Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)
1952-06-28 / 151. szám
« A VARSÓI TURBÓ 1. Az értekezlet Május elsején reggel a Ganz Villamossági Gyár dolgozói teljes létszámban felsorakozva, zászlókkal, táblákkal, indulásra készen álltak a Városmajorban, amikor egy ünneplőruhás fiatalember zilált hajjal, futva érkezett a menetoszlophoz. Azt hitték először, megijedt, hogy elkésik. Hamarosan kiderült azonban, hogy rossz hírt hozott. Félórával előbb, a proletárnemzetköziség nagy ünnepének hajnalán, a próbapadon zárlatot kapott az épülő Varsó számára hónapok óta készülő, többmillió forint értékű, hatalmas elektromos áramfejlesztő turbógenerátor. Ragyogó, napfényes volt az ég, az emberek énekeltek, a zászlók vidáman lobogtak az enyhe szélben. Egy kis csoport, amelynek tagjai megtudták a rossz hírt, kivált a menetből és a gyár felé indult: az igazgató, a főmérnök, a pártbizottság titkárai, a tervezőmérnök és néhány szerelő. Az óriási, háromméteres vashenger külső részén semmi nyom nem látszott. A szerelőbrigád vezetője, egy zömök, szőke fiatalember, bemászott a gép belsejébe. Néhány perc múlva sápadtan bújt elő. Érzelmes keringő muzsikája hallatszott be az utcáról. A szerelő azt mondta: — A Varsói Turbónak vége. Több helyen öklömnyi részeken összeégtek a lemezek. Azt hiszem, teljesen újra kell kezdeni a munkát. A szerelőnek igaza volt: a hatalmas generátort szét kellett szedni. Az eset nagy hullámokat vert fel a gyárban. A Nagygépgyár — amelynek dolgozói a Varsói Turbót összeállították — hónapok óta rosszul dolgozott, tervét csak a legnagyobb nehézségek árán teljesítette. Akik a gyárrészleget ismerték, arról beszéltek, hogy sok ott a maradt. Akadnak kiváló idős szakemberek, akik torzsalkodnak egymással, pozíciójukat féltik s emiatt fontos feladatokat hanyagolnak el. A fiatalokat nem tanítják. Az egyes osztályok szervezetlenek s roszszul dolgoznak. A határidőosztály nem készíti elő a terveket. A diszpécserszolgálat ideges és kapkodó. A műszaki osztály vezetője mindent egymaga akar elvégezni. Van a műhelyekben nem egy maradi munkás, aki a munkaversenyt, afféle szükséges rossznak tartja, amelyet meg kell tűrni, de amelynek nem sok haszna van. Amikor a Varsói Turbó tönkrement, a gyárban itt is, ott is arról kezdtek beszélni, hogy a Nagygépgyár hibái nem tűrhetők tovább. A Varsói Turbó ügyében június 10-én délutánra értekezletet hívtak össze a gyári pártbizottság tanácstermébe. A teremben ott volt mindenki, akinek valami köze volt a Varsói Turbóhoz. A Nagygépgyár vezetői mellett ott ültek a részleg sztahanovistái, az emelvényen pedig a gyár pártbizottságának titkára és a főmérnök. Nemrég került nyilvánosságra a «Varsói» ügyében indított fegyelmi vizsgálat eredménye, s egyesek nem értettek egyet a döntéssel. Sokan papírokkal, levelekkel a zsebükben ültek itt, hogy szükség esetén bizonyítsák ártatlanságukat és azt, hogy már annak idején megjósolták a hibát. De az értekezlet előadója — a gyárrészleg vezetője — nem a múlttal foglalkozott. Azt kérte: arról tárgyaljon az értekezlet, hogyan lehetne az elromlott áramfejlesztőt gyorsan megjavítani. Szavait így fejezte be: — Legyünk merészek, tegyünk olyat, amilyen a Ganz Villamosságiban még sohasem volt. Állítsuk össze a «Varsóit» a negyedév végéig, a hátralévő három hét alatt! Csend lett a részvevők közt. A feladat hatalmas. Egy elektromos áramfejlesztő — tudományos nevén turbógenerátor — sok részből álló bonyolult alkotmány. Megjavításához három fontos dolog volt szükséges. Először is ki kellett szedni, pontos méretre »'«szelni és visszahelyezni a testben található mintegy negyvenezer darab vékony szigetelt lemezt. A lemezek elkészítése általában ötheti munka. Azután ki kellett cserélni a lemezek réseiben húzódó hatalmas fémrudakat. Ez általában három hetet szokott igénybe venni. Végül össze kellett szerelni az egész hatalmas alkotmányt és a próbapadra eljuttatni. Ez a munka is eltart általában egy hétig. Az egész munka tehát összevéve kilenc hetet követelt. Kilenc hétből nehezen lehet — három hét! Mit lehetne tenni, hogyan lehetne belevágni a fejszét ebbe a nagy fába? ... Néhány pillanatig csend volt. Ekkor szót kért a Nagygépgyár esztergamműhelyének párttitkára és azt mondta: — Szerintem három hét elég. Anynyit mondhatok, hogy tegnapelőtt a mi taggyűlésünkön szó volt a «Varsóiról» és az elvtársak elhatározták: munkaadó után átmegyünk a szomszédos nagyszereldébe és segítünk megjavítani ezt az elromlott áramfejlesztőt. Ha az egész gyár összefog, készen lehetünk három hét alatt, határidőre átadhatjuk a turbót a lengyel testvérnépnek, az új Varsó építőinek. Elhangzott tehát egy elvtárs ajkáról a nagy szó —■ ehhez kellett volna most már hozzászólnia mindenkinek. A hozzászólók azonban szívesebben beszéltek arról, mi hiányzik, mit kellett volna annak idején máshogyan csinálni... A beszédek elhúzódtak s végül izgatott közbekiáltások hangzottak el: — A tárgyra, a tárgyra! Meglesz-e a «Varsói» a negyedév végére, vagy sem? Egy köztiszteletben álló fehérhajú szakember, a technológiai osztály vezetője, Fogarasi Lajos állott fel. — Helyes dolog, hogy tervezgetünk, nincs szebb a merész terveknél. Határozzunk el akármit, azt is, ha mindenki úgy akarja, hogy akár két hét alatt kijavítjuk a «Varsóit». Az azonban, amit itt kezdtek mondani, hogy kéziprés helyett, hidraulikus prést használjunk a lemezek behelyezéséhez, az a lehető legveszélyesebb. Mindig is kézipréssel végeztük, most meg egyszerre ezzel a nagy, durva préssel dolgozzunk? Ezért nem vállalhatok felelősséget. Még be sem fejezte szavait, amikor egy hatalmas termetű dolgozó, Tóth Ferenc, a Nagyszerende pártszervezetének elnöke kért szót. — Miért nem helyesli? — Mert esetleg megsérülhetnek a lemezek. — Esetleg, esetleg... Tisztelet-becsület, de nekem az a véleményem, hogy azelvtársnak nincs igaza.A nagy prés nagyszerűen működik. Három napot nyerhetünk vele, ha alkalmazzuk és itt most órákról van szó! Az emberek Tóth elvtársnak helyeseltek. Valaki harsány hangon azt kiáltotta: «Az esztergályosok már jönnek — hát mi is megyünk munkaidő után segítségre!» Mások azt kiabálták: «Elég lesz három hét!», «Ne maradjunk szégyenben a világ előtt!» «Kár tanácskozni tovább, jelentsük ki, hogy három hét elég!» A Minőségi Ellenőrzési Osztály vezetője, aki hosszú éveken át mint szakmunkás dolgozott a gyárban, kért szót: « Nincs biztosíték rá, hogy meg tudjuk csinálni! Sőt, én megmondom, arra van biztosíték, hogy megint csak rossz lesz a «Varsói»! Nálunk rossz minden, rosszul dolgoznak a lemezpréselők, rosszak a szerelők, rosszak a ... Közbekiáltanak: — Ha olyan rosszul dolgoznak az emberek, a minőségi ellenőrzési osztály munkatársai miért nem tanítják őket? Jó szakemberek és ott vannak a gépek mellett! — Mert hiába tanítanánk őket! Sietnek az emberek... Gondatlanok ... A mozgásból felháborodott morajlás lett. «A MEO-val van baj, nem a mi munkánkkal» — kiáltották többen. Az elnök megkocogtatta a vizesüveget és egy szőke, zömök szerelőnek, Gát Ernőnek adta meg a szót, ugyanannak, aki azon az emlékezetes májusi reggelen megvizsgálta a beteg áramfejlesztőt. —Meg szeretném köszönni, hogy meghívtak erre az értekezletre — kezdte. — Először veszek részt olyan helyen, ahol ilyen nagy dolgokról döntenek... Most pedig az előttem szóló elvtársnak szeretnék válaszolni. Hát az elvtárs nem is mondhatja komolyan, hogy nem érdemes tanítani a munkásokat, hiszen ... bennünket is állandóan tanít! A múlt héten is ott állt a szerelőpad mellett és igazán nagyon türelmesen magyarázta a társaimnak, hogyan kell a tengelykapcsolót helyesen szerelni. Igaz, hogy így volt, elvtárs? Csak maga talán el van egy kicsit keseredve, hogy olyan nagy hibák történnek a Nagygépgyárban. Igaz? Dehát azon nem érdemes elkeseredni, mert azokat meg kell javítani. Most rögtön el lehet határozni a dolgokat. Én például a csoportom nevében megígérem, hogy teljesen előkészítünk mindent a «Varsói» gépegység szerelésére, annyira, hogy a szokásos tizennyolc óra helyett hat órai alatt összeszereljük... Az emberek egy pillanatig meglepetten ültek, aztán hevesen tapsolni kezdtek. A fiatal munkás intett, hogy tovább szeretne beszélni. — Dehát... mindenkinek tennie kellene valamit... ha mindenki tesz valamit, akkor egész biztosan lesz Varsói Turbó... akkor biztosan teljesítjük a negyedévi tervünket. Akkor megóvtuk a gyár becsületét. Pillanatok alatt megfordult az értekezlet hangulata. Azt, amire mostanáig sokan nem mertek vállalkozni, egyszerre megtette mindenki: elképzelte a Varsói Turbó három hét alatti elkészítését. S az elképzelés nyomán a szakemberek agyában részletes, pontos tervek születtek. Az egyik műszaki vezető, a határidő-osztály vezetője jelentkezett elsőnek: — Egy hét alatt átszervezzük a határidő-osztályt, de segítséget kérünk hozzá. Az üzem főmérnöke mosolyogva nézett körül: —■ örülök, hogy mérnök-kollégáim nekilendülnek a nagy feladatoknak. A mi korunk a nagy feladatok kora. Ami a segítséget illeti, ha beleegyeznek, majd én segítek. Holnap reggel nyolc órakor megkezdjük a közös munkát. Egy másik mérnök állt fel: — A három hét csak úgy reális, ha a diszpécserek jól dolgoznak. Elvállalom, hogy a diszpécserek munkájának megkönnyítésére egy hét alatt pontos leírást készítek számukra minden gyártmányhoz. Egy gépszerkesztő — öreg technikus — azt mondta: — Úgy fogunk dolgozni a «Varsói» elkészültéig, mint az orvosok. Inspekciót tartunk. Egyikünk itt marad minden éjszaka. Felállt ekkor egy karcsú, feketeszemű munkás, Vaszkó Imre, aki a szerelde legfontosabb brigádját vezeti s így szólt: — Három hetet mondanak itt a gombolyításra. Minket meg se kérdeznek! Mi előkészítettünk már minden alkatrészt a brigádommal és a gombolyítást három hét helyett tizenegy nap alatt elvégezzük majd. Tapsvihar tört ki. A fekete munkás felemelte a kezét. — Csakhogy hát... Csakhogy a lemezelők meg készítsék el a lemezelést kilenc nap alatt. — Mit akarsz tőlünk? Öt hét helyett kilenc nap? Az lehetetlen... — Az ám, meg kell csinálnotok, mert csak akkor lesz kész a mi «Varsóink» ebben a negyedévben... Tehát megcsináljátok? A pártbizottság titkára mostanáig csendben hallgatta az eseményeket, most szólásra emelkedett. — Mielőtt válaszolnál, hadd mondjak el mindnyájatoknak egy jó hírt. Míg mi az értekezleten ültünk, a dolgozók megostromolták odalent a műhelyt. Most kaptam kézhez egy cédulát. Eddig négy alapszervezet teljestagsága, ötven dolgozó az igazgatóságról és huszonöt sportoló jelentkezett, hogy minden délután műszak után itt marad és segít a «Varsó» elrontott lemezeinek a kiegyengetésében. A részvevők azt kiáltották: «Hurrá!» A lemezelés vezetője ekkor túlkiabálta a zajt: — Vállaljuk kilenc nap alatt! Az előadó felállt, azt mondta, papírosan összeszámolta a felajánlásokat, ha azokat mindenki teljesíti, nem három hét alatt, hanem annál még egy nappal hamarabb is meglesz a «Varsói».— Megfogadjuk tehát a gyár nevében, hogy a negyedév végére újra készen van a Varsói Turbó! A maradiság és a haladás ütközött meg ezen az emlékezetes értekezleten. Egy nagy gyárrészleg — egy különösen nagy balsiker után — elindult a mélypontról a győzelmek felé. A harc a maradiság és a haladás erői közt nem ért véget. A csata az értekezlet falai közül átcsapott a műhelyekbe, a Varsói Turbó hatalmas öntöttvas vázának szomszédságába. Ennek a küzdelemnek néhány részletéről számolunk be a továbbiakban. Tardos Tibor A „Szabad Nép“ cikke nyomán „Több fegyelmet a vívóversenyeken címen a «Szabad Nép» június 4-i számában bírálat jelent meg. A cikk megállapította, hogy az idei vívóbajnokságokon egyes versenyzők fegyelmezetlen és sportszerűtlen magatartásukkal az egyébként magas színvonalú versenyek értékét lerontották. Az írást vívóversenyzőink a tatai edzőtáborban tárgyalták meg. Az élversenyzőkből és vezetőkből álló kollektíva megállapította, hogy az cikk megállapításai helytállóak. Azok a vívók, akik az országos bajnokságon fegyelmezetlenek voltak, ígéretet tettek, hogy fegyelmezni fogják magukat. A kollektíva kéri az OTSB-t, hogy a versenyeken a legkisebb fegyelmezetlenséget és sportszerűtlenséget a versenyszabályok előírásainak megfelelően, kíméletlenül torolja meg. Javasolják továbbá, hogy a fiatal vívókat megfelelően oktassák ki a szabályokra és nagyobb mértékben vonják be őket a versenybíróságba is. _ SZABAD NÉP SZOMBAT, 1952. JÚNIUS 28 SZIKRA Lapnyomda, SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII, Blaha Lujza tér 3 Tel.: *343—100, *142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 180— 850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal. Budapesti üzemi előfizetés tel.: 189—644, 189—653, 189—607. Budapesti egyéni előfizetőket a kerületi kézbesítő postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Expedíció: 330—552. Előfizetési díj havi 11 Ft. Nagyobb igényességet a propagandamunkában! (Sajtószemle) A marxizmus-leninizmus propagandájának igen nagy jelentősége van párttagságunk és egész népünk nevelésében. A sajtó fontos feladatot teljesít, amikor elméleti és konzultációs cikkeket közöl. A somogymegyei pártbizottság lapjában, a «Somogyi Néplap»-ban ritkán jelennek meg elméleti cikkek. Helyes és üdvözlendő, hogy a lap június 20-i számában cikket közölt Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáiról. Nem helyes azonban az a mód, ahogyan a «Somogyi Néplap» foglalkozott ezzel a művel, amelynek jelentősége meszsze túlnő a nyelvtudomány keretein. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész béketábor szellemi életében rendkívüli esemény volt e mű megjelenése. Óriási segítséget ad a tudományok minden ágának. Új eredményekkel gazdagítja a marxista-leninista elméletet, többek között az alapról és a felépítményről szóló tanításával. A cikkíró azonban erről alig vett tudomást és szinte kizárólag a nyelvi kérdésekről emlékezett meg. A cikk emellett több helyen meghamisította Sztálin elvtárs tanításait. «Sztálin elvtárs — olvassuk a cikkben — eldöntötte a vitát, amely... a nyelv osztályjellegíi voltát tisztázta». Ez nem helyes. Sztálin elvtárs tudvalevően éppen azt bizonyította be, hogy a nyelv nem osztályjellegíi. A cikkíró egyébként előző megállapításával ellentétben a cikk egy másik helyén «a nyelv osztályfeletti voltának» bebizonyítását tulajdonítja Sztálin , elvtársnak — ugyancsak helytelenül. Ilyen és hasonló súlyos hibák valóságos gyűjtőhelye ez a cikk. Sztálin elvtársra hivatkozva állapítja meg például azt is, hogy a szocialista társadalomban «nincsenek osztályok», holott éppen Sztálin elvtárs jellemezte úgy a szocialista társadalmat, mint amelyet antagonisztikus osztályok helyett két baráti osztály, a munkásság és a parasztság osztálya alkot. A cikk idézetei kivétel nélkül pontatlanok, stílusa pongyola, helyenkint egyenesen érthetetlen. Mindezt összegezve megállapítható, hogy felületesen, méltatlanul, felkészültség nélkül írták meg és közölték ezt a cikket. Természetesen nem könnyű dolog megyei pártlapjainknál a propaganda munka vezetése. Nincsenek gazdag archívumaik, kevés a konzultálási ésellenőrzési lehetőségük, hiányuk van képzett káderekben. De mindez nem mentség az ilyen súlyos hibákra. A «Somogyi Néplap»-ban megjelent cikkért felelősség terheli a lap szerkesztőségét, de még inkább a somogymegyei pártbizottságot, amely nem segítette eléggé a lapot feladatai megoldásában. Az országos ifjúsági atlétikai bajnokság elsőnapi küzdelmei és Béke Kupa labdarúgó mérkőzések a mai nap sportműsorán Ma és holnap kerül sor az országos ifjúsági atlétikai bajnokság küzdelmeire. Az utóbbi években ifjúsági versenyzőink sokat fejlődtek, több nemzetközi és hazai versenyen bizonyították be tudásukat. A kétnapos bajnoki viadalon az olimpiai keret tagjai: Vigh, Tilkovszki, Soós és Retezár II. nem indulnak, de távollétükben is több jó eredmény remélhető. Az első napi versenyszámok közül a női magasugrásban, a 100 és 800 méteres síkfutásban, a férfiszámok közül az 1500-as és a 400 méteres síkfutásban várható a legnagyobb küzdelem, illetve a legjobb eredmény. A labdarúgó Béke Kupáért két mérkőzést játszanak ma csapataink. Dorogon az olimpiai keret II. a Bányász válogatottal, Budapesten a Szőnyi úton pedig a Vasas válogatott a Lokomotiv válogatottal méri össze erejét. Az olimpiai keret II. csak nagy küzdelemben szerezheti meg a győzelmet az erős védelemmel és fedezetsorral rendelkező Bányász válogatott ellen. A Vasas válogatott a Lokomotív válogatott mérkőzés kimenetele teljesen nyílta Mai sportműsor Labdarúgás: Béke Kupa-mérkőzések: Vasas vál.—Lokomotív vál., Szőnyi-út, 17.30 óra. Olimpiai keret II.—Bányász vál., Dorog, 17.30 óra, Bp. Lokomotív— Miskolci Építők NB II-es mérkőzés, Szőnyi-út, 15.30 óra. Atlétika: A Magyar Népköztársaság 1952. évi országos ifjúsági atlétikai bajnokságának első napja, Mező u., 10 óra. Úszás: A Bp. Kinizsi országos úszóversenye, Sportuszoda, 17 óra. Vízilabda: Olimpiai Kupa-mérkőzések: Bp Dózsa—Bp. Honvéd, újpesti uszoda, 18 óra. Bp. Lokomotív—Bp. Kinizsi, Nemzeti Sportuszoda, 18.40 óra. Kézilabda: Az országos kispálya kézilabdabajnokság döntői a sportcsarnoki pályákon. Ünnepélyes megnyitó 15 órakor. Motorsport: Magyarország 1952. évi gyorsasági bajnokságának első napja. Városliget, 15 órától. Birkózás: Dunántúl kötöttfogású egyéni és csapatbajnoksága, Szombathely, 17 óra. Evezés: Magyarország 1952. évi evezősbajnokságának második napja csepeli Dunaág, 10 és 16 óra. B ■ • '-1 1 * M co/« ras A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, egyes helyeken délutáni záporeső, esetleg zivatar. Mérsékelt északi szél. A hőmérséklet *alig változik. A budapesti színházak mai műsora Nemzeti: Nyári szünet. — Margitszigeti Szabadtéri Színpad: Szentivánéji álom (3). — Városi: Aida (7). — Katona József Színház: Nyári szünet. — A Magyar Néphadsereg Színháza: A harag napja (szelvénybérlet, 7). — Állatkerti Szabadtéri Színpad: Vidám est (8). — Madách Színház: Pirossapkás lány (7). — Fővárosi Operett: Állami áruház (Petrássy- és Szamosi E.-bérlet, 7). — Ifjúsági: MÉH vidám hangversenye (fél 3), Egri csillagok (7). — Vidám Színpad: Hideg zuhany (Gertner-bérlet, 7). — Zeneakadémia: Kinsker Márta zongoraestje (fél 6), Növendékhangverseny (8). — Bartók-terem: Zeneiskolai vizsgaelőadás (7). — Károlyikert: a magyar rádió szimfonikus zenekara (2. bék. est, 8). — Puskin-kert: a Szakszervezetek Központi Művészegyüttese (1. bék. est, 8). — Csajkovszkij-park: Az «Esti Budapest» vidám hangversenye (8). — Kecskeméti Állami Katona József Színház (Pesterzsébet, Kossuth mozi): Csínom Palkó (7). — Majakovszkij Színpad (Margitsziget) . A Magyar Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese (7). — Állami Bábszínház: Nyári szünet. — Fővárosi Nagycirkusz: Humor jegyében (4, 8). — Rádió: Aida, opera (Petőfi, 19.30). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00: Falurádió. — 5.30: Hírek. — 5.45— 8.30: Reggeli zenés műsor. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» mai vezércikke. — 11.30: Összeállítás Kínáról. — 12.00: Hírek. Hangos Újság — 12.30: Népi zene. — 13.00: Hanglemezek. — 14.15: Filmzene. — 14.30: Gyermekekről szeretnék szólni. Elbeszélés. — 15.30: Beszélő atlasz. — 15.50: Művészeti híradó. — 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek — 16.20: Tánczene. — 17.00: Hírek — 17.15: Sosztakovics: V. szimfónia. — 18.00: Falurádió. — 18.30: Szív küldi . . — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Zenés szombat este. — 21.30: Verses, zenés öszszeállítás az aratásról. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.25: Tánc éjfélig. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. — 15.00: Népek dalaiból. -- 15-25: Zsuzsira nagyon vigyáznak. Elbeszélés — 15.45: Filmzene. — 16.00: Zenei újság. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.30: Hírek. — 17.40: Népdalfeldolgozások. — 18.40: Tánczene. — 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: Verdi: «Aida». Operaismertetés. — 22:00; Operettmuzsika. — 22:30; Magyar muzsika. Az olimpiai versenyek előtt AZ OLYMPOSI ZEUS-TEMPLOM ROMJAINÁL szerdán reggel meggyújtották az olimpiai lángot. A fáklyával váltó fut Athénig és onnan repülőgéen viszik tovább Nyugat-Németországa. Innen evezősök, futók és motorkerékpárosok viszik az olimpiai lángot Malmon és Stockholmon át Helsinkibe. Az ünnepség «szépséghibája», hogy a nemzetközi olimpiai bizottság a béke fáklyáját, az olimpiai lángot nem a rövidebb úton, a népi demokratikus országokon, Magyarországon, Csehszlovákián és Lengyelországon, hanem kerülővel. Nyugat-Németországon keresztül irányította Helsinkibe. A MAGYAR SPORTOLÓK az eddigi olimpiai versenyeken összesen 46 olimpiai bajnokságot, 36 második és 41 harmadik helyezést értek el. A legjobban a vívók szerepeltek, akik 15 aranyérmet szereztek Az úszók nyolc, a birkózók hat, az atléták és ökölvívók öt-öt, a tornászok és céllövők három-három olimpiai bajnokságot nyertek, a szellemi olimpián pedig egy alkalommal győzött magyar versenyző. AZ OLASZ LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG kijelölte a 18 tagú, végleges olimpiai keretet. A játékosok többsége elsőosztályú egyesületekből való hivatásos labdarúgó. Hogy az olimpiai versenyeken indulhassanak — ahol kizárólag amatőr sportolók vehetnek részt — különböző egyetemekre íratták be őket. A keret tagjai a következők: Cade és Rota (Atalanta), Azzini (Brescia), Pandolfini és Violani (Fiorentina), Neri (Internazionale), Boniperti, Corrad és Vivolo (Juventus), Antonazzi (Lazzio), Giorcelli (Monza), Gimona (Palermo), Biagioli (Piombino), La Rosa (Pro Patria), Venturi (Roma), Bugatti és Fontanesi (Spal) és Mariam (Udinese). A VARSÓBAN rendezett atlétikai versenyen Maslowski 55.30 méteres dobással új lengyel kalapácsvető csúcseredményt ért el TOKIÓBAN a japán úszók részére rendezett válogatóversenyen a következő országos csúcseredmények születtek: 100 m-es női gyorsúszásban Jamasiti 1:10 mp, 200 m-es női gyorsúszásban: Jamasita 2:35.6 mp, 200 női mellúszásban: Matsuomo 3:01.4 mp, 400 m-es férfi gyorsúszásban: Hasizuma 4:40.2 mp, 100 m-es férfi mellúszásban: Kojikava 1:08.8 mp. Faliújság- és üzemi sajtó-kiállítás nyílik a Nemzeti Szalonban A Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezésében faliújság- és üzemi sajtó-kiállítás nyílik meg ma délben 12 órakor a Nemzeti Szalonban (Sztálin-tér). Megnyitó beszédet mond Vadász Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára.