Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-21 / 217. szám
KEDD, 1948 SZEPTEMBER 21 SZABAD NÉP Az állami üzemek szanálásáról és a tervszerű önköltségcsökkentésről beszélt Kossa István elvtárs a századik villamosított falu ünnepségén Ilyen sokadalom még soha nem volt hátrányllni. Az ünneplőbe öltözött emberek már délelőtt gyülekezni kezdtek a Fő téren, pedig az ünnep csak délután kezdődött. Megmozdultak a környező községek is — már kora reggel megindult a szekér, karavánok özönlése a kis Somogy, megyei falu felé, hátrány — a századik falu, amelynek a magyar népi demokrácia adott villanyfényt. A felállított villanyoszlopokon ott csillogtak a lámpák.Estére már kigyulladt a fény az első ötven lakásban, ahová már eddig bevezették az áramot. — Éljen Kossá, éljen Kossá — morajlik az érkező miniszter felé négyezer paraszt hangja. Szimbólum ez az esemény: a munkásból lett kommunista iparügyi miniszter villanyt ad saját szülőfalujának, a dolgozó parasztoknak. Kossa elvtársai elhalmozták ajándékokkal, majd Varga László tanító nyitotta meg a nagygyűlést. Kossa elvtárs a közönség nagy lelkesedése közben lépett a mikrofon elé. Végül a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott Kossa elvtárs, majd megköszönte, hogy szülőfaluja díszpolgárrá választotta. — Előlegezett bizalomnak tekintem ezt és arra törekszem, hogy kiérdemeljem Látvány és az ország többi dolgozójának bizalmát. Kossá István: A hároméves terv végéig 350 tanit villamosítunk — A nagytőkések, nagybirtokosok Magyarországa — kezdte beszédét Kossá István elvtárs — 3300 községből mindössze 1300-at villamosított. Természetesen mi sem tudjuk 50 esztendős bűnös mulasztását máról-holnapra eltüntetni, de már az első hároméves tervben 350 községbe vezetjük be a villamosáramot és ezzel elősegítjük azt, hogy a magyar falu behozza elmaradottságát. Kossa elvtárs ezután az államosított üzemek helyzetének ismertetésére tért rá: „ A gyárak, az üzemek államosítása után fel fellett építenünk a magyar ipar új szervezetét is. Ennek egyik legdöntőbb feladata, hogy rendbehozza e válalatok pénzügyeit. Az államosított gyárak közül 235 volt orvítt, amelyik deficittel küzdő. Ebből gyors intézkedésekkel él-et már szanáltunk, 69 pedig már hasznot is hajt. Hátra van még 105 vállalat. Az iparügy, a minisztérium az iparigazgatóságokkal együtt vállaltaa azt, hogy ezeknek jórészét november közepéig, de legkésőbb ez év végéig ráfizetésmentes vállalattá teszi. Tervszerű önköltségcsökkentést Ezután Kassa elvtárs rámutatott, hogy ennek döntő feltétele az önköltség csökkentése. Ez eddig egyik központi jelszavunk volt, de az, amit ezen a téren tettünk, semmiképp sem eléig. Az önköltségcsökkentési mozgalom eddig ötletszerű volt, nem volt benne tervszerűség. — Most már ezen a téren is tettünk egyet s mást- idáig 250 üzemben pontosan kidolgoztuk az önköltség csökkentésének tervét. A Salgótarjáni Gépgyár vállalta, hogy a tűzhelygyártás önköltségét 7.5 százalékkal, a Budafoki Zománcgyár a háztartási edény önköltségét 8.5 százalékkal, a Neményi Papírgyár a papíráru önköltségét 12 százalékkal, a Hazai Fésűs, fonó a gyapjúszövet önköltségét 91 százalékkal csökkenti. Ezt az akciót feltétlenül ki fogjuk szélesíteni. A teljesítménybér helyes kimunkálása . Kossa elvtárs hangsúlyozta, hogy az önköltség csökkentésével szorosan összefügg a teljesítménybér helyes kimunkálása is. — A normák alapján fizetett bérek emelkedése — mondota — nem lehet nagyobb, nem lehet több, mint a munkateljesítmény, illetve a termelékenység emelkedése. Ennek ellenkezője az önköltség csökkentésére irányuló törekvésünket semmisítené meg. A teljesítményi normák alkalmazása terén sajnos többhelyütt súlyos hibák történtek. Az egyébként heljes t©ljestményű normákat meg nem engedett pótlékkal alkalmazták és e pöldök utalványozására olyanokat hatalmaztak fel, akik ezzel felelőtlenül visszaéltek. Sokhelyütt mulasztások történtek a munkadarabok átvételével kapcsolatban is s így egyesek vagy bizonyos munkacsoportok alacsonyabb teljesítményekért, aránytalanul magasabb kéréséhez jutottak. Ezért fontos feladatunknak kell tekinteni, hogy megakadályozzunk minden ilyen bérvisszaélést. A szakmunkás-képzés kérdésére rátérve elmondotta Kossa István, hogy a fontos nagyipari üzemek mellett tanoncotthonokat és tanműhelyeket szervezünk és ezekben elsősorban a faluról jelentkező, ipari szakmunkát elsajátítani akaró ifjúságot helyezzük el. Kormányzatunk még ebben az esztendőben mintegy 10 millió forintot fordít erre a célra. Munkások az ipar vezetésében — Mindezeket a feladatokat — emelte ki ezután Kossa elvtárs — csak becsületes, demokratikus felfogású, népéhez és osztályához hű ipari vezetőkáderekkel lehet megoldani. Éppen ezért vált szükségessé, hogy megtisztítsuk a Bán, Kelemen- féle korszak alatt reakciós elemekkel telített iparügyi minisztériumot. E tisztogatás eredményeképpen 700 alkalmazott közül kétszázat eltávolítottunk. Ugyanakkor a magyar ipar ezérkarába, az ipari közponokba, ipari igazgatóságokba a nemzeti vállalatok vezető pozícióiba és magába a minisztériumba is a munkásosztály legfejlettebb elemeit mind fontosabb munkakörhöz juttattuk és fogjuk jut latni. Ezzel az iparügyi minisztériumot is a magyar demokrácia egyik erős fellegvárává építjük ki. Apró elvtárs felszólalása Kossa elvtárs beszéde után kiosztotta a 71 legjobb munkát végző villanyszerelőnek mérnöknek az elismerő oklevelet és pénzjutalmat A jutalmak kiosztása után pedig Apró Antal elvtára, a szaktamács főtitkára beszélt. — Erről a nagygyűlésről köszönöm meg a falu dolgozóinak. — monet többek között Apró elvtárs —, hogy jó munkával biztosították a falu és város dolgozóinak a kenyerét. A falu mintagazdái méltán sorakoznak fel a városi élmunkások mellé. Ezután Apró elvtárs a parasztfiatalságnak a honvédségben való részvételéről beszélt, majd öt munkást élmunkás jelvénnyel tüntetett ki. A gyűlést Tömpe István elvtárs a megye alispánja zárta be, majd a község lakossága reggelig tartó bálon, — ahol már villany világított — ünnepelte a kigyulladt fényt. Követendő példa: Tízmillió forintot takarított meg az ÁVIRT két távvezeték építésénél Több mint tízmillió forintot takarított meg az ÁVIRT vezetősége és műszaki személyzete azzal, hogy nem elégedett meg „a szabályos“ eljárással, hanem megkereste annak a módját, hogyan lehet minél kevesebb pénzzel, minél nagyobb eredményt elérni. A hatalmas megtakarítást az AVIRT egyik legnagyobb beruházásánál, az ajka—győri és a mátra—diósgyőri 100.000 voltos távvezeték építésénél érte el. Ezt a vonalat eredetileg — az első tervek így is szóltak, — úgy akarták megépíteni, hogy az áramot egy oszlopon függő hat vezeték szállította volna. Közben megtudták, hogy külföldön ennél sokkal olcsóbb eljárással dolgoznak. Azonnal leállították az elkezdett munkát, egy mérnök kiutazott s a helyszínen vizsgálta meg az új rendszer előnyét. Kiderült, igazak a hírek. Ha a hat vezetékes megoldás helyett két, egyenként háromhuzalos távvezetéket építenek, nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem — mivel a két vezetéket különböző helyeken lehet lefektetni, ?— kétszer annyi területet tudnak bekapcsolni az áramellátásba. A számítások mindenben igazolták az új eljárást: az ajka—győri távvezetéknél 4,400.000 forintot, a mátra —diósgyőri távvezetéknél 6,300.000 forintot takarítottak meg. Még egy eredménye van az újításnak: a megtakarított tíz millió forintot újabb fontos beruházásokra tudják fordítani. Különösen figyelemreméltó az AVIRT eljárása azért is, mert a megtakarítást olyan beruházásnál érték el, amelynek költségvetését előzőleg már letárgyalták, sőt már meg is kezdték a munkát. Példamutatás ez minden üzem számára! A vasúti vontatás dolgozói az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításáért Az idei erős őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a MÁV vontatási szolgálatánál dolgozó vasutasok is megtettek miniden intézkedést. Miután sikerült a mozdonyok számát mintegy kétszázzal megnövelni, a nagyok forgalom beálltáig, előre gondoskodtak arról is, hogy a vontató járművek részére elegendő mennyiségű üzemanyag (szén, víz, olaj stb.) rendelkezésre álljon, nehogy a legnagyobb forgalom idején esetlegezek hiánya miatt fennakadás történjék. A megnövekedett mozdonyparkhoz megfelelő munkaerőről is gondoskodott a SMÁV igazgatósága. Ezek a vontatási műhelyekben a mozdonyok karbantartásánál dolgoznak, illetve a mozdonyokon utazó szolgálatot végeznek, mint mozdonyvezetők és fűtők. A mozdonyvezetők és a fűtők a vasútnál a vonat indulása előtt rendes körülmények között is már órákkal előbb jelentkeznek szolgálatra, hogy ez idő alatt a mozdonyokat az utakra előkészítsék. • Erre az úgynevezett előkészítési munkára is normaidőket állapítottak meg; a vasutasság most mindent elkövet, hogy ezeket a normákat be is tartsa. A fűtőházak dolgozói és a mozdonyszemélyzet a mozdonyok jó karbantartására minden lehetőt elkövetnek, hogy a mozdonyokat minél hosszabb ideig lehessen használni anélkül, hogy azoknál üzemzavar következnék be. A Kisszálltmányozók Országos Egyesülete népes taggyűlésén elhatározta, hogy követi a vasutasok példáját és a szállítási munkásokkal együtt az egész országban hatásosan közreműködik a négy és félnapos kocsiforduló sikere érdekében. Munkaversenyben többet, jobbat a magyar dolgozóknak Mai a VEGYICIKKEK GYM» LEHES VINCE R.-!„ BUDAPEST X.. XHDJ-ÜIC« 116. DOLGOZD! VÁLSÁGBAN VAN-E AZ ÜGYVÉDI PÁLYA? SOKAT hallunk az utóbbi időkben az „ügyvédi pálya válságáról“. Vájjon beszélhetünk-e erről, s ha igen, mit jelent ez a sokat emlegetett „válság“? Semmiképpen sem azt, hogy az ügyvédi pálya a népi demokráciában pusztulásra kárhoztatott foglalkozási ággá válik. Hiszen az életviszonyokat most is — akárcsak a szocialista gazdálkodásban — szabályozni kell, ügyvédekre tehát szükség van. A probléma magja nem is ez, hanem az, hogy új erkölcsű, más világnézetű ügyvédek kellenek, olyanok, akik a kapitalizmus építése helyett a szocializmus építésén dolgoznak. Maguktól a jogászoktól lehet lépten-nyomon hallani: az államról, a jogról vallott elavult ismereteikkel nem tudják megmagyarázni a társadalmi jelenségeket és viszonyokat. A régi szemlélet, mely a jogtudományt önmagában és önmagáért létező tudománynak fogta fel, elavult: a jogtudományt egyedül úgy lehet helyesen felfogni, mint a társadalomtudomány egyik ágát. Az is tudott dolog, hogy az ügyvédi pályán sokkal kiáltóbban jelentkezik a tőkés gazdálkodó kettős: álszent és leplezetlenül kegyetlen „etikája“. A kapitalista jogrend ügyvédje „magánéletében“ tiszteli azt az erkölcsi szabályt, amely tiltja a hazugságot, tiltja azt, hogy például segítséget nyújtson a szökésben a gonosztevőnek. „Hivatalban“ azonban mindez nem tilos számára, a tőkésvilág ügyvédi etikája nem ítéli el, sőt elismeréssel adózik annak az „ügyes“ védőnek, aki a gyilkost— például elmebeteggé nyilvánítás kieszközlésével — kivonja az igazságszolgáltatás alól. Az effajta „etikát“ odatemethetjük a rothadó tőkésvilág egyéb intézményei mellé. A népi demokráciában nincs kétféle erkölcs: magánéletben, mesterségben egyaránt csak egyfajta uralkodhatik, a népi demokrácia erkölcse-A TEG kell barátkoznia az ügyvédnek a kereseti viszonyokban bekövetkezett és folytatódó változásokkal. A múltban az ügyvédek nagyobb csoportja proletársorban tengődött, míg a „kiváltságos kevesek“, akik a nagy vagyonok árnyékában serénykedtek, az általuk segített tőkések prédájából olyan vagyonokhoz jutottak, amilyeneket munkával megkeresni lehetetlenség. Ennek a világnak befellegzett: a jövőben az ügyvéd csak a valóban munkájával megszolgált, tehát reális munkadíjat kaphatja. Az ügyvédség átnevelését, ezeknek az erkölcsi követelményeknek minél előbbi gyakorlattá válását a társadalmi valóság, a politikai, gazdasági életviszonyok biztosan ugyan, de kissé lassan formálják. A dolgozók társadalmának — de igazi érdekük szerint maguknak az ügyvédeknek is — gyorsabb ütemű átalakulásra van szükségük. "CÍNNEK az átalakulásnak egyik praktikus eszköze a nálunk eddig teljesen ismeretlen ügyvédi munkaközösség. Itt nem üzleti társulásról van szó, az ügyvédi munkaközösség elsősorban minőségi változást jelent a régi ügyvédi típushoz képest. Egy ilyen ügyvédi munkaközösség már nálunk is alakult, s remélhetőleg hamarosan újabbak születnek. Úttörő szerep vár rájuk, hiszen külső ellenőrzés mellett úgyszólván reflektorfényben működnek. Mi az ügyvédi munkaközösség lényege? Elsősorban: az ügyféllel nem egy ügyvéd, hanem egy testület áll szemben. A munkaközösségnek titkára van, aki minden ügyről tud, ő osztja ki az ügyeket — a közérdek elsődleges szempontja szerint — valamelyik ügyvédre. Alaptalan, vagy olyan ügy védelmét, amely a népi demokratikus felfogással, a demokratikus közvéleménnyel nem áll összhangban, elutasítják. Az ügyvédi munkaközösség gyakorlatában megvalósul az eddig többnyire csak frázisként hangoztatott jelszó. Az ügyvéd az ügy első bírája. Ilyen körülmények között természetesen a munkaközösség, illetve annak egyik tagjának állásfoglalása a hatóságok felé is bizonyos garanciát jelent, hiszen az ügyvéd és ügyfél közt nem az „összepaktálás“, a cinkosság jelenti a viszonyt. A munkaközösség működése véget fog vetni annak a babonának is, hogy a védelem eredményes ellátása egy ügyvéd személyéhez vatt kötve. A/I AGUK a tisztességes szán-L’Ádákkal jelentkező ügyfelek is rá fognak jönni: nagyobb biztosíték ügyük helyes ellátására, ha azt egy állandó, mindenfelé elismert testület ellenőrzése mellett, annak legmegfelelőbb tagja foglalkozik a helyesen értelmezett s a demokratikus érdekeket nem sértő védelemmel. Az ügyvédi munkaközösségekben a nyilvánosság, az ellenőrzés és a bírálat — az újszellemű ügyvédi kamarai vezetőség állandó felügyelete mellett ki kell nevelődnie annak az új etikájú ügyvédgárdának, melyhez a dolgozók ügyes-bajos, peres dolgaikban megbecsüléssel és bizalommal fordulnak. Az újtípusú ügyvédben a dolgozók munkatársukat fogják látni, akinek a népi demokrácia gazdasági rendjében a dolgozók életviszonyainak rendezése, biztosabbá, egyszerűbbé tétele feladata. F. S. a Ganz Vagongyár tisztviselői a 48 órás munkahétért A Ganz Vagongyár három aszályának tisztviselői aláírásukkal ellátva az alábbi határozatot juttatták el szerkesztőségünkbe: „A VfIS és gépipari kollektív szerződés a rendes munkaidőt heti 48 órában állapította meg. A szerződés 5-ik paragrafusa azonban módot ad arra, hogy az érdekeltek kérjék a munkaidőnek heti 44 órában való megállapítását. Ebben az esetben a határozat meghozataláig az addigi gyakorlat marad érvényben. Mi, átérezve azt a fontos szerepet, amely vállalatunk termelésének fokozásában és az ország újjáépítésében a magrínalkalmazottakra hárul elhatároztuk, hogy a rendeletben biztosított jogainkkal élni nem kívánunk és a jövőben a vállalat műszaki és fizikai dolgozóival azonosan mi is heti 48 munkaórát fogunk teljesíteni. Személyzeti osztály, Bérelszámolás, Főkönis Veleség". Felhívás! Mindazon műnéla szolgálatos bajtársaink, kik a szobi 107/11, a hevesi 107/15, továbbá az ismeretlen tábori számú ruszinarkói (fia) században Lavocne-ében Rozsnyai Sándor (Sajószentpáteri lakos) százados beosztásában teljesítettek szolgálatot, sürgősen közölték címüket. Nevezett mostanában jött haza azaz fogságból és ellene az eljárást már folyamatba tettük. Daru Simon, Weisz Aladár. Cím: Daru Bpeat, VI., Jókai utca 16. Érdemes ma ma hallgatni! Budapest I-en, 19.00 órakor Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya műsorát. Verssel, dallal és szerszámmal Szerkeszti: Kertesz László.