Szabad Nép, 1955. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
1955-01-12 / 11. szám
Sosztakovics X. szimfóniája nyerte a New York-i zenekritikusok jutalomdíját Az Associated Press amerikai hírügynökség jelenti, hogy a New York-i zenekritikusok köre most megtartott évi értekezletén Dmitrij Sosztakovics X. szimfóniájának ítélte oda a szimfonikus művek jutalomdíját. A díj odaítélésének indokolásában a kritikusok kijelentik, hogy Sosztakovics X. szimfóniája volt a legszebb zenekari mű, amelyet az Egyesült Államokban az elmúlt évben bemutattak. (MTI) Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tolna megye felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül Szendi Pálnak, a szekszárdi városi PB első titkárának, Szabó Istvánnak, a bonyhádi járási PB első titkárának, Iváncsik Lajosnak, a megyei PB osztályvezetőjének, Bogos Domonkosnak, a bonyhádi Dózsa TSZ elnökének, Petrits Ferencnek, a Tolna megyei Napló szerkesztőjének, Daradics Ferencnek, a dombóvári járási PB első titkárának a „MUNKA ÉRDEMREND”; Háhn Lászlónak, a megyei PB munkatársának, Módi Jánosnak, a megyei PB munkatársának, Magyar Ferencnek, a megyei PB munkatársának, Csötönyi Gyulának, a bonyhádi járási PB másodtitkárának, Lambert Józsefnek, a bonyhádi járási PB osztályvezetőjének, Schlatka Józsefnek, a négyhetes pártiskola vezetőjének a „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM”: Hajnal Lajosnak, a paksi járási PB osztályvezetőjének, Füves Józsefnek, a tamási járási PB osztályvezetőjének, Jaksa Józsefnek, a szekszárdi járási PB osztályvezetőjének, Torngold Istvánnak, az Iregszemcsei Gépállomás párttitkárának, Varga Károlynak, az Alsóleperdi Állami Gazdaság párttitkárának, Kovács Jánosnak, a gyönki járási PB osztályvezetőjének, Pécsi Mihály nyugdíjas vasúti felvigyázónak, Gyimesi Ferencnek, a Bonyhádi Zománcedénygyár párttitkárának, id. Joósz Ferencnek, Tolna községi pártszervezete vezetőségi tagjának, Hermann Károlynénak, a gyönki járási MNDSZ titkárának, Zrínyi Jánosnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezőtitkárának, Sólya Jánosnak, a paksi járási DISZ-bizottság titkárának, Varga Lőrincnek, a Simontornyai Bőrgyár VB-elnökének, Somogyvári Ottónak, a sióagárdi DISZ-szervezet titkárának, Gellérthegyi Mártonnénak, a szakadáti MNDSZ titkárának a „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitüntetést adományozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Baranya megye felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából, kiváló munkájuk elismeréséül Sziklai Józsefnek, a megyei PB harmadtitkárának, Szabó Józsefnek, a megyei PB osztályvezetőjének, Czégény Józsefnek, a megyei tanács előadójának, dr. Szabó Pál Zoltánnak, a Dunántúli Tudományos Intézet vezetőjének, Ragoncsa Jánosnak, a Dunántúli Napló szerkesztőjének a „MUNKA ÉRDEMREND”, Szekeres Lászlónak, a villányi járási PB első titkárának, Búzás Ferencnek, a sellyei járási PB első titkárának, Gyorsok Istvánnak, a szigetvári járási PB első titkárának, Gregor Sándornak, a sásdi járási PB első titkárának, Novits Jánosnak, a siklósi járási PB első titkárának, Tálos Lászlónak, a pécsi járási PB első titkárának, Czárt Ferencnek, a pécsi városi PB első titkárának, Moór Józsefnek, a pécsi városi PB másodtitkárának, Józsa Istvánnak, a megyei tanács csoportvezetőjének, Sztergál Jánosnak, a megyei népfront-bizottság titkárának, Antal Györgynek, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola igazgatójának, Martin Ferencnek, a Pécsi Városi Tanács állandó bizottsága elnökének, Papp Imrének, a megyei PB munkatársának, Kászon Józsefnek, a megyei PB munkatársának, Dobszai Józsefnek, a komlói városi PB munkatársának. Vajda Ferencnek, a pécsváradi járási PB harmadtitkárának, Szabó Jánosnak, a sellyei járási PB harmadtitkárának, Papp Pálnénak, a villányi járási PB másodtitkárának, Balázs Adorjánnak, a Szentlőrinci Gépállomás párttitkárának, Lipcsik Istvánnak, a pécsi járási PB másodtitkárának, Tóth Józsefnek, a pécsi városi PB harmadtitkárának a „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM”; Orosz Mátyásnak, a megyei PB munkatársának, Berensek Antalnénak, a megyei PB munkatársának, Nemeskéri Lászlónak, a megyei PB munkatársának, Gárdonyi Bélánénak, a megyei PB munkatársának, Giersig Károlynénak, a megyei PB munkatársának, Godó Györgynek, a megyei öthónapos pártiskola vezetőjének, Garami Lászlónak, a pécsi rádió munkatársának, Felvégh Ferencnek, a Magyar—Szovjet Társaság megyei titkárának, dr. Bácskai Jánosnak, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárának, Tímár Irmának, a pécsi városi tanács népművelési osztályvezetőjének, Luca Jánosnénak, a pécsi városi MNDSZ titkárának, Balogh Imrénének, a hidasi községi alapszervezet titkárának, Pecsét Margitnak, a mohácsi járási DISZ-bizottság agit.-prop. titkárának, Omaht Jánosnak, a mohácsi járási PB titkárának, Sólyom Józsefnek, a csányoszrói tsz párttitkárának, Feitser János községi alapszervi titkárnak, Körösi Lajosnak, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szécsényiakna párttitkárának, Heller Andrásnak, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Adrásakna párttitkárának, Kóbor Józsefnek, a pécsi gyárvárosi alapszervezet párttitkárának, Nádor Józsefnek, a pécsi bányaüzem villamosvasút javítóműhelye művezetőjének, Pavlicsek Gézának, a Pécsi Szénbányászati Tröszt István-akna nyugati bányamező párttitkárának, Kocsis Istvánnak, a beremendi alapszervezet titkárának, Hauk János siklósi lakosnak, Bakaricz Ferencnek, a villányi járási PB instruktorának, Lajtár Jánosnak, a pécsdevecseri alapszervezet párttitkárának, Horváth Jánosnak, a szigetvári járási PB instruktorának, Bars Tivadarnak, a Szentegáti Állami Gazdaság alapszervezet tagjának, Szegény Ferencnek, a szigetvári járási PB harmadtitkárának, Szűcs Györgynek, a sásdi járási PB osztályvezetőjének, Péter Istvánnak, a mecsekpölöskei pártszervezet titkárának, Ingula Ferencnek, az Egyházaskozár Termelszöv. elnökének, Horváth Edének, a mohácsi malom igazgatójának, ifj. Gyarmatzky Ádámnak, a Mohácsi Köztisztasági Vállalat vezetőjének, Bencze Károlynak, a komlói Anna-akna pártszervezete titkárának, Gábor Balázsnak, az Új Komló című lap szerkesztőjének, Stemler Józsefné komlói tanácstagnak, Gasparik Kálmánnak, Dobos Józsefnek, a komlói II. Bányaüzem párttitkárának, Lovas Gyulának, a pécsi járási PB instruktorának, Papp Györgynek, a Szabadszentkirályi TSZ elnökének, a „MUNKA ÉRDEMÉREM” kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Szekszárdon és Pécsett Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára adta át. (MTI) Hangversenyszerű operaelőadás a Zeneakadémián Az Országos Filharmónia Hangversenyközpont téli bérleteinek egyik érdekes sorozata a „D“ bérlet. Első előadása szombaton este 8 órakor lesz a Zeneakadémián, amikor hangversenyszerű előadásban bemutatják Purcell, Dido és Aeneas című operáját. Az est második részében Bartók Cantata Profana című zeneművét adják elő. Ugyanennek a bérletsorozatnak a következő előadása január 22-én lesz. Műsorán Weber, Smetana, Weiner és Beethoven művek szerepelnek. Csongrád megye készül a békekongresszusra A Csongrád megyei falvak dolgozói is a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni tiltakozás jegyében készülnek a IV. magyar békekongresszusra. A megye több mint félszáz községében esténként békebeszélgetésekre gyűlnek össze a falu gazdái, asszonyai, hogy megbeszéljék a legújabb kül- és belpolitikai eseményeket s a kongresszus előtti feladataikat. Számos békeharcos házról házra járva aláírásokat gyűjt: az íveken eddig már mintegy húszezren fejezték ki tiltakozásukat az új Wehrmacht felállítása ellen. Üldözték a visszaélések leleplezőit - bíróság elé kerülnek Az ÁEK vizsgálata egy nagykanizsai vállalatnál A Szabad Nép 1954 augusztus 5-i számában megírta, hogy a nagykanizsai Patyolat Vállalatnál az átvett holmiból mintegy 19 000 darab eltűnt. Az Állami Ellenőrző Központ, amely feltárta a felelőtlen és bűnös gazdálkodást, az ügyet az ügyészségnek adta át. A Zala megyei ügyészség nyomozása felgöngyölítette a bűnszövetkezetet. Letartóztatták Taub Antal művezetőt, PikterJózsef ruhaátvevőt és Márkó Vendel fűtőt, akiknek a lakásán vagy rokonaiknál lopott holmit találtak és eljárást indítottak Mátai Mária igazgató és Németh Gyuláné vezető könyvelő ellen. A nyomozás azt is kiderítette, hogy a vállalat vezetői nemcsak a lopásokért felelősek, sok kisebb-nagyobb szabálytalanságot is elkövettek. A közérdekű bejelentés és következményei A bűnösök szigorú megbüntetése nem marad el. Nem is ezért kell az ügyről még egyszer beszélni, hanem Goór Tiborné üldöztetése miatt. A lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvény kimondja, hogy bűntettet követ el, aki a dolgozóval szemben megtorlást alkalmaz azért, mert az az illetékes szerv figyelmét — ideértve az ÁEK-t is — valamilyen közérdeket sértő hibára, szabálytalanságra felhívta. Goór Tiborné, a nagykanizsai Patyolat Vállalat tisztviselője volt az, aki a vállalat bűnös üzelmeit bejelentette az ÁEK-nál. Goórnét mér régóta „gyanús“ embernek tartották a vállalat vezetői. Tudták róla, hogy ismeri a visszaéléseket, a hamis leltárokat stb. Goórné, aki nemcsak a lopásokat, hanem a hallgatást is megelégelte, elhatározta: Budapestre utazik, hogy bejelentse a történteket. Április 24-én három napi szabadságot kért Mátai Mária igazgatótól, s az engedélyt meg is kapta. Mátai Mária azonban, amikor megtudta, hogy Goórné Budapestre akar utazni , a szabadságot visszavonta. Goórné mégis elutazott Budapestre és megtette bejelentését. Amikor Goórné hazaérkezett, Mátai Mária igazgató fegyelmi ítéletet hozott: igazolatlan mulasztásért elbocsátotta Goór Tibornét. Megindul a hajsza a bejelentő ellen Goórné fellebbezett. Augusztusban a nagykanizsai járásbíróság hatálytalanította a Mátai Mária által hozott ítéletet, az elbocsátást. A vállalat vezetői fellebbeztek. A megyei bíróság szeptember 29-én megerősítette a járásbíróság ítéletét és utasította a vállalatot Goórné teljes anyagi kártalanítására. Goór Tibornét tehát vissza kellett venni a vállalathoz. Mátai Mária igazgató vissza is vette, de csak azért, hogy a törvényességnek színleg eleget tegyen, s hogy két nap múlva — átszervezésre hivatkozva — ismét elbocsássa állásából a bejelentőt. Akik „elkenték“ az ügyet... Mi történt ezalatt? Az ÁEK hónapokkal ezelőtt felhívta Farkas József volt megyei, VB-elnököt arra, hogy vizsgáltassa ki Goórné szabálytalan elbocsátásának körülményeit. Farkas József „elfektette“ a felhívást, majd az ÁEK ismételt sürgetésére is csak annyit tett, hogy az ügyet továbbadta a megyei ipari osztály vezetőjének, Varga Józsefnek, aki a vállalat kötelező ellenőrzését elmulasztotta. Varga József intézkedés helyett levelet írt az ÁEK- hoz, s ebben igyekezett megmagyarázni, miért üldözte Mátai Mária igazgató a bejelentőt. Hogy a vállalatnál idáig fejlődhettek a dolgok, azért felelősség terheli Mátai Józsefet, a városi tanács VB- elnökhelyettesét is — Mátai Mária testvérbátyját, akinek a városi tanács ipari osztályát, s így a Patyolat Vállalatot is ellenőriznie kellett volna. Miben bíztak a vállalat vezetői, hogy bűnösségük felfedése után még volt merszük Goór Tibornét bosszúból másodszor is az utcára dobni? Bíztak egyes funkcionáriusok közömbösségében, szájtátiságában, az ellenőrzés hiányában és főleg bíztak abban, hogy az ügy „elalszik". Volt okuk erre, hiszen a Nagykanizsai Városi Tanács VB augusztus 12-i fegyelmi határozata szégyenletesen enyhe „büntetést“ szabott ki a bűnösökre, s Mátai Máriát továbbra is hivatalában hagyta. Teljes anyagi és erkölcsi elégtétel Mindennek ellenére alaposan elszámították magukat. Az ügy nem aludt el, s a bűnösök nem kerülik el a felelősségrevonást. Elszámították magukat abban, hogy Goórnén — aki becsületesen eleget tett állampolgári kötelezettségének, amikor a visszaélésekre felhívta a figyelmet — büntetlenül bosszút állhatnak. Az Állami Ellenőrző Központ a törvény értelmében a bejelentő védelmére kelt, és így, bár ideig-óráig sikerült is a bűnösöknek igazságtalanságaik következményeitől megmenekülniük — a bejelentő üldözéséért is felelnek majd a bíróság előtt. A Zala megyei Tanács végrehajtó bizottságának új elnöke az ÁEK felhívására megvizsgálta Goórné elbocsátásának körülményeit, és Goórné visszakerült a vállalathoz. Teljes anyagi és erkölcsi elégtételt kap. A magyar munkásosztály nagy festője Derkovits Gyula 1894—1934* 1914. Óriás gerendákkal döngetik a vár vaskapuját a rongyosok, vértespáncélos nemesekkel, zsoldosokkal vívnak életre-halálra. Az égő vár bástyáján áll a vezér, a véres és legigazabb csaták vezénylője. Majd ott látjuk tüzes trónon ülve: fejére izzó vaskoronát feszítettek, mellére sütötték,hogy „büdös paraszt“, és ő büszke gőgösen pusztul rettentő halálában. A zsinóros úri köntösbe öltözött, utálatosan vigyorgó Werbőczi a parasztok nyakát szorító kalodára súlyosodik, még rettenetesebb, sok évszázados rabságra ítélték a megmaradottakat, miután harcostársaik nyársrahúzott testét nyaldossa a perzselő láng. Kínjuk üvöltve száll egekig és kegyes püspökök, kegyes imát mormolva, tömjénnel szentesítik borzalmas pusztulásukat. A nagy gazdasági válság, a növekvő nyomor évében, 1929-ben készítette a nagy proletárfestő e megrázó fametszet-sorozatát. Petőfi és Ady szenvedélyes hangján idézi a mindinkább szuronyok mögé búvó urak elé a Dózsa-forradalom számukra rémisztő képét, s vele, a népben rejlő, mindent eltipró erő nagyszerű példájával hívja harcba a munkásosztályt az egész magyar nép felszabadításáért. E szűkszavú, de fehér-feketéivel megrendítő erejű képekből megújuló hitet, erőt merítettek a proletárok. Derkovits Gyula közülük jött, köztük élt, sorsa ezernyi szállal eltéphetetlenül összefonódott az övékével. Dideregve burkolózik szakadt, foltos kendőjébe alázó asszony, Derkovits Gyula a fűtetlen hónapos szobákban szerezte tüdőbaját. Az éhezés értette meg vele a Dinnyeevő korgó gyomrának kínját, az ételt markoló fekete kéz reszkető mohóságát. Amikor saját kilakoltatásának élményét viszi vászonra (Végzés), ezer és ezer utcára dobott proletárcsalád mindennapos tragédiáját kiáltja világgá. Az akasztófa-politika, a Statárium idegeket feszítő, életet fenyegető légkörét ki tudná jobban átérezni és kifejezni, mint ő, aki maga is részt vesz az illegális munkában, kinek lakása egyik központja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, s ki hitvallását műveivel bátran közszemlére állítja. Ez az élet súlyos, minden lélegzet. Halálának 20. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt az Új Magyar Képtárban (Egyetem u. 6), vételt megnehezítő, minden vágyra, érzésre rátelepedő gondoktól terhes. És ki érezné mélyebben a nincstelenség, a börtön súlyát, mint a megkínzottak élettársa, az árván maradt gyermekek anyja. A Gond is az ő alakjával beszél. Az asszony hatalmas teste majd egészen betölti a kép síkját. Sötét kendője ráborul fázósan összehúzódó testére. Hozzábúvó, sápadt, ragyásarcú gyermeke, amint rongyokba burkolt testtel, szomorúan, az életet még nem értő szemekkel, gyanakvó félelemmel néz ránk, még csak fokozza a kép drámaiságát. A töltés mellett egy munkás és aszszonya bandukolnak. Szinte egyetlen test a kettő, sanyarú sorsuknak közösen viselői. Zakatolva száguld el felettük az ezüstkerekű gyorsvonat, mintegy agyukon keresztül kattogva, kétségbeesés szülte gondolatokat csihol a nyomortól megkínzott emberek szívébe. (Vasút mentén.) Ez a teljes azonosulás a munkásokkal, életüknek, lelküknek és gondolataiknak ez a mélységes ismerete adja Derkovits műveinek döbbenetes — alkotásai formalista nyelvén is átsütő — valóságerejét. Szívében egy nép szenvedése, gyűlölete és lázadása rezdül meg, s kap megragadó kifejezést alkotásaiban. A nagy művészek mindent megismerő, látni tudó képességével rajzolta meg kora embereinek életét, hazája akkori társadalmának összképét. Kőművesek, hajógyári munkások, görnyedő parasztok, koldusok, munkanélküliek, aszszonyaik, kietlen otthonuk az egyik oldalon — a másikon az öntelt burzsoá gyűlöletet és megvetést keltő képe, a kávéházak ingyenélő parazitái, a nyomor hízott vámszedői, utcalányok, a falu nagyhajú kulákja, álszent papok és apácák, hazugság, kapzsiság és züllött dőzsölés. S köztük az engesztelhetetlenül dúló osztályharc, a munkásosztály hősies erőfeszítése szabadsága kivívására: életveszélyes szervezkedések, vérbefullasztott tüntetések, kegyetlen terror, lovascsendőrök rohama, börtön, sortűz és akasztófa. Derkovits életműve eleven történelemkönyvű párt katonája volt. Osztályhelyzete és embersége egyszerre vezették az élcsapat soraiba, a párt tanítása segítette ahhoz, hogy élményei és a látott valóság jelenségei között biztosan eligazodjék. Egész szívével, gondolata minden rezdülésével a munkásosztály ügyének szentelte magát és művészetét is, amely hallatlanul meggazdagodott e szent cél szolgálatában. Éppen az 1929—1933-as gazdasági válság körüli években, amikor az osztályharc fellángolt, ível művészete a mind gazdagabb, mind teljesebb forradalmi társadalomábrázolás felé, ekkor festi legszebb, legmegrázóbb műveit. Kiváló ismerője volt az emberi léleknek, művei tartalmi gazdagságának ereje a mondanivaló drámai sűrítésében gyökerezik. A Viharban című kép azt a jelenetet örökíti meg, amikor a csendőrök elhurcolnak egy munkást. A nyitott ajtón épp most viszik el a letartóztatottat. Csak meggörnyedt hátát látjuk, hátrakötött kezeit, s válla fölött az arcát, amelylyel búcsútekintetet vet családjára. A két csendőr alig látszik. A baloldalinak csak arcéle, szuronyos puskát tartó karja és durva csizmája. A másikat egészen eltakarja az ajtó, csak sapkája karimáját, kövér, durva állét mutatja meg a festő. Előreugró szája fölött hetyke bajusz, mint egy tőr mered előre. A jégvirágos üveg és a kendőbe burkolózó aszszonyok a szoba fűtétlenségét árulják el — akárcsak a telet a szélfútta hó, s a külváros házainak fehér párába burkolt falai. Az ajtó ferde éle mintegy kettévágja a képet: az elhurcolás mozgalmas jelenetével szemben a jobboldalon a mozdulatlan család áll. A várandós asszony nagy hasára teszi kezét, kendője csücskét meglobbantja a szél, arcán a fájdalom kifejezése, szeméből két könnycsepp gördül le. A másik, arcán a Gond asszonyának már mindenbe beletörődő, révedező kifejezésével némán néz a földre. Köztük a gyermek, amint ijedt kíváncsisággal bámulja a szuronyosokat. Derkovits emberábrázolásában van valami férfias tartózkodás. A nyomor ütötte sebek, a fájdalom mindig csak asszonyaiban kap kifejezést, ott is rejtetten, csak jelezve: síró asszonyai is némák, arcukat legtöbbször kendőjükbe rejtik. Embereik sohasem panaszkodnak, a nyomort ábrázoló képeken inkább csak családjukat látjuk, ők tüntetnek, majd öszszeszorított ajakkal, heroikus erőfeszítéssel végzik rabszolgamunkájukat, vagy elszánt arccal állnak a bíró, a csendőr, a hóhér elé. Máskor a forradalmi düh, gyűlölet torzítja arcukat. Csak magyar művész érezhette meg ilyen mélyen a magyar nép e legbensőbb jellemvonását, a forradalmár öntudata formálja keménnyé ezt a szemérmes, tartózkodó férfiasságot. Mélységes meggyőződéssel hirdette a nép igazát, a proletariátus legyőzhetetlenségét. Az egyszerű néző mégsem tud egykönnyen azonosulni sok alkotásával, elvontnak, távolinak érzi. Ennek oka abban van, hogy művei mondanivalójának realizmusa a kifejezőeszközök formalizmusa miatt nehezen válik közérthetővé. Elrajzolások miatt alakjait torznak érezzük, az arcok gazdag plasztikáját néhány vonásra, foltra leegyszerűsíti, nem reálisan érzékelteti a teret, merészen elvágja alakjai testét. Az ellenséget karikatúraszerű vonásokkal ruházza fel, de munkásalakjainál is eltúloz egy-egy jellemző vonást, tulajdonságot (például a munkásasszonyok zömök lábai, vagy a Dózsa-sorozat jobbágyainak nehézkes végtagjai) és a valóság színeit is egészen átalakítja. A valóságnak ilyen fokú átformálását nála a mondanivaló sugalja, a kifejezés érdekében fokozza fel a színeket, használja az ezüstöt a híd traverzeinek festésénél, s a szenvedély irányítja kezét, amikor alakjainak testét önkényesen átrajzolja. Abban, hogy a formai torzításokat alárendeli a mondanivalónak, jelentősen különbözik a burzsoá formalistáktól, akik tagadják a művészet társadalomtükröző szerepét, társadalmi mondanivalójuk nincs, a művészetet öncélú forma-, vonal- és színjátékká alacsonyítják. De végsősoron Derkovits formai eszközeit mégis a formalizmus szótárából kölcsönzi. Ha megnézzük 1920-ban készült öregasszonyfejét, ha megfigyeljük, hogy milyen jól meglátta a mozdulatokat, a jellemvonásokat, nyilvánvaló, hogy nem a realista nyelv iránti érzéketlenségről van szó nála, hanem arról, hogy tudatosan mellőzi a realista nyelvet, szándékosan használja a formalista kifejezőeszközöket. A kor nyelve volt ez, amelyet Derkovits is átvett, ő maga művészete formavilágának forradalmi voltában éppúgy hitt, mint ahogy mondanivalója igazságában. Egy monumentális, a nép nagyságát és erejét kifejező stílust keresett — formalista módon. Ez volt a nagy tévedése. Azonban annak arányában, ahogy mind mélyebben hatolt kora valóságába, ahogy művei mondanivalója mind reálisabbá vált, formavilága is erősen közeledett a realizmushoz. Művészete még így is, formalista korlátok torzításai ellenére, nagyértékű erényekkel gazdag. Tőmondatokban beszél, kevés, de a mondandó lényegét kifejező szóval, innét képeinek szuggesztív, erőteljes hatása. Kenyérért: piszkos, havas utcaköveken egy karéj kenyér hever, fölötte hullaszínű halott fej. Szemei lehunyva, ajka nyitva, orrán dől a vér, megfagyott nyomai ott piroslanak a hátraesett feje körül. Mellette a másik sarokban két otromba csizma, köztük puskatusa. Cím sem kell a kép alá, magáért beszél az. Lehetséges, hogy ezt a ragyogó művészi gondolatot, formai összpontosítást más sugalja, mint az izzó vagy egy embertelen rémtett tagadására? Nem nevetséges-e Derkovits Gyulánál a mondanivaló „művészetellenes elemeiről“ beszélni, ahogy a korabeli esztétikusok tették, akkor, midőn éppen a mondanivaló, a közlés vágya szüli a megformálás — mégannyira formalista — gondolatait is? Amikor még a csendélet is súlyos társadalmi mondanivalót fejez ki, a Téli ablak üvegén innen parányi kenyérszelet, a jégvirágos ablakon túl pedig a kakastollas járőr szuronya villan: az éhség és terror jelképei. A Viharban nagyszerű kompozícióját nem a mondanivaló sugalta-e? A Gond komor színskálája nem a tartalom súlyosságának a tolmácsa? Derkovits művészete nemhogy el nem választható a mondanivalótól, hanem csakis ebből érthető meg. Művészi állásfoglalásában és gyakorlatában rokon ő a legnagyobbakkal: a nép szenvedéseit, a francia hódítók kegyetlenségeit világgá kiáltó Goya-val, a burzsoá társadalom embertelenségét, hazugságait keményen bíráló Daumier-vel. Derkovits Gyula művészete a munkásosztály harcának magasrendű fegyvere volt. Tudatosan tette azzá. Minden művészi erényének forrása a szenvedélyes agitációvágy, amely belülről fűtötte. Pártos volt nem csupán drámai kompozícióiban, de portréművészetében is. A Telefonáló tőkés hízott-zsíros nyakát festve is gyűlöletet fakaszt, a Halárusban nem csupán a látvány érdekessége ragadja meg, hanem elsősorban a sunyiszemű, aprópénzben csaló ételárus jellemének a leleplezése a célja. Megigézte őt is a táj szépsége, de ebbe is belevitte szenvedélyét, drámai érzéseit. (Szénaboglya.) Az egyik tárlóban odavetett ceruzarajzok sorát látjuk: lovak, görbeszarvú bivalyok, kedvespofájú kecskegidák, kukorékoló kakasok vázlatait. Az élet, a világ számtalan érdekes látványa megragadta őt is — hogyne, hiszen annyira művész volt! — de emberi hitvallása eggyéforrt művészetével és nem tudott, nem akart mást festeni, mint amit osztályharcos szíve diktált. Önarcképe mind több keserű vonást vésett a nélkülözés, de ezek a ráncok mind keményebbek is lesznek egyben. Szinte emberfeletti muncát végzett, a művészet megszállott-ja volt. Szűk, fénytelen mosókonyhájban lakott, s ha készülő művét párméternyi távolságból meg akarta tekinteni, le kellett akasztania a kuckó ajtaját. Sokszor fanyalodott arra, hogy , egyszerű újságpapírra rajzoljon, fessen, vagy már kész festményei hátlapjára. Kevés szépség volt életében, az ő öröme a harc volt. Ha élettársának szeretete, gondoskodása, biztatása enyhítette nehézségeit, erősítette az egyre betegebb embert. Iránta való szeretetének és hálájának a gyümölcse egy sor gyönyörű arckép (Alvó nő, Felesége arcképe), barátságuk és szerelmük meghatóan bensőséges kettős portrékban kapott örök emléket (Mi ketten). A szenvedések csak testét gyöngítették, akaratát, hitét megtörni nem tudták. A hivatalos körök többször megkörnyékezték: olaszországi, majd párizsi ösztöndíjjal akarták megvásárolni. De ő nem alkudott, a nyomort választotta és hű maradt. Hű maradt a párthoz, s e hűsége legszebb vallomása a Nemzedékek című festménye, ahol — ragyogó művészi gondolat! — a vörösfedelű könyvet elmélyülten olvasó munkás mögötti tükörben a gyermekét etető anya, s fölöttük a falon Marx Károly képe látszik. A múlt, a jelen és a növekedő jövő költeménye. Erősen hitt a munkásosztály eljövendő győzelmében. A harmincas években egymásután születnek monumentális munkaábrázolásai, ahol a dolgozó ember már nem rabszolga, hanem a hajók, hidak, gyárak és gépek diadalmas parancsolója, a holnap uraként jelenik meg. (Hajókovács Csónatkosoik, Építők, Zsákosok stb.) A munka diadalmas pátosza és az ember nagysága sugárzik ez ábrázolásaiból. Kifejezőeszközeiben azonban mind nehezebben küzd meg a valóságot kifejező tartalom s ennek érvényesülését gátló formalista nyelvezet ellentmondásával. Művei éppen formájuk miatt nehezen érthetők, de érdemes figyelmünket a mondanivalóra összpontosítva, elmélyedten, hosszasan nézni őket és akkor a forma torzsága ellenére is ragyogó élményt nyújt minden egyes alkotása. Művészetén végigvonul az anyaság dicsérete. A legnyomorultabb otthonban, a legdrámaibb ábrázolásban is ott van a gyermek: anyja karján vagy mellette, de igen sokszor szíve alatt a biztos jövő ígéretének zálogaként. Értük harcolt, a holnapiakért, értünk, a mi szabad életünkért halt meg a legsötétebb elnyomás éveiben, Artner Tivadar SZABAD NÉP Bűnszövetkezetet lepleztek le a Selyemkikészítő Gyárban A III. kerületi Selyemkikészítő Gyárban nagyarányú bűnszövetkezetet leplezett le a rendőrség. A banda tagjai a múlt év augusztusától októberéig 300 000 forint értékű selyem-, nylon- és egyéb értékes textilanyagot loptak el a gyárból. A bűnszövetkezet vezetője Biczó József volt, akit egyszer már elítéltek társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt.. Biczó szövetkezett az ugyancsak börtönből kikerült Tóth Károly villanyszerelővel, aki szabadon mozoghatott a gyárban. A két főbűnösnek segédkezett a lopásban ifj. Hiedl István, Bozó János, Fónai György, Király Lajos és Bíró Istvánná. A bűnbanda tagjait a Fővárosi Ügyészség letartóztatta és vádiratot nyújtott be ellenük, valamint a 23 orgazda ellen is. Ugyancsak eljárás indult Vági László vállalati igazgató, Kovács Miklós üzemvezető-főmérnök és Foreth Róbert üzemvezető ellen, akik felületes, hanyag munkájukkal és az ellenőrzés teljes elmulasztásával lehetővé tették a bűnbanda garázdálkodását. (MTI) Nagy érdeklődés a Bp. Honvéd—Partizán mérkőzések iránt A Bp. Honvéd és a belgrádi Partizán vízilabdázóinak és kosarasainak hétvégi találkozója iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A csapatok különös gonddal készülnek a nemzetközi találkozóra. Az esélyekről Brandi Jenő, a Bp. Honvéd vízilabda-edzője a következőket mondotta: „Többhetes, mindennapos edzés után játékosaink jó formában vannak. A vasárnapi találkozón valószínűleg a következő együttessel szerepelünk: Bánhidi — Holop, Sárszegi — Hevesi — Svéda, Németh N., Bolvári. Tartalék: Horváth." A kosárlabdázók várható szerepléséről Páder János edző így nyilatkozott: " A magyar bajnokság első és a jugoszláv bajnokság második helyezettjének találkozója érdekes és izgalmas küzdelmet ígér. Játékosaink az évi felkészülés alapozó időszakában tartanak, s így kétkosaras edzést alig végeztek. Együttesünk minden tudására szükség lesz, hogy sikerrel állja meg a helyét az év első hazai nemzetközi mérkőzésén. Csapatunk a következő kilenc játékossal lép pályára: Greminger, Simon, Bánhegyi, Czinkán, Római, Hódi II., Somogyi, Balogh és Pártos. A magyar birkózó-válogatott elutazott Törökországba Hétfőn este a Keleti-pályaudvarról Törökországba utazott a magyar kötöttfogású birkózó-válogatott. Tóth Dezső, az OTSB nehézatlétikai osztályának vezetője, Incze József, az Országos Társadalmi Birkózó Szövetség elnöke, Matura Mihály állami edző, Ferencz Károly edző és dr. Kertész György orvos kíséretében a következő versenyzők utaztak el: Baranya, Hódos, Pólyák II., Tarr, Szilvási, Gurics, Kovács Gyula, Reznák és Növényi. Ma a Dózsa-pályán: az 1954. évi labdarúgó-bajnokság befejezése Az 1954. évi elsőosztályú labdarúgóbajnokság küzdelmei ma befejeződnek. A Dózsa-pályán ma délután 1 órakor lesz a Bp. Dózsa—Bp. Vörös Lobogó mérkőzés. Játékvezető: Major II. BILEK ISTVÁN nyerte a hastingsi nemzetközi sakkverseny „B” mesterversenyének első szakaszát. A 9 mérkőzés közül hatot megnyert, két döntetlen eredményt ért el s csupán egyetlen játszmát vesztett. N ☆ ☆ hírek** Fő a tapintat yugat-Németországban — a háború óta most első ízben — jelent meg a Neves Személyiségek Almanachja. „A szépkivitelű, jól szerkesztett összeállításhoz nagy tapintatra volt szükség“ — írja a Man chester Guardian című angol lap. „Egy szó említés sincs benne a Nemzetiszocialista Pártról (Hitler pártjáról). Számos tartományi miniszternek és Adenauer jónéhány tanácsadójának élettörténete 1932- ben egyszerűen félbeszakad, s csak 1945 után folytatódik." Nem titok, miért. A tapintat valóban bámulatraméltó: tizenhárom év nem csekély— Jedlik Ányos, a magyar elektrotechnikai kutatás úttörője, a dinamó feltalálója születésének 155. évfordulója alkalmával kiállítás nyílt az Országos Műszaki Könyvtárban. A kiállításra Kovács Lajos szobrász elkészítette Jedlik Ányos mellszobrát. — A MAGYAR RÁDIÓ a rendkívüli hó- és útjelentési szolgálatot az időjárási viszonyok megjavulása miatt szerdától, január 12-től szünetelteti. A XIII. kerület felszabadulása és a „vígszínházi csata" tizedik évfordulója alkalmából január 14-én délután fél 6 órakor emléktáblát lepleznek le A Magyar Néphadsereg Színháza falán. Az ünnepségen Illés Béla mond beszédet. Este 7 órakor A Magyar Néphadsereg Színházában ünnepi estet rendeznek. — AZ V. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁST a Műcsarnokban eddig 60 000 látogató kereste fel. AZ ALMA ATA-I nemzetközi női gyorskorcsolyázó-verseny első napján, az 500 m-es futamban új világcsúcs született. Tamara Rilova, 22 éves vologdai diáklány az NDK-beli Gernerrel futva párban. 45,6 mp-es eredményével új női világcsúcsot állított fel. A régi világrekordot a norvég Laila Schoul-Nilsen tartotta 1937-től 46,4 mp-cel. BUDAPEST KERÜLETI IFJÚSÁGI ÖKÖLVÍVÓ-BAJNOKSÁGAIRA. 32 sportkör részvételével, pénteken, szombaton és vasárnap a Vali úti iskola tornatermében, a Csepeli Szikra kultúrtermében és a Honvéd-sportcsarnokban kerül sor. A BUDAPESTI TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG január 13-án 18 órai kezdettel az Újvárosháza közgyűléstermében (V., Váci u. 62—64.) tartja meg beszámolóját a főváros 1954. évi sportmunkájáról. Ekkor sor kerül a legjobb társadalmi aktívák megjutalmazására is. NEMZETKÖZI FEDETTPÁLYA ATLÉTIKAI VERSENYT rendeznek a francia fővárosban január 15-én. A versenyen többek között a finn Ketola (magasugró), Kaivisto (súlylökő), Siukola (gátfutó) is indul. A nyugatnémetek hat atlétát küldenek erre a versenyre. Még egy ember életében, különösen akkor nem, ha éppen az 1932-től 1545-ig terjedő időre esik. Európa sokat szenvedett népeinek például igen sokat érne, ha kitörölhetnék történelmükből e gyászos éveket! Persze egy ilyen évkönyv szerkesztői sohasem lehetnek eléggé tapintatosak. Megeshetik, hogy Nyugat-Németország mai vezetői közül jónéhányan fogadatlan prókátornak tekintik az almanach szerkesztőit. Hiszen a 13 év, amit elhallgatnak, éppen a legjobb ajánlólevél ma egyes nyugatnémetközéleti férfiak számára. Csokonai életéről 50 képből álló diafilm-sorozatot készítenek. A képek nagy része korabeli metszetek, rajzok, kéziratok alapján készült, a kísérő szöveg egy részét Csokonai-idézetekből állították össze. — A MŰCSARNOK RENDEZÉSÉ* BEN Képzőművészetünk klassziku* sai címmel január 16-án 12 óraikor kiállítás nyílik Pécsett, a Magyar— Szovjet Társaság nagytermében. — Budapest 10 éve címmel dokumentumfilm készül, amely fővárosunknak a felszabadulás óta elért eredményeit, átalakulását mutatja be. — AZ INDOKÍNAI ESEMÉNYEK 1940—1954 címmel a Szikra Könyvkiadó összeállítást jelentetett meg. — Ötven éves fennállását ünnepelte kedden a Szegedi Állami Gyermekkórház. A jubileumi ünnepségen Reis Elek igazgató-főorvos ismertette az intézet fejlődését. — A IX., MESTER UTCA 23. SZÁM ALATTI gépíró-és gyorsíróiskolában tanfolyam indul kezdők és haladók számára. Beiratkozni januárban lehet, érettségizetteknek is. — CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY HALÁLÁNAK 150. évfordulója alkalmából január 22—23-án Debrecenben és Hajdú megye több más városában, községében szavalóversenyt rendeznek. Minden részvevő két verset mond el — egyik közülük Csokonai költeménye. A verseny legjobbjai a Csokonai emlékünnepségen szerepelnek majd. Vigh Gyuláné, a pesterzsébeti Autó- és Traktoralkatrészgyár bérelszámolója két éven át elsikkasztotta a betegállományban lévő dolgozók bérét, s lóversenyre és szórakozásra költötte. A XX. kerületi bíróság Vigh Gyulánét 7 évi börtönre ítélte, s egyben elrendelte, hogy korábbi — csalásért és okirathamisításért kapott hathónapi — börtönbüntetését is letöltse. Nincs Hóakadály az utakon A Közlekedésügyi Minisztérium jelenti, hogy a hóakadályok az ország egész területén megszűntek. A korahajnali és a késő esti órákban az utak továbbra is csúszósak. (MTI) Érdekes sportesemények a Műjégpályán A városligeti Műjégpályán január 27—29-én kerül megrendezésre a műkorcsolyázó Európa-bajnokság. Budapesten — 46 évi szünet után — most kerül harmadszor sor műkorcsolyázó Európa-bajnokságra: az elsőt 1895-ben, a másodikat pedig 1909-ben bonyolították le. Világbajnokság háromszor volt Budapesten — 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben. Az Európa-bajnokságot megelőzően — annak mintegy erőpróbájaként — január 14-én, 15-én és 16-án kerül megrendezésre a műkorcsolyázó és jégtánc magyar bajnokság. A háromnapos viadalon a legjobbak mellett rajthoz állnak az utánpótlás tagjai is. A versenyek pénteken 9, 14 és 18.30, szombaton. 9 és 18, vasárnap 10 és 18 órakor kezdődnek. Ma, január 12-én a budapesti DISZ-bizottság rendezésében bonyolítják le az általános és középiskolás diákok IV. úttörő gyorskorcsolyázóversenyét a Magyar Rádió díjáért. A küzdelmek reggel 7 órakor kezdődnek, majd délután 5 órától jelmezes jégkarnevál lesz. ★ AZ OTSB KÖZLI, hogy a műkorcsolyázó Európa-bajnokság jegyeit a Műjégpálya Igazgatósága árusítja. A Műjégpálya Igazgatósága közli, hogy január 12-én — az úttörő gyorskorcsolyázó-verseny és jégkarnevál miatt — egész nap, január 14-én, 15-én és 16-án — a magyar bajnokságok miatt — délután 16 órától a pálya zárva lesz a korcsolyázó közönség számára. (MTI) SZERDA, 1955 JANUÁR 12 IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, jobbára borult idő, keleten még köd. Többfelé, elsősorban északnyugaton ónos eső, eső. Mérsékelt, időnként élénkebb délkeleti-déli, majd délnyugatinyugati szél. Átmenetileg enyhe idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 2—5 fok között. A Duna vízállása kedden reggel Budapestnél 307 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet ma 0—plusz 3 fok között. A RADIO MŰSORÁBÓL SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.40—8.22-ig: Reggeli zenés műsor. — 5.30: Falurádió. — 6.45: A Szabad Nép vezércikke. — 7.00: Hírek. — 7.30: Naptár. — 8.30: Népszerű operarészletek. — 9.20: Gyermekrádió. — 10.00: Hírek. — 10.10: Akiket mindig szívesen hallgatunk. Előadás. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Kórushangverseny. — 11.30: Filmzene. — 17.00: Hírek. Lapszemle. — 12.15: Tánczene. — 13.30: Népi zene. — 14.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 14.35: Úttörő-hiradó. — 14.50: Kamarazene. — 15.30: Ezerhektós boroshordó. Ifjúsági rádiójáték. — 16.00: Délutáni hangverseny. — 16.40: Válaszok hallgatók leveleire. — 17.00: Hírek. — 17.10: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 17.25: Szív küldi szívnek szívesen.— 18.00: A virágzó mezőgazdaság útján. — 18.30: Látogatás a rádió népi zenekaránál. — 19.00: Napló. Írta és elmondja Örkény István. — 19.15: Jó munkáért szép muzsikát! — 20.00: Esti Híradó. — 30.20: a lélek hívása. Színmű-paródia, Leacock nyomon, írta: Képes Géza. —20.55: Tánczene. — 22.00: Hírek. Sport. — 23.10: tíz perc külpolitika. — 22.20: A rádió szimfonikus zenekara játszik. — 23.20: Ninon Valiin énekel. Hubermann hegedül. Hgl — 23.40: Bizet: Az arlesi lány — i’ szvit — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi magyar muzsika. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.30: A kis iskolások műsora. — 6.50: Néni kórusok. 14.00: Művészlemezek — 14 40* Vidám melódiák. 15.20: szirmai Albert operettjeiből - 16.20: Német gyerekek TMihszban' Ö?17'41Irtás Kurt Ticholsky műveiből. — 16.40: Népi zene. — 17.10: Az Oszipov-együttes műsorából. — 17.20: Elbeszélés. — 17.45: Magyar dalok. — 18.00: Kaméle^6 kérdés ”'3#: Válszok a hallgatók clmo. . WM: Operettrészletek, zábsa - mm“6 kommunizmus nagy orszi- BaDan _ 20.00: Kórusok, — 20.20: Sporthíradó. 20.40: Operarészletek — 21 20-Istvá*nk«?ICSOk* Hogyan ke*'bük a kiújuló - 22 70. n 2t-,n: *"'kvó. muzsikaszó, bemuatása m"és *■ éltjének budapesti színházak mai műsora Opera hit: Traviata (operai négyessorozat VII. és kombinált bérlet VII. és XVI. sorozat, 2. szá 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Lakmé (7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (Hevesi-bérlet 5. és Utházybérlet 4. az.. 6. — Katona József Színház- A képzelt beteg (Sugár-bérlet 4. sz. 7) — Madách Színház: Romeo és Julia Izi' —'Maná,a Színház Kamaraszínháza: Egy pohár víz 17)71( * „"‘"‘n: N'Phadereg Színháza: Zrínyi (7). — Déryné Színház: Nincs előadás. - Petőfi Színház: A Pál utili fi (4). - Jókai Színház: A kérők ,411 m* városi Operettszínház: Csárdássirálynő 17) - SS A’lA» ház olvadásai^ Kölcsey utca 2.: Bujócska Vidám Színpad vendégjátéka m akadémia: Magyar Állat, » ( “ zenekar (B-bér)et l L sf Hangversenyzene-Lepsényné! még megvolt (« féVoV* V*n'**' EJ ▼Vi'*4' L* az álarccal V - A^fml Rabsz.nhiz: Szigorúan bizalmas (féléven 5:“Szék 77».rk 7)“: AnM SZABAD NÉP A Morva, Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság KNUlJ» * SZABADSÁG lapkiadóvállalat SZIKRA Lapnyomda “ “ Uli »