Népszabadság, 1966. december (24. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-13 / 293. szám
n ma is él A nő az élettan mérlegén A női egyenjogúság — hazánkban csakúgy, mint a többi szocialista országban — elvben megvalósult. Ha az elv és a gyakorlat között eltérések mutatkoznak, akkor ennek okai nemcsak társadalmiak, hanem legalább annyira biológiaiak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretében A nő és a munka címmel Zágrábban nemrég előadássorozatot tartottak. Érdemesnek látszik, hogy a női és a férfi teljesítőképesség közötti különbségeket az ott elhangzottak alapján, az élettani adottságok tükrében vizsgáljuk. Anatómiai különbségek A nő és a férfi közti szembetűnő anatómiai különbségek nem szorulnak bizonyításra. Lényegesen kevésbé ismert azonban, hogy ezek a különbségek mennyiben befolyásolják a fiú és a leány fejlődését, majd fizikai és szellemi teljesítőképességét. A leányok teljes kifejlettségüket általában 16—18 éves korban, míg a fiúk csak 18—27 éves korban érik el. A teljesen kifejlett női és férfialkat közötti különbségek már a csontrendszerben is megmutatkoznak. A nők általában valamivel alacsonyabbak a férfiaknál, csontozatuk tehát rövidebb és egyben vékonyabb is. Az anyaság biológiai feladatainak ellátására a női medence tágabb és a gerincoszlop keresztcsonti görbülete a nőknél kifejezettebb, tehát medencéjük jobban előredől. A medence és a combcsontok egymáshoz való viszonyából adódik, hogy a női csontváz kisebb terhelést bír el, mint a férfié. A csontváz teherbíró képességét ráadásul csökkenti az is, hogy az ízületeket rögzítő szalagok és izmok a nőknél gyengébbek. Mindebből eleve következik, hogy a nők egyenjogúságuk ellenére is alkalmatlanok állandó nagy fizikai megterhelést jelentő munkára, például zsákhordásra vagy hasonló természetű versenysportra, például súlyemelésre. A fizikai teljesítőképesség Aki a mezőn dolgozó parasztasszonyokat figyeli, amint napkeltétől napnyugtáig megállás nélkül dolgoznak egy sorban a férfiakkal, biztosan azon a nézeten van, hogy a nők fizikai teljesítőképessége azonos a férfiakéval. Ez a nézet téves, még akkor is, ha teljesítményük és munkaegységük száma azonos. A mezőn vagy a gyárban végzett fizikai munka ugyanis sohasem veszi igénybe az emberi szervezet maximális teljesítőképességét, ezért a férfi és a nő mezőn végzett munkája akár teljesen egyenlő is lehet. A versenysportolóknál azonban már félreismerhetetlenül jelentkezik az eltérés. Az idén Budapesten megrendezett atlétikai Európa-bajnokság néhány — győzelmet jelentő — eredménye számszerűen is mutatja a különbségeket. A versenysportokban tehát a női szervezet mögötte marad a férfi teljesítményének. A csökkent női teljesítmény okozója a szív és az érrendszer, a tüdő és az izomzat kisebb teljesítőképessége. A női szív tömege és űrtartalma 10 —20 százalékkal kisebb, mint a férfiaké. Ennek megfelelően kisebb a szív vértovábbító képessége is. Erre vezethető vissza, hogy megerőltetőbb munka végzésekor a nők szívverése hamarabb válik szaporábbá, mint a férfiaké. A kisebb női teljesítőképességért a női tüdő is felelős. Mivel a nők mellkasa és a benne foglalt tüdő kisebb, mint a férfiaké, a légzés teljesítőképessége is kisebb. Ezt a teljesítőképességet a vitálkapacitással szokás mérni. Amíg a férfiak vitálkapacitása — az erőltetett belégzés után maximális erőltetéssel kilégzett levegő mennyisége — átlagban 3,9, addig a nőknél csak 2,5 liter. A harmadik, legfontosabb tényező az izomzat. Az átlagosan fejlett férfi izomzata 35, a nőé pedig csak 23 kilogramm súlyú. A rendszeres izomhasználat során az izomzat tömege és ezzel teljesítőképessége a férfiaknál 50 százalékkal, a nőknél csak 29 százalékkal növekedhet. A nőknél ráadásul az edzés során lassúbb is az izomzat megvastagodása. Kevésbé jelentős, de nem elhanyagolható az sem, hogy a nők vérének 1 köbmilliméterében általában 4,5 millió, a férfiakéban pedig 5 millió vörös vértest található, márpedig e vértestektől is függ az izomzat oxigénellátása. A felsorolt élettani sajátságok tehát kisebb fizikai teljesít-* ményre teszik képessé a nőket, mint a férfiakat. Ez annyit jelent, hogy a nőnek azonos fizikai munka elvégzéséhez nagyobb erőfeszítésre van szüksége. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nő nem képes ugyanazt a munkát elvégezni, mint a férfi, de közben hamarabb elfárad. (Az átlagostól persze vannak eltérések is, akad ugyanis gyengén fejlett izomzatú férfi és robusztus izomzatú nő, ezek a kivételek) Amilyen határozottan állítható, hogy a nő és a férfi fizikai teljesítőképessége közt különbség van, legalább annyira biztos, hogy szellemi teljesítőképességben egyáltalán nincs köztük számottevő különbség. A legkifinomultabb lélektani vizsgálatokkal sem sikerült — a gyakori közhittel ellentétben — a női és a férfi intellektus (értelem) közt különbséget megállapítani. Csupán bizonyos eltolódások vannak: egyes szellemi tevékenységekben a nők, másokban a férfiak a jobbak. De ezekben az esetekben sem állapítható meg határozott biztonsággal, hogy az eltérések biológiai eredetűek lennének, sokkal valószínűbb, hogy a nőik évszázados társadalmi alárendeltségének a következményei. Lelki teljesítőképesség Lélektani megfigyelések szerint a nők előnyben vannak nyelvi, nyelvtani jártasságban, írássebességben, finom kézügyességben, megfigyelésélességben. A férfiak viszont jobbak az egyes tárgyak térbeli elképzelése tekintetében, a logikai következtetésekben, a matematikában és a technikai gondolkodásban. Érzelmi vonatkozásban is mutatkoznak bizonyos különbségek. A nők általában jobban törődnek családjukkal és embertársaikkal, mint a férfiak, de maguk is inkább szorulnak mások gondozására. Könnyebben hajlamosak a társadalmi együttélésre. Érzékenyebb idegrendszerük révén ideges panaszokra, úgynevezett neurózisra is hajlamosabbak. A férfiak viszont önelégültebbek, könnyebben viselik el a magányt, törekvőbbek és kritikusabbak. A ciklus és a teljesítőképesség Sportoló nőkön végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a fizikai teljesítőképesség bizonyos fokú ingadozást mutat a havi ciklus alatt; a havi vérzést — a menzeszt — közvetlenül megelőző napokban mélypontra csökken a fizikai teljesítőképesség, és közvetlenül a befejezést követő napokban éri el a maximumot. A fizikai teljesítőképességnél talán még lényegesebb a hangulati élet, a kedélyállapot ciklikus változása. Lélektani vizsgálati módszerekkel angol kutatók több száz asszonyon végeztek felmérést és azt találták, hogy a nők testi, lelki, hangulati csúcspontjukat a menzeszt követő néhány napban, hangulati mélypontjukat viszont a menzeszt megelőző egykét napban érték el. Ha a férjek ennek a női biológiai tulajdonságnak a tudatában lennének és számolnának vele, sok kellemetlen súrlódástól megkímélhetnék magukat és feleségüket is. De előnyben van az a nő is, aki önmagáról tudja, hogy hangulati élete ilyen ritmikus változásokon megy át, hiszen életmódját, munkabeosztását, egyéni és társadalmi életét bizonyos fokig úgy irányíthatja, hogy a legnagyobb szellemi vagy fizikai megterhelések ne éppen a menzeszt megelőző napokra essenek. Az elmondottakból az is nyilvánvaló, hogy közvetlenül a menzesz előtt és alatt a nők ugyanúgy végezhetnek fizikai és szellemi munkát, mint máskor. A fizikai munkához nem szokott nők viszont lehetőleg ne éppen ezekben a napokban végezzenek igen nagy megterhelést jelentő fizikai munkát, szokatlanul nehéz sportot. Külön gondot jelent az iskolai tornaórákon, hogy a középiskolás diákok vagy az egyetemi hallgatók kapjanak-e erre a néhány napra felmentést a torna alól. A sportorvosok nézete szerint — és ez helyesnek tekintendő — indokolatlan az ilyen felmentés, hiszen ez mesterségesen azt a hamis tudatot keltheti, hogy a nők ebben az időszakban csökkent értékűek. Legfeljebb a különösen megerőltető gyakorlatokat hagyják ki a leányok ilyenkor a tornaórán. A nőgyógyászok és a sportorvosok egyértelműen azon a nézeten vannak, hogy a terhesség elején a megszokottnál megerőltetőbb, nehezebb fizikai munkát, a terhesség második felében pedig semmiféle nehéz munkát ne végezzenek a nők, és a terhesség egész ideje alatt ne űzzenek semmiféle versenysportot. Ez a tilalom nemcsak a tényleges versenyekre, hanem a rendszeres edzésekre is vonatkozik. A terhesség idején viszont egyáltalán nem tilos, sőt egyenesen kívánatos valamilyen — túlzott megterhelést nem jelentő — fizikai munka, könnyű sport, például úszás, terhességi torna és általában mindaz, ami különleges megerőltetés nélkül elvégezhető. . Hiányzás a munkahelyről Általános megfigyelés szerint a nők többet hiányoznak munkahelyükről, mint a férfiak. A férfiak viszont gyakrabban szenvednek balesetet, mint a nők. Angliai vizsgálatok szerint a nők betegség miatti munkakiesése 30 százalékkal haladja meg a férfiakét. Általában többet hiányoznak a férjes, családos asszonyok, mint a hajadonok. A 40 évesnél idősebb korban a nők munkahelyről való hiányzása általában jelentősen csökken, sőt néha kevesebb lesz, mint a férfiaké. Ezt a tényt arra vezetik vissza, hogy ebben az életkorban a gyermekek már jórészt felnőttek, és a családdal, a háztartással való törődés gondja csökken. II. Az élettan mérlegén „imegmért’, nő tehát — bár a férfiaknál bizonyos értelemben „könnyebbnek’’ találtatott — semmivel sem bizonyult kevésbé értékesnek a „nehezebb” férfinál. A tudomány tényekkel is bizonyítja tehát, hogy a nők mindarra a munkára alkalmasak, amire a férfiak, kivéve a különösen nagy fizikai megterhelést kívánó feladatokat. De a tények azért arra figyelmeztetnek, hogy a nők élettani és biológiai tulajdonságait a családtagoknak, a munkatársaknak és a társadalomnak egyaránt figyelembe kell vennie minden esetben, mert tényleges és teljes egyenjogúságukat csak így érhetik el. A nő élettani tulajdonságai tudományosan is bizonyítják, mennyire szükség van a nő, az asszony, az anya iránti köteles tiszteletre minden tekintetben és mindenütt. Az élettani szempontok figyelmen kívül hagyása végső fokon mindig visszaüt, és mind a túl sok terhet vállaló nőkön, mind az egyenjogúságot hibásan értelmező vagy el nem ismerő férfiakon megbosszulja magát. Dr. Szendei Ádám Versenyszám Férfi Nő 100 m-es síkfutás 10,5 mp 11,5 mp 200 m-es síkfutás 20,9 mp 23,1 mp 400 m-es síkfutás 46,0 mp 52,9 mp 4x100 m-es váltófutás 39,4 mp 44,4 mp Távolugrás 798 cm 655 cm Súlylökés 19,43m 17,22m Gerelyhajítás 84,48m 58,74m A férfi és a nő csontozata. A férfi csontozata vastagabb, teherbíró képessége nagyobb. Különösen jellemző, hogy a férfinak a válla, a nőnek pedig a medencecsontja szélesebb. Hipnózis a gyermeksebészetben Helyiérzéstelenítőkkel lehet ugyan teljes fájdalommentességet elérni, de sem felnőtteknél — még kevésbé gyermekeknél — nem szüntethetők meg így a félelem okozta izomgörcsök, a védekező mozdulatok. A moszkvai orvostovábbképző intézetben éppen emiatt kapcsolták össze a gyermeksebészetben a helyi érzéstelenítést és a hipnózist. A tapasztalatok szerint a 4—14 éves gyermekek a legkönnyebben hozzáférhetők a hipnózis számára. A gyermeksebészetben alkalmazott hipnózis ma még viszonylag ritka, de hihetetlen eredményeket ígér. (A hipnózis az álomhoz hasonló, mesterségesen létrehozott állapot. A hipnotizált embert a hipnotitizőr a maga akarata alá rendeli.) Az intézetben a helyi érzéstelenítést kiegészítő, majd folytató hipnoterápiával a legjobb eredményeket a mellkasi és a végtagbaleseti sérüléseket szenvedett gyerekeknél, az idült tüdőbetegeknél és a hólyagműtéteseknél érték el. Az egyes megbetegedések természete szerint változtak a hipnózis állapotában eszközölt sugalmazások (szuggeszciók) és a hipnózisban véghezvitt légzési és tornagyakorlatok. A különleges, hipnózisban végzett légzési ,és tornagyakorlatokon kívül a gyógyulás segítésére jó hangulatot, friss közérzetet, életkedvet és jó étvágyat is sugalmaztak a betegeknek. A hipnoterápiával a gyermekbaleseti osztályokon sikerült meggyorsítani és teljesebbé tenni a gyógyulást. Különösen ín- és idegsérülteknél van rendkívüli jelentősége a korlátozott, esetleg fájdalmas mozgások végrehajtásában a hipnózisnak. E mozgások elvégzésére a betegnek szüksége van még akkor is, ha azok fájdalmat okoznak. Az orvos pedig a hipnózissal valósággal kiolthatja a betegből a fájdalomtól való félelmet, s így meggyorsíthatja és tökéletessé teheti a gyógyulást Hasonló a helyzet a mellkassérülésnél és az idült tüdőbetegségeknél is. A tüdőműtétek során és után ugyanis a mellkasi fájdalomtól való félelem rendkívül megnehezíti a szükséges köhögést, ez pedig szövődményekhez vezethet. A hipnózissal kezelt gyermekek akadálymentesen köhögnek és légzésük mélyül, a légvételek száma pedig csökken. Mindez jelentős mértékben javítja a gyógyulási esélyeket. Az intézet orvosai szerint a hipnoterápiával kombinált helyi érzéstelenítés előnyösebb, mint a teljes narkózis, mert kevesebb szövődménnyel jár. A hipnózis technikáját ei kell sajátítania az érzéstelenítő orvosnak, de ez egyáltalán nem olyan nehéz, mint régebben gondolták. az RSS@3] Engels téri bemutatótermében **************************************** ‘SZMENA 8 SZKOLNYIK LJUBITEL2