Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-23 / 270. szám
6 Szovjet lap érdekes cikke az „Édes ! A Novi Mir cmű szovjet lap egyik legutóbbi számában érdekes cikket közöl a nálunk nemrég bemutatott ,Édes fiaim“ című amerikait darabról és annak sorsáról. A Novi Mir megírja, hogy az USA hadügyminisztériuma nemcsak a főváros előkelő színpadairól tanácsolta el ezt a leleplező darabot, hanem most már betiltotta a kisebb, sőt a vidéki színházakban is a darab előadásait. ,,Az Egyesült Államokban — írja a Novi Mir — sok könyv jelent már meg arról, hogy a gazdagok bűneit eltussolják. Persze, már ez is fáj az amerikai reakciónak, de a legfájdalmasabb csapást azzal mérte a drámaíró a harmadik világháború gyújtogatóira, hogy feltárta: azt amerikai üzletembert az új háborús kalandhoz üzleti érdekek fűzik.“ A Novi Mir ezután megállapítja, hogy a szerző burzsoá-zoerális korlátai is világosan megnyilvánulnak művében amely az amerikai társadalmi valóság leglényegesebb ellentmondásait egy családi generácón, az apák és a fiuk harcán keresztül akarja megoldani. Mind a bűnös ,megbánó és megfizető gyárost, mind pedig fiát és annak menyasszonyát túlságosan idealizálja a szerző. A kommunisták egyáltalán nem fogadnak el mindent Miller darabjából, de az amerikai hadügyminisztérium mégis „kommunista propagandának" nyilvánítota a darabot A New Leader ezeket írta: „Az Édes fiaim bemutatása a külföld országaiban azokat az erőket támogatja, melyek gyűlölik az Egyesült Államokat és a Marshall-tervet imperialista összeesküvésnek tartják.“ „A reakció tehát — fejezi be cikkét a Novi Mir — már oly messzire ment az Egyesült Államokban, hogy betilt minden állítólagos „kommunista propagandát“, amely a hadiszállítók féktelen spekulációját és piszkos üzérkedéseit leleplezi.“ Az Új Ember Jókönyv Szolgálata“ megnyugtat: „mindenkiből lehet még keresett médium“ „a farsangnak is megjön meg a böjtje“ „Jókönyv szolgálatnak" nevezi az Új Ember azt a népbolondító zür-Zavarkely,t amelyet „irodalmi rovatában“ végez, ötven könyvből álló listát ajánl kicsinyeknek és nagyoknál, karácsonyi szellemi szükségleteik kielégítésére. A jegyzékben legnagyobb meglepetésünkre találkozunk József Attila, Konstantin hegyin, Dickens és Roosevelt nevével is. Nem kell sok fejtörés ahhoz, hogy rájöjjünk, miért ? Az ő nevük az ,,alibi”, velük próbálja az Új Ember „objektivitását“ és demokratizmusát igazolni. A bőséges lista egyébként a legreakcióibb szépirodalom, a legutolsó ponyva és a leghazugabb „tudományos irodalom" dicsőítéséből áll. Már hogyne tartaná „kortörténeti dokumentumnak” a klerikális herlap Mathieu Malé „Forradalomból a császárság felé” című könyvét, amikor már a címe is milyen „bizató”, hát még a tartalma. A francia forradalmárokat kereseten egyszerűséggel gyilkosoknak és rablóknak nevezik benne, az arisztokratákat szerencsétlen, ártatlan áldozatoknak, a történelme pedig Intimitások, szalonpletykák és intrikák szövevényének. Az efféle alkóv-história után valóságos felüdülést jelent az olvasónak a kitűnő Tower Vilmos atya, aki csekély 210 oldalon (elvégre papírhiány van), szerény 25 forintért bárkit bevezet a spiradizmus rejtelmeibe. Megtudjuk könyvéből, hogy ,az ördög képesíteni tudja megszállottját, hogy idegen nyelven beszéljenA nyugtalankodókát egyébként Tower úr megvigasztalja. „A médiumalkalmatosság ritka, de lehet fejleszteni, sőt olyannyira, hogy Szorgalmas médiumnak nincs is szüksége hivatásos „igézőre“, egyes emberek könnyen tudják magukat is igézni.” „Az első önigézések mindenkinél nehezek”, de ne csüggedjünk, mert ha elalva* előtt gondolatainkat álomképzetekre beállítjuk, akkor polipás önigéző lehet belőlünk és — „ilyenekből lesz a jó, a keresett médium az impresszáriói részére**. A nagyhírű Piegi Klementina odáig fejlesztette önigéző képességét hogy ,,ha a társalgás tnttja, rögtön elaludt’’. Beszámol Tower úr Home Danel híres médium látogatásáról LX. Pius pápánál, aki fesztíletel ajándékozta meg a jeles médiumot e szavak kíséretében: „Ez a mi bűvészeszközünk! “ Vakmerő szemérmetlenséggel kínálhatja az Uj Ember a reakció történetírójának, Eckhardt Ferencnek műveit, köztük az ,1848, a szabadság éve“ című kiadványt, amely a centenáris esztendő kultúrbotránya volt. Persze a szabadságharcot eláruló Hám János püspök utódainak és követőinek nyilván kedves ez az Eckhard -féle történetkönyv, amely derék „öregúrnak“ becézi a gyilkos Windschgretzet, elégtételt ad az áruló Bámnak, de megfeledkezik — Petőfiról. Szerepel — már hogyne szerepelne __ a „Jókönyv szolgál !” jegyzékében a bárgyú rímek reakciós mestere, Kunszery Gyula is. A klerikális fűzfapoéta „Fanyar mosoly“ című kötete csakúgy prüszköl és köpköd a demokrácia ellen. „Elmúlik minden egyszer és így nem trt örökké semmi sem” — dúdolja a népszerű sláger után szabadon Kunszery, majd egy másik versében megfenyegetőzve hozzáteszi, hogy jobb lesz, ha most hallgatunk rá, mert „a farsangnak megjö a böjtje ám!“ Valóban Kunszery úr Eckhardt úr és többi urak! A farsangnak megjö a böjtje! Népbundák — — 850 Ft-tól Gyermekbundák — 260 Ft-tól Sapkák, muffok stb. Előnyös fizetési feltételek a dolgozóknak: IV Deák Ferenc utca 11—II. Telefon: 180—093 és 182—188 és VII. Király utca 31. Csang-Kai-Sek levelét megírta... Csang-Kaj-Sek: Segítséget kérek Trumantól, de a választ hova kérjem? Szárnysegéd: Talán kérdezzük meg a néphadsereg főhadiszállását, hogy mennyit tetszenek előre jönni! OCULTÚRHÍRADÓ FRANCIANYELVŰ MAGYAR NOVELLAGYŰJTEMÉNY kerül kiadásra. A kötet magában foglalja majd Mikszáthól napjainkig a modern magyar novellairodalom legkiválóbb termékeit. A minisztertanács felhatalmazta a közoktatásügyi minisztériumot, hogy húszezer forintot juttasson erre a célra KULTURVEZETŐK ÖTHETES TANFOLYAMÁT rendezte a Szabadművelődési Tanács, negyven vidéki hallgató részvételével. A művelődési továbbképzés mellett politikai és társadalmi oktatásban is részesültek. A *,800 ÉVES MOSZKVA• ésTolsztoj•• fényképkiállítást vasárnap nyitották meg az újpesti Magyar-Szovjet Barátsági Hét keretében, a helybeli fiúgimnázium dísztermében. A megnyitón Zsombor János, az Új Világ szerkesztője ismertette az anyagot. „A DERŰLÁTÁS HATALMA** című elbeszélését olvasta fel Illés Béla vasárnap este a moszkvai rádió magyar adásában. CENTENÁRIUMI ÜNNEPI HANGVERSENYEKET rendez a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola Az ünnepi héten, december 4-től 13-ig öt nagyszabású hangverseny lesz a Zeneművészeti Főiskolán, minden alkalommal fél 6 órai kezdettel. DÉLUTÁNI BÉRLETSZÜNETES ELŐADÁSOK lesznek a Nemzeti Színházbanm ,*A fösvény'* november 25-án, az „Erdő*' pedig december 5.én kerül színre A Magyar Színházban Illyés Gyula vígjátéka, a Lélekbúvár*' az esti előadásokon kívül minden vasárnap is szerepel a műsoron. A MUNKÁSGYERMEKEK ZENEI OKTATÁSÁNAK elősegítésére a közoktatásügyi minisztérium művészeti főosztálya felel, és háromnegyedes hegedűket vásárolt az állami zenekonzervatóriumok részére, a rászoruló növendékeknek, való kikölcsönzés végett. KEDD, 1948 NOVEMBER 23 SZABAD NÉP Balázs Béla:HIDAK (A szegedi hidavatásral Hát tekintsétek ezt a földgolyót. Mint drótozott rossz fazekat Sínek acélhálója és hidak Vaspántjai markolják össze, hogy Szerte ne hulljon Mert málló rög. Homokját szórja szét. Vak gyökerek sötétben tekeregve Egymást fojtják s te is földi növény, Te is földműves ember, nézz körül: Szomszédig látsz-e? Süppedt parasztmagányod ólmos álma A túlpartig se szól át. Csak magad vagy. Te föld gazdája, termés teremtője, Ha búzádat behordod s hídhoz érsz. Emeld meg süveged. Ha hidra léptél — gondolaton Aljasz, Ez nem termett. Ez terves alkotás Szervezett munka, célos szerkezet, és gyökérletből szabadító eszme. Munkások műve ívelő karja acél öleléssel Túlsó partokhoz kapcsolja magányod. Népek abroncsa, összetartó. Jelképnek értsd meg tanyai magyar. Mert nagy mű készül. Mert nagy mű készül. És hidakat épít, Téged épít fel magasabbra, többre. Jelt értő szívvel ívelj át az ívvel. Túlsó partokról felszabadult népek Nyújtják kezüket. Földi gyökér most lépted ne hurkolja. Sokféle híd kell még az embereknek Egymáshoz jutni. Lásd már kalapálják A munkások legnagyobb alkotását. Neve: emberiség! Fiatalok Aida-előadása Solti vezényletével Solti György, a müncheni operaház főzeneigazgatója a „Varázsfuvolá”-val való bemutatkozása után most az újonnan betanított Aida vezénylését vállalta. A Verdi-dalmű vasárnap esti előadásában méginkább megmutatkozott dicséretes alapossága, s az a szinte odaadó gondoskodás, ahogyan együtesét — főként az énekeseket — irányította, istápolta. Jelentős mestenségben erényei mellett azonban ezúttal már sokkal szerencsésebben jutottak szóhoz a dalmű drámai tartalmáról megérzett egyéni mondanivalói is. A szereplők — az Amonaszot éneklő kiváló Jámbor László és az Aidaként ez alkalommal is jól helytálló Lilczkó Mária kivételével — egytől-egyig első ízben énekeiik szólamukat Simánál József Eadames szerepében ismét meggyőzött tenorhangjának nem mindennapi szépségéről és énektudásának gyarapodásáról: kár, hogy előadásmódját valami szenvtelen tartózkodás jellemzi, nem pedig az alakításban való feloldódás. Zeneileg sem volt mindenütt pontos. Birkás Lilian már többízben bebizonyította sokoldalú használhatóságát, azonban sem lírai fényű hangja, s®m kifejező eszközei nem alkalmasak Amnezis hősi lendületet kívánó szerepének betöltésére. Bencze Miklós Ramis főpap alakjában biztatót mutatott, bár kiadós basszushangjából hiányzik még azi az igazi tömörség. Várhelyi Endre muzskális, széphangú királya nyeresége az előadásnak. Sándor Judit (Főpapnő) főként stílusosságával tűnt ki. Az énekkar, s a zenekar egyaránt eredményesen szerepelt. , CS. J.) Dáné zongoraestje Az előadóművészek feladata a remekművekben megfogalmazott valóság megértetése Így a zeneművészet „rejtjele**, a kóta sem holt anyag, hanem keletkezése korának valóságát fejezi ki. Jeanne Marie Darré szombati zongoraestjének műsora, különösen annak első fele, olyan nagyszerű alkotásokból állt, mint Bach Portitája, Chopin hanoi szonátája és Chopin hat keringője. Nos, Darré tolmácsolása hazug: nem a kólaképben rejlő valóság kifejezése, hanem mindössze koreográfiája az ujjak öncélú játékának. Ez a könnyed pergés percekre esetleg elkápráztathatja a hallgatót, de maradandó élményt nem képes nyújtani. Percekre — írtuk — mert mihelyt más technikai feladat kerül Darré elé — mint például a Chopin-szonáta sok helyén — zavaros és erőtlen csapkodást kapunk, ami éppen azért hat különösen bántónak, mert a francia művésznő hallgatóságát a technikai brillírozásra állítja be, de végül is ennek az igénynek sem tud megfelelni. (s. t.) „Képzőművészek a bányáról, az üzemekről, r , t r r r , r »17/ az u]]aepitesről Kiállításainkon mind gyakrabban találkozunk olyan alkotásokkal, ahol a mű tárgya: a munka ábrázolása. A Képzőművészek Szabad Szervezete kiállítóhelyiségeiben (Andrássy,út 69) most azok a művészeink szerepelnek, akik a kultuszminisztérium anyagi segítségével rövidebb-hosszabb ideig a bányákban és az üzemekben tartózkodtak, kiszakították magukat műtermük zárt köréből, hogy az új feladatok egész sorát igyekezzenek megoldani. A realizmus gyakorlati kérdéseinek tisztázása szempontjából ez a kiállítás rendkívül tanulságos, megmutatja a pozitív eredményeket és a hibákat egyaránt. Komoly eredmény, hogy jónéhány, eddig csak a polgári környezetet festő művészünk most a munkásélet ábrázolását tűzte ki feladatául, s eredménynek könyvelhetjük el azt is, hogy néhány nemrég még absztrakt művészünk igyekszik közelkerülni az élet valóságához. (Marosán Gyula, Hincz Gyula, Kontraszty László.) A való életet, sőt a proletár-életet ábrázoló művészeink kibontakozását is jó lépéssel segítette elő ez a kiállítás. (Diener Dénes Rudolf, Szobotka Imre, Kádár György, Berda Ernő, Erdélyi Mihály, Lóránt Erzsébet, Kasznár Aranka Román György, Márton Piroska, Gráber Margit, Kazinczy János, Fáber Gabriella, Beck Judit, Iván Szilárd.) De hozzátehetjük mindjárt, hogy néhányan a naturalizmussal tévesztették össze a megoldandó feladatokat. Zádor Istvánt s többeket ugyanez a veszély fenyeget. (Weil Erzsébet, Varsányi Pál, Ruzicskay György, Szabó Vladimír) A képek egy része a tárgyválasztás újszerűségén kívül nélkülözik a tartalom merőben új hangját, s ez azt eredményezi, hogy csak atéma változott, de a művész adós maradt az új tartalommal. (Gábor Jenő, Czene Béla.) Innen van az, hogy sok festmény sötétbe ágyazott színeivel pesszimista hangú. (Toroczkai Oszwald, Kling György). Kevés, de jó szobor szerepel a kiállításon. Szabó Iván, Mikus Sándor, Somogyi József figurái mellett, Siköllösi Endre, Farkas Aladár és a tehetséges Makk József plakettjeit kell megemlíteni. A kiállítás katalógusának előszavát Dési-Huber Istvánná, a Képzőművészek Szabad Szervezetnek főtitkára írta. F. A. E. Hincz Gyula: Csákányozó Toroczkai Oszvald: Pihenő bányász Ismeri meg a 30 éves magyar imnista mozgalmat! A magyar szabadságért A Magyar Kommunista Párt vértanúi A magyar munkásmozgalomért ás szabadságért mártírhalált halt elvtársaink hősies életét tárja elénk ez a könyv, Rákosi Mátyás előszavával Ára: 90 forint Vas Zoltán: Tizenhat év fegyházban A magyar kommunisták a Horthy fasiszták börtöneiben is harcoltak az sínyomok ellen. Ezt a küzdelmet írja le Vas Zoltán elvtárs börtönnaplójában Ára, fűzve 16.— kötve 26.— forint Réti László: Negyedszázados harc a reakció ellen A magyar kommunista mozgalom történetének rövid, világos összefoglalása. Ára 1. forint Kállai Gyula: II magyar függetlenségi mozgalom (1936-1945) A német elnyomók elleni harcot, a legjobbjai, a magyar kommunisták vezették. A magyar ellenállás története egyúttal pártunk történetének fontos szakasza. Ára: fűzve 20,— kötve 30— forint Is felszabadulásig! az egyesülésig A Magyar Kommunista Párt harca a magyar demokráciáért. Az albumban felsorakoztatott adatok, idézetek, képek beszédes bizonyítékai annak az eredményes harcnak, melyet az MKP a felszabadulás után a reakció ________________________________ellen folytatott.________ Ára 18— forint A magyar kommunisták vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak könyvei az egész magyar nép számára útmutatásul szolgálnak Rákosi Mátyás: A magyar jövőért Ára: fűzve 15—, kötve 21.— forint Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért Ára fűzve 15,—, kötve 21 — forint Rákosi Mátyás: A fordulat éve Ára fűzve 15,—, kötve 21.— forint SZIKRA könyvkiadó