Népszabadság, 1961. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

1961. január 25. szerda A mezőgazdasági kutatásról és szakemberképzésről tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma kedd délelőtti ülésén megtárgyalta a minisztérium felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási intézmények 1960. évi munkáját és idei feladatait. A kollégium megállapította, hogy a kutatóintézetek a múlt évben jelentős tudományos munkával segítették a gyakorlati termelést és a fiatal termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdaságainak kialakítását. A tudományos intézmények idei munkájának középpontjába — mint a kollégium megállapította — elsősorban a kenyérgabona- és a kertészeti termesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés, a gépesítés és az üzemszervezés fejlesztését szolgáló kutatásokat kell állítani, s a rendelkezésre álló szellemi és annyagi erőket ezeknek a feladatoknak a megoldására kell összpontosítani. A kollégium végül megvitatta a mezőgazdasági szakoktatás időszerű kérdéseit. (MTI) Termelési rekordot ért el a Szolnoki Cukorgyár Az idei cukorgyártási kampányban termelési rekord született a Szolnoki Cukorgyárban. Az üzem majdnem fél évszázados fennállása, 1914 óta egyik évben sem gyártott még ennyi cukrot. Az idei cukorfeldolgozási időszakban 33 400 vagon cukorrépát dolgozott fel, s mintegy 4300 vagon cukorféleséget készített. A szép eredményben — a technikai fejlesztésen kívül — része van a termelékenység emelkedésének, az üzemi munkáskollektíva jó munkájának. A Keleti Fűtőház dolgozói havi 1200 tonna szénmegtakarítást vállaltak. Felajánlásukat a téli hidegben csak úgy tudják teljesíteni, ha mozdonyaikat gondosan karbantartják. Képünkön: Kéri István lakatosbrigádjának tagjai az egyik 424-es mozdonyon a szükséges karbantartási munkákat végzik. ben dolgozik. A fia azelőtt gyári ács volt, de az öreg hazahívta: gyere, mert itthon jobban megtalálod a számításodat Vagy itt van egy 17 éves kislány, a feleségem unokahúga. A tokodi tszben, ahol 40 forint egy munkaegység , húszezer forintot kapott tavaly. Németh Imre: Ez így igaz. Az én szüleim Répcelakon szövetkezeti tagok, mindig azt írják, hogy elégedettek... Persze minden kezdet nehéz, csak az a baj, hogy sok ember felszínesen ítél, híresztelésekre és szóbeszédekre ad. Azt hiszem, hogy ez a három zalai ember pórul jár. Ha itt kifizetik a kosztot meg az albérleti díjat, édeskevés marad meg nekik a segédmunkás-fizetésből, mert hát nem szakmunkások. Török János: Így vannak ezzel nálunk is egyes kevésbé öntudatos munkások. Most, hogy újabb és újabb tsz-ek alakulásáról érkeznek a hírek, azt vetik ellene: „Nem lett volna jobb várni vele? Egy kicsit lassabban csinálni, hogy ne legyen annyi zökkenő?” Másutt meg azt hallja az ember: „Bírja-e az ország a terheket, tud-e elég gépet, műtrágyát és minden mást adni az ipar, amit a mezőgazdaság kíván?” Kusai József újra bekapcsolódik a vitába: — Nekünk megéri a szövetkezet ... — mondja. — Igaz, látni kell azt is, hogy ez átmenetileg áldozattal jár. Beszédéből kiderül, hogy egy ilyen történelmi sorsforduló bizony nem kevés pénzbe kerül. Gépet, építőanyagot, műtrágyát kell adni a közös gazdaságoknak — bizonygatja. — A szövetkezeti parasztoknak pedig építkezni kell, hogy elhelyezhessék a közös állatállományt. Ebben az óriási vállalkozásban nem maradhatnak egyedül. Meg is teremtődött a munkások és parasztok gyümölcsöző együttműködése, a patronáló munka. Az Április 4. gépgyárnak is két tengelici szövetkezetét, a Petőfit és az Új Életet patronálják. Tavaly kitettek magukért: az istállókba bevezették a villanyt és a vizet, két darab 300 köbméteres kukoricagórét építettek, s az őszi szállítási munkákban három gépkocsijuk is részt vett. — Csak az nem jó dolog — állapítja meg Hutyka Sándor —, ha a tsz tagsága arra vár, hogy a határi munkákat is a patronálok végezzék el helyettük. Tengelicén is megtörtént az új tsz-ben, addig nem ment az aratás, míg egy-két gyárbeli szaktárs kaszát nem fogott ... . Most a szövetkezeti tagság felelősségéről beszélnek. Látják azt, hogy sok tsz-ben még sok a zökkenő. Egyik helyen még tapasztalatlan a vezetés, másutt kevés a munkaerő, ezért akadozik a kapálás, a betakarítás, a harmadik helyen a belépett parasztok a kezük mellé még nem vitték be a szívüket. De ezek mind olyan dolgok, amelyeket ki lehet javítani... Abban tehát valamennyien megegyeznek: nem szabad magukra hagyni a szövetkezeti embereket, nagyon kell nekik a segítség, a meggyőző, a felvilágosító szó, mert csak így lesz eredményes a közös gazdálkodás. Kusai József, mint egy igazi szövetkezeti szakértő, ehhez még azt is hozzáteszi: „Jó, ha ez párosul a prémiummal.. Zólyomi Mihály (egy új dolgot hoz szóba): Csak azt nem értem, a fiatalok miért vándorolnak el olyan nagy számban faluról? Hiszen ott is vannak gépek... Hutyka Sándor: Nem olyan egyszerű ez a kérdés. A fiatalok legtöbbje szakmát akar tanulni és a paraszti mesterséget ma még nem tekinti szakmának. És csábítja őket a városi élet is. Németh Imre: Az a fő, hogy minden tsz-ben rendszeres havi előleget adjanak nekik, mindig legyen a zsebükben költőpénz, akkor otthon maradnak. Nálunk dolgozik Veres Kálmán, a Dudás meg a Tausz —egerfarmosiak. Most törik a fejüket, hogy hazamennek, mert otthon 58 forint az egység értéke és átlagban 500 munkaegységet tudnának teljesíteni. És előleget is rendszeresen osztanak ott. Zólyomi Mihály: Tőlünk Csorba István, a feleségével együtt el is búcsúzott a műhelytől, visszament a falujába, szövetkezeti tagnak. Kuzmics József kazánkovács pedig a martonvásári tsz-be lépett, ott lett a szövetkezet kovácsa ... . Így beszélgetnénk talán egészen estig a szövetkezés ezernyi problémájáról, amely manapság nemcsak a falusi parasztházakban dől el, hanem a pesti, miskolci, győri gyárakban is állandó beszédtéma. A munkások élénk figyelemmel kísérik mindenütt a falun történő eseményeket, s azon gondolkoznak: hol, mit segíthetnének, hogy minél zökkenőmentesebb legyen ez a történelmi sorsforduló. Lassanként elbúcsúzunk, mert a beszélgetés részvevőit várja a család, az otthoni tennivaló. Sorra kezet nyújtanak, s még Kusai József, ez az energikus, fekete képű fiatalember megjegyzi: „Azt üzenjük a földművelő embereknek, ránk, munkásokra, mindenkor számíthatnak, mellettük állunk.” Major Lajos NÉPSZABADSÁG Baráti találkozó a szófiai magyar nagykövetségen Mesterházi Lajos „Pesti emberek” című színművének szófiai bemutatója alkalmából Kálló Iván, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete hétfő este baráti találkozón látta vendégül a „Trudor Front” Színház művészeit. A baráti légkörben lezajlott találkozón megjelentek a bolgár művelődésügyi minisztérium, valamint a szófiai városi tanács képviselői is. (MTI) Megalakult Tolna megyében az agrárértelmiségiek tanácsa A Tolna megyei KISZ-bizottság mellett megalakult a fiatal agrárértelmiségiek tanácsa, amelynek célja a falura visszakerült fiatalok segítése. Behatóan segíti politikai és szakmai képzésüket, kulturális igényeik kielégítését, sőt érdekvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. Tervük között szerepel az is, hogy elkészítik Tolna megye több termelőszövetkezetének távlati fejlesztési tervét, s ezzel egy időben felmérik a megye agrárértelmiségi fiataljainak élet- és munkakörülményeit. A tanács úgy határozott, hogy februárban összehívja a megye fiatal szakembereit, majd pedig a szakiskolák és a mezőgazdasági technikumok fiataljaival találkozót rendez. Magyar szabadalom alapján készült műszert vásárolt egy amerikai cég A METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat egyik New York-i ügyfele, a Danube International Trade Corporation tavaly próbaként kisebb mennyiséget rendelt a magyar szabadalom alapján készült Takácsi-féle mikrotitrátorból..Ezt a műszert az üzemekben a gyártás közben vegyi folyamatok gyors vizsgálatánál használják. A műszer az amerikai gyárakban is kiállta a próbát, s a cég újabb háromszázat kötött le. Ugyanakkor közölte azt is, hogy az idén még további ezret szándékozik vásárolni. (MTI) Tizenhárom esztendős a magyar —román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A magyar és a román nép barátságának fontos és maradandó történelmi okmánya ez, amelyben nemzedékek közös harca öltött testet. Hiszen a két nép a Duna-medencében századokon át együtt harcolt az osztályelnyomás és az idegen hódítás ellen. Népeink legjobbjai mindig a barátság ügyének hitvallói voltak, tudták és hirdették: Dunának, Oltnak egy a hangja. A történelmi múlt közös hagyományaival együtt őrizzük felszabadulásunk emlékét is. A fasizmus sötét éjszakájának Magyarországon éppúgy, mint Romániában a nácizmust szétzúzó szovjet nép fegyveres erői vetettek véget. Sohasem fogjuk elfelejteni, hogy a szovjet hadsereg oldalán román harcosok is vérüket hullatták a magyar városok és falvak felszabadításáért. A felszabadulással, a néphatalom megteremtésével és megszilárdításával új fejezet kezdődött a két nép történetében. Újfajta barátság szálai szövődtek közöttünk: olyan népek barátsága ez, amelyek örökre megszabadultak a tőkés és a földesúri kizsákmányolástól, amelyek testvéri egységben építik szocialista jövőjüket, amelyeknek együttműködése a proletár nemzetköziség sziklaszilárd fundamentumán nyugszik. Tizenhárom esztendővel e szerződés aláírása után, visszatekintve e közös küzdelmekben gazdag évekre, elmondhatjuk: nem maradtak papíron a szerződés szavai, az, hogy a két ország népei „erőiket a tartós baráti politika megteremtése érdekében egyesítik”. Együttműködésünk az élet minden területén évről évre szorosabb: ezt a kapcsolatot mélyítették el a román és magyar párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai is. A két ország harmonikus gazdasági kapcsolatai a szocialista világrendszerben létrejövő új típusú kapcsolatokat példázzák, s a szocializmus építését, s mindkét nép életszínvonalának emelését szolgálják. A hazánkba csővezetéken érkező román földgáz jelentős segítséget nyújt Diósgyőr kohászainak, holnap pedig rohamosan fejlődő vegyiparunk fontos alapanyaga lesz. Kulturális kapcsolataink is mind sokrétűbbek: tudósaink, művészeink együttműködése, tapasztalatcseréje mind szorosabb közösségbe fűzi szellemi életünket. A szerződés évfordulójának napjaiban a magyar nép forró, szívből jövő üdvözletét küldi a testvéri Román Népköztársaság népének, és új sikereket kíván közös harcunkban, a szocialista jövő építésében, a szocialista tábor erejének gyarapításában, a béke megvédelmezésében. A testvéri barátság útján A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum elsőként az országban Székesfehérvárott kezdi meg működését Március 1-én nyitja meg kapuit Székesfehérváron — elsőként az országban — a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Ez az új iskola a Művelődésügyi Minisztérium közvetlen irányításával működik. Egyelőre nappali tagozaton képez — középiskolát végzett fiatalokból — növénytermesztési szakembereket; a tanulmányi idő két év. A hallgatók a szükséges elméleti alapok mellett behatóan megismerkednek a korszerű növénytermesztéssel, növényvédelemmel, a mezőgazdasági gépekkel, a munkaszervezéssel, felkészítik őket, hogy a mezőgazdaságban magas színvonalon irányíthassák majd a közvetlen termelőmunkát. A tanulmányi idő alatt korszerű mezőgazdasági nagyüzemben gyakorlaton is részt vesznek a technikum hallgatói, szaktárgyi oktatók vezetésével. A tanulmányi idő végén a hallgatók államvizsgát tesznek és oklevelet kapnak. A technikum felsőoktatási intézmény, amelyben a szervezeti és a tanulmányi rend (tandíj és ösztöndíj is) hasonló az egyetemi tanulmányi és szervezeti rendhez. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba olyan érettségizett, 30 évnél fiatalabb dolgozók (férfiak és nők) kérhetik felvételüket, akik az érettségi után legalább egy évig lehetőleg a mezőgazdaságban dolgoztak. A felvételi kérelmeket február 15-ig kell benyújtani a következő címre: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Székesfehérvár, Ady Endre utca 17. A technikum igazgatójához címezett kérelemben a pályázók közölték, hogy mikor, hol és milyen eredménnyel érettségiztek, valamint azt, hol és mikor tettek felvételi vizsgát. A kérelemhez csatolják jelenlegi munkaadójuk ajánlását és részletes önéletrajzukat. A jelentkezőket előreláthatólag február 25-ig felvételi■ vizsgára hívják be, ahol matematikai, kémiai és biológiai kérdésekre kell válaszolniuk. A technikumba felvett hallgatókat — a szükséghez mérten — diákotthonban helyezik el. (MTI) Útra készen a teljes napfogyatkozást megfigyelő első magyar expedíció A február 15-i teljes napfogyatkozás tanulmányozására magyar expedíció utazik a jelenség hozzánk egyik legközelebb eső zónájába, Bulgáriába. A magyar csillagászküldöttség vezetője, dr. Dezső Lóránt, a Magyar Tudományos Akadémia debreceni napfizikai obszervatóriumának igazgatója, az expedíció előkészületeiről, munkájáról és feladatairól az alábbiakban tájékoztatta az MTI munkatársát: — A napfogyatkozás február 15-én lesz, de mi már január 24- én útra kelünk. A magyar tudomány történetében első alkalommal megy hazai expedíció külföldre teljes napfogyatkozás tanulmányozására. Héttagú expedíciónk azért választotta Bulgáriát, mert ez az egyik közlekedésileg is jól megközelíthető, legközelebbi megfigyelési zóna. Két helyen létesítünk megfigyelő állomást: Ruszétől 15 kilométernyire, Nikolovo község közelében és ettől 109 kilométernyire Szilisztrán. Felvetődhet a kérdés, miért megyünk két helyre. Ennek az az oka, hogy az általános megfigyelés szerint februárban kevés a derült napok száma. A napfogyatkozás ugyanis mindössze 2,5 percig tart ezen a szakaszon. A helyeket úgy jelöltük ki, hogy amikor Nikolovo környékén véget ér a teljes napfogyatkozás, akkor kezdődik Szilisztrán, tehát mi gyakorlatilag a 2,5 perces teljes napfogyatkozásból öt perces észlelési időt érhetünk el. Indokolja a két állomást az is, hogyha a felhős idő miatt az egyik helyen nem sikerül jól az észlelés, akkor még ott a másik lehetőség. Az idei napfogyatkozás hazánkban 96 százalékos lesz. Felvetődhet a kérdés, miért kell nekünk Bulgáriába utazni a 100 százalékos észleléshez, miért nem jó a 96 százalékos. Erre azt említhetem meg, hogy még a 99 és 100 százalékos napfogyatkozás között is minőségi különbség van. Ugyanis a napkorona finomabb észlelésére, annak optikai úton való tanulmányozására ma még csak teljes napfogyatkozás esetén van lehetőség. (MTI)