Szabad Nép, 1951. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1951-02-02 / 27. szám

Karcagon egy hét­ alatt 60 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára A nógrád megyei Egyházasgergén eddig nem volt termelőcso­port, fe­kete Gyula, Gondos György és Fekete György sokat hallottak a termelőcso­portok jó eredményeiről. És nemcsak hallottak, saját maguk is meggyőződ­tek erről, meglátogatták a közeli cso­portokat. Most 16 család megalakította a 111. típusú Táncsics-csoportot. Ala­kuláskor megtárgyalták a különböző típusok működési szabályzatát és úgy döntöttek, hogy nekik a 111. típusú fe­lel meg a leginkább. Az új csoport minden egyes tagja 800 ö­ földet tart meg a háztáji gazdálkodás­ számára. Nem­ volt eddig termelőc­soport Nik­iéin sem. Itt Huszár György 11 holdas és Bokor István 9 holdas középparaszt, Bokor József 4 holdas, Makár Ferenc­ 6 holdas és Nagy István 5 holdas kis­­parasztok láttak hozzá­­a csoport meg­alakításához. Az új csoport tagjai a megalakulás után már meg is kezdték egy volt uradalmi istálló rendbehozá­sát, amelyben a csoport állatait helye­zik el. Igen szép eredményeket érnek el a csoportfejlesztés terén a karcagi ter­melő­csoportok tagjai. Az elmúlt héten 60 család lépett be a karcagi termelőcsoportokba. Egy újabb­ csoport is alakult. Tíz család megalakította az „F.söre“­­termelőcsoportot. A tagok úgy dön­töttek, hogy az 1. típusú működési szabályzat szerint folytatják a közös gazdálkodást. Két új termetexport és egy előkészítő bizottság alakult fegyvereken Fegyvernek községben a „Petőfi D­­Iszcs 86 holdon, a „Kossuth”Mszcs pe­dig 142 holdon gazdálkodott még nemrég. Egyik csoport sem dolgozott rosszul, de különösen jól végezték munkájukat a „Kossuth”-csoport tag­jai. Az évvégi elszámoláskor egy munkaegységre 30 forinton felül kap­tak. Ezenkívül kifizették az összes állami hiteleket, a gépállomásnak járó díjat, s üzemi alapra 22.000 forintot tettek félre. A tagok jövedelme is igen szép volt. A 70 éves Magyar József nyolc és félezer forintot kapott. Kovács József harmadmagával 22.000 forintot. Felruházkodtak, sok mindent vásárol­tak a csoporttagok. A termelőcsoportok eredményeit, a csoporttagok jövedelmét a helyi párt­­szervezet népnevelői és maguk a csoporttagok ismertették az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A felvilá­gosító munka azt eredményezte, hogy a „Petőfi Mszcs-be néhány­­ nap alatt 9 család, a „Kossuth“-ba pe­dig 7 család lépett be. A termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlődésének azonban az adta meg a döntő lökést, hogy a népneve­lők a II­. típusú csoportok ismerte­tése mellett beszéltek az I-es és­­ 1 -es típusú termelőszövetkezetek működé­séről is. A felvilágosító munka nyo­mán január 21-én megalakult a II. típusú ,,Úttörő”­gyü­mölcstermelő-cso­­port. Tizenkét család 14 taggal kis híján 20 katasztrális hold gyü­mölcsössel alakította meg. Alig terjedt el a híre az „Úttörő”­­tszcs megalakulásának, már arról be­széltek Fegyverneken, hogy Dankó Mihály 9 holdas középparaszt és még több család csoportalakításra készül. Január 28-án meg­­is alakult az 1. típusú „Béke”-tszcs. Cs. Molnár Ist­ván 15 holdas középparaszt, a helyi tanács elnökhelyettese felkereste dol­gozó paraszt társait s elmondotta ne­kik, hogy csoportot szeretne alakí­tani. Beszélgetés közben számvetést­­ csinált, kiszámította, hogy bár 15 holdján nem gazdálkodott rosszul, mégsem keresett annyit, mint a tszcs tagjai Rövid néhány nap alatt meglett, a felvilágosító, meggyőző munka ered­ménye: 7 család 46 hold földde­ alá­írta a belépési nyilatkozatot. Az En­g­lics István dunaszentgyörgy dolgozó paraszt hízója percek alatt nyolc kilóval gyarapodott Pakson, a járási átvevőhely mázsájéinak jóvoltá­ból. Ez a „gyorshízás“ annak köszön­hető, hogy­­ Kuglics István nem hagyta magát. Otthon,­­ mielőtt sze­kérre rakta volna a hírót, hogy bevi­gye Paksra, lentérte, 121 kilogramm volt. Az átvevőhely mázsája azonban csak 107 kilogrammot mutatott. Kug­­lics azonban nem törődött bele — visszarakta a hízót a szekérre, hogy hazaviszi, mert tudta: a rövid, alig 20 kilométeres úton 14 kilót nem ve­szíthetett a súlyából. A határozott fel­lépés meghökkentette a sertésmázsáló­­kat — szó szót követett, s másodszor is megmérték a disznót. Ekkor — csodálatos képen — már 107 kiló helyett 1­5 kilót mutatott a mázsa. És ez nem is az egyetlen eset. Töb­­­ben beszélnek­ arról, hogy azok, akik a hízósertéseket átveszik, s az átvételi­árat kifizetik, igazságtalanul járnak­ el, vagy éppen csalnak több, hizlalás­ szerződésre szállító dolgozó parasztot becsaptak. Markovics János két süldőmalacára kötött annak rendje-módja szerint hiz­lalást’ szerződést. Szorgalmasan etet­­gette a malacokat, azok szépen húz­tak, s közeledett az átadás ideje..Kel­lett a pénz a családnak. Markovics János, mivel hogy a hízók jóval tál­al adták már a szerződésben kikö­tött 106 kilogramm súlyt (az egyik 140-en, a másik 128 kilogrammon felül volt), egy héttel a határidő előtt elvitte a malacokat Paksra, hogy a járási sertésátvevőnek átadja. A ser­tésátvevő szó nélkül át is vette őket. A szabálytalanság ott kezdődött, hogy a mázsán a két hízót együtt mérték le. A súlyuk 268 kiló volt, így egyre­­egyre 134 kiló esett.­Tudni kell, hogy 136 kilogrammig 5.80 forint, 136 kilo­grammon felü­g pedig 6.20 forint volt a hízók átvételi ára. Markovics mind­két hízóját 5.80-ával fizették ki, holott az egyik után, amelyik leg­alább 140 kiló volt,­­ 6,20 forint járt volna. Ráadásul még nem fizették ki a szerződésre lekötött sertések élő­súlyának minden kilogrammja után járó 40 fillér prémiumot sem. Az in­dokolás meghökkentő: Markovics egy héttel a szerződésben lekötött idő előtt szállította a hízókat. Így aztán min­dent összevéve 163 forint 20 fillérrel megkárosították. Hozzá hasonló módon károsították eg Oláh Ferencnél is. A különbség csak annyi, hogy az ő két hízóját külön-külön mérték le. De amikor az ár kifizetéséről volt szó, annak elle­nén­, hogy az egyik után 6.20 forint járt volna kilogrammonként, színtén csak 5.80-al fizettek. Többen panasz­kodnak arról, hogy a szerződésre kiz­árt­­sertés után nem fizetik ki a pré­miumot. A hízókat úgy veszik át, mintha szerződés nélkül hizlalták volna őket. Farkas Ferencné öt süldőre kötött hizlalási szerződést. Mivel lassan híz­tak, határidő után szállított. Két rész­letben vitte el a hízókat. Először hár­mat, majd később a másik kettőt. Az első szállítmány után arra hivatkozva, hogy a határidő lejárt, az ismételt követelés elle­nére sem fizették ki a prémiumot , holott rendelet intézkedett róla, hogy ennek a sertéshizlalási akció­nak során a határidőn túl szakí­tott sertéseknél is ki kell a pré­miumot fizetni. A második két hízóért viszont, ame­lyeket a határidő után még későbben adott át, szó nélkül ki is fizették az alapáron felül járó 40 fillért kilo­grammonként. Hasonló eset Hajdú Sándoré is. Március 19-én kötött szerződést, októ­ber 5-én szállított. A három hízó súlya (mindegyik felette volt a 106 kilogrammnak) 334 kilogramm. Az alapárat megkapta, többet nem.­­S amikor Révész „kartárs”-nál, a helyi föld­művesszövet­kezet sertésfelvásárló­jánál több ízben tiltakozott, az nagy­­nehezen — mint mondotta — „utána nézett” Szekszárdon a prémiumnak. A válasz az volt, „nem jár semmi, már ki van pipálva”. Fizetés helyett „kipipálták” azon a címen, hogy ké­sőbb szállított — holott a rendelet szerint ez esetben is jár prémium. ★ Vájjon kinek az érdeke, hogy a megállapítottnál kisebb árat fizesse­nek­­a sertéshizlalási szerződést kötött dolgozó parasztoknak? Az államnak semmi esetre sem, hiszen a szerződés­kötéssel járó jó árakat, kedvezménye­ket éppen az állam állapította meg a dolgozó parasztság érdekében, azért, hogy előmozdítsa az állattenyészté­sünk fejlődését. Mészáros Lajos, a já­rási sertésátvevő és munkatársai, va­lamint Révész „kartárs“, a községi sertésfelelés törvényellenesen (nem­csak a dolgozó parasztság,­ele az ál­lam érdekeivel is ellentétben) megká­rosították a dolgozó parasztokat és ezért szigorú büntetést érdemelnek. Sürgősen meg kell vizsgálni az ügyet, meg kell állapítani, hogy mi van e­ visszaélések mögött:­­ csupán, ha­­szonhajhászé is, vagy pedig ellenséges politikai mesterkedés is. A dolgozó parasztokat megkárosítani az állam­­cégére alatt, mindenképpen az ellen­ség malmára hajtja a vizet, mert­ a becsapott parasztok egy része azt hi­szi: nem Révész vagy Mészáros, ha­nem­ az állam rövidítette meg őket. Az Állatforgalm­ Egyesülés is nézze, meg a megyei sertésfelvásárló kiren­deltség és az egyes osztályok munká­ját, állapítsák meg, hogyan történhe­tett, hogy a jogos panaszok hosszú, heteken keresztül nem találtak orvos­lásra. Gondoskodni, kell arról is, hogy a megkárosított dolgozó parasztoknak megfizessék a jogosan járó prémiu­mot — azok pedig, akik a­ visszaélé­seket elkövették, nyerjék el méltó büntetésüket. A. 1. A paksi állatfelvásárló és a dim­aszentgyörgyi „sertésfelelős” megkárosították a dolgozó parasztokat a szerződéses sertések átvételénél SZABAD­kép pÉNTEK, 1951 FEBRUÁR * Családok százai léptek be napok alatt a tsze­­kbe, vagy alakítottak új csoportot A termelőcsoportok fejlesztése terén az elmúlt héten sok megyében és já­rásban komoly eredmények születtek. Nemcsak a már meglévő csoportok taglétszáma növekedett, hanem újabb I., II. és­ III. típusú csoportok alakul­tak. Somogy megyében 11, Baranya megyében 10, Szabolcs megyében az eddigi 10 új mellett újabb ú1 csoport alakult meg. Különösen jó felvilágo­sító munka folyt Szabolcs megye nyír­bátori­ járásában, ahol az utóbbi krét hétben 93 család, 178 taggal, 701 ka­taszteri holdon 6 új csoportot alakí­tott. A csengeti járásban 4 csoport alakult, 60 család 337 hold földet vitt be a szövetkezetbe. alakuló gyűlésig a tagságot legalább 10-re akarják felemelni. „Ha a zsískeveieknek jobbb a szövetkezeti gazdálkodás, jobb lesz nekünk is“ Törökszentmiklós­­nem határos köz­vetlenül Turkevével, mégis jól­­tudják itt a­ dolgozó parasztok, hogy milyen nagy dolgok történtek az elmúlt he­tekben Turkevén. Híre jutott, hogy száz és száz család lépett ott a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. Azt is tudják a töröks­zárdmiklósiak, hogy a helybeli ,,Dózsa“-csoport, amely 17 taggal 130 hold földön alakult, 1950- ben már 173 taggal 1060 holdon dol­gozott s 23 forintot kaptak, a tagok egy munkaegységre. Simon Mihály 3600, Sípos András 4500, Szikszai La­jos pedig harmadmagával májustól októberig. 7530 forint jövedelemre tett szert. Az elmúlt héten megindult az erje­dés a törökszentmiklósi határban is. K­erbály Sándor hétholdas dolgozó paraszt azt mondta: ha a túrkeveiek­nek jobb a közös gazdálkodás, nekünk törökszen­tmiklósiaknak is jobb lesz. A Barta-pusztán az elmúlt héten meg is alakítot­ták tízen, 54 holdon a csoportot. Sarkad­ Imre 12 holdas középparaszt, aki csak érdeklődésből ment el az ala­kuló gyűlésre, másnap belépett a cso­portba. Mozgolódás támadt a föld­vári­almi dilidben­ is. A hétholdas Szilágyi Zsigmond két héttel ezelőtt sorra felkereste a dülőbelieket s meg­állapodott velük abban, hogy csopor­tot alakítanak. Január 24-én tizen csoportot alakított­ak. Amikor öz­vegy D. Varga Jánosné megtudta, hogy ha­szen béres földdel is be lehet lépni, azonnal jelentkezett. T­ör­öks­zen­tm­ik­ló­son egyre foko­zó­d­i­k az érdeklődés a szövetkezeti gazdál­kodás iránt. A Barta-pusz­ta és föld­­­várhalmi dűlő után a pozd­orhalmi ré­szen is új csoport alakítására készül­nek. A sárkevei példa, a helyi Dózsa­­csoport, eredményei és a népnevelők jó felvilágosító munkája nyomán tovább növekszik a termelőszövetkezeti moz­­ga­t­ont Törökszen­tmiklóson. Élenjárók a term­énybegyűjtésben Baranyában a begyűjtési verseny­ben különösen a kommunisták és a tanácstagok járnak elől jó példával. A mohácsi járásban Szajk község­ben Katora István párttitkár és­ Mészá­ros Lajos hat­holdas dolgozó paraszt tanácselnök 400 százalékra telje­sítették a takarmánygabona-beadást. Gondon Ferenc boji hatholdas dolgozó paraszt tanácstag ke­nyérgabonából 312, takarmánygaboná­ból 351­­százalékban teljesítette köte­lezettségét. A villányi járásban Pécs­­devecseren Tóth Lajos kenyér gaboná­ból 312, takarmánygabonából 124 szá­zalékot­ teljesített, ezenkívül „C“-vételi jegyre 833 kiló kenyérgabonát és 776 kiló napraforgót adott be. A BEGYŰJTÉSI m­aradéktalan A 1950—1951 gazdasági év má­­­sodik felének begyűjtési szakasza a héten elkezdődött. Mi a fő­­ feladat ezen a téren az előttünk álló, elkövetkezendő h­etekben. .­­főfaladat az egész ralik maradéktalan­­ mennyi községben, tehát a­z az egész évi begyűjtési tető e­rő­sítése valamennyi terményből, nem csak az ,,A", „B”, hanem „C jegyre" is. Ezen belül el kell szá­moltatni minden egyes termelőt ku­koricatermése 10 százalékának ere­jéig, amennyiben termény beadási­­ kötelezettségének e téren nem tet volna még eleget. _ A termény begyűjtés új szakaszá­ban az eddiginél sokkalta erélye­sebben kell fellépnünk a gabona­­spekulációval szemben. Aki a nép kenyerével spekulál, borsos áron el­­feketézi kukorica-, takarmányga­­bona- stb. készletét, ahelyett, hogy becsületesen eleget tenne termény­­beadási kötelezettségének a dolgo­zók állama iránti kötelezetségének, súlyosan megkárosítja népgazdasá­gunkat, ellensége a dolgozó nép­nek, ellensége a béke ugyanén! Megérdemli, hogy a legerélyesebben fellépjünk vele szemben. Kapospulán a kulakok rozsot etet­­nek a disznóval, árpa-, kukorica­­készleteiket pedig a feketepiacra tartogatják. Másutt meg mar­­ je­lentős részben, vagy teljes egészé­­ben el is feketézték terményeiket s emiatt nem tettek eleget beszolgál­tatási kötelezettségüknek. A mint héten megkezdődött országszer­te a beadással hátralékban lévő kula­kok erélyes helyszíni elszámol­tatása. Amelyik kulák még az elszámoltatás során sem egyen­­íti ki beszolgáltatási hátralé­kát, búzakilogrammonként 2 fo­rint kártérítést­ köteles fizetni a dolgozók államának! Búzából tehát minden métermázsa hátralék után 200 forint, kukoricából (májusi morzsolt) 144 forint, napraforgóból ugyancsak 144 forint kár­térítést kell 36 órán belül fizetnie, külön­ben végrehajtás alá kerül. Gyulaj községben 8 hátralékos kulák 20 ezer forint kártérítést fizetett már beszolgáltatási hátraléka miatt. A falu dolgozó parasztjainak nagy többsége, akik becsületesen eleget tettek a terménybeadás te­rén is a demokratikus állam iránti kötelezettségüknek, jogosan kifogá­solták eddig: miért vagyunk tette­nek azokkal szemben, akiknek mód­jukban állott volna teljesíteniük be­adási kötelezettségüket s mégis feketézéssel, elmaradásukkal szé­gyent hoznak a falujukra? S itt nemcsak kulákokról van szó. A most meginduló elszámoltatás során a hatóságok megkérdeznek minden hátralékos termelőt. S ahol kétségen kívül bebizonyosodik, hogy valaki amiatt nem tudott eleget tenni kukorica-, kenyérgabona-, napraforgóbeadási kötelezettségé­nek, mert időközben elfeketézte ga­bonáját, terményeit, szintén pénz­beli, kártérítési kötetes fizetni az államnak, 1 forintot hátra­lékának minden egyes búza­­kilogrammja után. Aki így jár, a jövőben minden bi­zonnyal kétszer is meg fogja gon­dolni, hogy gabonaspekulációra ve­temedjen-e, és ezzel szándékosan kárt okozzon a népgazdaságnak s szégyent hozzon a falura ... A spekulálókkal, népgazdaságunk kártevőivel, a háborús gyújtoga­tók falusi cimboráival joggal for­dul­ szembe teljes haraggal és meg­vetéssel a falu egész becsületes dolgozó népe! A helyi tanácsok begyűjtési munkájában több községben két ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSÉÉRT véglettel találkozunk: vagy csak közigazgatási, vagy csak népnevelő feladatnak tekintik a hátralékok be­gyűjtését. Helytelen álláspont, mert egymagában egyik sem elegendő. Nyilvánvaló hogy az „A”, „B” jegyre vonatkozó terménybeadási hátralékok begyűjtése elsősorban a közigazgatás, a helyi tanács fel­adata. Az adógabona („A”- jegy) s a terménybeadási kötelezettség („B” jegy) teljesítése törvény sze­rinti kötelessége minden termelő­nek: a helyi tanácsoknak a tör­vény erejével biztosítaniuk kell az e téren mutatkozó hátralékok telje­sítését! De az is világos, hogy a községi tanácsok akkor képesek megfelelő begyűjtési eredményeket elérni, ha a közigazgatás munkáját kiegészí­ti, támogatja a jó népnevelői munka! A népnevelői munka meg­javítása komoly feladatokat ró helyi pártszervezeteinkre és valamennyi demokratikus szervezetünkre, a DISZ, DÉFOSZ, az MNDSZ és a földm­­vesszövetkezetek aktíváira. Gondoskodjunk róla, hogy a még fennálló községi begyűjtési hátralé­kot írjuk ki nyilvánosan a verseny­­táblára,­ hadd lássa és olvassa a falu egész lakossága, mennyi még a tartozása a dolgozók államával, népi demokráciánkkal szemben, am­ely szabadságot hozott mindnyá­junknak, növekvő jólétet biztosít minden dolgozó fiának, így a dol­gozó parasztoknak is! Szervezzük meg falvainkban újra a begyűjtési versenyt az egész évi községi begyűjtési terv maradékta­lan teljesítéséért, sőt túlteljesíté­séért! A múlt heti tanácsüléseken szerte az országban a tanácstagok jelentős része 1—2—3 mázsa ter­ményt ajánlott fel feleslegéből „C” vételi jegyre. A tanácstagok jó pél­damutatása, hazafias kezdeménye­zése minden bizonnyal magával ra­gadja a középparasztokat és kispa­­rasztokat s az elkövetkező hetekben a hátralékok becsületes teljesítése mellett mind több és több „C” je­gyes gabona kerül be a földműves­­szövetkezeti gyűjtőhelyekre. Népnevelőink magyarázzák meg világosan a falu dolgozóinak azt az egyszerű tényt: minden újabb száz- és ezervagon, begyűjtött ke­nyérgabona, kukorica, napraforgó nagy nyeresége a népgazdaságnak! Jelentősen elősegíti ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Lehetővé te­szi, hogy még több ipari cikket ter­meljünk s még több új traktort, textilt kapjon a falu. A múlt heti helyi tanácsüléseken kiderült az is, hogy több község tanácsa még mindig nincs eléggé tisztában szerepével és feladataival a terménybegyűj­­téssel kapcsolatban. A tengeri tanács a spekulánsok uszá­lyába került s azon siránkozik, hogy „a községi hátraléknak csak 20 százalékát tudják teljesíteni” Holott megfelelő volt a termés Ten­gődön is. Egyet világosan meg kell érte­niük a helyi tanácselnököknek, végrehajtóbizottsági és tanácsta­goknak: a begyűjtési munka állami feladat, a községi begyűjtési hátra­lék maradéktalan teljesítése az ál­lami tervfegyelem kérdése! Nemtel­jesítése,­a tervfegyelem megsértése. A hátralékok maradéktalan begyűj­téséért a helyi tanácselnök­­sze­mélyében felelős. Módszeres, szívós munkával, a helyi tanács minden tagjának mozgósításával mindenütt kövessen el mindent ennek sikere érdekében. Helyi pártszervezeteink s tömeg­­­szervezeteink pedig ehhez adjanak meg számára minden támogatást. Fehér Lajos Újabb süldőkoca-tenyésztési akció indul Kormányzatunk a dolgozó paraszt­ság kívánságának megfelelően, újabb szerződéses sertéstenyésztési akció megindítását rendelte el. A most meg­induló süldőkoca-tenyésztési akciónál a szerződő dolgozó parasztok egy-egy tenyésztésbe eddig még nem fogott süldőkoca után 60 kiló abraktakar­mány vásárlására kapnak utalványt. Erre 25 kiló májusi morzsolt kukori­cának megfelelő mennyiségű csöves­kukoricát, vagy árpát és 35 kiló kor­pát vásárolhatnak, a hivatalosan meg­állapított áron. Az új tenyésztési ak­ció során is megkapják a szerződést kötő dolgozó parasztok kocánként a 200 forintos kamatmentes előleget. Ezenkívül, a szerződésben megjelölt időpontban leszállított két darab so­vány süldő után a hivatalos áron fe­lül, kilónként ■10 fillér prémium is jár.

Next