Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

196­4. október 1. csütörtök NÉP­S­Z­A­B­A­D S­A 0 Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében jó­kívánságainkat küldjük önöknek, a nagy kínai népnek. Tizenöt évvel ezelőtt a kínai nép forradalmi harcának eredmé­nyeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Ezzel megnyílt a felemel­kedéséhez és felvirágzásához, a szocializmus felépítéséhez vezető út a kínai nép előtt. A magyar népet őszinte örömmel tölti el minden eredmény, amelyet a testvéri kínai nép ezen az úton előrehaladva elért. Népeinket és országainkat összefűzi a szocializmus felépítésének közös ügye, az imperializmus ellen, a béke megvédéséért folytatott harc közös érdeke, őszintén óhajtjuk, hogy országaink kapcsolatai és népeink barátsága a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében fejlődjék. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a testvéri kínai népnek. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke.* Péter János külügyminiszter is táviratban fejezte fel jókívánsá­gait Csen Jinek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének az év­forduló alkalmából. A SZOT elnöksége, a KISZ központi bizottsága ugyancsak üd­vözlő táviratot küldött az évforduló alkalmából. Ma van 15 esztendeje, hogy a pekingi Tien An-man téren az ünneplő százezrek előtt először kúszott fel az árbocra az arany­csillagos vörös lobogó, a Kínai Népköztársaság zászlaja. Ez az aktus adta hírül a világnak a kí­nai nép sok évtizedes forradalmi harcának nagy győzelmét, s e győzelem betetőzését, a népi de­mokratikus állam megalakulását Kínában. Október elseje internacionalista ünnep, mert világszerte arra em­lékezteti a népeket, hogy a zsar­nokok és a külföldi elnyomók el­len felkelt nép a kommunista párt vezetésével történelmi jelen­tőségű győzelmet aratott a föld legnépesebb országában. A kínai vezetők jelenlegi magatartása nem halványíthatja el a legcseké­lyebb mértékben sem e nagy ese­mény jelentőségét. A második világháborút követő időszakban a népek forradalmi haladásának legjelentősebb eseménye az volt, hogy Kína kiszakadt az imperia­lizmus láncából és létrejött a Kí­nai Népköztársaság. A harc, amelyet a kínai nép el­nyomói ellen vívott, évtizedekig tartott és mérhetetlen áldozatokat követelt. Az 1921-ben megalakult kommunista párt alkotta meg tak­tikáját és stratégiáját, formálta ki a marxizmus—leninizmus tanítá­sai alapján, az eszmei tartalmát ennek a nagy, hősi küzdelemnek. Kikovácsolta az angol—ameri­kai—japán imperialisták, vala­mint a hazai feudálisok és a komprádor-burzsoázia elleni szé­les népi-nemzeti összefogás poli­tikáját. Amikor a japán hódítók 1931-ben egyszerre két szakaszon, Észak-Kínában és Sanghajban, tá­madást indítottak, a hazafias erők tömegesen csatlakoztak a kommu­nisták szervezte fegyveres ellenál­láshoz, mert a kommunisták bizo­nyultak a nemzeti függetlenség legkövetkezetesebb képviselőinek is. Már 1937-ben nyilvánvaló volt, hogy a Kuomintang inkább a for­radalmi erők ellen, semmint a megszállók ellen harcol. A parti­zánok által felszabadított terüle­teken kihajtottak a szabadság első csírái: földhöz jutottak a parasz­tok, népi közigazgatás, népi igaz­ságszolgáltatás született. A parti­zánhadsereg rendkívüli kitartást, hősiességet tanúsított, ennek ta­lán legkiemelkedőbb példája a történelmi hosszú menetelés volt, amelynek során a párt a forra­dalom mellé állította az ország nagy területeit és közben tovább növelte a felszabadító fegyveres erőket. A harcok valamennyi szaka­szán a kínai nép fontos tá­mogatást kapott a haladás nem­zetközi erőitől, különösen pedig a nagy szocialista szomszédtól, a szovjet néptől. A kínai néphadse­reg számára a legnagyobb támo­gatást az jelentette, hogy a szov­jet hadsereg szétzúzta a japán hó­dítók milliós Kvantung-hadsere­­gét. Ennek hatalmas szerepe volt a felszabadító mozgalom további kibontakoztatásában. Mao Ce­­tung annak idején azt mondotta, hogy „ha nem lett volna a Szov­jetunió, ha a fasiszták nem szen­vedtek volna vereséget a második világháborúban, ha nem sikerült volna szétzúzni a japán imperia­lizmust, ha a kapitalista országok néptömegei nem küzdöttek volna országaik uralkodó reakciós cso­portjai ellen, akkor nem arattunk volna győzelmet és a győzelem vívmányait nem tudtuk volna megszilárdítani...” Az internacionalista támogatás szélesen kibontakozott a polgár­­háború következő esztendeiben is, amikor Csang Kaj-sek négy és fél millió katonát számláló had­serege az amerikai imperialisták közvetlen támogatásával kezdet­ben az ország leggazdagabb terü­leteit, 300 millió embert tartott ellenőrzése alatt. Csupán 1945 és 1947 júliusa között négymilliárd dollár értékű támogatást nyújtott az Egyesült Államok a kínai reakciónak. A másik oldalon, a hosszú harcokban megedzett egy­milliós néphadsereg állt. Ez a hadsereg szüntelenül növekedett, és végül győzött, felszabadította az ország egész szárazföldi terü­letét. Mögötte állt világszerte minden haladó erő, a szocialista Szovjetunió és a szocializmus út­jára lépett, fiatal népi államok. 1949. október 1-e, a kínai nép győzelmének napja jelképe és bi­zonyítéka, hogy korunkban a szo­cialista országok és a népek in­ternacionalista összefogása milyen hatalmas erő lehet. Az imperia­listák nem tudják feltartóztatni a haladás erőit, ha a szocialista, a felszabadult és felszabadításukért küzdő erők egyesítik harcukat. Kína népe 15 évvel ezelőtt a szocialista felemelkedés útjá­ra lépett. Nagy tetteket vitt vég­hez az ország iparosításában, a mezőgazdaság fellendítésében, az egészségügy, az új kultúra fej­lesztésében. Megteremtette a népi közigazgatást, létrehozta a szocia­lista fejlődés több alapvető felté­telét. Mindezeknek a sikereknek az alapja a munkaszerető kínai nép áldozatos, alkotó erőfeszí­tése. Nagy hozzájárulást jelen­tett a népi Kína építéséhez az a sokoldalú politikai, gazdasági, műszaki és szellemi segítség, ame­lyet a Kínai Népköztársaság a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól kapott. Az imperialista hatalmak a nemzetközi életben mindent meg­tettek és megtesznek, hogy elszi­geteljék a népi Kínát és megfosz­­szák alapvető jogaitól. Mi sem természetesebb, mint hogy a Kí­nai Népköztársaság barátokra és szövetségesekre elsősorban a többi szocialista országban ta­lálhat, amelyek állhatatosan küz­denek a népi Kína érdekeiért és törvényes jogainak helyreállítá­sáért a nemzetközi fórumokon. Annál sajnálatosabb, hogy a Kí­nai Népköztársaság vezetői az utóbbi években elutasítják a ba­ráti, segítő kezeket, és a nemzet­közi kommunista mozgalom bom­­lasztásának útjára léptek. Ellenkezik a kínai nép érdekei­vel, hogy vezetői szembehelyez­kednek a haladás erőinek a bé­kéért folytatott világméretű har­cával, s bizalmatlanságot és el­lenséges érzületeket igyekeznek kelteni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista moz­galom különböző osztagai iránt. Ezzel veszélybe sodorják a kínai nép vívmányait, károkat okoznak a béke és a szocializmus ügyének világszerte. Cakis az internacionalizmus és a marxizmus—leninizmus útját járva valósulhatnak meg azok a nagy és nemes törekvé­sek, amelyekre a polgárháború ál­dozatos harcaival és az építő­munka nagy erőfeszítéseivel mon­dott igent a kínai nép." A mi né­pünket is, mint minden testvéri, szocialista ország népét, igaz ba­rátság fűzi a kínai néphez. A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepnapján, amikor a legjobb kívánságainkat küldjük kínai dol­gozó testvéreinknek, ismét kife­jezzük azt a reményünket, hogy a szocializmust építő népek barát­sága megbonthatatlan, és győze­delmeskedik minden megpróbál­tatás felett. Fogadás Pekingben a KNK megalakításának 15. évfordulóján Pekingben szerdán fogadást ad­tak a Kínai Népköztársaság meg­alakításának 15. évfordulója al­kalmából. A fogadáson több mint 2600 vendég jelent meg, köztük a külföldi küldöttségek vezetői és tagjai. Liu Sao-csi elnök pohárköszön­tőjében üdvözölte a külföldi ven­dégeket. Méltatta a kínai nép szo­cialista építőmunkájának sikereit, hangsúlyozta, hogy országa szilár­dan szembeszáll az imperializ­mussal, a gyarmatosítással, s ki­tartóan támogatja a népek felsza­badító harcát. A világbékére és a fogadáson jelenlevő vendégek egészségére ürítette poharát . Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártjának elnöke, a nemzeti egységkormány mi­niszterelnök-helyettese szerdán a kínai nemzeti ünnep alkalmából Pekingbe érkezett (Új-Kína) Megemlékezés Moszkvában a kínai nemzeti ünnepről Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) Moszkvában szerda este meg­emlékeztek a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 15. évfordu­lójáról. Nyikolaj Pankovnak, a külföldi baráti és kulturális tár­saságok szovjet szövetsége elnök­­helyettesének üdvözlő szavai és a szovjet, valamint a kínai állami himnusz elhangzása után hang­verseny következett szovjet és kínai szerzők műveiből. ­ Moszkvai tudósítónk telefonjelentése: Kiprianu a Ciprus honvédelméhez nyújtott szovjet segítségről Szerdán a szovjet fővárosban befejeződtek a tárgyalások a Kiprianu külügyminiszter vezete­­­te ciprusi kormányküldöttség és a szovjet vezetők között. Ezek­re a tárgyalásokra a szovjet kor­mány nyilatkozatának folyomá­nyaként került sor, amelyben Makariosz elnök felhívására vá­laszolva kijelentette: a Szovjet­unió, amely minden erejét latba veti a ciprusi kérdés megoldásá­ra, nem maradna tétlen a Cip­rus elleni agresszió esetén. Szer­dán, helyi idő szerint 16 órakor, aláírták a tárgyalásokat összegező közös nyilatkozatot, az eszme­csere eredményeként létrejött megállapodást. Szerdán este Lefkosz Georgia­­desz, Ciprus moszkvai nagyköve­te fogadást adott a delegáció tiszteletére. A fogadáson megje­lent Vaszilij Kuznyecov, a külügy­miniszter első helyettese, a kül­földi gazdasági kapcsolatok álla­mi bizottságának és a szovjet fegyveres erőknek magas rangú képviselői. A fogadáson Kiprianu az újságírók kérdéseire válaszol­va a következőket mondotta: „Rendkívül elégedettek vagyunk mind a tárgyalások általános me­netével, mind pedig a konkrét megállapodásokkal.” A külügy­miniszter rámutatott: anélkül, hogy részleteket közölne a kato­nai segítségnyújtásra vonatkozó megegyezésről, kijelentheti, hogy a szovjet fél ezt nem kötötte ösz­­sze semmiféle politikai feltétel­lel. Kiemelte, hogy a Ciprus hon­védelméhez nyújtott szovjet se­gítség teljes mértékben elegendő lesz ahhoz, hogy megvédelmez­zék az ország fenyegetett függet­lenségét és területi épségét. Egy kérdésre válaszolva a külügymi­niszter hangsúlyozta: az eszme­csere bebizonyította, hogy a szov­jet kormány teljes mértékben tá­mogatja Makariosz kormányának jelenlegi álláspontját a ciprusi kérdés megoldására, az agresz­­szió veszélyének elhárítására vo­natkozóan. A sikeres tárgyalásokról szóló közleményt, amely nagymérték­ben erősíti Ciprus nemzetközi te­kintélyét, és bizonyítja, hogy a köztársaság kormányára gyako­rolt NATO-nyomás eredményte­len maradt — a közeljövőben Ni­cosiában és Moszkvában egy­idejűleg hozzák nyilvánosságra. A ciprusi kormányküldöttség csü­törtökön repülőgéppel utazik el Moszkvából. Vajda Péter Ciprus ragaszkodik a Nicosia—Kyrenia közötti útvonal szabaddá tételéhez Ciprus mindaddig nem engedi meg a szigetországban állomásozó török csapategységek felváltását, amíg a törökök szabaddá nem te­szik az általuk ellenőrzött nico­­sia—kyreniai útszakaszt — jelen­tette ki Makariosz elnök kedd es­ti sajtóértekezletén. Mint ismere­tes, U Thant ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács pénteki ülésén, amelyen meghosszabbították a ciprusi ENSZ-erők mandátumát, bejelentette: az érdekelt felek hozzájárultak ahhoz a javaslatá­hoz, hogy a törökök által ellen­őrzött útszakaszt helyezzék kizá­rólagos ENSZ-felügyelet alá, és tegyék szabaddá a polgári forgal­­om előtt. Hruscsov és Sukarno újabb tárgyalása Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szerdán a Kremlben újabb megbeszélést folytatott dr. Sukarnóval, az Indonéz Köztár­saság elnökével és miniszterelnö­kével. A megbeszélésen jelen volt Anasztasz Mikojan. Az indonéz nagykövet ebédet adott Sukarno elnök moszkvai látogatása alkalmából. Az ebéden mondott beszédében Sukarno kö­szönetet mondott azért az őszinte, baráti fogadtatásért, amelyben kíséretével együtt Moszkvában részesült, majd így folytatta: — Ellenségeink, Indonézia és a Szovjetunió ellenségei, a béke ellenségei. A kapitalizmus, az imperializmus, a neokolonializ­­mus, a feudalizmus mindmeg­annyi fekély az emberiség testén. Ezeknek az ellenségeknek legyő­zésére az egész emberiség együt­tes erőfeszítéseire van szükség. Mikojan válaszában kifejtette, hogy az indonéz forradalom cél­jai azok a közös célok, amelye­kért a Szovjetunió is harcol: mindennemű kizsákmányolás megszüntetése. — Bennünket különösen öröm­mel töltenek el az indonéziai for­radalom sikerei — folytatta —, mert e sikerek megerősítik Lenin szavait. Lenin ugyanis azt mond­ta, hogy a népek az imperializ­mus ellen vívott nemzeti felsza­badító harcuk során rálépnek a kapitalizmus elleni harc útjára. Indonézia belpolitikájában olyan társadalmi átalakítások útjára lép, amelyek a szocializmus irá­nyába mutatnak. Sukarno látogatása és a lá­togatás során lefolyt eszmecseréik megmutatták: barátságunk még izmosabbá válik, az imperializ­mus ellen vívott harcunk közös frontja erősödik, egyetértésünk mindinkább növekszik — mon­dotta végül Mikojan. A Szovjetunió Legfelsőbb Tan­­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány az esti órákban a Kremlben fogadást adott Sukarno tiszteletére. (TASZSZ) Hruscsov, Mikojan és Sukarno a tárgyalóasztalnál.

Next