Népszabadság, 1957. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1957-07-02 / 154. szám

1957. ju­lius 2. kedd NÉPSZABADSÁG Hozzaszolas Erdei Ferenc „A mezogazdasagi termeles atalaki­lasa" cimu cikkehez A Nepszabadsag junius 7.x-i szama figyelemre melto cikket hozolt Erdei Ferenc tollabrol. A cikk olvasoja elott elesen bonta­­kozik ki az a roppant atalakulas, amely ku­lonosen a legutobbi egy­­masfel evtizedben a vilag mezo­­gazdasagaban vegbemegy a mezo­gazdasagi technika es ezzel szoros osszefuggesben a termelesi viszo­­nyok teren. A cikk helyesen állapitja meg, hogy a mezogazdasag technikai forradalmanak gazdasagi kovet­­kezmenyei „abban osszegezodnek, hogy a kisárutermelo egyeni­­csaladi gazdasag nem kepes meg­­állni ennek a fejlodesnek a sod­­rában. A termeloerok fejlodese, a technika forradalmi atalakulasa kovetkezteben igy vagy ugy at kell adni a helyet a tomeges dru­­termelest folytato ipari uzemhez hasonloan, szigite gyarszeruen ter­­melo, mind nagyobb meretu ü­zemnek.” A cikk nem ter ki arra, hogy a mi viszonyaink kozott a mezogaz­­dasag atalakitasanak szu­ksegesse­­get nem csupan a technikai-mu­­szaki fejlodes indokolja. A part a szocializmus felepiteset vallja fo feladatdnak. A szocialista tar­­sadalmi-gazdasagi viszonyok a mezogazdasagban fokeppen a kol­­lektiv szovetkezeti nagyü­zemek reven valosulnak meg. A szocia­lista epites ü­gye elvalaszthatatla­­nul osszefonodik a dolgozok jo­letenek novelesevel. A varosi dolgozok eletszinvonala javítasa­­nak egyik elel­gedhetetlen kove­­telmenye a mezogazdasagi ter­meles fejlesztese. A mezogazdasa­gi termeles gyors es nagyaranyu novelesenek a feltetelet a mi vi­szonyaink kozott ep­pen a szocia­lista nagyü­zemek terhoditasa te­­remti meg. De ha csupan a mezogazdasag technikai forradalma vonatkozasa­­ban vizsgalju­k is a dolgot, a cikk megallapitasaibol a m­i viszo­­nyainkr­a csak az a kovetkeztetes vonhato le, hogy m­ivel a „mezo­­gazdasagunk nagy tömeget kitevo egyeni gazdasagok teljesen elapro­­zodtak, dezorganizaltak, es alig­­alig teszik lehetove a technika fej­­leszteset, a termelesi szinvonal gyors emeleset” (Erdei), fokozni kell erofesziteseinket mezogazda­­sagunk nagyü­zemesítese, s ami a mi viszonyainkkal egyertelmu, szocialista atszervezese iranyaban. A cikk azonban nem vonja le ezt a kovetkeztetest, sot, a szerzo, cik­­kenek vegen nagyon is kifogasol­­hato kovetkeztetesre jut. Azt irja: „.. .az elmult eve­k­­ben kettos feladatrol beszeltü­nk, a szocialista dtalakitds leheto gyors megvalositdsdrol es a ter­meles egyideju fejleszteserol. A tapasztalatok bebizonyitottak, hogy ez a szemlelet nem volt he­lyes es a­­ket feladat ilyen parhu­­zalmassaga nm gyorsitatta, ha­nem nehezitette elorehaladasun­­kat.’’ Az a formula azonban, amelyet Erdei az idezett­­‘helyebe allit, nem helyes es ezert — szerintem — nem is fedi a part allaspontjat .......a legjobb, eletbevagdan fon­tos feladat szarmunkra a mezo­gazdasagi termeles fejlesztese. Te­hat mindent meg kell tenn­i­nk ami a termelesfejlesztest szolgalja es semmit sem tehetunk meg ami a termelesben visszaesest okoz,” — irja Erdei. Igaza van termeszetesen szerzonek abban, hogy eletbevago fontossagu szamunkra a termeles fejlesztese. Az is igaz, hogy min­dent meg kell tennü­nk, hogy fej­­lodjek a mezogazdasagi termeles es semmit sem szabad tennü­nk ami e fejlodest visszaveti. De me­­zogazdasagi politikank lenyege­­nek megfogalmazasakent semmi­­k­eppen sem lehet elfogadni az altala ajanlott formulat. Sok „mindent” kell tennü­nk azert hogy a mezogazdasagi termeles fejlodjek. De mindenekelott fo­­koznunk kell erofesziteseinket azoknak a felteteleknek meg­­teremtesere, amelyek lehetove te­szik mezogazdasagunk szocialista szektora jovobeni egeszseges fej­­lodeset. Mezogazdasagi politikanknak az a formulazasa, amelyet a cikk el­­vet, lenyegeben veve helyes. Igaz, kettos feladatrol beszelni nem egeszen szerencses. Tulajdonkep­­pen nem kettos feladatrol van itt szo, hanem egy egyseges feladat­rol: a szocializmus epiteserol, a dolgozok joletenek noveleserol, amely nem utolsosorban a mezo­gazdasagi termeles fejlesztese, s ennek fo feltetele, a szocialista mezogazdasag felepitese reven valosul meg. A szerzo szemmel lad­hatoan el akarja­­hatarolni magat mezogaz­dasagi politikank korabbi hibaitol. Ebbeni torekveseben azonban m­a­­ga is­­hibas allaspontra jut, olyan allaspontra, amely kulon­bozik a part allaspontjatol. A part korabbi agrarpolitikaja­­ban nem az volt a helytelen, hogy hangsulyozta a mezogazdasag szo­cialista atalakitasanak feladatat. Erdei cikkenek mondanivaloja is bizonyítja, hogy ez helyes volt. Hiba volt azonban az, hogy hát­­térbe szorult a mezogazdasagi ter­melés fejlesztése, s ez a termelés megtorpanásához vezetett nem egy területen, de emellett nem vette eleggé figyelembe azokat a feltete­­leket sem, amelyeknek megterem­­tese megszabja a szocialista atala­­kitas u­temet, egyuttal azt is, hogy a letrejovo szocialista gazdasa­­gokban mennyiben es milyen szinvonalon valosul meg a nagy­­u­zemi termeles. A szocialista atalakítas feltete­­leinek a feltarasa, ezeknek a fel­­teteleknek az eloterbe helyezese, agrarpolitikank voluntarista vo­­nasainak kikü­szobolese es ennek alapjan az atszervezes helyes modszereinek a kialakitasa, az onkentesseg elvenek szigoru erve­­nyesitese, ebben valoban kü­lon­­bozik a part jelenlegi mezogaz­dasagi politikaja a korabbi mezo­gazdasagi politikatol, nem kü­lon­­bozik azonban a legfobb celkitu­­­zes tekinteteben. A part jogosan itelte el Nagy Imre hibas es karos agrarpoliti­­kai nezeteit az egyeni paraszti gazdasag fejlodesi lehetosegeinek a tulbecsu­leset, a szocialista at­­alakutas szu­ksegessegenek hátter­­be szoritasat, a mezogazdasag fejlesztésenek helyes feladata mellett. Ha kovetkezetesen vegig­­gondoljuk azt a formulat, ame­lyet Erdei javasol, ugyanilyen hi­bás kovetkeztetesre jutunk, bar meggyozodesü­nk, hogy ezt maga Erdei sem vette esz­re, hiszen el­­lenkezik az ő felfogasaval is. Ha ez megis igy irodott, ennek oka nyilvan abban van, hogy Erdei Fer­enc cikkeben szetválasztja a szocialista mezogazdasagi terme­les fejlesztesenek es szocialista atalakitasanak egyseges felada­­tát. Abban termeszetesen teljesen igaza van a cikknek, hogy „az egyeni gazdasagok termelesenek is fejl­itnie kell es hogy mezo­gaz­­dasagunk szocialista atalakitasd­­nak olyan uton kell haladnia, amely lepesrol lepesre elosegiti az uj technika alkalmazasat es a ter­meles szintjenek emelkedeset”. Mivel a part a mezogazdasag szocialista atalakitasat nem csu­pan a szocialista tarsadalom fel­­epitesenek, hanem egyuttal a nepjolet fokozasanak es a text­­m­eb­erok fejlesztesenek szolgala­­taban kivanja megvalositani, ez a kovetelmeny es megvalositasa­­nak feltetele a part politikaja al­­tal biztosított. Gyenes Antal tromu epi­! a Zala f­oh­on A Zala folyon, Pakod kiizseg hatdrdban, egy volt malomepi­let­­be­n, kis eromuvet letesitenek. A szerelessel az osszel keszi­lnek el, es az ev vegen mar aramot ter­­mel az eromu. A Zala folyon ez lesz az elso energiatermelo be­­rendezes, s ez egyben kiserlet is. Ha bevdlik, nagyobb teljesítő­­képességű vizierdművet is létesí­tenek. (MTI) Az oroszlán torka Az oroszlan torka, a bocca di leone, a kozepkori Velence egyik szegyenletes intezmenye volt. A Doge-palota elott also kooroszlan torkába csempesztek be a polga­­rok ejszakankent a nevtelen fel­­jelento leveleket, onnan keru­l­­tek azok az inkvizitorok asztalá­­ra, s nyomukban emberekkel tel­­tek meg az ólomkamrák, a kin­­padon hasadt a bor, reccsent a csont, szakadt az in. Sajnalatos, hogy az ENSZ vezeto körei fel­­tamasztottak ezt az intezmenyt. Az oroszlantorok szerepet nap­­jainkban az ENSZ-nek a magyar ü­gyek kivizsgalasara alakitott oros bizottsaga tolti be. Ide szor­­jak ,rfeljelenteseiket" hazajuk ellen kulfoldre szi­kott bitangok, arulok, a tarsadalom gondosan bsszesoport szemete, h­asonlo alattomossaggal, mint egykor a surrano velenceiek. ..A 111 tanu kozu­l 81-et sajat kerelmere nev­­telenu­l hallgattak ki” — m­ondja a bizottsag jelentese. Az egyik ilyen tanu, egy 28 éves fiatalember, bizonyos­­Ju­­hasz Jozsef. Tavaly decemberben érkezett Amerikába, fogadta őt Henry Cabot Lodge, az Egye­­sü­lt Allamok fodelegatusa az ENSZ-ben, majd vallomast tett az otos bizottsag elott. Majus vegen amerikai lapok k­iru­l adtak, hogy Juhasz Jozse­­fet, a New York kozeleben levo Woodbridge varoskaban a Green street 181. alatt ..osszekotozve, osszeverve es megkeselve talal­­tak”. A St. Louis Post Dispatch­­nak adott nyilatkozatában Ju­hasz kijelentette: „lelepleztem a kon­munistakat, ezert inditottak hajszat ellenem az Amerikaban tevekenykedo voros u­gynlekok...” Korhazba szallitottak, egy konyvkiado targyait vele naplol­­janak kozzetetelerol, televizios interjut keszitettek a sebesu­lt k­essel. Kozben folyt a rendor­­segi nyomozas: ki lehet Juhasz aljas merenyloje. Az amerikai lapok most hi­­ruit adjak, hogy a vizsgalat ve­­get ert. ,.Juhasz egy baratja se­­gitsegevel onmaga kovette el a merenyletet es a sebeket, ame­­lyekrol azt hazudta, hogy voros ü­gynokok ejtettek rajta, ugyan­­csak onmaga ejtette zsebkese­­vel. A rendorseg félrevezetese miatt 1 evi bortonre iteltek az alhost” — irjak az amerikai la­­pok. A bocca di leone nem erzekel, ez az oroszlan semmitol sem un­­dorodik. Hasznos lenne... A domsoldi hatarban vagja, csepeli a celgazdasag jokora ar­­patablajat a Kiskunlachazi Gep­­allomas egyik kombajnja. , Sza­­porodnak a tarlon a kover, tele zsakok es a szep sorjaban lera­­kott nagy, kocskaalaku szalma­­csomok. Elso napja dolgozik a gep, igy hat a kombajnosokon kivol masok is ellenorzik mun­­kajat. A gepallomas igazgatoja, foagronomusa es vegu­l a legil­­letekesebbek: a celgazdasag dol­­gozoi. Eloszor megnezik a tartot. Bi­­zony kezi kaszaval sem lehet­­ne rovidebbre vagni. Hiaba ke­­resik a kipergett, vagy elhullaj­­tott arpaszemeket is — tisztan barnallik a tarlo foldje. Sokat kell gyalogolni, amig elvetve egy torott kalaszt talalnak. Bele­­markolnak a pelyvaba is, fuvar­­ják a szellel. Arpaszemek on­nan sem keru­lnek elo. A dub­ut masik oldalan egy kicsiny parcellan arpakeresztek sorakoznak, ott kiskaszavat arattak. Valakinek eszebe jut, nezzu­k csak meg azt is! A tar­lot mar fel is gereblyeztek. S megis: a rendek helyen es ahol a keveket kotoztek — szepszam­­mal hevernek teljesen ep, vagy szejjeltaposott arpakalaszok. Mennyi szemveszteseg! Es meg hatra van a hordas es a cseples is. A kis ellenorzo csoport visz­­szafele indul es meg nagyobb tisztelettel tekintenek a harsog­­va gordu­lo masinara. Elvegre megsem mindegy, hogy a ter­­mesnek 10 szazaleka (kezi ara­­tasnal), vagy csak 2—3 szazale­­ka vesz-e karba. Hasznos lenne, ha egy-egy ilyen osszehasonlito ellenorzesen reszt vennenek azok a tsz-tagok es tsz-elnökök is, akik meg mip­­­dig felnek a kom­pajntol. Mit tehetunk, hogy elvegezze a nyoosztalyt ? Aggodalom diktalta sorokat kaptunk Kunmadarasrol, az ottani altalanos iskola igazgatoja­­tol. Tizenharom-tizennegy eves gyerekekrol szol az iras, olyanok­­rol, akik iskola helyett csavargas­­sal, penzezessel toltik idejuket; szulokrol, akikben kimondat­­lanul is meg ott el a mult rend­­szerben belejuk nevelt felfogas, hogy „a parasztgyereknek eleg annyit tudnia: ha esik az eso, az eresz ala kell allni“; a helyi ta­­ndcsrol, amely a kisujjat sem mozditja azert, hogy a torvenyek­­nek megfeleloen felelossegre von­ja a mulasztast elnezo vagy elo­­segito szuloket. Elszomorito a le­­velben kozolt statisztika: mig az 1951—1952-es tanevben 44 tanulo maradt ki az iskolabol, az iden ez a szam 168-ra emelkedett. Szerencsere az orszagos arany­­szam korantsem ilyen elszomorito. De ha meggondoljuk, hogy az or­­szag általanos iskolaiba beiratko­­zott elsoosztalyos tanuloknak mindossze 70 szazaleka vegzi el a nyolcadik osztalyt, hogy even­­te 30 000 tankoteles gyerme­­ket — koztuk tobb ezer 6—7 eve­­set — egyszeruen be sem irat­­nak az iskolaba, hogy csak al­­koltozes kovetkezteben evente 8000 diák hagyja abba a tanulma­nyait — igazat kell adnunk azok­nak, akik hatarozott intezkedese­­ket surgetnek. 1956-ban, amikor tobb tizezer pedagogus kutatta, ke­­reste ezeket a gyermekeket, csu­pan nyolcezret sikerü­lt megtalalni. Mindenki, aki sziven viseli a jovo nemzedek s vele nepi de­­mokraciank­ jovojet, aki megerti, milyen nagy vivmanyt­ jelentett a nyolcosztalyos iskola, azt az elvet vallja: nem nyugodhatunk bele, hogy ebben az országban alkar egyetlen gyere­k is az alapmuvelt­­seg hijan adjon fel. Azert is fog­­lalkoznunk kell ezzel a problem­a­val most, m­er­t bar az idei tanev statisztikai adatai meg­­hianyosak, m­aris szam­os jel szerint falun — elsosorban a novekvo termelesi kedv kovetkezteben — a dolgozo paraszt szivesen otthon tartja ti­­zenharom—tizennegy eves gyerme­­ket. tijra no tehat a kimaradas veszelye, amely ellen a legutóbbi esztendokben si­kerrel kü­zdöttunk. Hogyan lehetne orvosolni a ba­­jokat? Mindenekelott az isko­la, a pedagogus tehet a legtobbet ellenük. A gyakorlat bizonyitja, hogy a kitmaradók tobbsege rend­­szertelenü­l látogatja az iskolat. 25—30 ezer azoknak a tanulok­­nak a száma, akiiket az ev vé­­gen egy sz­er­b­en nem lelhet osz­­tályozni, mert 66 napnál többet mulasztottak. A 80—90 ezer bukott tanulo tobbsege sem valamifele javíthatatlan gyerek, akinek feje­­be a legnehezebb erofeszitessel sem lehet belecsepegtetni a tudo­­m­anyt, hanem a sok mulasztas, a szitek hanyagsaga miatt ismetli az osztalyt, ha egyaltalan megis­­metli. A tankoteles kort tullepo, ugynevezett tulkoltos gyermekek­­ne­k ugyanis minddssze 30 szaza­­le­ka folytatja tanulmanyait, a tobbi pedig abba­hagyja tanulmanyait anelkul, hogy a nyolcadi­k osztalyos bizonyitvanyt megszerezne. A szulok rendszerint igy gondolkod­­nak: „megbukott a gyerek, feles­­leges tovabb jarni a iskolaba, ugy­is hiaba, inkabb nezzen valami kereso foglalkozas utan”. Arra mar kevesbe gondolnak, hogy a buikas oka tobbnyire a rendszerte­­len iskolabajdrds. Ha a­­kezdet kezdeten sikerü­l megalkadalyoz­­nunk a hianyz&sakat, ha meg tud­­juk ertetni a szü­lovel, hogy a gyermeke ellen vetkezik, amikor megfosztja a tanulds lehetosege­­tbl — megha a 14. eletev betorese utan teszi is ezt — maris elobbre jutunk. Egyetlen pedagogus se mondjon le a gyerekrol, meg ak­­kor se, ha ugy latja, hogy a szo­­cialis korulmenyek (nagy csalad, keves kereset, rossz kozlek­edes) megnehezitik az iskolabajarast. De a meggyozo szo onmagaban keves. Mit lehet tenni ott, ahol a szü­lo elengedi a fü­le mellett a fi­­gyelmeztetest, vagy egyszeruen kitessekeli a tanitot? Mert ilyes­­mirol is szol az emlitett kun­­madarasi level. Itt a 168 kimaradt tanulo csaladjat a pedagogusok osszesen 243 esetben latogattak meg. Az eredmeny megsem meg­­felelo. Ilyen esetben szu­kseg len­ne az erelyes fellepesre. A tana­­csok azonban általaban nepsze­­rutlennek tartjak ezt a feladatot. A kunmadarasi tanacs peldaul sem a megigert beszelgetesre nem idezte be a notorius mulasztok szi­leit, se meg nem bu­ntette oket. Ez a panasz a pedagogusok resze­­rol altalanos. A tanacsoknal za­­vart okozott,hogy a tankötelezett­­ség megsertésevel kapcsolatos ü­gyeket meg a mult esztendoben a szabalysertesi bizottsagokhoz utaltak. Az illetekes szervek­­nek hatarozott utasitassal ren­­det kell teremteniük, hogy ne le­­hessen kibuvo a regebben hozott rendelet alol, amely az Igazságü­gyi Minisztérium szerint ma is érvény­­ben van. Miként lehetne elérni, hogy az évenként 30 000 be sem iratkozó tanköteles gyereket is beültessük az iskola padjaiba? A megoldás nem konnyű. Nem le­het minden esztendőben több tíz­­ezer pedagógust megbízni ezek­nek a gyerekeknek a felkutatasa­­val. A tankoteleseket egyebkent is minden esztendoben a pedago­gusok segitsegevel osszeirja a tanacs. Amiota azonban megszunt a 16 even aluliak rendorhatosagi be­jelentese, az osszeiras nagyon nehez. A nagyreszt pontatlan lakonyilvantarto­ könyvek nem nyujtanak biztos alapot az ossze­­irashoz. S a pedagogusok, kü­lönö­­sen a tanyavilagban, nem jut­hat­­nak el mindenh­ova. Ha a csalad elkoltozik, nem lehet ellenorizni, beiratkozott-e a gyermek az uj korzetben az iskolaba. A legcel­­szerubb megoldas lenne a szü­lok reszere kotelezove tenni a tankö­­teles kort elert gyermekek beje­­lenteset, nyilvantartasba vételet. Megoldhato-e ez a feladat? Meg kellene vizsgalniok az illetekes szerveknek. De addig is, amíg eb­ben a kerdesben megnyugtato in­­tezkedesek szü­letnek, ne hagyjuk magukra a pedagógusokat ebben a fontos munkában. A kimaradás elleni harcban akkor érhetü­nk célt, ha az egesz társadalom sziv­­ü­gyere tesszü­k. A tanacsok se­­gítsegen tul a pártszervezetek, a tömegszervezetek is tamogassak a neveloket. Igen sokat tehet a szü­loi­ munkakozösseg is, hiszen tagjai jol ismerik a kornyek csa­­ladjait, tudnak hatni a szü­lokre. A beiratasok napjai es a nyari szunet is alkalom arra, hogy a pedagogusok, a tanacsok, a tar­­sadalmi es tomegszervezetek mar most, az uj tanev megkezdese elott minden tob­ik telhetot meg­­tegyenek a kisdiakok kimaradas­sanak csökkenteseert. f­arago Jeno 3

Next