Szabad Nép, 1954. június (12. évfolyam, 152-181. szám)
1954-06-01 / 152. szám
2 1. A párt neve: 1. A párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit: a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetségi tevékenységét Marx- Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli. A Magyar Dolgozók Pártja híven őrzi a magyar munkásosztály forradalmi hagyományait, folytatója a magyar nép dicső szabadságharcainak, örököse és továbbfejlesztője a magyar történelem haladó eszméinek. A Magyar Dolgozók Pártja megteremtette a munkásosztály egységét s a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetségét. A párt vezetésével a magyar nép a hazánkat felszabadító hatalmas Szovjetunió segítségére támaszkodva megdöntötte a kizsákmányolok uralmát és megteremtette Magyarországon a népi demokratikus rendszert. A párt — a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében — a Szovjetunió népei és a világ dolgozói iránti barátságra neveli a munkásosztályt és a magyar népet, és minden eszközzel erősíti a haza védelmét. A Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése. A párt végső célja a kommunista társadalom felépítése. A párttagok, kötelességeik és jogaik. 2. A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, politikai irányvonalát és szervezeti szabályzatát, részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszeresen fizeti a tagsági díjat. A párt tagja csak az lehet, aki a 18-ik életévét betöltötte. 3. A párttag kötelessége, hogy: a) őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggel szemben; b) fegyelmezetten hajtsa végre a pártszervek, a pártszervezet határozatait, harcoljon ezek megvalósításáért; c) betartsa a párt- és az állami fegyelmet, amely egyformán kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem, a pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye valamennyi párttag számára, függetlenül érdemeitől és tisztségétől. A párt- és állami fegyelem megszegése kárt okoz a pártnak, s ezért összeférhetetlen a párthoz való tartozással; d) élen járjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben és az állampolgári kötelességek teljesítésében, s legyen feddhetetlen a magánéletében. Védje és szilárdítsa a szocialista tulajdont, őrködjék a népi demokratikus állam törvényei, rendje és fegyelme fölött. Harcoljon minden erejével a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért; e) erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pártonkívüli dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük; ) fejlessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-feninizmus alapjait; g) fejlessze a bírálatot, önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, ne titkolja el és személyekre való tekintet nélkül tárja fel a Párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket, ne legyen közömbös a hibákkal szemben, küzdjön megszüntetésükért, harcoljon a munkában a látszatsikerre való törekvés, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása összeférhetetlen a párthoz való tartozással; h) legyen a párt iránt őszinte és becsületes, ne titkolja és ne ferdítse el az igazságot. A párt iránti őszinteség hiánya, a párt megtévesztése összeférhetetlen a párthoz való tartozással; i) politikailag legyen éber, őrizze meg a párt- és államtitkot. A párt- és államtitok kifecsegése összeférhetetlen a párthoz való tartozással; j) bármely helyen, ahová a párt állította, következetesen hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a kádereknek baráti kapcsolatok és rokoni kötelékek alapján történő kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való tartozással. 4. A párttag joga, hogy: a) részt vegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában; b) pártszerű bírálatot gyakoroljon a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek ténykedése fölött; c) részt vegyen a párt vezető szerveinek megválasztásában, mint választó és választható; d) személyesen részt vegyen minden ügy megtárgyalásában, amikor a pártban az ő tevékenységéről vagy magatartásáról döntenek; e) kérdéssel, beadvánnyal forduljon a felsőbb pártszervekhez, egészen a Központi Vezetőségig és a pártkongreszszusig. III. A tagjelöltek. Kötelességeik és jogaik. 5. A tagjelöltségnek az a rendeltetése, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt célkitűzéseivel, politikájával, szervezeti szabályzatával, s hogy a párt meggyőződjék a jelöltnek a párt és a népi demokrácia iránti hűségéről. 6. A tagjelöltek kötelességei és jogai azonosak a tagok kötelességeivel és jogaival, de a tagjelöltek csak tanácskozási joggal vesznek részt a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein, és nem választhatók be a párt vezető szerveibe. IV. A párttagok és tagjelöltek felvétele. A párttagság és ta£jelöltség megszűnése. A párttagok és tagjelöltek átigazolása. 7. Párttagot csakis egyénenként lehet felvenni a pártba. Új párttagot általában csakis a tagjelöltek közül lehet felvenni, ha a tagjelölt a jelöltség ideje alatt munkájával, magatartásával méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen. A jelöltnek a pártba tagként való felvételét alapszervezetének vezetőségétől írásban kell kérnie. Kérelméhez mellékelnie kell két olyan párttag írásbeli ajánlását, aki legalább egy éve tagja a pártnak, sőt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt ajánlásáért. DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást a DISZ illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi bizottságának ajánlása helyettesítheti. Új párttagok felvételéről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére a tartyülés határoz, s ezt a határozatot a járási, a városi, a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá. Kivételesen indokolt esetben a Központi Vezetéség jóváhagyásával az alapszervezet jelöltség nélkül, vagy a hathónapos jelöltségi idő eltelte előtt is felvehet tagokat a pártba. A felvett párttag párttagsági ideje attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervezet taggyűlése a párttagok közé felvette. 8. Tagjelöltet csakis egyénenként lehet felvenni a pártba. A tagjelöltnek jelentkező köteles belépési nyilatkozatot kitölteni, s ehhez két olyan párttag írásbeli ajánlását mellékelni, aki legalább egy éve tagja a pártnak, s öt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt ajánlásáért. A pártszervezetnek segítenie kell a tagjelöltet, hogy felkészüljön a pártba való felvételre. A tagjelöltségi idő kezdetétől számított hat hónap elteltével a tagjelölt felvételéről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére a taggyűlés határozhat; a tagjelöltségi idő kezdetétől számított egy év elteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen dönteni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről. Ha a tagjelölt a párttagságra saját hibáján kívül még alkalmatlan, akkor lehetőséget kell neki adni arra, hogy még egy évig tagjelölt lehessen. Olyan esetekben viszont, amikor a tagjelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt nem méltó arra, hogy párttag legyen, az alapszervezet határozatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására; a kizárást a felsőbb pártszerv hagyja jóvá. DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást az illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi DISZ-bizottság ajánlása helyettesítheti. A taggyűlés határozatát a tagjelöltek felvételéről a járási, a városi és a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemmi pártbizottság hagyja jóvá. 9. Az a párttag vagy tagjelölt, aki három hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat, s ez idő eltelte után felszólítás ellenére sem teljesíti ezt a kötelességét, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni; a párttagság, illetve a tagjelöltség megszűnéséről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére az alapszervezet'' taggyűlése dönt, de a döntést jóváhagyás végett az illetékes felsőbb pártbizottság elé kell terjeszteni. 10. Azt a párttagot vagy tagjelöltet, aki munkahelyet változtat, át kell igazolni az új munkahelyén vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe. Az átigazolás a Központi Vezetőség által megállapított szabályok szerint történik. .. * A párt szervezeti felépítése. 11. A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus centralizmus elvén épül fel: a) a párt valamennyi vezető szervét demokratikusan, taggyűlésen, pártértekezleten, pártkongresszuson titkosan választják; b) a párt valamennyi vezető szervének munkájában érvényesülnie kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének, a kollektív vezetésnek; küzdeni kell a marxista-leninista párttól idegen személyi kultusz ellen; c) a vezető szervek kötelesek a pártszervezetek előtt rendszeresen beszámolni tevékenységükről; d) a pártszervezetek és a pártvezetőségek demokratikusan megvitatják a párt politikáját és feladatait; e) véleményeltérés esetén a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának: a határozatot minden párttag és tagjelölt köteles végrehajtani; f) az alsóbb pártszervek, pártszervezetek, valamint a párt- tagok és a tagjelöltek akkor is kötelesek végrehajtani a pártkongresszus és a vezető szervek határozatait, ha ezekkel a határozatokkal nem értenek egyet; g) minden pártszervezet önállóan dönthet helyi kérdésekben, de ezek a döntések nem állhatnak ellentétben a párt irányelveivel, politikájával és a felsőbb szervek határozataival. 12. A párt területi, üzemi elv szerint épül fel. A pártnak a területen, illetve üzemben csak egy vezető szerve lehet. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási stb. pártbizottság a területén lévő valamennyi alsóbb pártbizottság és alapszervezet felettes szerve. 13. A taggyűlés pártvezetőséget, a pártértekezlet pártbizottságot, a kongresszus Központi Vezetőséget választ. 14. Budapesten, a megyékben, a járásokban, a kerületekben, a városokban, az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben s a falvakban a legfontosabb párt- és kormányhatározatok, valamint az ezekből adódó helyi feladatok érdemleges megvitatására rendszeresen egybe kell hívni a pártaktiva-értekezletet. VI. A pártkongresszus. 13. A Magyar Dolgozók Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus, amelyet a Központi Vezetőség három évenként hív egybe. A Központi Vezetőség saját kezdeményezésére rendkívüli párt- és kongresszust hívhat egybe. A párttagok egyharmadának kívánságára a Központi Vezetőség köteles rendkívüli pártkongresszust összehívni. A pártkongresszus összehívásának időpontját és napirendjét legalább másfél hónappal a kongresszus előtt nyilvános-ságra kell hozni. A rendes, valamint a rendkívüli pártkongres-szus küldötteit a párttagság pártértekezleteken demokratikusan választja meg a pártszervezetek tag- és tagjelölt létszámának arányában. A Központi Vezetőség állapítja meg a tagság létszámának megfelelően, hogy az egyes pártszervezeteket hány szavazati jogú és hány tanácskozási jogú küldött képviselheti a kongresszuson. 16. A pártkongresszus: a) megvitatja és elbírálja a Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját, jóváhagyja, illetve módosítja a párt programmját és szervezeti szabályzatát, kidolgozza a párt politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát; b) meghatározza a Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság tagjainak és póttagjainak számát, s megválasztja ezeket a szerveket. , VII. A párt Központi Vezetősége. 17. A Központi Vezetőség irányítja a pártot két pártkongreszszus közötti időszakban, képviseli a pártot a többi pártok, szervezetek és állami intézmények előtt. A Központi Vezetőség tagjai egyenjogúak. A Központi Vezetőség tagjainak minden fontos kérdésben tájékoztatást kell kapniok. A Központi Vezetőség általában három havonként ülésezik, s a pártkongresszusnak felelős. A Központi Vezetőség póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Központi Vezetőség ülésein. 18. A Központi Vezetőség saját tagjai közül a) megválasztja a Politikai Bizottságot, mely a Központi Vezetőség teljes ülései közötti időszakban irányítja és vezeti a pártot; b) megválasztja a Titkárságot, melynek tagjai a Központi Vezetőség titkárai. A Titkárság feladata, hogy biztosítsa és ellenőrizze, a vezető pártszervek határozatainak végrehajtását, valamint elossza a hatáskörébe utalt kádereket; c) megválasztja a Központi Vezetőség első titkárát. 19. A Központi Vezetőség kijelöli a párt központi lapja szerkesztőbizottságának felelős vezetőjét. 20. A Központi Vezetőségnek — kivételes esetekben — joga van a két pártkongresszus közötti időszakban tagokat behívni (kooptálni) a Központi Vezetőségbe. A behívott (kooptált) tagok száma azonban nem haladhatja meg a választott tagok tizenöt százalékát. 21. A párt Központi Vezetősége Központi Ellenőrző Bizottságot választ. A Központi Ellenőrző Bizottság a Központi Vezetőségnek felelős. A Központi Ellenőrző Bizottság feladata, hogy: a) őrködjék a párttagok és a tagjelöltek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthűsége felett; b) kíméletlen harcot folytasson a pártszerűtlen, fegyelmezetlen, pártellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen; c) őrködjék azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfogását sértő elemek s a nép ellenségei ne furakodhassanak be a pártba. A Központi Ellenőrző Bizottságnak Budapesten és a megyékben a helyi pártszervektől független meghatalmazottai vannak. 22. A Központi Ellenőrző Bizottság párttagok és tagjelöltek ellen vizsgálatot indíthat, s velük szemben a szervezeti szabályzatban meghatározott büntetéseket alkalmazhatja. 23. A Központi Vezetőség a szocialista építés fontos területein a pártmunka megerősítése érdekében politikai osztályokat szervezhet, pártszervezőket küldhet ki. A politikai osztályok és a pártszervezők a Központi Vezetőség utasítása szerint működnek. Vili: A Központi Revíziós Bizottság. 24. A Központi Revíziós Bizottság ellenőrzi a) a párt központi szerveiben az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, valamint a Központi Vezetőség apparátusának munkarendjét, továbbá b) a párt Központi Vezetőségének pénztárat és a párt központi vállalatait. IX.A párt budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi, hivatali, intézményi, községi szervei. 25. A budapesti és a megyei pártszervezetek felsőbb szerve a budapesti, illetve a megyei pártértekezlet, melyet a budapesti, illetve a megyei pártbizottság két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a budapesti, illetőleg a megyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a budapesti, illetve a megyei pártbizottság tagjait és póttagjait és a revíziós bizottságot. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. a) A budapesti és valamennyi megyei pártbizottság a mindennapi gyakorlati munka vezetésére, a pártszervezetek összefogására és irányítására a pártbizottság tagjai közül 9—11 tagú párt-végrehajtóbizottságot választ; megválasztja a pártbizottság első titkárát, másodtitkárát és titkárát. A titkárok tagjai a párt-végrehajtóbizottságnak. A budapesti és a megyei pártbizottságok titkárait a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségükben. b) A budapesti és a megyei pártbizottság két pártértekezlet között területe pártszervezeteinek vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pontos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítésével biztosítja a népgazdasági tervek teljesítését, népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesítsék és minden lehetőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelelően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesülését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, illetve az alulról jövő bírálat kifejlődését, a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok, a tagjelöltek és a pártonkívüliek körében a marxizmusleninizmus tanulmányozását, a dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a helyi pártsajtót. A tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e helyeken működő MDP-csoportok lítján irányítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. A budapesti és a megyei pártbizottság legalább három havonként illést tart. c) A budapesti, illetve a megyei revíziós bizottság ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusának munkarendjét és pénzkezelését. 26. A járás, a város, a budapesti kerület stb. pártszervezeteinek felsőbb szerve a pártértekezlet, amelyet az illető terület pártbizottsága legalább két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság beszámolóját; megválasztja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A járási, a városi és a budapesti kerületek pártértekezlete megvitatja és elbírálja a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a járási, a városi, a budapesti kerületi revíziós bizottságot. A budapesti kerületek és a járások, valamint a Központi Vezetőség által kijelölt városok pártértekezlete küldötteket választ a budapesti, illetve a megyei pártértekezletre. a) A járások, a Központi Vezetőség által kijelölt városok, a budapesti kerületek pártbizottságai a mindennapi gyakorlati munka vezetésére, a járási, a városi, a budapesti kerületi pártalapszervezetek összefogására és irányítására 7—11 tagú párt-végrehajtó bizottságot választanak a pártbizottság tagjai közül, s megválasztják a pártbizottság első titkárát, másodtitkárát és titkárát; a titkárok tagjai a párt-végrehajtó bizottságnak. Az első titkárt a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. b) A járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság két pártértekezlet között a területén lévő pártszervezetek , vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pontos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítésével biztosítja a népgazdasági tervek teljesítését népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesítsék, s minden lehetőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelelően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesülését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat kifejlődését; a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok és a tagjelöltek körében a marxizmus-leninizmus tanulmányozását, a dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a helyi pártsajtót. A területén lévő tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e helyeken működő MDP-csoportok útján irányítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. c) A járási pártbizottság a falusi pártszervezetek irányításának alapvető szerve. Megfelelő politikai munkával biztosítania kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megszilárdulását. Állandóan fejlesztenie kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek, és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti politikai munkát. Gondoskodnia kell a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének állandó erősítéséről, és a falusi pártszervezetek munkájának megjavításán keresztül a mezőgazdasági termelés állandó emeléséről. d) A járás, a város, és a budapesti kerület revíziós bizottsága ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusának munkarendjét, a pénz kezelését. 27. Abban a városi kerületben, községben, üzemben, hivatalban, intézményben stb., melyben a párttagok és tagjelöltek száma meghaladja a 300-at, két évenként pártértekezletet hívnak egybe, s megválasztják a pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A pártbizottság saját tagjai közül 5—7 tagú párt-végrehajtó bizottságot választ. Kivételes esetekben a Központi Vezetőség engedélyével olyan helyeken is lehet pártértekezletet összehívni, illetve pártbizottságot választani, ahol a párttagok és tagjelöltek száma nem éri el a 300-at. A Központi Vezetőség állapítja meg, hogy a városi kerületek, a községek, az üzemek, a hivatalok, az intézmények stb. pártbizottságai közül melyek választanak saját tagjaikból első titkárt, másodtitkárt és titkárt. A többi pártbizottság saját tagjai közül titkárt választ. A Központi Vezetőség által kijelölt üzemek, hivatalok stb. pártbizottságának első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. A minisztériumokban lévő pártbizottság első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség hagyja jóvá. 28. A járási, a városi, a kerületi, az üzemi, a községi, a hivatali stb. pártbizottság legalább két havonként ülést tart. 29. A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet közötti időszakban a pártbizottságba tagokat behívjanak (kooptáljanak), a behívott (kooptált) tagok száma azonban nem haladhatja meg a megválasztott tagok tizenöt százalékát. 30. A pártbizottságokat végső fokon a Központi Vezetőség erősíti meg. A Központi Vezetőségnek joga van arra, hogy megokolt esetben egyes pártbizottságok, vagy egyes pártbizottsági tagok megválasztását semmisnek nyilvánítsa. Rendkívüli körülmények között a Központi Vezetőség ideiglenes pártbizottságot jelölhet ki. X. A párt alapszervezete. 31. A párt alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet a párt legkisebb önálló szervezeti egysége. Az alapszervezetek lehetnek: üzemi (üzemrészi, műhelyi), körzeti, falusi, termelőszövetkezeti, tanyai, hivatali, intézményi stb. pártszervezetek, illetve a fegyveres erőknél működő pártszervezetek. Alapszervezet létesítéséhez legalább három párttag szükséges. Az alapszervezet megalakulását felsőbb pártszervnek kell jóváhagynia. Azokban a vállalatokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, intézményekben, amelyekben háromnál kevesebb párttag van, a járási, a városi, a budapesti kerületi, illetve az üzemi stb. pártbizottság tagjelöltcsoportokat szervezhet, ha e helyeken a párttagok és tagjelöltek száma együttesen eléri a hármat, illetve legalább három tagjelölt van. Az alapszervezet felsőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább havonta egyszer összehívnak. 32. Az alapszervezet feladata, hogy: a) végrehajtsa a felsőbb pártszervek határozatait, a helyi viszonyokra alkalmazza, hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, emelje a párttagság politikai színvonalát, rendszeresen terjessze a pártirodalmat, a pártsajtót, be- , szedje a tagsági díjat; b) politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a dolgozókat az üzemben, a gépállomáson, az állami gazdaságban, a termelőmunka minden területén, segítse a terv teljesítését, a termelékenység fokozását, az önköltség csök- kentését, a minőség javítását, a munkafegyelem meg- szilárdítását, a munkaverseny és az élenjáró dolgozók mozgalmainak fejlesztését. Falun politikai felvilágosító munkával mozgósítja a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a mezőgazda-»,sági termelés növelésére, a terméshozam állandó emelésére, c) szüntelenül gondoskodjék a városi és a falusi dolgozók életkörülményeinek, kulturális viszonyainak javításáról; d) állandóan erősítse a párt sorait a dolgozó nép legjobbjaival; e) szervezze meg és irányítsa a párttagok és a tagjelöltek politikai oktatását, és ellenőrizze, hogyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a marxizmus-feninizmus alapismereteit: f) a dolgozók mozgósításával harcoljon a nemtörődömség, a pazarlás ellen, érvényesítse a takarékosság elvét! segítse elő az üzemekre, a termelőszövetkezetekre, a gépállomásokra, az állami gazdaságokra, a hivatalokra és az intézményekre háruló feladatok megoldását, következetesen harcoljon a szocialista tulajdon védelmének megszilárdításáért; * g) a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat fejlesztésével, a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében nevelje a párttagokat és a tagjelölteket. 33. A termelő üzemek, köztük az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának, vezetőségének tevékenységét. A hivatali és az intézményi pártszervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal, az intézmény vezetőjét és vezetőségét, mivel e szerveknek sajátos feladataik vannak, azonban a munkában tapasztalt hibákról szóló észrevételeiket és a munka megjavítását elősegítő javaslataikat kötelesek a hivatal, az intézmény vezetői elé, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjeszteni. A hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik. 34. Azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 300-nál kevesebb párttag van, de legalább három alapszervezet működik, összevont párttaggyűlésen 5—11 tagú pártvezetőséget választanak. A pártvezetőség köteles évenként legalább egyszer beszámolni az összevont párttaggyűlésnek. Az alapszervezet a folyó munka intézésére két évenként vezetőséget választ. 35. Két párttaggyűlés között az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőség munkamegosztással dolgozik, egyes tagjai felelősséggel irányítják a pártmunka rájuk bízott területeit. 36. Azokban a pártszervezetekben, amelyeknek taglétszáma nem haladja meg a tizet, a pártvezetőség feladatait a taggyűlés által megválasztott titkár látja el. 37. Az alapszervezet vezetőségét a felsőbb pártszerv erősíti meg tisztségében. 38. A párt által kitűzött feladatok végrehajtásának elősegítésére, a politikai felvilágosító munka megjavítására, a párttagok megismerése és nevelése, továbbá a pártmunkába való fokozottabb bevonása érdekében az alapszervezetekben pártcsoportok létesülnek. A pártcsoportok munkáját a megválasztott pártbizalmiak irányítják. XI. A párt szervezetei a fegyveres erőknél és a vasútnál. 39. A Magyar Néphadseregben a pártpolitikai munkát a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége a Belügyminisztérium fegyveres alakulatainál a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége, a vasútnál pedig a Vasút Politikai Főosztály irányítja. A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége, a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége, valamint a Vasút Politikai Főosztály a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége osztályainak szerepét töltik be. A Magyar Néphadseregben és a vasútnál a pártszervezetek a Központi Vezetőség külön utasításai alapján működnek. A politikai szervek kötelesek szoros kapcsolatot fenntartani a területi pártbizottságokkal oly módon, hogy ezeknek a politikai szerveknek a vezetői részt vesznek a területi pártbizottságok munkájában, a Pártbizottságok pedig rendszeresen meghallgatják e politikai szervek vezetőinek tájékoztatóját a katonai egységeknél, illetve a vasútnál folyó politikai munkáról. A párt és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. 40. A DISZ az MDP ifjúsági tömegszervezete, a párt segítője, íífTme5 építésének, az ifjúság nevelésének minden területen. A DISZ munkáját a párt irányítja. A DISZ-bizottságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, illetve helyi szervezetek irányítják és segítik. A DISZ szervezeteinek harcolniuk kell a párthatározatok végrehatásáért a szocializmus építésének minden területén. A DISZ szervezeteinek joguk van arra, hogy az illetékes pártszervek elé terjesszenek, s velük megvitassanak minden olyan javaslatot, amelynek célja az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a hivatalok, az intézmények stb. munkájában előforduló hibák kiküszöbölése. XIII. MDP-csoportok a pártonkívüli szervezetekben. 41. Az országgyűlésben, a tanácsokban és egyéb tömegszervezetek tanácskozásain és választott szerveiben működő párttagok e szervekben MDP-csoportot alakítanak. Az MDP-csoport 39 tagú vezetőségét a megfelelő felsőbb pártszerv erősíti meg; ez a vezetőség a fölöttes helyi pártszervnek, illetve a Központi Vezetőségnek van alárendelve, s utasításait köteles végrehajtani. Az országgyűlésben, a kormányban, az államigazgatásban, más állami szervekben és a pártonkívüli tömegszervezetekben dolgozó párttagok kötelesek a párt politikájának megfelelően tevékenykedni. E párttagok a Központi Vezetőségnek illetve a megfelelő területi pártszervnek vannak alárendelve A nárt tag£•* “ 1‘ā rtre il,ezekes pártszervek visszahívhatják az említett tes- XIV. A pártfegyelem. 42. A Magyar Dígozók Pártja csak akkor teljesítheti felada- t ... . a l,az* maga a fegyelmezettség és a szervezettség megtestesülése. A pártban vasfegyelem van, melynek minden egyes párttag és pártszervezet köteles magát alávetni. A vasfegyelemi a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert csak a tudatos fegyelem lehet, igazi vasfegyelem. A fegyelem a pártban az akarat egységével,a párt valamennyi tagjának teljes és feltétlen cselekvési egys*gével valósítható meg. A Magyar Dolgozók Pártja csakis a megísm alkuvó és fegyelmezetlen elemek ellen vívott engesztelhetetlen harc útján őrizheti meg egységét és szilárdságát. 43. A pártban nincsen helye semmiféle külön csoportosulásnak vagy frakciónak, mert a csoportosulások és frakciók aláássák a párt egységét és harckészségét. Aki a párton belül frakciót szervez, vagy ilyenben részt vesz, azt mint ellenséget a pártból el kell távolítani. 44. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság, továbbá a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott nagyüzemek pártbizottsága fegyelmi bizottságot választ tagjai közül. A fegyelmi bizottság megvizsgálja a fegyelmi ügyeket, s ezekben az ügyekben javaslatot tesz a pártbizottságnak. 45. A fegyelmet és a párt erkölcsi felfogását sértő, vagy a párt politikai irányvonalával szembehelyezkedő tag vagy tagjelölt ellen a pártszervezet, a helyi és 3 felettes r' *ő'zerv, vala(Folytatá* a 3 oltalon) Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata Elfogadta a 3 Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa SZABAD NÉP KEDD, 1934 JÚNIUS I