Népszabadság, 1957. július (2. évfolyam, 154-179. szám)
1957-07-02 / 154. szám
1957. julius 2. kedd NÉPSZABADSÁG Hozzaszolas Erdei Ferenc „A mezogazdasagi termeles atalakilasa" cimu cikkehez A Nepszabadsag junius 7.x-i szama figyelemre melto cikket hozolt Erdei Ferenc tollabrol. A cikk olvasoja elott elesen bontakozik ki az a roppant atalakulas, amely kulonosen a legutobbi egymasfel evtizedben a vilag mezogazdasagaban vegbemegy a mezogazdasagi technika es ezzel szoros osszefuggesben a termelesi viszonyok teren. A cikk helyesen állapitja meg, hogy a mezogazdasag technikai forradalmanak gazdasagi kovetkezmenyei „abban osszegezodnek, hogy a kisárutermelo egyenicsaladi gazdasag nem kepes megállni ennek a fejlodesnek a sodrában. A termeloerok fejlodese, a technika forradalmi atalakulasa kovetkezteben igy vagy ugy at kell adni a helyet a tomeges drutermelest folytato ipari uzemhez hasonloan, szigite gyarszeruen termelo, mind nagyobb meretu üzemnek.” A cikk nem ter ki arra, hogy a mi viszonyaink kozott a mezogazdasag atalakitasanak szuksegesseget nem csupan a technikai-muszaki fejlodes indokolja. A part a szocializmus felepiteset vallja fo feladatdnak. A szocialista tarsadalmi-gazdasagi viszonyok a mezogazdasagban fokeppen a kollektiv szovetkezeti nagyüzemek reven valosulnak meg. A szocialista epites ügye elvalaszthatatlanul osszefonodik a dolgozok joletenek novelesevel. A varosi dolgozok eletszinvonala javítasanak egyik elelgedhetetlen kovetelmenye a mezogazdasagi termeles fejlesztese. A mezogazdasagi termeles gyors es nagyaranyu novelesenek a feltetelet a mi viszonyaink kozott eppen a szocialista nagyüzemek terhoditasa teremti meg. De ha csupan a mezogazdasag technikai forradalma vonatkozasaban vizsgaljuk is a dolgot, a cikk megallapitasaibol a mi viszonyainkra csak az a kovetkeztetes vonhato le, hogy mivel a „mezogazdasagunk nagy tömeget kitevo egyeni gazdasagok teljesen elaprozodtak, dezorganizaltak, es aligalig teszik lehetove a technika fejleszteset, a termelesi szinvonal gyors emeleset” (Erdei), fokozni kell erofesziteseinket mezogazdasagunk nagyüzemesítese, s ami a mi viszonyainkkal egyertelmu, szocialista atszervezese iranyaban. A cikk azonban nem vonja le ezt a kovetkeztetest, sot, a szerzo, cikkenek vegen nagyon is kifogasolhato kovetkeztetesre jut. Azt irja: „.. .az elmult evekben kettos feladatrol beszeltünk, a szocialista dtalakitds leheto gyors megvalositdsdrol es a termeles egyideju fejleszteserol. A tapasztalatok bebizonyitottak, hogy ez a szemlelet nem volt helyes es aket feladat ilyen parhuzalmassaga nm gyorsitatta, hanem nehezitette elorehaladasunkat.’’ Az a formula azonban, amelyet Erdei az idezett‘helyebe allit, nem helyes es ezert — szerintem — nem is fedi a part allaspontjat .......a legjobb, eletbevagdan fontos feladat szarmunkra a mezogazdasagi termeles fejlesztese. Tehat mindent meg kell tennink ami a termelesfejlesztest szolgalja es semmit sem tehetunk meg ami a termelesben visszaesest okoz,” — irja Erdei. Igaza van termeszetesen szerzonek abban, hogy eletbevago fontossagu szamunkra a termeles fejlesztese. Az is igaz, hogy mindent meg kell tennünk, hogy fejlodjek a mezogazdasagi termeles es semmit sem szabad tennünk ami e fejlodest visszaveti. De mezogazdasagi politikank lenyegenek megfogalmazasakent semmikeppen sem lehet elfogadni az altala ajanlott formulat. Sok „mindent” kell tennünk azert hogy a mezogazdasagi termeles fejlodjek. De mindenekelott fokoznunk kell erofesziteseinket azoknak a felteteleknek megteremtesere, amelyek lehetove teszik mezogazdasagunk szocialista szektora jovobeni egeszseges fejlodeset. Mezogazdasagi politikanknak az a formulazasa, amelyet a cikk elvet, lenyegeben veve helyes. Igaz, kettos feladatrol beszelni nem egeszen szerencses. Tulajdonkeppen nem kettos feladatrol van itt szo, hanem egy egyseges feladatrol: a szocializmus epiteserol, a dolgozok joletenek noveleserol, amely nem utolsosorban a mezogazdasagi termeles fejlesztese, s ennek fo feltetele, a szocialista mezogazdasag felepitese reven valosul meg. A szerzo szemmel ladhatoan el akarjahatarolni magat mezogazdasagi politikank korabbi hibaitol. Ebbeni torekveseben azonban maga ishibas allaspontra jut, olyan allaspontra, amely kulonbozik a part allaspontjatol. A part korabbi agrarpolitikajaban nem az volt a helytelen, hogy hangsulyozta a mezogazdasag szocialista atalakitasanak feladatat. Erdei cikkenek mondanivaloja is bizonyítja, hogy ez helyes volt. Hiba volt azonban az, hogy háttérbe szorult a mezogazdasagi termelés fejlesztése, s ez a termelés megtorpanásához vezetett nem egy területen, de emellett nem vette eleggé figyelembe azokat a felteteleket sem, amelyeknek megteremtese megszabja a szocialista atalakitas utemet, egyuttal azt is, hogy a letrejovo szocialista gazdasagokban mennyiben es milyen szinvonalon valosul meg a nagyuzemi termeles. A szocialista atalakítas felteteleinek a feltarasa, ezeknek a felteteleknek az eloterbe helyezese, agrarpolitikank voluntarista vonasainak kiküszobolese es ennek alapjan az atszervezes helyes modszereinek a kialakitasa, az onkentesseg elvenek szigoru ervenyesitese, ebben valoban külonbozik a part jelenlegi mezogazdasagi politikaja a korabbi mezogazdasagi politikatol, nem külonbozik azonban a legfobb celkituzes tekinteteben. A part jogosan itelte el Nagy Imre hibas es karos agrarpolitikai nezeteit az egyeni paraszti gazdasag fejlodesi lehetosegeinek a tulbecsuleset, a szocialista atalakutas szuksegessegenek hátterbe szoritasat, a mezogazdasag fejlesztésenek helyes feladata mellett. Ha kovetkezetesen vegiggondoljuk azt a formulat, amelyet Erdei javasol, ugyanilyen hibás kovetkeztetesre jutunk, bar meggyozodesünk, hogy ezt maga Erdei sem vette eszre, hiszen ellenkezik az ő felfogasaval is. Ha ez megis igy irodott, ennek oka nyilvan abban van, hogy Erdei Ferenc cikkeben szetválasztja a szocialista mezogazdasagi termeles fejlesztesenek es szocialista atalakitasanak egyseges feladatát. Abban termeszetesen teljesen igaza van a cikknek, hogy „az egyeni gazdasagok termelesenek is fejlitnie kell es hogy mezogazdasagunk szocialista atalakitasdnak olyan uton kell haladnia, amely lepesrol lepesre elosegiti az uj technika alkalmazasat es a termeles szintjenek emelkedeset”. Mivel a part a mezogazdasag szocialista atalakitasat nem csupan a szocialista tarsadalom felepitesenek, hanem egyuttal a nepjolet fokozasanak es a textmeberok fejlesztesenek szolgalataban kivanja megvalositani, ez a kovetelmeny es megvalositasanak feltetele a part politikaja altal biztosított. Gyenes Antal tromu epi! a Zala fohon A Zala folyon, Pakod kiizseg hatdrdban, egy volt malomepiletben, kis eromuvet letesitenek. A szerelessel az osszel keszilnek el, es az ev vegen mar aramot termel az eromu. A Zala folyon ez lesz az elso energiatermelo berendezes, s ez egyben kiserlet is. Ha bevdlik, nagyobb teljesítőképességű vizierdművet is létesítenek. (MTI) Az oroszlán torka Az oroszlan torka, a bocca di leone, a kozepkori Velence egyik szegyenletes intezmenye volt. A Doge-palota elott also kooroszlan torkába csempesztek be a polgarok ejszakankent a nevtelen feljelento leveleket, onnan kerultek azok az inkvizitorok asztalára, s nyomukban emberekkel teltek meg az ólomkamrák, a kinpadon hasadt a bor, reccsent a csont, szakadt az in. Sajnalatos, hogy az ENSZ vezeto körei feltamasztottak ezt az intezmenyt. Az oroszlantorok szerepet napjainkban az ENSZ-nek a magyar ügyek kivizsgalasara alakitott oros bizottsaga tolti be. Ide szorjak ,rfeljelenteseiket" hazajuk ellen kulfoldre szikott bitangok, arulok, a tarsadalom gondosan bsszesoport szemete, hasonlo alattomossaggal, mint egykor a surrano velenceiek. ..A 111 tanu kozul 81-et sajat kerelmere nevtelenul hallgattak ki” — mondja a bizottsag jelentese. Az egyik ilyen tanu, egy 28 éves fiatalember, bizonyosJuhasz Jozsef. Tavaly decemberben érkezett Amerikába, fogadta őt Henry Cabot Lodge, az Egyesült Allamok fodelegatusa az ENSZ-ben, majd vallomast tett az otos bizottsag elott. Majus vegen amerikai lapok kirul adtak, hogy Juhasz Jozsefet, a New York kozeleben levo Woodbridge varoskaban a Green street 181. alatt ..osszekotozve, osszeverve es megkeselve talaltak”. A St. Louis Post Dispatchnak adott nyilatkozatában Juhasz kijelentette: „lelepleztem a konmunistakat, ezert inditottak hajszat ellenem az Amerikaban tevekenykedo voros ugynlekok...” Korhazba szallitottak, egy konyvkiado targyait vele naploljanak kozzetetelerol, televizios interjut keszitettek a sebesult kessel. Kozben folyt a rendorsegi nyomozas: ki lehet Juhasz aljas merenyloje. Az amerikai lapok most hiruit adjak, hogy a vizsgalat veget ert. ,.Juhasz egy baratja segitsegevel onmaga kovette el a merenyletet es a sebeket, amelyekrol azt hazudta, hogy voros ügynokok ejtettek rajta, ugyancsak onmaga ejtette zsebkesevel. A rendorseg félrevezetese miatt 1 evi bortonre iteltek az alhost” — irjak az amerikai lapok. A bocca di leone nem erzekel, ez az oroszlan semmitol sem undorodik. Hasznos lenne... A domsoldi hatarban vagja, csepeli a celgazdasag jokora arpatablajat a Kiskunlachazi Gepallomas egyik kombajnja. , Szaporodnak a tarlon a kover, tele zsakok es a szep sorjaban lerakott nagy, kocskaalaku szalmacsomok. Elso napja dolgozik a gep, igy hat a kombajnosokon kivol masok is ellenorzik munkajat. A gepallomas igazgatoja, foagronomusa es vegul a legilletekesebbek: a celgazdasag dolgozoi. Eloszor megnezik a tartot. Bizony kezi kaszaval sem lehetne rovidebbre vagni. Hiaba keresik a kipergett, vagy elhullajtott arpaszemeket is — tisztan barnallik a tarlo foldje. Sokat kell gyalogolni, amig elvetve egy torott kalaszt talalnak. Belemarkolnak a pelyvaba is, fuvarják a szellel. Arpaszemek onnan sem kerulnek elo. A dubut masik oldalan egy kicsiny parcellan arpakeresztek sorakoznak, ott kiskaszavat arattak. Valakinek eszebe jut, nezzuk csak meg azt is! A tarlot mar fel is gereblyeztek. S megis: a rendek helyen es ahol a keveket kotoztek — szepszammal hevernek teljesen ep, vagy szejjeltaposott arpakalaszok. Mennyi szemveszteseg! Es meg hatra van a hordas es a cseples is. A kis ellenorzo csoport viszszafele indul es meg nagyobb tisztelettel tekintenek a harsogva gordulo masinara. Elvegre megsem mindegy, hogy a termesnek 10 szazaleka (kezi aratasnal), vagy csak 2—3 szazaleka vesz-e karba. Hasznos lenne, ha egy-egy ilyen osszehasonlito ellenorzesen reszt vennenek azok a tsz-tagok es tsz-elnökök is, akik meg mipdig felnek a kompajntol. Mit tehetunk, hogy elvegezze a nyoosztalyt ? Aggodalom diktalta sorokat kaptunk Kunmadarasrol, az ottani altalanos iskola igazgatojatol. Tizenharom-tizennegy eves gyerekekrol szol az iras, olyanokrol, akik iskola helyett csavargassal, penzezessel toltik idejuket; szulokrol, akikben kimondatlanul is meg ott el a mult rendszerben belejuk nevelt felfogas, hogy „a parasztgyereknek eleg annyit tudnia: ha esik az eso, az eresz ala kell allni“; a helyi tandcsrol, amely a kisujjat sem mozditja azert, hogy a torvenyeknek megfeleloen felelossegre vonja a mulasztast elnezo vagy elosegito szuloket. Elszomorito a levelben kozolt statisztika: mig az 1951—1952-es tanevben 44 tanulo maradt ki az iskolabol, az iden ez a szam 168-ra emelkedett. Szerencsere az orszagos aranyszam korantsem ilyen elszomorito. De ha meggondoljuk, hogy az orszag általanos iskolaiba beiratkozott elsoosztalyos tanuloknak mindossze 70 szazaleka vegzi el a nyolcadik osztalyt, hogy evente 30 000 tankoteles gyermeket — koztuk tobb ezer 6—7 eveset — egyszeruen be sem iratnak az iskolaba, hogy csak alkoltozes kovetkezteben evente 8000 diák hagyja abba a tanulmanyait — igazat kell adnunk azoknak, akik hatarozott intezkedeseket surgetnek. 1956-ban, amikor tobb tizezer pedagogus kutatta, kereste ezeket a gyermekeket, csupan nyolcezret sikerült megtalalni. Mindenki, aki sziven viseli a jovo nemzedek s vele nepi demokraciank jovojet, aki megerti, milyen nagy vivmanyt jelentett a nyolcosztalyos iskola, azt az elvet vallja: nem nyugodhatunk bele, hogy ebben az országban alkar egyetlen gyerek is az alapmuveltseg hijan adjon fel. Azert is foglalkoznunk kell ezzel a problemaval most, mert bar az idei tanev statisztikai adatai meghianyosak, maris szamos jel szerint falun — elsosorban a novekvo termelesi kedv kovetkezteben — a dolgozo paraszt szivesen otthon tartja tizenharom—tizennegy eves gyermeket. tijra no tehat a kimaradas veszelye, amely ellen a legutóbbi esztendokben sikerrel küzdöttunk. Hogyan lehetne orvosolni a bajokat? Mindenekelott az iskola, a pedagogus tehet a legtobbet ellenük. A gyakorlat bizonyitja, hogy a kitmaradók tobbsege rendszertelenül látogatja az iskolat. 25—30 ezer azoknak a tanuloknak a száma, akiiket az ev végen egy szerben nem lelhet osztályozni, mert 66 napnál többet mulasztottak. A 80—90 ezer bukott tanulo tobbsege sem valamifele javíthatatlan gyerek, akinek fejebe a legnehezebb erofeszitessel sem lehet belecsepegtetni a tudomanyt, hanem a sok mulasztas, a szitek hanyagsaga miatt ismetli az osztalyt, ha egyaltalan megismetli. A tankoteles kort tullepo, ugynevezett tulkoltos gyermekeknek ugyanis minddssze 30 szazaleka folytatja tanulmanyait, a tobbi pedig abbahagyja tanulmanyait anelkul, hogy a nyolcadik osztalyos bizonyitvanyt megszerezne. A szulok rendszerint igy gondolkodnak: „megbukott a gyerek, felesleges tovabb jarni a iskolaba, ugyis hiaba, inkabb nezzen valami kereso foglalkozas utan”. Arra mar kevesbe gondolnak, hogy a buikas oka tobbnyire a rendszertelen iskolabajdrds. Ha akezdet kezdeten sikerül megalkadalyoznunk a hianyz&sakat, ha meg tudjuk ertetni a szülovel, hogy a gyermeke ellen vetkezik, amikor megfosztja a tanulds lehetosegetbl — megha a 14. eletev betorese utan teszi is ezt — maris elobbre jutunk. Egyetlen pedagogus se mondjon le a gyerekrol, meg akkor se, ha ugy latja, hogy a szocialis korulmenyek (nagy csalad, keves kereset, rossz kozlekedes) megnehezitik az iskolabajarast. De a meggyozo szo onmagaban keves. Mit lehet tenni ott, ahol a szülo elengedi a füle mellett a figyelmeztetest, vagy egyszeruen kitessekeli a tanitot? Mert ilyesmirol is szol az emlitett kunmadarasi level. Itt a 168 kimaradt tanulo csaladjat a pedagogusok osszesen 243 esetben latogattak meg. Az eredmeny megsem megfelelo. Ilyen esetben szukseg lenne az erelyes fellepesre. A tanacsok azonban általaban nepszerutlennek tartjak ezt a feladatot. A kunmadarasi tanacs peldaul sem a megigert beszelgetesre nem idezte be a notorius mulasztok szileit, se meg nem buntette oket. Ez a panasz a pedagogusok reszerol altalanos. A tanacsoknal zavart okozott,hogy a tankötelezettség megsertésevel kapcsolatos ügyeket meg a mult esztendoben a szabalysertesi bizottsagokhoz utaltak. Az illetekes szerveknek hatarozott utasitassal rendet kell teremteniük, hogy ne lehessen kibuvo a regebben hozott rendelet alol, amely az Igazságügyi Minisztérium szerint ma is érvényben van. Miként lehetne elérni, hogy az évenként 30 000 be sem iratkozó tanköteles gyereket is beültessük az iskola padjaiba? A megoldás nem konnyű. Nem lehet minden esztendőben több tízezer pedagógust megbízni ezeknek a gyerekeknek a felkutatasaval. A tankoteleseket egyebkent is minden esztendoben a pedagogusok segitsegevel osszeirja a tanacs. Amiota azonban megszunt a 16 even aluliak rendorhatosagi bejelentese, az osszeiras nagyon nehez. A nagyreszt pontatlan lakonyilvantarto könyvek nem nyujtanak biztos alapot az osszeirashoz. S a pedagogusok, különösen a tanyavilagban, nem juthatnak el mindenhova. Ha a csalad elkoltozik, nem lehet ellenorizni, beiratkozott-e a gyermek az uj korzetben az iskolaba. A legcelszerubb megoldas lenne a szülok reszere kotelezove tenni a tanköteles kort elert gyermekek bejelenteset, nyilvantartasba vételet. Megoldhato-e ez a feladat? Meg kellene vizsgalniok az illetekes szerveknek. De addig is, amíg ebben a kerdesben megnyugtato intezkedesek születnek, ne hagyjuk magukra a pedagógusokat ebben a fontos munkában. A kimaradás elleni harcban akkor érhetünk célt, ha az egesz társadalom szivügyere tesszük. A tanacsok segítsegen tul a pártszervezetek, a tömegszervezetek is tamogassak a neveloket. Igen sokat tehet a szüloi munkakozösseg is, hiszen tagjai jol ismerik a kornyek csaladjait, tudnak hatni a szülokre. A beiratasok napjai es a nyari szunet is alkalom arra, hogy a pedagogusok, a tanacsok, a tarsadalmi es tomegszervezetek mar most, az uj tanev megkezdese elott minden tobik telhetot megtegyenek a kisdiakok kimaradassanak csökkenteseert. farago Jeno 3