Szabad Nép, 1950. december (8. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
2 sodik évében még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket. 29.623 millió forint bevételt és 29.516 millió forint kiadást irányoz elő az új költségvetés Olt elvtárs ezután rátért az 1951. évi költségvetés ismertetésére. Az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29.623 millió forint bevételt és 29.516 millió forint kiadást irányoz elő. Így az 1951. évi költségvetés nemcsak egyensúlyban van, hanem 107 millió forint felesleget mutat. Ismertette ezután Olt elvtárs azokat az alapvető szerkezeti változásokat, amelyek a most beterjesztett költségvetésben az elmúlt évivel szemben jelentkeznek. Az 1951. évi költségvetés magában foglalja a központi szervek költségvetése mellett az 1950. év folyamán megalakult megyei, járási, városi és községi tanácsok teljes pénzgazdálkodását, továbbá az állami egészségügyi és szociális ellátáson ,kívül a társadalombiztosítás teljes költségvetését is. A helyi tanácsok megalakulásával a tanácsok hatáskörébe kerültek át olyan szervek és intézmények, amelyek eddig az egyes minisztériumok költségvetésében szerepeltek. A helyi tanácsok a hatáskörükbe került nagyszámú intézmény és szerv valóságos gazdáivá válnak. A tanácsok megalakulása nemcsak a költségvetési kiadások decentralizálását teszi lehetővé, hanem jelentős változást hoz a helyi költségvetések bevételi fedezete tekintetében is. Az 1951-es évben a Szovjetunió tapasztalatai nyomán a tanácsok maguk gondoskodnak bevételeik biztosításáról s az általuk beszedett adókból a terv szerint részesednek . A költségvetési szabályozás rendszerének bevezetése azzal az eredménnyel kell, hogy járjon, hogy a tanácsok a bevételi tervek teljesítése érdekében minél jobban kifejlesszék a széles tömegekkel való közvetlen kapcsolatukat, hogy széles körben tudatosítsák az állam iránti elkötelezettségek teljesítésének alapvető fontosságát és jó felvilágosító, irányító munkával járuljanak hozzá a bevételi tervek maradéktalan teljesítéséhez. A társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezésről szólva elmondotta Olt elvtárs: az a körülmény, hogy dolgozó népünk szociális életszínvonalának fejlesztésére fordított kiadások teljes egészükben szerepelnek az 1951. évi állami költségvetésben, világos tájékoztatást nyújt arra, milyen nagy gondot fordít kormányunk dolgozó népünk egészségvédelmére, a pihenéshez, üdülésihez való jogának biztosítására. Az új költségvetés a kiadásokat az állami főfunkciók szerint csoportosítja. Az eddigi nyolc csoport helyett a költségvetés külön-külön mutatja ki az igazgatással, a népgazdaság fejlesztésével, a szociális, kulturális és a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos kiadásokat. — 1951. évi költségvetésünk összehasonlítása során arra törekedtünk — mondotta Olt elvtárs —, hogy az állami költségvetést, mint a népgazdasági terv legfontosabb pénzügyi tervét, a legszorosabban összehangoljuk a népgazdasági tervvel. A költségvetés előkészítését első ízben előzték meg az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számain alapuló költségvetési előtervek. 1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29 milliárd 516 millió forint, kereken 9,5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése, döntő részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Az 1950. évi költségvetés 7250 millió forintot irányzott elő beruházásokra. Az 1951. évi költségvetésben a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb: 11 milliárd 700 millió forint. Az emelkedés azonban a valóságban ennél lényegesen nagyobb, mert 1951 januártől kezdve a beruházási javak ára 1,3 milliárddal lesz alacsonyabb az 1950. évinél, annak következtében, hogy a bennük foglárt forgalmi adót egy százalékra leszállítjuk. Az 1950. évi árakon számítva, a 11,7 milliárdos előirányzat tehát 13 milliárdnak felel meg, ami azt jelenti, hogy 1951-ben csaknem 80 százalékkal többet fordítunk népgazdaságunk fejlődését, népünk szociál - és kulturális jólétét szolgáló beruházásokra, mint amennyit a folyó évre előirányoztunk és közel 45 százalékkal többet, mint amennyit 1950-ben ténylegesen ilyen célokra fordítottunk. — Népgazdaságunk szocialista szektorának megerősítése azonban hatalmas forgóeszközöket is igényel. Vállalataink növekvő forgalma és a nagy számban létesítendő új vállalatok szükségessé teszik, hogy 1951-re 1,7 milliárd forintot irányozzunk elő a vállalatok forgóeszköz szükségletének fedezésére. Hangsúlyozta Olt elvtárs, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani meglévő tartalékaink feltárására is. Arra kell vállalatainknak törkedniök, hogy a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsításával lehetővé tegyék a feleslegesen lekötött eszközöknek népgazdaságunkmás területén valló felhasználását. — A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között — mondotta — ki kell emelni az állami készletek gyűjtésére előirányzott 800 millió forintot, melynek helyes felhasználása nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy fejlődésünk zavartalanságát biztosítsa. Népgazdaságunk fejlesztésére fordított hatalmas beruházási összegeken kívül, a szociális,a szektorhoz tartozó vállalatoknak juttatott nagyöszszegű forgóalapokon kívül a készlettartalékra előirányzott 800 millió forinton kívül a gazdasági tárcáiknál, a Népgazdasági Tanácsnál és a helyi szerveknél három és felímiliárdot meghaladó összeget irányoztunk elő olyan célokra, melyek népgazdaságunk fejlesztését, ötéves tervünk megvalósítását szolgálják. Olt elvtárs ezzel kapcsolatban néhány számot ismertetettt: 263 új gyár és üzem létesül rövid néhány év alatt. A tudományos kutatás előmozdítására 29 millióval növelték a folyó évi előirányzatot a nehézipar kutatóintézeteinél és 85 millió forintot a nehézipar, 11 millió forintot pedig a könnyűipar tudományos kutatásaira fordítanak. Az ipari tanulók képzésére és életszínvonaluk emelésére hatalmas összegeket irányoz elő a költségvetés. Mintegy 100 millió forintot fordítunk ipari tanuló szakiskolák, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-ről 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számát pedig 4 ezerről 16 ezerre emeljük. Hatvankétmillió forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és az idei 6000 helyett 15.000 tanuló számára biztosítjuk jövőre az üdültetést. Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolására vonatkozó beruházásokról elmondotta Olt elvtárs, hogy többek között 80 millió forintot irányoztunk elő állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel 40 millió forintot fordítunk tenyészállatok vásárlására. A mezőgazdasági tudományos kutatás előmozdítására 34 millió, a mezőgazdasági szakoktatásra pedig 112,5 millió forintot hiányoztunk elő. — Népköztársaságunk kormányának dolgozó népünk felemelésére irányuló törekvése kifejezésre jut kulturális kiadásaink előirányzatában is — mondotta Olt elvtárs. Az 1950. évi 1154 millióval szemben 1511 millió forint a kulturális jellegű kiadások előirányzata. Költségvetésünk nagy összeget, 173 millió forintot biztosít diákszociális célokra, ösztöndíjakra, kollégiumokra, menzai ellátásra. A főiskolai ösztöndíjasok száma 4500-ról 16.800-ra emelkedik. Mintegy 9000, elsősorban munkás, és szegényparaszt származású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést. Főiskolai menzáinkon 7800 diák részesül ellátásban. — Szociális kiadásaink az 1950. évi 2784 millióról 3465 millió forintra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociális ellátás vonalán egyaránt jelentős. Az állami kórházaknál 58 millióval, a gyermekvédelmi intézményeknél 14 millió forinttal növekszik 1950-hez képest a beruházási összeg. Ezután védelmi kiadásaink alakulását ismertette Olt elvtárs. — 1951. évi költségvetésünk kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés építőmunkánk, államunk biztonságának védelme érdekében mindent megtesz. Ezért az 1951. évi költségvetésünkben — a békeszerződés adta kereteken belül —, a folyó évinél jelentékenyen nagyobb összeget biztosítottunk néphadseregünk és államvédelmi szervezetünk számára A növekvő imperialista agresszió szükségessé teszi, hogy ezzel is bizonyítsuk: el vagyunk szánva, ha kell, fegyverrel is megvédeni békés építőmunkánkat. Beszélt ezután Olt elvtárs az állami apparátus létszámalakulásáról is. — Bár az a tény, hogy több mint ezer olyan község, melyben eddig semmiféle közigazgatás nem volt, most a helyi tanácsok megalakulásával helyi apparátust is kapott, jelent némi létszámemelkedést —, általában leszögezhetjük, hogy a létszámemelkedés döntő része a pedagógusok, az orvosok, az ápolószemélyzet, az ipari tanulóotthonok és tanműhelyek személyzete, tehát kulturális és szociális intézményeink emelkedő igényeivel kapcsolatban jelentkezik. Az 1951. évben fokozott gondot kell fordítanunk arra, hogy meggátoljunk minden olyan törekvést, mely igazgatási szerveink létszámának emelésére irányul. Összes bevételeink háromnegyed részét már a szocialista szektor szolgáltatja Akért ezután Olt elvtárs az 1951. évi költségvetés bevételi részének ismertetésére. — Az 1951. évi költségvetés bevételeit 29 milliárd 623 millió forintban irányoztuk elő. A bevételi előirányzat 107 millió forinttal haladja meg a kiadási előirányzatot és így költségvetésünk az 1951. évben is felesleggel zárul. — Bevételeink közül — mondotta Olt elvtárs — legjelentősebb a forgalmiadó-bevétel, azon belül pedig a termelői forgalmiadóból származó bevétel, amelynek előirányzata megközelíti a 13 milliárd forintot az előző évi 7,8 milliárd forinttal szemben. Ezt a jelentős, 66 százalékos emelkedést két körülmény teszi lehetővé. Mindenekelőtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű növekedése, másrészt kifejezésre jurt az is, hogy nemcsak sokkal többet, hanem olcsóbban is kell termelnünk. A termelés növekedése a termelékenység emelésével kell, hogy járjon, és ez is az önköltség csökkentése irányában hat, de számolunk azzal is, hogy ötéves tervünk második évének teljesítése és túlteljesítése érdekében munkásosztályunk szocialista öntudatának növekedése következtében hatalmasan előrelendül a munkaverseny- és a Sztahanov-mozgalom. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny az önköltség csökkentésével, az anyaggal, energiával való messzemenő takarékosságra is irányuljon. Mindez előfeltétele annak, hogy az 1951. évre előirányzott önköltségcsökkentési tervünket teljesítsük és a szocialista akkumuláció főcsatornáján, a forgalmiadó-bevételen keresztül kiadásaink fedezésére a szükséges összegeket biztosítsuk. Az önköltségcsökkentés várható eredménye nagyobb részének forgalmiadóvá való átalakításával magyarázható, hogy a vállalati nyereségek 4 milliárdos előirányzatánál az elmúlt évvel szemben csak 860 millió növekedés jelentkezik. Vállalataink által biztosítandó többletnyereségek ennél mintegy 2,6 miliárddal nagyobbak lesznek, de ezt a többletet forgalmiadó- címen fogjuk bevételezni. A termelés és forgalom jelentős emelkedése tükröződik illetményadóbevételeink 1.3 milliárdos és vállalati adóelőirányzatunk 1.2 milliárdos többletelőirányzatában is. Hangsúlyozta Olt elvtárs: költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irányba való szerkezeti átalakulását jelzi, hogy összes bevételeinknek már mintegy háromnegyed részét a szocialista szektor szolgáltatja. Elmondotta ezután Olt elvtárs, hogy a lakosság által fizetett adóknál csak kisebb mértékű emelkedés jelentkezik. Ebben az évben az adóbehajtás területén mutatkozott még lazaság. A jövő esztendőben a tanácsoknak fokozottan kell gondoskodniuk arról, hogy a széles tömegek megismerjék az állam iránti kötelezettségek teljesítésének fontosságát , mint tervünk végrehajtásának el nem hanyagolható feltételét. Bevételeink között 750 millió forint előirányzattal szerepel a Békekölcsön 1951. évben befolyó hányada. Az a lelkesedés, amellyel dolgozó népünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túljegyezte és a jegyzés befejeztével 1.061 millió forintot bocsátott szocialista építésünk, békénk védelmére kormányunk rendelkezésére, ismét megmutatta népünk határtalan ragaszkodását Pártunk, Rákosi elvtárs és a kormány iránt, szilárd elhatározását, és áldozatkészségét ötéves tervünk megvalósítására. Fokozott takarékosságot állami és gazdasági életünk minden területén! Az 1951. évi költségvetés ismertetése után, Olt elvtárs párhuzamot vont a béketábor országainak felesleggel, az imperialista országoknak pedig súlyos deficittel záruló költségvetései között. Majd így folytatta beszédét: — Az 1951-es költségvetésből hatalmas munkaprogram bontakozik ki, melynek végrehajtása előfeltétele annak, hogy ötéves tervünk második évének előttünk álló feladatait, maradéktalanul teljesítsük. Az eredmények nem hullanak maguktól az ölünkbe. Dolgozó népünk millióinak lelkes, áldozatkész munkájára van szükség, hogy termelésünk előirányzott növekedése, az önköltségcsökkentés bekövetkezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az eddiginél is takarékosabban gazdálkodjunk, mert növekedésünk ne- SZASAD NÉP PÉNTEK, 1950 DECEMBER 1 Szergej Mironovics Kirov Tizenhat évvel ezelőtt, 1934 december 1-én esett áldozatául az imperialisták által felbérelt trockista merénylő gyilkosságának a Bolsevik Párt egyik legkiválóbb vezetője, Szergej Mironovics Kirov elvtárs. Kirov elvtársat elvesztette a Bolsevik Párt, a szovjet nép, mégis ezer alakban él ma is a nagy szovjet földön. Leningrád hatalmas gyára, a hajdani Putyilov-művek, mely oly hősiesen állta a hitleri hordák ostromát, Kirov nevét viseli ma. Moszkvában kerület, sugárút, földalatti állomás viseli a Kirovszkaja nevet. Egész sor várost neveztek el róla. De élete munkája hatalmas, beteljesült művekben is testet ölt Tomszktól Asztrahánig, Bakutól Murmanszkig, mindenfelé a Szovjetunióban. Neveltjei ma a Párt oktatói. A polgárháború éveiben Kirov elvtárs Asztrahánt bevehetetlen szovjet erőddé alakította. A sarkvidéken, a Kola-félszigeten, a hibini tundrákon óriási bányában, feldolgozógyárból és foszforüzemből álló hatalmas apatit-ipar létesült az ő irányítása alatt. Ahová azelőtt ember nem tette a lábát, rövid idő alatt új város épült, a mai Kirovszk, melynek tízezrekre menő lakossága van. Leningrád csodálatos fejlődésének kezdetei az ő nevéhez, párttitkárságának idejéhez fűződik. Szavai, melyekkel a ragyogó jövőt ecsetelte, valósággá váltak. „A mi ügyünk, elvtársak — mondotta nemcsak azért Legyőzhetetlen, mert nagy építő hadseregünk van, hanem azért is, mert olyan építész terve szerint, építünk, aki nem tér le a helyes történelmi útról. A mi építészünk a mi legyőzhetetlen, a leninizmussal felfegyverzett Bolsevik Pártunk.” És a nagy Bolsevik Párt vezetésével győzött a szovjet nép minden nehézség, ellenség felett és építi az egész világ csodálatát kiérdemlő óriás alkotásokkal a kommunizmust. „A szovjet nép bármely ország fegyveres erőit szét tudná zúzni — jelentette ki 1934-ben —, amely a nagy Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége határainak sérthetetlenségét megszegné." És a győzelmes Szovjet Hadsereg szétzúzta azóta Hitlernek és csatlósainak bandáit. Megerősödve, harci tapasztalatokban gazdagon állort a nagy Szovjetország határain. „Hatalmunkat, elvtársak — mondotta egy beszédében —, tekintet nélkül arra, tetszik-e ez valakinek vagy nem ma már mindenki látja és mi ezzel a hatalommal újabb és újabb eredményeket vívunk ki, nemcsak itt kétségei számos területen idéznek elő szűk keresztmetszeteket, amelyeknek fellazítása csak messzemenő erőfeszítések árán lehetséges. Meg kell fogadnunk Sztálin elvtárs 1931-ben mondott szavait: „Meg kell szüntetni a gondatlan gazdálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, összes üzemeinkben be kell vezetni és meg kell erősíteni a gazdaságos számvetés elvét, rendszeresen csökkenteni kell az önköltséget, kivétel nélkül az ipar összes ágaiban, erősíteni kell az iparon betűti akkumulációt." — Meg kell mondani azt is — folytatta Olt elvtárs —, hogy az életszínvonalnak a terv által megszabott mértéknél gyorsabb ütemű emelkedése is hozzájárul ahhoz, hogy sokan a takarékosságot másodrendű kérdésként kezelik. Erről a kérdésről már sokat beszéltünk,de keveset cselekedtünk. Népgazdaságunk számos területén még elhanyagolt kérdés a takarékosság, sőt nem egy helyen pazarlás folyik. Az ilyen gazdálkodással gyökeresen szakítanunk kell. Gyökeres fordulatot kell végrehajtanunk olyan területeken, mint például állami mezőgazdasági üzemeink , gépállomásaink, az építőipar, ahol az anyag és a munkaerő felhasználási normák területén még komoly lazaságok jelentkeznek és a termelés gazdaságosságát másodrendű kérdésként kezelik. Meg kell szilárdítani vállalatainknál a gazdaságos számvetés rendszerét is és szilárdítani kell mind a vállalati, mind az állami szervek vonalán a pénzügyi fegyelmet. Ezen a területen már mutatkozik ugyan előrehaladás, de még sok a javítani való. A szilárd pénzügyi fegyelem valamennyi területen való biztosítása a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. Ma még gyakran találkozunk a pénzügyi tervektől eltérő aránytalan anyagbeszerzéssel, egyes helyeken még a tervekben rögzített béralap túllépésével is. Az ilyen lazaságok mögött nem egyszer az ellenség húzódik meg, amely politikai téren elszenvedett döntő vereségei után támadásának súlypontját a népgazdaság különböző területeire helyezte át. Ezért minden dolgozónak meg kell érteni, hogy minél gazdaságosabban termelünk, minél takarékosabban bánunk a nép vagyonával, minél szilárdabb alapokra helyezzük a országunkban, hanem nagy szocialista hazánk határain túl is." És a Szovjet Hadsereg győzelmének eredményeképpen ma már a népi demokráciákban is épülhet a szocializmus, mint ahogy azt Kirov előre látta. Nálunk is lehullott a bilincs a nép kezéről, mi is napról napra szebbé, boldogabbá tehetjük életünket. „Nagyok, óriásiak eredményeink — mondta 1934-ben egyik beszédében. — Egyszerű szavakkal csak annyit mondhatok: az ember szeretne örökké élni." Az ellenség, az imperialisták, akiket az őrjöngésig felbőszítettek a szovjet nép, a Bolsevik Párt győzelmei, akik reszkettek attól, hogy az ő rabszolgáik is megkísérlik a szovjet nép mintájára felszabadítani magukat az elnyomás alól, már akkor elhatározták, hogy meggyilkolják őt. A tőkés gazdáiért minden aljasságra kész trockista,buharinista banda kioltotta Kirov elvtárs életét. A merénylet a Párt előtt felvetette az éberség fokozásának szükségességét, az elbizakodottság veszélyét. „Nem nagylelkűség kell nekünk, hanem éberség, igazi bolsevik forradalmi éberség — mutatott rá akkor a Bolsevik Párt Központi Bizottsága. Emlékezni kell arra,, hogy minél reménytelenebb ellenségeink helyezete, annál szívesebben nyúlnak szélsőséges eszközökhöz, mint a kárhozottaknak a szovjet hatalom elleni harca egyetlen eszközéhez." Az útmutatás nyomán a szovjet nép felszámolta az imperialisták belső ügynökségeit. A vaskézzel végrehajtott párttisztítás, az árulók leleplezésének eredményeképen a Nagy Honvédő Háború idején a szovjet nép, a Szovjet Hadsereg egységét, harci szellemét már nem bonthatta meg a belső kártevők aknamunkája. Tizenhat, esztendővel halála után Kirov elvtárs neve diadalmasan ragyog a szocializmust építő népek fölött. Merénylői, a gyilkosság közvetlen végrehajtói, a trockista—buharinista banditák a történelem szemétdombjára kerültek. De felbujtóik, az angol-amerikai imperialisták még tombolnak. A munkásosztály legjobb fiainak életére törnek ma is. Meggyilkolták Lahaut elvtársat, merényletet követtek el Togliatti, Duclos, Tokuda, Thorez elvtársak élete ellen. Halomra gyilkolják a béke harcosait Koreában, Görögországban, Jugoszláviában, börtönbe vetik Amerikában és a leigázott országokban. Hasztalan őrjöngenek! A kommunizmus legyőzhetetlen, pénzügyi fegyelmet, annál nagyobb csapást mérünk belföldi és külföldi ellenségeinkre. — Beszélni kívánok még egy kérdésről: az egyéni takarékosságról. A lakosság megtakarításaiból származó betétállomány az év folyamán alig mutatott emelkedést. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy dolgozó népünk emelkedő jövedelmét még döntő részben élelemre, ruházatra költi el, elhanyagolva a nagyobb tervek — mint lakásépítés, bútorbeszerzés stb. — céljaira történő egyéni takarékosságot. A takarékosságnak az egyén és a közösség szempontjából való nagy jelentőségét dolgozó népünk még kevéssé ismeri. Szembeállítva ezt a körülményt az emelkedő életszínvonallal, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy komoly mértékben kell tudatosítanunk a takarékosság fontosságát, azt, hogy a jövedelmet nem helyes teljes egészében a napi szükségletekre elkölteni. Az Országos Takarékpénztárt átszerveztük és jelentősen kiszélesítettük, hogy a takarékosság lehetőségeivel dolgozóink minél szélesebb rétege élhessen. Különösen nagy jelentősége van e téren a megindult szövetkezeti lakásépítő mozgalomnak, amely többek között arra van hivatva, hogy bányászaink lakásszükségletét biztosítsa — állami támogatással és az építkezés költségeinek jelentős mértékben állami eszközökből való biztosításával. Tisztelt országgyűlési ! Nem kétséges, hogy népünk valóra váltja az eléje tűzött minden eddiginél hatalmasabb feladatokat, mert 1951. évi költségvetésünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók abban a tudatban, hogy ennek végrehajtásával elősegítik nagy ügyünket, az erős, boldog, szocialista Magyarország felépítését, híven követve szeretett Pártunk és nagy tanítónk, Rákosi Mátyás elvtárs útmutatásait. Olt elvtárs beszédét hosszantartó, lelkes tapsvihar fogadta. A nép képviselői hosszú perceken át, forrón ünnepelték Pártunkat, szeretett Rákosi elvtársuunkot. Drahos Lajos elvtárs ezután bejelentette, hogy az országgyűlés következő ülését pénteken 10 órakor tartja. Napirendjén a minisztertanács elnökének beszámolója szerepel a minisztertanács működéséről.