Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
1964. október 1. csütörtök NÉPSZABAD SA 0 Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU TE elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében jókívánságainkat küldjük önöknek, a nagy kínai népnek. Tizenöt évvel ezelőtt a kínai nép forradalmi harcának eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Ezzel megnyílt a felemelkedéséhez és felvirágzásához, a szocializmus felépítéséhez vezető út a kínai nép előtt. A magyar népet őszinte örömmel tölti el minden eredmény, amelyet a testvéri kínai nép ezen az úton előrehaladva elért. Népeinket és országainkat összefűzi a szocializmus felépítésének közös ügye, az imperializmus ellen, a béke megvédéséért folytatott harc közös érdeke, őszintén óhajtjuk, hogy országaink kapcsolatai és népeink barátsága a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében fejlődjék. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a testvéri kínai népnek. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke.* Péter János külügyminiszter is táviratban fejezte fel jókívánságait Csen Jinek, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének az évforduló alkalmából. A SZOT elnöksége, a KISZ központi bizottsága ugyancsak üdvözlő táviratot küldött az évforduló alkalmából. Ma van 15 esztendeje, hogy a pekingi Tien An-man téren az ünneplő százezrek előtt először kúszott fel az árbocra az aranycsillagos vörös lobogó, a Kínai Népköztársaság zászlaja. Ez az aktus adta hírül a világnak a kínai nép sok évtizedes forradalmi harcának nagy győzelmét, s e győzelem betetőzését, a népi demokratikus állam megalakulását Kínában. Október elseje internacionalista ünnep, mert világszerte arra emlékezteti a népeket, hogy a zsarnokok és a külföldi elnyomók ellen felkelt nép a kommunista párt vezetésével történelmi jelentőségű győzelmet aratott a föld legnépesebb országában. A kínai vezetők jelenlegi magatartása nem halványíthatja el a legcsekélyebb mértékben sem e nagy esemény jelentőségét. A második világháborút követő időszakban a népek forradalmi haladásának legjelentősebb eseménye az volt, hogy Kína kiszakadt az imperializmus láncából és létrejött a Kínai Népköztársaság. A harc, amelyet a kínai nép elnyomói ellen vívott, évtizedekig tartott és mérhetetlen áldozatokat követelt. Az 1921-ben megalakult kommunista párt alkotta meg taktikáját és stratégiáját, formálta ki a marxizmus—leninizmus tanításai alapján, az eszmei tartalmát ennek a nagy, hősi küzdelemnek. Kikovácsolta az angol—amerikai—japán imperialisták, valamint a hazai feudálisok és a komprádor-burzsoázia elleni széles népi-nemzeti összefogás politikáját. Amikor a japán hódítók 1931-ben egyszerre két szakaszon, Észak-Kínában és Sanghajban, támadást indítottak, a hazafias erők tömegesen csatlakoztak a kommunisták szervezte fegyveres ellenálláshoz, mert a kommunisták bizonyultak a nemzeti függetlenség legkövetkezetesebb képviselőinek is. Már 1937-ben nyilvánvaló volt, hogy a Kuomintang inkább a forradalmi erők ellen, semmint a megszállók ellen harcol. A partizánok által felszabadított területeken kihajtottak a szabadság első csírái: földhöz jutottak a parasztok, népi közigazgatás, népi igazságszolgáltatás született. A partizánhadsereg rendkívüli kitartást, hősiességet tanúsított, ennek talán legkiemelkedőbb példája a történelmi hosszú menetelés volt, amelynek során a párt a forradalom mellé állította az ország nagy területeit és közben tovább növelte a felszabadító fegyveres erőket. A harcok valamennyi szakaszán a kínai nép fontos támogatást kapott a haladás nemzetközi erőitől, különösen pedig a nagy szocialista szomszédtól, a szovjet néptől. A kínai néphadsereg számára a legnagyobb támogatást az jelentette, hogy a szovjet hadsereg szétzúzta a japán hódítók milliós Kvantung-hadseregét. Ennek hatalmas szerepe volt a felszabadító mozgalom további kibontakoztatásában. Mao Cetung annak idején azt mondotta, hogy „ha nem lett volna a Szovjetunió, ha a fasiszták nem szenvedtek volna vereséget a második világháborúban, ha nem sikerült volna szétzúzni a japán imperializmust, ha a kapitalista országok néptömegei nem küzdöttek volna országaik uralkodó reakciós csoportjai ellen, akkor nem arattunk volna győzelmet és a győzelem vívmányait nem tudtuk volna megszilárdítani...” Az internacionalista támogatás szélesen kibontakozott a polgárháború következő esztendeiben is, amikor Csang Kaj-sek négy és fél millió katonát számláló hadserege az amerikai imperialisták közvetlen támogatásával kezdetben az ország leggazdagabb területeit, 300 millió embert tartott ellenőrzése alatt. Csupán 1945 és 1947 júliusa között négymilliárd dollár értékű támogatást nyújtott az Egyesült Államok a kínai reakciónak. A másik oldalon, a hosszú harcokban megedzett egymilliós néphadsereg állt. Ez a hadsereg szüntelenül növekedett, és végül győzött, felszabadította az ország egész szárazföldi területét. Mögötte állt világszerte minden haladó erő, a szocialista Szovjetunió és a szocializmus útjára lépett, fiatal népi államok. 1949. október 1-e, a kínai nép győzelmének napja jelképe és bizonyítéka, hogy korunkban a szocialista országok és a népek internacionalista összefogása milyen hatalmas erő lehet. Az imperialisták nem tudják feltartóztatni a haladás erőit, ha a szocialista, a felszabadult és felszabadításukért küzdő erők egyesítik harcukat. Kína népe 15 évvel ezelőtt a szocialista felemelkedés útjára lépett. Nagy tetteket vitt véghez az ország iparosításában, a mezőgazdaság fellendítésében, az egészségügy, az új kultúra fejlesztésében. Megteremtette a népi közigazgatást, létrehozta a szocialista fejlődés több alapvető feltételét. Mindezeknek a sikereknek az alapja a munkaszerető kínai nép áldozatos, alkotó erőfeszítése. Nagy hozzájárulást jelentett a népi Kína építéséhez az a sokoldalú politikai, gazdasági, műszaki és szellemi segítség, amelyet a Kínai Népköztársaság a szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól kapott. Az imperialista hatalmak a nemzetközi életben mindent megtettek és megtesznek, hogy elszigeteljék a népi Kínát és megfoszszák alapvető jogaitól. Mi sem természetesebb, mint hogy a Kínai Népköztársaság barátokra és szövetségesekre elsősorban a többi szocialista országban találhat, amelyek állhatatosan küzdenek a népi Kína érdekeiért és törvényes jogainak helyreállításáért a nemzetközi fórumokon. Annál sajnálatosabb, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői az utóbbi években elutasítják a baráti, segítő kezeket, és a nemzetközi kommunista mozgalom bomlasztásának útjára léptek. Ellenkezik a kínai nép érdekeivel, hogy vezetői szembehelyezkednek a haladás erőinek a békéért folytatott világméretű harcával, s bizalmatlanságot és ellenséges érzületeket igyekeznek kelteni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom különböző osztagai iránt. Ezzel veszélybe sodorják a kínai nép vívmányait, károkat okoznak a béke és a szocializmus ügyének világszerte. Cakis az internacionalizmus és a marxizmus—leninizmus útját járva valósulhatnak meg azok a nagy és nemes törekvések, amelyekre a polgárháború áldozatos harcaival és az építőmunka nagy erőfeszítéseivel mondott igent a kínai nép." A mi népünket is, mint minden testvéri, szocialista ország népét, igaz barátság fűzi a kínai néphez. A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepnapján, amikor a legjobb kívánságainkat küldjük kínai dolgozó testvéreinknek, ismét kifejezzük azt a reményünket, hogy a szocializmust építő népek barátsága megbonthatatlan, és győzedelmeskedik minden megpróbáltatás felett. Fogadás Pekingben a KNK megalakításának 15. évfordulóján Pekingben szerdán fogadást adtak a Kínai Népköztársaság megalakításának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson több mint 2600 vendég jelent meg, köztük a külföldi küldöttségek vezetői és tagjai. Liu Sao-csi elnök pohárköszöntőjében üdvözölte a külföldi vendégeket. Méltatta a kínai nép szocialista építőmunkájának sikereit, hangsúlyozta, hogy országa szilárdan szembeszáll az imperializmussal, a gyarmatosítással, s kitartóan támogatja a népek felszabadító harcát. A világbékére és a fogadáson jelenlevő vendégek egészségére ürítette poharát . Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártjának elnöke, a nemzeti egységkormány miniszterelnök-helyettese szerdán a kínai nemzeti ünnep alkalmából Pekingbe érkezett (Új-Kína) Megemlékezés Moszkvában a kínai nemzeti ünnepről Moszkva, szeptember 30. (TASZSZ) Moszkvában szerda este megemlékeztek a Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. évfordulójáról. Nyikolaj Pankovnak, a külföldi baráti és kulturális társaságok szovjet szövetsége elnökhelyettesének üdvözlő szavai és a szovjet, valamint a kínai állami himnusz elhangzása után hangverseny következett szovjet és kínai szerzők műveiből. Moszkvai tudósítónk telefonjelentése: Kiprianu a Ciprus honvédelméhez nyújtott szovjet segítségről Szerdán a szovjet fővárosban befejeződtek a tárgyalások a Kiprianu külügyminiszter vezetete ciprusi kormányküldöttség és a szovjet vezetők között. Ezekre a tárgyalásokra a szovjet kormány nyilatkozatának folyományaként került sor, amelyben Makariosz elnök felhívására válaszolva kijelentette: a Szovjetunió, amely minden erejét latba veti a ciprusi kérdés megoldására, nem maradna tétlen a Ciprus elleni agresszió esetén. Szerdán, helyi idő szerint 16 órakor, aláírták a tárgyalásokat összegező közös nyilatkozatot, az eszmecsere eredményeként létrejött megállapodást. Szerdán este Lefkosz Georgiadesz, Ciprus moszkvai nagykövete fogadást adott a delegáció tiszteletére. A fogadáson megjelent Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának és a szovjet fegyveres erőknek magas rangú képviselői. A fogadáson Kiprianu az újságírók kérdéseire válaszolva a következőket mondotta: „Rendkívül elégedettek vagyunk mind a tárgyalások általános menetével, mind pedig a konkrét megállapodásokkal.” A külügyminiszter rámutatott: anélkül, hogy részleteket közölne a katonai segítségnyújtásra vonatkozó megegyezésről, kijelentheti, hogy a szovjet fél ezt nem kötötte öszsze semmiféle politikai feltétellel. Kiemelte, hogy a Ciprus honvédelméhez nyújtott szovjet segítség teljes mértékben elegendő lesz ahhoz, hogy megvédelmezzék az ország fenyegetett függetlenségét és területi épségét. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter hangsúlyozta: az eszmecsere bebizonyította, hogy a szovjet kormány teljes mértékben támogatja Makariosz kormányának jelenlegi álláspontját a ciprusi kérdés megoldására, az agreszszió veszélyének elhárítására vonatkozóan. A sikeres tárgyalásokról szóló közleményt, amely nagymértékben erősíti Ciprus nemzetközi tekintélyét, és bizonyítja, hogy a köztársaság kormányára gyakorolt NATO-nyomás eredménytelen maradt — a közeljövőben Nicosiában és Moszkvában egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. A ciprusi kormányküldöttség csütörtökön repülőgéppel utazik el Moszkvából. Vajda Péter Ciprus ragaszkodik a Nicosia—Kyrenia közötti útvonal szabaddá tételéhez Ciprus mindaddig nem engedi meg a szigetországban állomásozó török csapategységek felváltását, amíg a törökök szabaddá nem teszik az általuk ellenőrzött nicosia—kyreniai útszakaszt — jelentette ki Makariosz elnök kedd esti sajtóértekezletén. Mint ismeretes, U Thant ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács pénteki ülésén, amelyen meghosszabbították a ciprusi ENSZ-erők mandátumát, bejelentette: az érdekelt felek hozzájárultak ahhoz a javaslatához, hogy a törökök által ellenőrzött útszakaszt helyezzék kizárólagos ENSZ-felügyelet alá, és tegyék szabaddá a polgári forgalom előtt. Hruscsov és Sukarno újabb tárgyalása Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben újabb megbeszélést folytatott dr. Sukarnóval, az Indonéz Köztársaság elnökével és miniszterelnökével. A megbeszélésen jelen volt Anasztasz Mikojan. Az indonéz nagykövet ebédet adott Sukarno elnök moszkvai látogatása alkalmából. Az ebéden mondott beszédében Sukarno köszönetet mondott azért az őszinte, baráti fogadtatásért, amelyben kíséretével együtt Moszkvában részesült, majd így folytatta: — Ellenségeink, Indonézia és a Szovjetunió ellenségei, a béke ellenségei. A kapitalizmus, az imperializmus, a neokolonializmus, a feudalizmus mindmegannyi fekély az emberiség testén. Ezeknek az ellenségeknek legyőzésére az egész emberiség együttes erőfeszítéseire van szükség. Mikojan válaszában kifejtette, hogy az indonéz forradalom céljai azok a közös célok, amelyekért a Szovjetunió is harcol: mindennemű kizsákmányolás megszüntetése. — Bennünket különösen örömmel töltenek el az indonéziai forradalom sikerei — folytatta —, mert e sikerek megerősítik Lenin szavait. Lenin ugyanis azt mondta, hogy a népek az imperializmus ellen vívott nemzeti felszabadító harcuk során rálépnek a kapitalizmus elleni harc útjára. Indonézia belpolitikájában olyan társadalmi átalakítások útjára lép, amelyek a szocializmus irányába mutatnak. Sukarno látogatása és a látogatás során lefolyt eszmecseréik megmutatták: barátságunk még izmosabbá válik, az imperializmus ellen vívott harcunk közös frontja erősödik, egyetértésünk mindinkább növekszik — mondotta végül Mikojan. A Szovjetunió Legfelsőbb Tannácsának Elnöksége és a szovjet kormány az esti órákban a Kremlben fogadást adott Sukarno tiszteletére. (TASZSZ) Hruscsov, Mikojan és Sukarno a tárgyalóasztalnál.