Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1951-02-02 / 27. szám
Karcagon egy hét alatt 60 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára A nógrád megyei Egyházasgergén eddig nem volt termelőcsoport, fekete Gyula, Gondos György és Fekete György sokat hallottak a termelőcsoportok jó eredményeiről. És nemcsak hallottak, saját maguk is meggyőződtek erről, meglátogatták a közeli csoportokat. Most 16 család megalakította a 111. típusú Táncsics-csoportot. Alakuláskor megtárgyalták a különböző típusok működési szabályzatát és úgy döntöttek, hogy nekik a 111. típusú felel meg a leginkább. Az új csoport minden egyes tagja 800 ö földet tart meg a háztáji gazdálkodás számára. Nem volt eddig termelőcsoport Nikiéin sem. Itt Huszár György 11 holdas és Bokor István 9 holdas középparaszt, Bokor József 4 holdas, Makár Ferenc 6 holdas és Nagy István 5 holdas kisparasztok láttak hozzáa csoport megalakításához. Az új csoport tagjai a megalakulás után már meg is kezdték egy volt uradalmi istálló rendbehozását, amelyben a csoport állatait helyezik el. Igen szép eredményeket érnek el a csoportfejlesztés terén a karcagi termelőcsoportok tagjai. Az elmúlt héten 60 család lépett be a karcagi termelőcsoportokba. Egy újabb csoport is alakult. Tíz család megalakította az „F.söre“termelőcsoportot. A tagok úgy döntöttek, hogy az 1. típusú működési szabályzat szerint folytatják a közös gazdálkodást. Két új termetexport és egy előkészítő bizottság alakult fegyvereken Fegyvernek községben a „Petőfi DIszcs 86 holdon, a „Kossuth”Mszcs pedig 142 holdon gazdálkodott még nemrég. Egyik csoport sem dolgozott rosszul, de különösen jól végezték munkájukat a „Kossuth”-csoport tagjai. Az évvégi elszámoláskor egy munkaegységre 30 forinton felül kaptak. Ezenkívül kifizették az összes állami hiteleket, a gépállomásnak járó díjat, s üzemi alapra 22.000 forintot tettek félre. A tagok jövedelme is igen szép volt. A 70 éves Magyar József nyolc és félezer forintot kapott. Kovács József harmadmagával 22.000 forintot. Felruházkodtak, sok mindent vásároltak a csoporttagok. A termelőcsoportok eredményeit, a csoporttagok jövedelmét a helyi pártszervezet népnevelői és maguk a csoporttagok ismertették az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A felvilágosító munka azt eredményezte, hogy a „Petőfi Mszcs-be néhány nap alatt 9 család, a „Kossuth“-ba pedig 7 család lépett be. A termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődésének azonban az adta meg a döntő lökést, hogy a népnevelők a II. típusú csoportok ismertetése mellett beszéltek az I-es és 1 -es típusú termelőszövetkezetek működéséről is. A felvilágosító munka nyomán január 21-én megalakult a II. típusú ,,Úttörő”gyümölcstermelő-csoport. Tizenkét család 14 taggal kis híján 20 katasztrális hold gyümölcsössel alakította meg. Alig terjedt el a híre az „Úttörő”tszcs megalakulásának, már arról beszéltek Fegyverneken, hogy Dankó Mihály 9 holdas középparaszt és még több család csoportalakításra készül. Január 28-án megis alakult az 1. típusú „Béke”-tszcs. Cs. Molnár István 15 holdas középparaszt, a helyi tanács elnökhelyettese felkereste dolgozó paraszt társait s elmondotta nekik, hogy csoportot szeretne alakítani. Beszélgetés közben számvetést csinált, kiszámította, hogy bár 15 holdján nem gazdálkodott rosszul, mégsem keresett annyit, mint a tszcs tagjai Rövid néhány nap alatt meglett, a felvilágosító, meggyőző munka eredménye: 7 család 46 hold földde aláírta a belépési nyilatkozatot. Az Englics István dunaszentgyörgy dolgozó paraszt hízója percek alatt nyolc kilóval gyarapodott Pakson, a járási átvevőhely mázsájéinak jóvoltából. Ez a „gyorshízás“ annak köszönhető, hogy Kuglics István nem hagyta magát. Otthon, mielőtt szekérre rakta volna a hírót, hogy bevigye Paksra, lentérte, 121 kilogramm volt. Az átvevőhely mázsája azonban csak 107 kilogrammot mutatott. Kuglics azonban nem törődött bele — visszarakta a hízót a szekérre, hogy hazaviszi, mert tudta: a rövid, alig 20 kilométeres úton 14 kilót nem veszíthetett a súlyából. A határozott fellépés meghökkentette a sertésmázsálókat — szó szót követett, s másodszor is megmérték a disznót. Ekkor — csodálatos képen — már 107 kiló helyett 15 kilót mutatott a mázsa. És ez nem is az egyetlen eset. Többen beszélnek arról, hogy azok, akik a hízósertéseket átveszik, s az átvételiárat kifizetik, igazságtalanul járnak el, vagy éppen csalnak több, hizlalás szerződésre szállító dolgozó parasztot becsaptak. Markovics János két süldőmalacára kötött annak rendje-módja szerint hizlalást’ szerződést. Szorgalmasan etetgette a malacokat, azok szépen húztak, s közeledett az átadás ideje..Kellett a pénz a családnak. Markovics János, mivel hogy a hízók jóval tálal adták már a szerződésben kikötött 106 kilogramm súlyt (az egyik 140-en, a másik 128 kilogrammon felül volt), egy héttel a határidő előtt elvitte a malacokat Paksra, hogy a járási sertésátvevőnek átadja. A sertésátvevő szó nélkül át is vette őket. A szabálytalanság ott kezdődött, hogy a mázsán a két hízót együtt mérték le. A súlyuk 268 kiló volt, így egyreegyre 134 kiló esett.Tudni kell, hogy 136 kilogrammig 5.80 forint, 136 kilogrammon felüg pedig 6.20 forint volt a hízók átvételi ára. Markovics mindkét hízóját 5.80-ával fizették ki, holott az egyik után, amelyik legalább 140 kiló volt, 6,20 forint járt volna. Ráadásul még nem fizették ki a szerződésre lekötött sertések élősúlyának minden kilogrammja után járó 40 fillér prémiumot sem. Az indokolás meghökkentő: Markovics egy héttel a szerződésben lekötött idő előtt szállította a hízókat. Így aztán mindent összevéve 163 forint 20 fillérrel megkárosították. Hozzá hasonló módon károsították eg Oláh Ferencnél is. A különbség csak annyi, hogy az ő két hízóját külön-külön mérték le. De amikor az ár kifizetéséről volt szó, annak ellenén, hogy az egyik után 6.20 forint járt volna kilogrammonként, színtén csak 5.80-al fizettek. Többen panaszkodnak arról, hogy a szerződésre kizártsertés után nem fizetik ki a prémiumot. A hízókat úgy veszik át, mintha szerződés nélkül hizlalták volna őket. Farkas Ferencné öt süldőre kötött hizlalási szerződést. Mivel lassan híztak, határidő után szállított. Két részletben vitte el a hízókat. Először hármat, majd később a másik kettőt. Az első szállítmány után arra hivatkozva, hogy a határidő lejárt, az ismételt követelés ellenére sem fizették ki a prémiumot , holott rendelet intézkedett róla, hogy ennek a sertéshizlalási akciónak során a határidőn túl szakított sertéseknél is ki kell a prémiumot fizetni. A második két hízóért viszont, amelyeket a határidő után még későbben adott át, szó nélkül ki is fizették az alapáron felül járó 40 fillért kilogrammonként. Hasonló eset Hajdú Sándoré is. Március 19-én kötött szerződést, október 5-én szállított. A három hízó súlya (mindegyik felette volt a 106 kilogrammnak) 334 kilogramm. Az alapárat megkapta, többet nem.S amikor Révész „kartárs”-nál, a helyi földművesszövetkezet sertésfelvásárlójánál több ízben tiltakozott, az nagynehezen — mint mondotta — „utána nézett” Szekszárdon a prémiumnak. A válasz az volt, „nem jár semmi, már ki van pipálva”. Fizetés helyett „kipipálták” azon a címen, hogy később szállított — holott a rendelet szerint ez esetben is jár prémium. ★ Vájjon kinek az érdeke, hogy a megállapítottnál kisebb árat fizesseneka sertéshizlalási szerződést kötött dolgozó parasztoknak? Az államnak semmi esetre sem, hiszen a szerződéskötéssel járó jó árakat, kedvezményeket éppen az állam állapította meg a dolgozó parasztság érdekében, azért, hogy előmozdítsa az állattenyésztésünk fejlődését. Mészáros Lajos, a járási sertésátvevő és munkatársai, valamint Révész „kartárs“, a községi sertésfelelés törvényellenesen (nemcsak a dolgozó parasztság,ele az állam érdekeivel is ellentétben) megkárosították a dolgozó parasztokat és ezért szigorú büntetést érdemelnek. Sürgősen meg kell vizsgálni az ügyet, meg kell állapítani, hogy mi van e visszaélések mögött: csupán, haszonhajhászé is, vagy pedig ellenséges politikai mesterkedés is. A dolgozó parasztokat megkárosítani az államcégére alatt, mindenképpen az ellenség malmára hajtja a vizet, mert a becsapott parasztok egy része azt hiszi: nem Révész vagy Mészáros, hanem az állam rövidítette meg őket. Az Állatforgalm Egyesülés is nézze, meg a megyei sertésfelvásárló kirendeltség és az egyes osztályok munkáját, állapítsák meg, hogyan történhetett, hogy a jogos panaszok hosszú, heteken keresztül nem találtak orvoslásra. Gondoskodni, kell arról is, hogy a megkárosított dolgozó parasztoknak megfizessék a jogosan járó prémiumot — azok pedig, akik a visszaéléseket elkövették, nyerjék el méltó büntetésüket. A. 1. A paksi állatfelvásárló és a dimaszentgyörgyi „sertésfelelős” megkárosították a dolgozó parasztokat a szerződéses sertések átvételénél SZABADkép pÉNTEK, 1951 FEBRUÁR * Családok százai léptek be napok alatt a tszekbe, vagy alakítottak új csoportot A termelőcsoportok fejlesztése terén az elmúlt héten sok megyében és járásban komoly eredmények születtek. Nemcsak a már meglévő csoportok taglétszáma növekedett, hanem újabb I., II. és III. típusú csoportok alakultak. Somogy megyében 11, Baranya megyében 10, Szabolcs megyében az eddigi 10 új mellett újabb ú1 csoport alakult meg. Különösen jó felvilágosító munka folyt Szabolcs megye nyírbátori járásában, ahol az utóbbi krét hétben 93 család, 178 taggal, 701 kataszteri holdon 6 új csoportot alakított. A csengeti járásban 4 csoport alakult, 60 család 337 hold földet vitt be a szövetkezetbe. alakuló gyűlésig a tagságot legalább 10-re akarják felemelni. „Ha a zsískeveieknek jobbb a szövetkezeti gazdálkodás, jobb lesz nekünk is“ Törökszentmiklósnem határos közvetlenül Turkevével, mégis jóltudják itt a dolgozó parasztok, hogy milyen nagy dolgok történtek az elmúlt hetekben Turkevén. Híre jutott, hogy száz és száz család lépett ott a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Azt is tudják a törökszárdmiklósiak, hogy a helybeli ,,Dózsa“-csoport, amely 17 taggal 130 hold földön alakult, 1950- ben már 173 taggal 1060 holdon dolgozott s 23 forintot kaptak, a tagok egy munkaegységre. Simon Mihály 3600, Sípos András 4500, Szikszai Lajos pedig harmadmagával májustól októberig. 7530 forint jövedelemre tett szert. Az elmúlt héten megindult az erjedés a törökszentmiklósi határban is. Kerbály Sándor hétholdas dolgozó paraszt azt mondta: ha a túrkeveieknek jobb a közös gazdálkodás, nekünk törökszentmiklósiaknak is jobb lesz. A Barta-pusztán az elmúlt héten meg is alakították tízen, 54 holdon a csoportot. Sarkad Imre 12 holdas középparaszt, aki csak érdeklődésből ment el az alakuló gyűlésre, másnap belépett a csoportba. Mozgolódás támadt a földvárialmi dilidben is. A hétholdas Szilágyi Zsigmond két héttel ezelőtt sorra felkereste a dülőbelieket s megállapodott velük abban, hogy csoportot alakítanak. Január 24-én tizen csoportot alakítottak. Amikor özvegy D. Varga Jánosné megtudta, hogy haszen béres földdel is be lehet lépni, azonnal jelentkezett. Törökszentmiklóson egyre fokozódik az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A Barta-puszta és földvárhalmi dűlő után a pozdorhalmi részen is új csoport alakítására készülnek. A sárkevei példa, a helyi Dózsacsoport, eredményei és a népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán tovább növekszik a termelőszövetkezeti mozgatont Törökszentmiklóson. Élenjárók a terménybegyűjtésben Baranyában a begyűjtési versenyben különösen a kommunisták és a tanácstagok járnak elől jó példával. A mohácsi járásban Szajk községben Katora István párttitkár és Mészáros Lajos hatholdas dolgozó paraszt tanácselnök 400 százalékra teljesítették a takarmánygabona-beadást. Gondon Ferenc boji hatholdas dolgozó paraszt tanácstag kenyérgabonából 312, takarmánygabonából 351százalékban teljesítette kötelezettségét. A villányi járásban Pécsdevecseren Tóth Lajos kenyér gabonából 312, takarmánygabonából 124 százalékot teljesített, ezenkívül „C“-vételi jegyre 833 kiló kenyérgabonát és 776 kiló napraforgót adott be. A BEGYŰJTÉSI maradéktalan A 1950—1951 gazdasági év második felének begyűjtési szakasza a héten elkezdődött. Mi a fő feladat ezen a téren az előttünk álló, elkövetkezendő hetekben. .főfaladat az egész ralik maradéktalan mennyi községben, tehát az az egész évi begyűjtési tető erősítése valamennyi terményből, nem csak az ,,A", „B”, hanem „C jegyre" is. Ezen belül el kell számoltatni minden egyes termelőt kukoricatermése 10 százalékának erejéig, amennyiben termény beadási kötelezettségének e téren nem tet volna még eleget. _ A termény begyűjtés új szakaszában az eddiginél sokkalta erélyesebben kell fellépnünk a gabonaspekulációval szemben. Aki a nép kenyerével spekulál, borsos áron elfeketézi kukorica-, takarmánygabona- stb. készletét, ahelyett, hogy becsületesen eleget tenne terménybeadási kötelezettségének a dolgozók állama iránti kötelezetségének, súlyosan megkárosítja népgazdaságunkat, ellensége a dolgozó népnek, ellensége a béke ugyanén! Megérdemli, hogy a legerélyesebben fellépjünk vele szemben. Kapospulán a kulakok rozsot etetnek a disznóval, árpa-, kukoricakészleteiket pedig a feketepiacra tartogatják. Másutt meg mar jelentős részben, vagy teljes egészében el is feketézték terményeiket s emiatt nem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. A mint héten megkezdődött országszerte a beadással hátralékban lévő kulakok erélyes helyszíni elszámoltatása. Amelyik kulák még az elszámoltatás során sem egyeníti ki beszolgáltatási hátralékát, búzakilogrammonként 2 forint kártérítést köteles fizetni a dolgozók államának! Búzából tehát minden métermázsa hátralék után 200 forint, kukoricából (májusi morzsolt) 144 forint, napraforgóból ugyancsak 144 forint kártérítést kell 36 órán belül fizetnie, különben végrehajtás alá kerül. Gyulaj községben 8 hátralékos kulák 20 ezer forint kártérítést fizetett már beszolgáltatási hátraléka miatt. A falu dolgozó parasztjainak nagy többsége, akik becsületesen eleget tettek a terménybeadás terén is a demokratikus állam iránti kötelezettségüknek, jogosan kifogásolták eddig: miért vagyunk tettenek azokkal szemben, akiknek módjukban állott volna teljesíteniük beadási kötelezettségüket s mégis feketézéssel, elmaradásukkal szégyent hoznak a falujukra? S itt nemcsak kulákokról van szó. A most meginduló elszámoltatás során a hatóságok megkérdeznek minden hátralékos termelőt. S ahol kétségen kívül bebizonyosodik, hogy valaki amiatt nem tudott eleget tenni kukorica-, kenyérgabona-, napraforgóbeadási kötelezettségének, mert időközben elfeketézte gabonáját, terményeit, szintén pénzbeli, kártérítési kötetes fizetni az államnak, 1 forintot hátralékának minden egyes búzakilogrammja után. Aki így jár, a jövőben minden bizonnyal kétszer is meg fogja gondolni, hogy gabonaspekulációra vetemedjen-e, és ezzel szándékosan kárt okozzon a népgazdaságnak s szégyent hozzon a falura ... A spekulálókkal, népgazdaságunk kártevőivel, a háborús gyújtogatók falusi cimboráival joggal fordul szembe teljes haraggal és megvetéssel a falu egész becsületes dolgozó népe! A helyi tanácsok begyűjtési munkájában több községben két ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSÉÉRT véglettel találkozunk: vagy csak közigazgatási, vagy csak népnevelő feladatnak tekintik a hátralékok begyűjtését. Helytelen álláspont, mert egymagában egyik sem elegendő. Nyilvánvaló hogy az „A”, „B” jegyre vonatkozó terménybeadási hátralékok begyűjtése elsősorban a közigazgatás, a helyi tanács feladata. Az adógabona („A”- jegy) s a terménybeadási kötelezettség („B” jegy) teljesítése törvény szerinti kötelessége minden termelőnek: a helyi tanácsoknak a törvény erejével biztosítaniuk kell az e téren mutatkozó hátralékok teljesítését! De az is világos, hogy a községi tanácsok akkor képesek megfelelő begyűjtési eredményeket elérni, ha a közigazgatás munkáját kiegészíti, támogatja a jó népnevelői munka! A népnevelői munka megjavítása komoly feladatokat ró helyi pártszervezeteinkre és valamennyi demokratikus szervezetünkre, a DISZ, DÉFOSZ, az MNDSZ és a földmvesszövetkezetek aktíváira. Gondoskodjunk róla, hogy a még fennálló községi begyűjtési hátralékot írjuk ki nyilvánosan a versenytáblára, hadd lássa és olvassa a falu egész lakossága, mennyi még a tartozása a dolgozók államával, népi demokráciánkkal szemben, amely szabadságot hozott mindnyájunknak, növekvő jólétet biztosít minden dolgozó fiának, így a dolgozó parasztoknak is! Szervezzük meg falvainkban újra a begyűjtési versenyt az egész évi községi begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért! A múlt heti tanácsüléseken szerte az országban a tanácstagok jelentős része 1—2—3 mázsa terményt ajánlott fel feleslegéből „C” vételi jegyre. A tanácstagok jó példamutatása, hazafias kezdeményezése minden bizonnyal magával ragadja a középparasztokat és kisparasztokat s az elkövetkező hetekben a hátralékok becsületes teljesítése mellett mind több és több „C” jegyes gabona kerül be a földművesszövetkezeti gyűjtőhelyekre. Népnevelőink magyarázzák meg világosan a falu dolgozóinak azt az egyszerű tényt: minden újabb száz- és ezervagon, begyűjtött kenyérgabona, kukorica, napraforgó nagy nyeresége a népgazdaságnak! Jelentősen elősegíti ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Lehetővé teszi, hogy még több ipari cikket termeljünk s még több új traktort, textilt kapjon a falu. A múlt heti helyi tanácsüléseken kiderült az is, hogy több község tanácsa még mindig nincs eléggé tisztában szerepével és feladataival a terménybegyűjtéssel kapcsolatban. A tengeri tanács a spekulánsok uszályába került s azon siránkozik, hogy „a községi hátraléknak csak 20 százalékát tudják teljesíteni” Holott megfelelő volt a termés Tengődön is. Egyet világosan meg kell érteniük a helyi tanácselnököknek, végrehajtóbizottsági és tanácstagoknak: a begyűjtési munka állami feladat, a községi begyűjtési hátralék maradéktalan teljesítése az állami tervfegyelem kérdése! Nemteljesítése,a tervfegyelem megsértése. A hátralékok maradéktalan begyűjtéséért a helyi tanácselnökszemélyében felelős. Módszeres, szívós munkával, a helyi tanács minden tagjának mozgósításával mindenütt kövessen el mindent ennek sikere érdekében. Helyi pártszervezeteink s tömegszervezeteink pedig ehhez adjanak meg számára minden támogatást. Fehér Lajos Újabb süldőkoca-tenyésztési akció indul Kormányzatunk a dolgozó parasztság kívánságának megfelelően, újabb szerződéses sertéstenyésztési akció megindítását rendelte el. A most meginduló süldőkoca-tenyésztési akciónál a szerződő dolgozó parasztok egy-egy tenyésztésbe eddig még nem fogott süldőkoca után 60 kiló abraktakarmány vásárlására kapnak utalványt. Erre 25 kiló májusi morzsolt kukoricának megfelelő mennyiségű csöveskukoricát, vagy árpát és 35 kiló korpát vásárolhatnak, a hivatalosan megállapított áron. Az új tenyésztési akció során is megkapják a szerződést kötő dolgozó parasztok kocánként a 200 forintos kamatmentes előleget. Ezenkívül, a szerződésben megjelölt időpontban leszállított két darab sovány süldő után a hivatalos áron felül, kilónként ■10 fillér prémium is jár.