Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-23 / 270. szám

6 Szovjet lap érdekes cikke az „Édes ! A Novi Mir cmű szovjet lap egyik legutóbbi számában érdekes cikket közöl a nálunk nemrég bemutatott ,Édes fiaim“ című amerikait darabról és annak sorsáról. A Novi Mir meg­írja, hogy az USA­ hadügyminisz­tériuma nemcsak a főváros előkelő színpadairól tanácsolta el ezt a le­leplező darabot, hanem most már be­tiltotta a kisebb, sőt a vidéki szín­házakban is a darab előadásait. ,,Az Egyesült Államokban — írja a Novi Mir — sok könyv jelent már meg arról, hogy a gazdagok bűneit eltus­solják. Persze, már ez is fáj az ame­­rikai reakciónak, de a leg­fájdalma­sabb csapást azzal mérte a drámaíró a harmadi­k világháború gyújtoga­­tóira, hogy feltárta: azt amerikai üzletembert az új háborús kalandhoz üzleti érdekek fűzik.“ A Novi Mir ezután megállapítja, hogy a szerző burzsoá-­­zoerális kor­látai is világosan megnyilvánulnak művében amely az amerikai társa­dalmi valóság leglényegesebb ellent­mondásait egy családi generácón, az apák és a fiuk harcán keresztül akarja megoldani. Mind a bűnös ,megbánó és megfizető­ gyárost, mind pedig fiát és annak menyas­­­szonyát túlságosan idealizálja a szerző. A kommunisták egyáltalán nem fogadnak el mindent Miller da­rabjából, de az amerikai h­adügymi­nisztérium mégis „kommunista pro­pagandának" nyilváníto­ta a darabot A New Leader ezeket írta: „Az Édes fiaim bemutatása a külföld orsz­á­gaiban azokat az erőket támogatja, melyek gyűlölik az Egyesült Álla­mokat és a Marshall-tervet imperia­lista összeesküvésnek tartják.“ „A reakció tehát — fejezi be cikkét a Novi Mir — már oly messzire ment az Egyesült Államokban, hogy betilt minden állítólagos „kommunista propagandát“, amely a hadiszállítók féktelen spekulációját és piszkos üzér­kedéseit leleplezi.“ Az Új Ember Jókönyv Szolgálata“ megnyugtat: „mindenkiből lehet még keresett médium“ „a farsangnak is megjön meg a böjtje“ „Jókönyv szolgálatnak" nevezi az Ú­j Ember azt a népbolondító zür-Za­­varkel­y,­t amelyet „irodalmi rovatá­ban“ végez, ötven könyvből álló lis­tát ajánl kicsinyeknek és nagyoknál, karácsonyi szellemi szükségleteik ki­elégítésére. A jegyzékben legnagyobb meglepetésünkre találkozunk József Attila, Konstantin hegyin, Dickens és Roosevelt nevével is. Nem kell sok fejtörés ahhoz, hogy rájöjjünk, miért ? Az ő nevük az ,,alibi”, velük próbálja az Új Ember „objektivitá­­sát“ és demokratizmusát igazolni. A bőséges lista egyébként a legreak­ció­­­ibb szépirodalom, a legutolsó pony­va és a leghazugabb „tudományos irodalom" dicsőítéséből áll. Már hogyne tartaná „kortörténeti dokumentumnak” a kle­ri­kális he­rlap Mathieu Malé „Forradalomból a csá­szárság felé” című könyvét, amikor már a címe is milyen „biz­ató”, hát még a tartalma. A francia forradal­márokat kereset­en egyszerűséggel gyilkosoknak és rablóknak nevezik benne, az arisztokratákat szerencsét­len­, ártatlan áldozatoknak, a törté­­nelme pedig Intimitások, szalonplety­­kák és intrikák szövevényének. Az efféle alkóv-história után való­ságos felüdülést jelent az olvasónak a kitűnő Tower Vilmos atya, aki csekély 210 oldalon (elvégre papír­hiány van), szerény 25 forintért bár­kit bevezet a spiradizmus rejtelmeibe. Megtudjuk könyvéből, hogy ,az ör­dög képesíteni tudja megszállottját, hogy idegen nyelven beszéljenA nyugtalankodókát egyébként Tower úr megvigasztalja. „A médium­­al­kalmatosság ritka, de lehet fejlesz­teni, sőt olyannyira, hogy Szorgalmas médiumnak nincs is szüksége hi­vatásos „igézőre“, egyes emberek könnyen tudják magukat is igézni.” „Az első önigézések mindenkinél ne­hezek”, de ne csüggedjünk, mert ha elalva* előtt gondolatainkat álom­képzet­ekre beállítjuk, akkor polipás önigéző lehet belőlünk és — „ilye­nekből lesz a jó, a keresett médium az impresszáriói részére**. A nagyhírű Piegi Klementina odáig fejlesztette ön­­igéző képességét hogy ,,ha a társal­gás tnt­tja, rögtön elaludt’’. Beszá­mol Tower úr Home Dan­el híres mé­dium látogatásáról LX. Pius pápánál, aki fesztíle­tel ajándékozta meg a je­les médiumot e szavak kíséretében: „Ez a mi bűvészeszközünk! “ Vakmerő szemérmetlenséggel kí­nálhatja az Uj E­mber a reakció tör­ténetírójának, Eckhardt Ferencnek műveit, köztük az ,1848, a szabad­­ság éve“ című kiadványt, amely a centenáris esztendő kultúrbotránya volt. Persze a szabadságharcot el­áruló Hám János püspök utódainak és követőinek nyilván kedves ez az Eckhard -féle történet­­könyv, amely derék „öregúrnak“ becézi a gyilkos Wind­schgretzet, elégtételt ad az áruló Bámnak, de megfeledkezik — Pet­őfiról. Szerepel — már hogyne szerepelne __ a „Jókönyv szolgál !” jegyzéké­ben a bárgyú rímek reakciós mes­tere, Kunszery Gyula is. A kleriká­­lis fűzfapoéta „Fanyar mosoly“ című kötete csakúgy prüszköl és köpköd a demokrácia ellen. „Elmúlik min­­den egyszer és így nem t­rt örökké semmi sem” — dúdolja a népszerű sláger után szabadon Kunszery, majd egy másik versében meg­fenyege­­tőzve hozzáteszi, hogy jobb lesz, ha most hallgatunk rá, mert „a far­sangnak megjö a böjtje ám!“ Valóban Kunszery úr Eckhardt úr és többi urak! A farsangnak megjö a böjtje! Népbundák — — 850 Ft-tól Gyermekbundák — 260 Ft-tól Sapkák, muffok stb. Előnyös fizetési feltételek a dolgozóknak: IV Deák Ferenc­ utca 11—II. Telefon: 180—093 és 182—188 és VII. Király utca 31. Csang-Kai-Sek levelét megírta... Csang-Kaj-Sek: Segítséget k­érek Trumantól, de a választ hova kér­jem? Szárnysegéd: Talán kérdezzük meg a néphadsereg főhadiszállását, hogy mennyit tetszenek előre jönni! OC­ULTÚRHÍRADÓ FRANCIANYELVŰ MAGYAR NOVELLA­­GYŰJTEMÉNY kerül kiadásra. A kötet ma­­gában foglalja majd Mikszáth­ól napjainkig a modern magyar novellairodalom legkiválóbb termékeit. A minisztertanács felhatalmazta a közoktatásügyi minisztériumot, hogy húsz­­ezer forintot juttasson erre a célra KULTURVEZETŐK ÖTHETES TANFOLYA­MÁT rendezte a Szabadművelődési Tanács, negyven vidéki hallgató részvételével. A mű­velődési továbbképzés mellett politikai és társadalmi oktatásban is részesültek. A *,800 ÉVES MOSZKVA• és­­Tolsztoj•• fényképkiállítást vasárnap nyitották meg az újpesti Magyar-Szovjet Barátsági Hét kere­tében, a helybeli fiúgimnázium dísztermé­­ben. A megnyitón Zsombor János, az Új Világ szerkesztője ismertette az anyagot. „A DERŰLÁTÁS HATALMA** című elbe­szélését olvasta fel Illés Béla vasárnap este a moszkvai rádió magyar adásában. CENTENÁRIUMI ÜNNEPI HANGVERSE­NYEKET rendez a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola Az ünnepi héten, december 4-től 13-ig öt nagyszabású hangverseny lesz a Zeneművészeti Főiskolán, minden alkalom­mal fél 6 órai kezdettel. DÉLUTÁNI BÉRLETSZÜNETES ELŐAD­Á­­SOK lesznek a Nemzeti Színházbanm ,*A fös­vény'* november 25-án, az „Erdő*' pedig december 5.én kerül színre A Magyar Szín­házban Illyés Gyula vígjátéka, a Lélek­búvár*' az esti előadásokon kívül minden vasárnap is szerepel a mű­soron. A MUNKÁSGYERMEKEK ZENEI OKTA­TÁSÁNAK elősegítésére a közoktatásügyi minisztérium művészeti főosztálya felel, és háromnegyedes hegedűket vásárolt az állami zenekonzervatóriumok részére, a rászoruló növendékeknek, való kikölcsönzés végett. KEDD, 1948 NOVEMBER 23 SZABAD NÉP Balázs Béla:H­IDAK (A szegedi hidavatásral Hát tekintsétek ezt a földgolyót. Mint drótozott rossz fazekat Sínek acélhálója és hidak Vaspántjai markolják össze, hogy Szerte ne hulljon Mert málló rög. Homokját szórja szét. Vak gyökerek sötétben tekeregve Egymást fojtják s te is földi növény, Te is földműves ember, nézz körül: Szomszédig lá­tsz-e? Süppedt parasztmagányod ólmos álma A túlpartig se szól át. Csak magad vagy. Te föld gazdája, termés teremtője, Ha búzádat behordod s hídhoz érsz. Emeld meg süveged. Ha hidra léptél — gondolaton Aljasz, Ez nem termett. Ez terves alkotás Szervezett munka, célos szerkezet, és gyökérletből szabadító eszme. Munkások műve­ ívelő karja acél öleléssel Túlsó partokhoz kapcsolja magányod. Népek abroncsa, összetartó. Jelképnek értsd meg tanyai magyar. Mert nagy mű készül. Mert nagy mű készül. És hidakat épít, Téged épít fel magasabbra, többre. Jelt értő szívvel ívelj át az ívvel. Túlsó partokról felszabadult népek Nyújtják kezüket. Földi gyökér most lépted ne hurkolja. Sokféle híd kell még az embereknek Egymáshoz jutni. Lásd már kalapálják A munkások legnagyobb alkotását. Neve: emberiség! Fiatalok Aida-előadása Solti vezényletével Solti György, a müncheni opera­ház főzeneigazgatója a „Varázsfu­­volá”-val való bemutatkozása után most az újonnan betanított Aida ve­zénylését vállalta. A Verdi-dalmű vasárnap esti előadásában még­­inkább megmutatkozott dicséretes alapossága, s az a szinte odaadó gondoskodás, ahogyan együ­t­esét — főként az énekeseket — irányította, istápolta. Jelentős mestenségben eré­nyei mellett azonban ezúttal már sokkal szerencsésebben jutottak szóhoz a dalmű drámai tartalmáról megérzett egyéni mondanivalói is. A szereplők — az Amonaszot éneklő kiváló Jámbor László és az Aidaként ez alkalommal is jól helyt­álló Lilczkó Mária kivételével — egytől-egyig első ízben énekei­i­k szó­lamukat Simánál­ József Eada­mes szerepében ismét meggyőzött tenor­hangjának nem mindennapi szépsé­géről és énektudásának gyarapodá­sáról: kár, hogy előadásmódját va­lami szenvtelen tartózkodás jellemzi, nem pedig az alakításban való fel­oldódás. Zeneileg sem volt mindenütt pontos. Birkás Lilian már többízben bebizonyította sokoldalú használható­ságát, azonban sem lírai fényű hang­ja, s®m kifejező eszközei nem a­lkal­masak Amnezis hősi lendületet kí­vánó szerepének betöltésére. Ben­­cze Miklós Ra­mis főpap alakjá­ban biztatót mutatott, bár kiadós basszushangjából hiányzik még azi az igazi tömörség. Várhelyi Endre muzs­kális, széphangú királya nyere­sége az előadásnak. Sándor Judit (Főpapnő) főként stílus­osságával tűnt ki. Az énekkar, s a zenekar egy­aránt eredményesen szerepelt. , CS. J.) Dáné zongoraestje Az előadóművészek feladata a remekművek­­ben megfogalmazott valóság megértetése Így a zeneművészet „rejtjele**, a kóta sem holt anyag, hanem keletkezése korának valósá­gát fejezi ki. Jeanne Marie Darré szombati zongoraestjének műsora, különösen annak első fele, olyan nagyszerű alkotásokból állt, mint Bach Portitá­ja, Chopin hanoi­ szoná­tája és Chopin hat keringője. Nos, Darré tolmácsolása hazug: nem a kólaképben rejlő valóság kifejezése, hanem mindössze koreo­gráfiája az ujjak öncélú játékának. Ez a könnyed pergés percekre esetleg elkápráz­tathatja a hallgatót, de maradandó élményt nem képes nyújtani. Percekre — írtuk — mert mihelyt más technikai feladat kerül Darré elé — mint például a Chopin-szonáta sok helyén — zavaros és erőtlen csapkodást kapunk, ami éppen azért hat különösen bán­tónak, mert a francia művésznő hallgatóság­­át a technikai brillírozásra állítja be, de végül is ennek az igénynek sem tud meg­­felelni. (s. t.) „Képzőművészek a bányáról, az üzemekről, r , t r r r , r »17/ az u]]aepitesről Kiállításainkon mind gyakrabban találkozunk olyan alkotásokkal, ahol a mű tárgya: a munka ábrázolása. A Képzőművészek Szabad Szervezete kiállítóhelyiségeiben (Andrássy,út 69) most azok a művészeink szerepelnek, akik a kultuszminisztérium anyagi segítségével rövidebb-hosszabb ideig a bányákban és az üzemekben tar­­­tózkodtak, kiszakították magukat műtermük zárt köréből, hogy az új feladatok egész sorát igyekezzenek megoldani. A realizmus gyakorlati kérdéseinek tisztázása szempontjából ez a kiállí­tás rendkívül tanulságos, megmutatja a pozitív eredményeket és a hibákat egyaránt. Komoly eredmény, hogy jó­­néhány, eddig csak a polgári környe­zetet festő művészünk most a mun­kás­élet ábrázolását tűzte ki felada­­tául, s eredménynek könyvelhetjük el azt is, hogy néhány nemrég még ab­sztrakt művészünk igyekszik közel­kerülni az élet valóságához. (Marosán Gyula, Hincz Gyu­la, Kontraszty László.) A való életet, sőt a pro­­letár-életet ábrázoló művészeink ki­bontakozását is jó lépéssel segítette elő ez a kiállítás. (Diener Dénes Ru­­dolf, Szobotka Imre, Kádár György, Berda Ernő, Erdélyi Mihály, Lóránt Erzsébet, Kasznár Aranka Román György, Márton Piroska, Gráber Mar­git, Kazinczy János, Fáber Gabriella, Beck Judit, Iván Szilárd.) De hozzátehetjük mindjárt, hogy néhányan a naturalizmussal tévesztet­ték össze a megoldandó feladatokat. Zádor Istvánt s többeket ugyanez a veszély fenyeget. (Weil Erzsébet, Var­sányi Pál, Ruzicskay György, Szabó Vladimír­) A képek egy része a tárgyválasztás újszerűségén kívül nélkülözik a tartalom merőben új hangját, s ez azt eredményezi, hogy csak a­­téma változott, de a művész adós maradt az új tartalommal. (Gábor Jenő, Czene Béla.) Innen van az, hogy sok festmény sötétbe ágya­­zott színeivel pesszimista hangú. (Toroczkai Oszwald, Kling György). Kevés, de jó szobor szerepel a kiállításon. Szabó Iván, Mikus Sán­­dor, Somogyi József figurái mellett, Siköllösi Endre, Farkas Aladár és a tehetséges Makk József plakettjeit kell megemlíteni. A kiállítás kataló­gusának előszavát Dési-Huber Ist­vánná, a Képzőművészek Szabad Szervezetnek főtitkára írta. F. A. E. Hincz Gyula: Csákányozó Toroczkai Oszvald: Pihenő bányász Ismeri­ meg a 30 éves magyar imnista mozgalmat! A magyar szabadságért A Magyar Kommunista Párt vértanúi A magyar munkásmozgalomért ás szabadságért mártírhalált halt elvtár­saink hősies életét tárja elénk ez a könyv, Rákosi Mátyás előszavával Ára: 90 forint Vas Zoltán: Tizenhat év fegyházban A magyar kommunisták a Horthy­ fasiszták börtöneiben is harcoltak az sí­­nyomok ellen. Ezt a küzdelmet írja le Vas Zoltán elvtárs börtönnaplójában Ára, fűzve 16.—­ kötve 26.— forint Réti László: Negyedszázados harc a reakció ellen A magyar kommunista mozgalom történetének rövid, világos összefoglalása. Ára 1. forint Kállai Gyula: II magyar függetlenségi mozgalom (1936-1945) A német elnyomók elleni harcot, a legjobbjai, a magyar kommunis­ták vezették. A magyar ellenállás története egyúttal pártunk történetének fontos szakasza. Ára: fűzve 20,—­ kötve 30— forint Is felszabadulásig! az egyesülésig A Magyar Kommunista Párt harca a magyar demokráciáért. Az albumban felsorakoztatott adatok, idézetek, képek beszédes bizonyítékai an­nak az eredményes harcnak, melyet az MKP a felszabadulás után a reakció ________________________________ellen folytatott.________ Ára 18— forint A magyar kommunisták vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak könyvei az egész magyar nép számára útmutatásul szolgálnak Rákosi Mátyás: A magyar jövőért Ára: fűzve 15—, kötve 21.— forint Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért Ára fűzve 15,—, kötve 21 — forint Rákosi Mátyás: A fordulat éve Ára­ fűzve 15,—, kötve 21.— forint SZIKRA könyvkiadó

Next