Szabad Nép, 1954. december (12. évfolyam, 335-364. szám)
1954-12-01 / 335. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA —_ _____ _ ______ ______________ XII. ÉVFOLYAM, 333. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZERDA, 1934 DECEMBER 1 . Az Országos Választási Elnökség közleménye A választási győzelem A november 28-i, vasárnapi választásokon leadott szavazatok ellenőrzése és összeszámlálása — az ország valamennyi választási elnökségétől beérkezett jegyzőkönyvek alapján — befejeződött. A választásra jogosultak száma 6,593.736. A budapesti, a megyei és a megyei jogú városok tanácstagjelöltjeire leszavazott 6,423.480 választó (az összes választásra jogosultak 97,4 százaléka). A Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott 6,290.541 választó (az összes választók 97,9 százaléka); ellenük szavazott 111.295 választó. Érvénytelen 21.644 szavazat. A tanácsválasztás végeredményéről kiadott hivatalos jelentés összegezte a vasárnapi választás számszerű eredményeit. Hatalmas népi győzelemről ad számot ez a jelentés: a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott 6.290.541 választó, a választásban részvevők 97,9 százaléka. Ez az elsöprő siker több, mint választási győzelem. A mi népünk most nemcsak választott, hanem választ is adott. Világos választ adott egy sereg olyan kérdésre, amelyet a választási előkészületek ideje alatt, az elmúlt hetekben vitatott meg az ország népe. Tanácstagokat, a nép által alkalmasnak tartott ügybuzgó, a nép szolgálatára mindig kész és a köz tiszteletére mindig érdemes jelölteket küldött a tanácsokba, egyszersmind nagy nemzeti kérdésekben is hallatta szavát. Mennyi bizakodással mentek az urnák elé azok, akik az elmúlt hetek politikai vitáiból kiérezték: ez a választás — a történelmi június óta az első választás — arra a kérdésre is választ kér a néptől, hogy akarja-e a júniusi utat, a népjólét politikáját? Egy pillanatig sem volt vitás, hogy a nép, amely tíz év óta a magáénak vallhatja ezt az országot, minden kérdésben a haza javát, az ország boldogulásának útját választja. A vasárnapi tanácsválasztásokon a maguk küldötteit a maguk tanácsaiba — a maguk ügyeinek intézésére — választották meg a szavazópolgárok. Ezért válhatott ez a választás az egész nép ügyévé, ezért volt lehetséges az, hogy a szavazópolgárok 97,4 százaléka élt jogával és teljesítette állampolgári kötelességét.. Ez a magasfokú politikai aktivitás megmutatkozott már a választás előkészítésekor, a jelölések idején is. Bátran mondhatjuk: nagy politikai hullámverés előzte meg ezt a választást. Harc folyt itt, választási küzdelem, de ez nem idézte már a régi választásokat, a féktelen kortéziát, a hordóízű ígérgetéseket, a leitatástól a csendőrsortüzekig terjedő «meggyőzési módszereket. Sokezernyi jelölőgyűlésen sokszor összecsaptak a vélemények a jelöltek kiválasztásakor. S mindannyiszor azon fordult meg a dolog: ki alkalmasabb arra, hogy a választók javáért, a népjólét politikájának sikeréért harcoljon. Ezért volt az, hogy a nép nagyszerű politikai nevelőjévé válhatott ez a választás, hogy egyszerű emberek már a választások előtt is felelősen, öntudatos ember módján szóltak bele a maguk körzetének — és országának — ügyeibe. Derekasan kivette részét az előkészítő munkából — a párt és a kormány politikáját ismertetve, a választók ügyeit intézve, a választókkal ismerkedve — a több mint százezer tanácstagjelölt. Mellettük félmillió ember dolgozott, a különböző választási szervekben, bizottságokban! Munkások, parasztok, értelmiségiek, a társadalom minden rétegének képviselői — többségükben pártonkívüliek — ültek a szavazatszedő bizottságokban, s viselték tisztüket az ügyhöz méltó komolysággal. Vigyáztak a választások rendjére, tisztaságára. Ügyeltek arra, hogy ezen a derúskedvű, bizakodó napon a választópolgárok bátran, zavartalanul élhessenek alkotmányadta jogaikkal. Köszönet ezért a választási sikerért, a választásoknak a nagy ügyhöz méltó előkészítéséért, lebonyolításáért a hazájukat szerető egyszerű embereknek, a választási munkában részvevő több mint hatszázezer főnyi békehadseregnek! Mennyi «új» ember tűnt fel az elmúlt hetekben a közéleti tevékenységben! Mennyi új arc fogadta a szavazóhelyiségbe lépő választókat az ünnepi térítővel letakart asztaloknál! Az új politikai erőknek ez a felsorakozása bizonyság volt arra, hogy a Hazafias Népfront széles útján baráti egyetértésben haladhatnak egymásmellett a társadalom legszélesebb rétegei. A választás idején a kommunisták mellett ezrével léptek csatasorba azok a pártonkívüli népnevelők, akikben az elmúlt hetek felkészülése érlelte meg az elhatározást: a júniusi út katonái lesznek. S ismét elmentek a régi ismerősökhöz, a családi otthonokba azok a népnevelők is, akik június előtt bizony nem egyszer csak nehezen tudtak választ adni a sok türelmetlen kérdésre, sok «miért»-re, most azonban újra megtalálták a hangjukat, teli szívvel hirdették a párt politikáját, az ország felemelkedésének, az új szakasznak az eszméit. Köszönet ezért a választási győzelemért az igazság közkatonádnak, a lelkes, bátor, őszinte szavú népnevelőknek! Ez a választás mélységesen meggyőző bizonyítékát adta annak, hogy helyes, rendszerünk demokratizmusából következő módját választottuk a jelöltek kiválogatásának, amikor magukra a választópolgárokra bíztuk az előzetes jelöléseket is. A választók biztos ítélettel válogatták ki a jelölteket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a jelöltek 99,5 százalékát meg is választották. Akadt néhány száz, a százötezer jelöltből, akit nem választottak meg. Ha a választók úgy gondolták, hogy van a jelöltnél alkalmasabb, vagy ha a jelölt az elmúlt időkben nem mutatott kellő rátermettséget, akkor a választók éltek jogaikkal: nem választották meg az ilyen jelölteket. Néhány körzetben tehát pótválasztásra kerül sor, hogy a választópolgárok ismételten dönthessenek: ki képviselje őket a tanácsokban. Mind az, hogy a jelöltek túlnyomó többségét megválasztották, mind az, hogy néhány helyen pótválasztáson döntenek — választási rendünk, közéletünk szélesedő, mélyülő demokratizmusát bizonyítja. Nem tudjuk, milyen felelet győzné meg még inkább erőlködésük hiábavalóságáról azokat, akik gyalázkodó, uszító röpcédulákkal akarták megzavarni a választás békés rendjét, ünnepi hangulatát, megingatni a választópolgárokat. Vasárnap mindenesetre feleletet kaptak. Csattanós és nyílt választ. Olyat, amilyet a szavazás mellett szavakban is megfogalmazott Kustánszegen Kovács Lajos dolgozó paraszt: «Az ellenség a szélre bízta a röpcédulákat... de arra nem gondolt, hogy más szél fúj már, mint régen. S ez a szél elfújja a röpcédulák hazugságait». Ha ellenségeink arra építik terveiket, hogy vannak méga mi társadalmunkban hibák és fogyatékosságok — sőt vannak bűnös kezek is, amelyek építőmunkánkat igyekeznek megzavarni — akkor sem jól számítanak. Ki tagadná: sok még a tennivaló, hogy a régi és az újabb mulasztásokat, bajokat is helyrehozzuk. De épp azért bízta a nép a tanácsválasztáson is a maga bizalmi embereire a dolgok intézését, hogy ezek a bajok mihamarabb megszűnjenek. Éppen azt akarjuk, hogy a feladatok megoldása iránti sürgető türelmetlenség hassa át egész közéletünket és mindenki a maga módján, a maga helyén minél nagyobb részt adhasson a közösség boldogulásához, a maga jólétéhez. Éppen azért választottunk most az új feladatokhoz méltó egységben tanácsokat, hogy gyorsabban, eredményesebben hajtsuk végre a népjólét emelésének politikáját. A Választópolgárok milliói megértették ezt. A választást megelőző hetekben és a választás napján is ezernyi példa bizonyította, hogy a választópolgárok nemcsak szavakban és szavazatokban, hanem tettekben is készek hitet tenni a párt, a kormány politikája mellett. A dolgozók tudják,hogy a népjólét politikáját csakis a nép maga válthatja valóra, ezt helyettük senki más nem fogja elvégezni. A várpalotai bányászok azért késtek pár órát a szavazással, mert azt mondották: nem akarunk adóssággal az urnák elé állni. S délutánra, a választás tiszteletére, minden adósságukat letörlesztették. A nagylengyel olajbányászok vasárnap korán reggel együtt mentek a szavazóhelyiséghez. Nagyszerű siker volt a hátuk mögött: 115 százalékos csúcseredménnyel is szavaztak a többtermelés, a népjólét politikájára. Táviratok adták hírül a falvakból: a dolgozó parasztok az őszi munka befejezésével, az állami tervek teljesítésével ünnepelték a választás napját. Sikeres munka az üzemekben, a falvakban, bizakodó kedv és ünnepi hangulat, az országépítés fáradhatatlan munkájaközben lelkes ünnep: ilyen volt a vasárnapi tanácsválasztás Magyarországon. Aki hosszú útra megy , útravalót visz magával a tarisznyájában. A mi tanácsaink is hosszú útra mennek, négy évre szól az új tanácstagok megbízatása. Elmondhatjuk, hogy a tanácsválasztás megadta a kívánt útravalót a megválasztott tanácstagoknak és az ő révükön az egész államvezetésnek. Hosszú hetek tanulságai azt mutatták — és azt adták útravalóul —: úgy kell dolgozni a tanácsokban, hogy nap mint nap szoros kapcsolatban éljenek a lakossággal, a választópolgárokkal. Az új tanácstagjelöltek mindenhol tucatjával jegyezték be könyvecskéikbe, füzeteikbe a választók javaslatait, kívánságait. Azzal az elhatározással látnak munkához, hogy a jövőben is választóikkal szoros kapcsolatban, velük mindent megtanácskozva dolgoznak aköz érdekében, a lakosságért. A választás módja, a közvetlen megbízás egyébként is fokozott lehetőséget ad a tanácsok jövőbeni jó munkájához. A tanácstagok érzik a felelősséget megbízatásukért, hiszen közvetlenül a saját választóiknak kell beszámolniok munkájukról. És ez a közvetlenség, ez a kapcsolat a nagyobb felelősség mellett megadja a nagyobb biztonságot, a határozottságot is a tanácsok munkájához. És kell ez a felelősség, kell ez a biztonság, mert mi megállás és megtorpanás nélkül akarunk továbbhaladni a júniusi úton. Tovább akarjuk erősíteni azt a nagy nemzeti összefogást, amelynek — a választás sikere még világosabbá tette — a párt az éltető ereje, motorja, összekovácsolója. A párt hirdeti és váltja valóra azokat az eszméket, célokat, amelyek köré népünk milliói egységesen tömörülnek. A párt mozgatta meg és lelkesíti további munkára azokat a százezreket, akik oly tevékenyen és odaadóan kivették a részüket a választási munkából. A párt vezeti egész népünket töretlenül tovább előre, a helyes, a felfeléívelő úton! Tovább akarunk meríteni abból a kincsestárból, amely a vasárnapi választáson megmutatta értékeit: a nép aktivitásából, a nép ellenőrzéséből. Kell ez az útravaló az országnak. Ha minden üzemben, minden faluban a választási lendülettel halad tovább a munka, ha tovább erősödik a széles nemzeti egység, ez az országnak, népünk boldogabb jövőjének, lesz a kulcsa, záloga, erre szavaztunk vasárnap — ezen az úton kell most, az ünnepet követő mindennapi munkában továbbhaladnunk. A budapesti kerületek,a járási és járási jogú városok r -----n ic q Irrvrre* fonáec’ Ql 11Q L \ tlí I Q QT/ I *1ifi! oroH 711i0ni7Ai A budapesti tanács választási eredménye Választásra Jogosultak száma 1.289.216 Szavazott 1,255.014 Budapest, 1954 november 39. Hazafias Népfront jelöltjeire 1,242.831 Ellene 8.448 Nem Megválasztottak Érvénytelen választottak meg 3.735 300 1 megyei tanácsok választásainak eredményei Választásra Hazafias Nem Jogosultak Népfront Megválasztottak száma Szavazott jelöltjeire Ellene Érvénytelen választottak meg Baranya 198.884 193.373 192.098 3.106 169 70— Bács 386.578 363.689 354.259 8.086 1.344 101— Békés 320.556 310.077 301.345 6.710 2.022 90— Borsod 357.203 352.202 346.962 4.323 917 100— Csongrád 228.166 220.128 215.081 4.438 609 70— Fejér 219.859 215.916 212.622 2.919 375 75— Győr 256.075 250.846 244.666 5.381 799 80— Hajdú 250.945 245.041 240.503 3.015 1.523 75— Heves 233.678 229.997 224.245 4.786 966 70— Komárom 166.889 163.715 162.337 981 .397 70— Nógrád 154.142 151.174 148.144 2.703 327 70— Pest 479.825 466.009 452.847 11.482 1.680 110— Somogy 255.878 251.324 244.577 6.270 477 75— Szabolcs 353.504347.960 335.315 10.537 2.108 95 . — Szolnok 306.237 297.704 291.545 4.435 1.724 90.— Tolna 189.440 179.705 173.163 6.067 475 691 Vas 192.847 189.039 182.574 5.959 506 691 Veszprém 252.423 247.379 240.668 6.006 705 72 1 Zala 188.812 185.121 180.373 4.363 385 70— A megyei jogú városok tanácsainak választási eredményei Választásra Hazafias Nem jogosultak Népfront Megválasztottak száma Szavazott Jelöltjeire Ellene Érvénytelen választottak meg Miskolc 89.961 88.076 87.593 383 97 200 — Szeged 69.848 67.599 67.380 178 41 185— Debrecen 83.029 81.196 80.443 595 158 200— Pécs 71.741 69.196 68.967 124 105 183 A budapesti kerületi tanácsok választási eredményei Választásra jogosultak száma Szavazott Hazafias Népfront Jelöltjeire Ellene Érvénytelen Megválasztottak Nem választottak meg i. 33.595 32.335 31.717 522 96 86 iI. 67.210 64.915 63.264 1.393 258 150— V. 53.630 52.232 51.464 561 207 123— IV. 55.400 54.038 53.442 419 177 142— V. 48.347 47.071 46.190 695 136 115— VI. 70.152 69.215 68.434 544 187 161— VII. 99.255 96.360 96.027 237 96 196 VIII. 111.374 108.037 107.400 1.017 220 200---IX. 70.419 67.995 67.142 515 338 156— X. 43.093 41.909 41.111 539 259 124— XI. 73.488 70.985 70.069 678 238 144 ---XII. 45.952 44.536 43.564 836 136 112— XIII. 102.642 100.007 99.261 542 204 200— XIV. 73.188 70.906 69.877 818 211 152— XV. 45.029 43.634 43.139 433 62 111---XVI. 37.354 36.465 35.845 512 103 103— XVII. 28.822 27.937 27.360 540 37 83— XVIII. 47.314 46,314 45.620 410 284 124— XIX. 50.623 49.641 43.999 486 156 120— XX. 67.860 67.368 66.928 324 116 150— XXL 36.933 33.850 35.428 363 59 106— XXII. 26.536 25.577 25.275 205 97 91— A járási és a járási jogi városi tanácsok választási eredményei Választásra jogosultak száma Szavazott Hazafias Népfront jelöltjeire Ellene Érvénytelen Megválasztottak Nem választottak meg Baranya 193.884 195.402 191.613 3.561 223 450_ Bács 386.578 364.515 355.103 7.904 1.503 9605 Békés 320.556 310.593 303.063 5.574 1.956 6701 Borsod 357.203 350.679 346.036 3.845 798 8121 Csongrád 228.166 223.692 217.852 4.977 863 573_ Fejér 219.859 215.911 211.804 3.667 440 477 __ Győr 256.075 250.868 242.606 7.730 532 5781 Hajdú 250.945 243.915 239.496 2.808 1.611 559 __ Heves 233.678 229.121 224.722 3.713 686 541.__ Komárom 166.889 165.167 163.276 1.573 318 5501 Nógrád 154.142 151.181 148.130 2.721 330 388 Pest 479.825 468.634 457.152 9.359 2.123 917 __ Somogy 255.878 249.682 244.074 5.167 441 4591 Szabolcs 353.504 348.263 337.201 9.459 1.603 6163 Szolnok 306.237 293.232 290.829 5.476 1.927 9481 Tolna 189.440 183.773 177.985 5.293 495 3551 Vas 192.847 189.969 183.545 5.995 429 4401 Veszprém 252.423 247.562 240.472 6.194 896 6652 Zala 188.812 185.123 180.691 4.169 263 4052 A községi tanácsok választási eredményei Választásra Jogosultak száma Szavazott Hazafias Népfront Jelöltjeire Ellene Érvénytelen Megválasztottak Nem választottak meg Baranya 165.235 163.700 159.495 3.963 242 5.382 47 Bács 272.743 254.122 247.961 4.899 1.262 4.753 21 Békés 240.016 231.755 225.303 4.300 2.152 3.6558 Borsod 317.601 314.226 308.933 4.208 1.085 8.481 28 Csongrád 133.484 129.490 124.610 4.198 682 2.495 20 Fejér 168.117 165.878 162.226 3.183 469 3.556 11 Győr 165.882 163.328 157.149 5.470 709 4.571 54 Hajdú 200.450 196.033 192.206 2.248 1.579 3.4653 Heves 174.660 172.609 168.452 3.403 754 3.423 15 Komárom 94.122 93.619 91.748 1.474 397 2.1768 Nógrád 124.855 124.696 121.717 2.660 319 3.486 14 Pest 424.342 416.777 404.942 9.407 2.428 7.161 11 Somogy 222.059 219.397 211.308 7.400 689 6.331 94 Szabolcs 310.795 309.209 300.858 6 725 1.626 7.500 46 Szolnok 189.372 183.425 177.663 4.376 1.386 2.979 10 Tolna 167.171 156.021 151.843 3.475 698 3.535 17 Vas 144.188 141.774 136.930 4.266 578 4.435 51 Veszprém 193.145 189.969 184.215 4.796 958 5.771 53 Zala 146.215 144.987 140 675 3.863 449 4.539 51 a A Szovjetunió javaslatának célja az európai béke és kollektív biztonság biztosítása V. M. Molotov nyilatkozata a moszkvai értekezlet november 29-i ülésén . és figyelmeztet Hétfőn Moszkvában megkezdődött az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet: ez a régóta várt és hosszú ideje esedékes tanácskozás, amelynek gondolatát a Szovjetunió még a tavasszal vetette fel, összehívását pedig azóta jegyzékek egész sorában követelte. Az értekezlet közvetlen előzménye a szovjet kormány november 13-i jegyzéke volt, amelyet valamennyi, a Szovjet- I unióval diplomáciai kapcsolatban álló európai ország megkapott. Jóllehet az ebben foglalt meghívásnak csupán Európa egyik fele, a béke és a szocializmus útján haladó országok tábora tett eleget, a konferencia megtartását tovább halogatni nem lehetett. Elsősorban azért nem, mert azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek e tanácskozás tárgyát alkotják, nem tűr további halasztást. A moszkvai értekezlet megnyitó ülésén Molotov elvtárs a szovjet kormány nevében felvetette azokat az alapproblémákat, amelyek ma Európában megoldásra várnak, s amelyek jelen állása a békét óhajtó erők összpontosított figyelmét és összehangolt cselekvését követeli. Ezek közé a problémák közé tartozik mindenekelőtt: Németország, amelynek sorsa , e napokban — a végzetes újrafelfegyverzési tervek jóváhagyása küszöbén — fordulóponthoz érkezett. S ezek közé tartozik az európai biztonság ügye, amely annál is időszerűbb, mert a nyugati hatalmak — az Egyesült Államokkal az élen — az ellentétek elmélyítésének végzetes útjára, a közvetlen háborús veszély útjára akarják terelni az európai viszonyokat. Molotov elvtárs beszédéből két alapgondolat emelkedik ki. Az első: nem szabad megengedni az eseméyeknek ezt a veszedelmes irányú fejlődését és minden erővel tovább kell keresni a megegyezés útját. A második: arra az esetre, ha a nyugati hatalmak végleg elvetik a megoldatlan problémák felkínált békés megoldását, s ténylegesen hozzálátnak a legvadabb militarizmus, a nyugatnémet katonai erő csatasorbaállításához — a békeszerető európai államaiknak megkell tenniük a szükséges ellenlépéseket és együttes biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk. A szovjet kormány figyelmeztető szava a lehető legidőszerűbb. Köztudomású, hogy a nemrég megkötött párizsi egyezmények új fejezetet nyitottak a német újrafelfegyverzési kísérletek történetében és lényegében a három nyugati hatalom: Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok nyílt katonai szövetségét jelentik Nyugat-Németország militaristáival. A nyugati hatalmak most megismétlik a második világháborút megelőző időszakból már jól ismert tűzveszélyes játékaikat, amelyek annyi bajt, annyi szörnyű szenvedést zúdítottak Európa és a világ népeire. Kell-e az elmúlt háború véres tanulságai után bővebben magyarázgatni, mennyire kétségessé tenné az európai országok biztonságát a vereségüktől csak még vérszomjasabbá vált német militaristák talpraállítása és szabadjára engedése? S kell-e az elmúlt évek szomorú tapasztalatai után hosszasabban bizonygatni, hogy a nyugati hatalmak, amelyek kettészakították Németországot, egymásután elutasították a Szovjetunió megegyezést kínáló javaslatait, s máris puskaporos hordóvá tették a megszállásuk alatt álló Nyugat-Németországot — hogy ők erre, a német militarizmusnak éppen erre a talpraállítására törekednek? A szovjet kormány nem titkolja abbeli véleményét, hogy a párizsi egyezmények végrehajtása lényegében véve elvágná Németország békés egyesítésének útját. Ezzel együtt a Szovjetunió azt is hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása elmélyítené Európa kettészakítottságát is, s kiélezné az egész nemzetközi helyzetet. A szovjet kormány más utat mutat. A Szovjetunió Németország miitarizálásának elvetését javasolja, mint a legfőbb feltételét annak, hogy megegyezés jöhessen létre a szabad össznémet választásokról, s általában azokról a politikai módozatokról, amelyek között Németország egységének helyreállítása végbemehet. A Szovjetunió továbbá fenntartja a kollektív biztonság európai rendszerének megteremtésére vonatkozólag tett korábbi indítványait, s azt javasolja, hogy a legteljesebb figyelemmel tanulmányozzák mind a szovjet kormány biztonsági tervezetét, mind más országok olyan javaslatait, melyek e kérdésre vonatkoznak. Nem a Szovjetunió és nem is a béketábor más országai tehetnek róla, hogy a nyugati hatalmak a békés megegyezésnek ezeket az indítványait mindmostanáig elutasították , s hogy a jelen értekezletre még eljönni sem voltak hajlandók. Ez a magatartás beleilleszkedik annak a politikának a vonalába, amely az európai kérdések békés rendezése helyett a nyugati katonai erő fokozására és a béketábor megijesztésére, megfenyegetésére törekszik. Őrültség volna ilyen körülmények között a szükséges óvintézkedéseket elmulasztani. A helyzet együttes intézkedéseket követel a moszkvai értekezleten részvevő államoktól, a fegyveres erők és azok parancsnokságának megszervezése terén, s ezzel együtt természetesen még számos más biztonsági intézlkedést is szükségessé tesz. A szovjet kormánynak ez az állásfoglalása figyelmeztetés nem csupán a békeszerető erők, hanem a háborús körök számára is. Az elmúlt két év szovjet békekezdeményezései nyomán jelentősen enyhült a nemzetközi feszültség. A mostani szovjet állásfoglalás is ezt a célt szolgálja — de némikép más eszközökkel. Lehetséges, hogy nyugati részről félreértették a Szovjetunió és a béketábor megegyezési készségének jeleit. Ideje, hogy tudomásul vegyék: ez a megegyezési készség nem gyengeségből fakad és semmikép sem jelent végnélküli engedékenységet. A béketábor országai igen messzire mentek megegyezési szándékukban , és a jövőben is igen messzire szándékoznak menni. Vannak azonban tervek és lépések, amelyekbe semilyen körülmények között nem nyugodhatnak bele. Ezek közé tartozik a német militarizmus helyreállítása, azoknak a bestiális erőknek a felélesztése, amelyek az elmúlt háborúban vér- és lángtengerré változtatták a világot, millió- és milliószámra pusztították Európa békés lakóit. A Szovjetunió és a béketábor országai minden eszközt latbavetnek, hogy megakadályozzák e bűntény megismétlődését. A moszkvai értekezlet világosan meg fogja mutatni a békevezető országok cselekvéseinek további irányát. Napjaink békeharcában új fejezet kezdődik, amelyben a béketábor országai teljes súlyukat latbavetik a német militarizmus veszélyének elhárítására. A békeszerető Európa, mely látja a veszélyeket, üdvözli és támogatja ezt a törekvést. Felszabadulási ünnepségek Miskolcon, Szekszárdon és Pécsett A Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezésére Miskolc dolgozói december 1-től 7-ig felszabadulási hetet tartanak. Az írószövetség miskolci csoportja irodalmi estet rendez. A felszabadulási hét főünnepségét szombaton rendezik. Az ünnepségen 10.000 DISZ-fiatal vonul fel fáklyákkal, színes lampionokkal, nemzetiszínű és vörös zászlók alatt. Ünnepi beszédet Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mond, majd a központi ifjúsági énekkar, a diósgyőri ének-, zene- és táncegyüttes és a Déryné Színház művészei adnak magas színvonalú műsort. Az előadás után a Miskolcot, környező hegyek ormain színes tűzijáték köszönti a felszabadulás tizedik évfordulóját. Vasárnap a város üzemeinek, intézményeinek és a kerületek lakóinak küldöttei megkoszorúzzák a hősi halált halt szovjet harcosok emlékművét. December első napjaiban ünnepüik felszabadulásuk tizedik évfordulóját Pécs dolgozói is. Az ünnepségek sorozata december 4-én este a DISZ- ifjúság lampionos felvonulásával kezdődik, másnap, december 5-én a szovjet hősi emlékművet koszorúzzák meg. Szekszárdon kedden este, a város felszabadulásának 10. évfordulóján ünnepséget rendezett a városi Hazafias Népfront-bizottság. Az ünnepségen Prantner József mondott ünnepi beszédet, aki tíz évvel ezelőtt, mint illegális pártmunkás, a kommunista párt és a szekszárdi dolgozók nevében üdvözölte a felszabadító szovjet csapatokat. (MTI) A szocialista munka új hőse Bódy Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek Kossuth-díjas előhengerésze a Szocialista Munka Hőse címet és a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést kapta.