hónapra vállalta a balett tanítását és néhány mű, így Beethoven, Prometheus-ának szívre, hozatalát. Stignani, Stabile, Volpi, Svanholm és Klemperer is vendég, szerepelnek. Végül arról beszélt Tóth Aladár, hogy az oratórium, kultusz számára hajlékot akar biztosítani az Operaházban is. Godoi Gábor nyilatkozata a Magyar Színház ügyében A pártközi megállapodás ellenére még mindig nem adták ki a Magyar Színház koncesszióját. A főváros egyik legszebb és legnagyobb, mintegy 150 dolgozót foglalkoztató kultúrintézménye még mindig gazdátlan. Az akadékoskodók sorába most beállt Éber Antal is, aki egy elferdített nyilatkozatra hivatkozva a Magyar Színház példáján keresztül ismét harcbaszállt az államosítások ellen. Az alábbiakban közöljük Goda Gábor elvtársnak, a főváros kulturális ügyosztálya főjegyzőjének nyilatkozatát:★ Éber Antal, a Magyar Nemzet szeptember 24-iki Számában „Színházak és koldusok városa" cílen vezércikket írt. A Belvárosi Színház sajtótájékoztatóján elmondott fölszólalásom anyagáról nyilván helytelenül tájékoztatták és Éber erre az elferdített és rosszindulatú információra építette föl cikkének érveléseit. Az ilyen felületes információkra épített újságírásra van-e már szüksége Éber Antalnak ahhoz, hogy a maga gazdasági elméleteinek propagandát csinálhasson ? Fölszólalásom lényege ez volt: A főváros nincsen abban a gazdasági helyzetben, hogy további községesítést hajtson végre, mivel a községesítés olyan folyamatos kötelezettségek vállalását jelenti, ami nem fér össze a költségvetés takarékossági irányzatával. Ezért a Magyar Színház községesítéséről szó sem lehet, ellenben főváros hozzájárul ahhoz, hogy a Városi Színház a Magyar Színházat egy esztendőre bérbe vegye, hogy ezáltal segítségére legyen színészeknek, műszaki munkásoknak és a főváros kulúrájának. Kétségtelen, hogy a társadalmi fejlődés útján el kell érkeznünk egyszer odáig, hogy a színházak rendkívüli tömegformáló és kulturális jelentőségükre való tekintettel községi vagy állami kezelésbe menjenek át, ami néhány évtized múlva mindenki számára époly természetes lesz, mint amilyen ma már talán Éber Antal számára is, az iskolák községesítése vagy államosítása. Persze, Éber Antal nem vette a fáradtságot, hogy elmondott szavaimat hitelesen közvetítse, hanem beérte a félfüllel hallott információkkal, ezekre próbálta felépíteni kultúra- és színházellenes kirohanását, amelynek egyik pillére a mindenféle községesítés vagy államosítás ellen való a priori tiltakozás. Nem demagóg módja-e az érvelésnek, hogy a világ rengeteg államosított vagy községesített és hatalmas kultúrmissziót betöltő színházáról Éber Antal megfeledkezik, de jól emlékezik valami öreg hollandusra, akinek a színházak községesítése kérdésében véletlenül azonos felfogása volt Éber Antalé, vall Végül egy kissé furcsa, hogy a takarékosságról és a népi érdekek védelméről a letűnt idők bankvezérei próbálnak kioktatni Vinmnürket. Az ilyesmit a „szabadverseny" legöregebb szakállas bölcsei is gyanakvással fogadnak ma már,főleg akkor, amikor néhány hasábbal odébb a Magyar Nemzet meleg pártfogásába vesz egy színházi magánvállalkozót, ami azt az aggodalmat kelti vennem, hogy a vezércikk magasztos elvi álláspontja és a népért való szörnvű aggodalma közt, valamint a Magyar Nemzet e támogató sorai közt bizonyos összefüggések nem lehetetlenek. SPORT VILAQrt ragyogó, színes film VARSÓ HIDAT lengyel film ÉPÍT MACSKAZENE színes/amerikai rajzfilm MAFIRT OROSZ FRANCA HÍRADÓ Csütörtöktől: Körúti Híradó