Népszabadság, 1967. április (25. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-28 / 99. szám
1937. április 28. péntek I FPSZABADSAG Smhetvenöt éves a csurgói gimnámm A MEGHÍVÓN KÉT ÉVSZÁM: 1792—1967. Százhetvenöt éves a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Május első hetében ünnepségsorozat színhelye lesz Csurgó; az egykori és mai diákok emlékeznek az őket nevelő és tápláló alma materre. A többi között felavatják Kamotsay István Csokonai-szobrát, szakköri üléseket tartanak, tudományos előadások hangzanak el, katornaünnepélyek, sportversenyek teszik színessé az emlékezést. Bemutatják Csokonai színművét, Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiakat. Hozzávetőleges számítás szerint a gimnázium alapításától máig tízezer diák lépett ki az életbe iskolánk kapuján — tájékoztat Gál Ambrus igazgató. — Akik itt tanultak, szívesen emlékeznek vissza Csurgón töltött éveikre, s ha idejük engedi, úgy jönnek hozzánk, mintha hazamennének. Mi ennek az oka? Talán az, hogy Csurgónak mindig megvolt a diákromantikája. Kezdettől fogva úgynevezett patriarkális viszony alakult ki a diákok és tanárok között. És ami megkülönböztette más iskoláktól: itt már régebben polgárjogot nyert, bevésődött a köztudatba a demokrácia szelleme. Példát is mondjak erre? A felszabadulás előtt diákjaink 70 százaléka paraszt- és munkásszülők gyereke volt. MINTHA E GIMNÁZIUM alapításának gondolatát is az adta volna: iskolát kell létrehozni Somogyban, „a királyi kanászok földjén’’, tudást adni „a közjó előmozdítása céljából a jobbágygyerekek felsegélésére” — az alapítólevél tanúsága szerint. Szülőapjaként a vidék földesurát, a haladó törekvéseket támogató nagybirtokost, Festetich György grófot tartják, aki Európa egyik legelső gazdasági iskoláját, a keszthelyi Georgikont is alapította. Sugalmazója, fáradhatatlan szervezője azonban — mind a keszthelyi Georgikonnak, mind a csurgói gimnáziumnak — Nagyváthy János volt, a hírneves mezőgazdász, a Festetich-birtok jószágkormányzója. Nagyváthy írta: „Itt Somogyban a tudomány igen ritka dolog és éppen olyan, mint a paradicsommadár, melynek a régiek szerint lába nincsen és soha nem állapodik meg sehol.” Nem csoda, hogy a Hármas Kis-Tükör című tankönyv, amelyből akkoriban több nemzedék tanulta a történelmi és földrajzi alapismereteket, ezt tanította a megyéről: — Somogy vármegyébe Tolnáról elérhetsz, — Koppánra, Szigetre, Babótsára érhetsz, — fiamot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, — De tudományban részt keveset vehetsz. NAGYVÁTHY JÁNOST nem hagyta nyugton a gondolat, hogy ezen változtasson. Szerencséjére olyan kulturált és megértő mecénása akadt, mint Festetich gróf. Kapóra jött számukra a XVIII. századi felvilágosodással szerves kapcsolatban álló nemzeti megújulás is, és ebből merítették teremtő ihletüket. 1792-ben Csurgón megkezdődött a tanítás, és a földből nőni kezdtek az új gimnázium falai. Az első tanulók csurgói, alsoki, sarkadi jobbágygyerekek voltak. Az új iskola vastag falaiba és kemény gerendáiba beleépült a somogyi jobbágyok verejtéke, erőfeszítése, fáradozása. Dunántúli barangolása közben rövid időre otthont adott a csurgói gimnázium a nagy magyar költőnek, Csokonai Vitéz Mihálynak is. Mint helyettes tanár, az 1799—1800-as tanévben tanított a jénai doktorprofesszor, Császári Lósi Pál hazaérkeztéig. Tanítványai írták róla: „Csokonaihoz hasonló tanítót nem ismertünk ... Annyira alkalmas és emberséges tanító azelőtt sem volt, azóta sem lesz Magyarországon.” Itt született ismertté vált verse, Jövendölés az első oskoláról, a Somogyban. Ő is kesereg — akárcsak Nagyváthy János vagy a Hármas Kis Tükör tankönyv szerzője — az elmaradott „somogysági” állapotokon. Szeretné azonban remélni: De tán jó Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Új Helikon lesz. — KÉTSÉGTELEN, az elkövetkező évtizedekben Csokonai jövendölésének valóra váltásához nagyban hozzájárult Somogy első középiskolájának, a csurgói gimnáziumnak a léte — szövi tovább a beszélgetés fonalát az igazgató. Fénye kisugárzott a környező falvakba, mágnesként vonzotta a nép tehetségre, tudásra szomjas gyerekeit. A gimnázium mellett mezőgazdasági középiskolát, téli gazdasági iskolát és népfőiskolát is szerveztek. Tennivalói között az is szerepel, hogy a föld szeretetére, az állatok szakszerű nevelésére oktassa a környék parasztfiataljait. Jelenleg is működik mezőgazdasági szakközépiskola a csurgói Csokonai Gimnázium kebelében. Állattenyésztőket nevel a közös gazdaságoknak. Csaknem hatszázan tanulnak a nagy múltú iskola falai között, és ezekben a napokban a hazalátogató öregdiákokkal együtt valamennyien büszkék arra, hogy csurgói diákok ... Major Lajos Ma mutatják be az Erkel Színházban a felújított Traviatát (Tudósítónktól.) Játékrendjének felfrissítése során most az Operaház egyik legtöbbet játszott Verdi-remake, a Traviata kerül új szereplőkkel, új rendezésben és új díszletek keretében az Erkel Színház színpadán a közönség elé. A mai új előadás főszerepeit Déry Gabriella (Violetta), Korondy György (Alfréd), Melis György (Germont György), és Szilvássy Margit (Flóra) énekli, a többi szerepben Szabó Anitát, Kövecses Bélát, Ütő Endrét, Tóth Lászlót és Mészáros Sándort láthatja a közönség. Az előadás karmestere Borbély Gyula, rendezője Békés András; a díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte, az énekkart Németh Amadé tanította be, a táncok koreográfusa Barkóczy Sándor. A felújítást ezúttal is két párhuzamos szereposztásban készítették elő; a második premieren a főszerepet Dunszt Mária, Bartha Alfonz, Palócz László és Szabó Anita énekli majd. Magyar filmküldöttség utazott Cannes-ba Magyar küldöttség utazott csütörtökön az idei cannes-i filmfesztiválra. Tagjai: Kósai István, a Hungarofilm Vállalat igazgatója, Kása Ferenc rendező, Sára Sándor operatőr és Bürös Gyöngyi színésznő. A magyar versenyfilmet — Kása Ferenc Tízezer nap című alkotását a seregszemle második napján, pénteken vetítik. A rövidfilmek kategóriájában Kovásznái György Napló című filmje pereg majd a zsűri előtt. (MTI) Julián Filo festőművész kiállítása a Csehszlovák Kultúrában A budapesti Csehszlovák Kultúra kamarakiállítás-sorozatának keretében csütörtök este nyitották meg Julián Filo csehszlovák festőművész műveinek tárlatát. A megjelent vendégeket és a Budapestre érkezett bratislavai művészt Jozef Papulaj, a Csehszlovák Kultúra igazgatója üdvözölte, majd Luzsica Lajos festőművész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége területi bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. / mömvszEMLEMÉ Elmúlt a költészet napja — sokasodnak az új verseskötetek a kirakatokban ... Próza és vers, de minden rezdülésében költészet csillámlik Kosztolámyi Dezső tréfás-játékos füzérében, a növényeket és állatokat megszólaltató Zsivajgó természet megannyi kis darabjában. E röpke miniatűrök az élet és a költészet hol könnyed, hol nagyon is súlyos gondjait villantják elénk — a megszólaltatott „hősök” egyénisége szerint, de Kosztolányi látását közvetítve. Több mint három és fél évtizede, hogy önálló kötetben jelent meg először ez a soktüzű ciklus. Az új Helikon-kiadás köntöse és tipográfiája híven érzékelteti a tartalom bölcs báját. (Nem ártott volna azonban megjegyezni, hogy a ciklus néhány kis darabját, politikailag rossz ízű szellemeskedése miatt, kihagyta a szerkesztőség — egyébként helyesen — a kötetből.) A nemes emberségű Bányai Kornél költészetét szociális telítettsége miatt mellőzte, s ítélte hosszú elfeledettségre a Horthyrezsim szellemi vezérkara. Vasénekű testvérem címmel, most jelentette meg a Magvető — kéziratos hagyatékát is számításba véve — a költő válogatott verseit. Az expresszionizmustól a szabad versen át a kötöttebb formákig alakult stílusa — lázadás, általános emberség, népi erő és fáradt KOSZTOLÁNYI J .DEZSŐ ZSIVAJGÓ - TERMÉSZLT nosztalgia motívumait tárva a világ elé. Ady ésa Nyugat hatását keserű magányban, „rontó robotban égve” szegezte szembe a barbár korral. Bányai Kornélt is mai líránk maradandó hagyományaihoz sorolhatja a kortársainál hálásabb utókor ítélete.• Élő költészetünket most két kötet reprezentálja. Kónya Lajos új könyve (Aszú) 1955-től írt verseiből nyújt válogatást. Őszinte érzésekkel és gondolatokkal nevezi néven a világ és önmaga gondjait, „pontos és józan szavakra” törekedve, hogy „a lélek egyszerű örömeit és szorongásait” dalolja. Máig is azok a versei tűnnek legmélyebbnek és érzelmileg legsúlyosabbnak, amelyeket a számvetés önvizsgáló szenvedélyével vetett papírra. Higgadt, kiegyensúlyozott költészetében a leíró líra hagyományait folytatja, s mi tagadás, ez a stílus mind kevésbé alkalmas korunk csontig ható harcainak, feszültségének újszerű kifejezésére. Kónya kötetét is, Horgas Béla új (második) lírai gyűjteményét is a Magvető tette közzé. Ez utóbbi (Távolságok) a belső küzdés gyötrelmeiből született, a hivő múlt és a racionálisabb jelen birkózásából. Zaklatottsága, formáinak kuszasága is ezt emeli ki. Ez a keresettség, „akartság” görcsösíti el szókimondását, hosszabb költeményeit pedig bőbeszédűségbe fojtja, némileg pózos pátosszal. Új igazságok megragadásával biztat mégis a kötet: máris érezhető a gátló gubancok lazulása, az előzményekhez képest merész képzettársításai és zuhatagos képei pedig jó tehetségre vallanak. Thurzó Gábor novelláskötete, Az istennő hajóra száll kívánkozik a szépprózai újdonságok élére. A címadó I.szegény — aligha jellemezhetném ró. elsőbben — Anatole France-i hangulatot ébreszt egy hajdani görög szajha istennői funkcionálásának megelevenítésével. A kötet második részében a novellák fanyar szellemességét, a záróciklus önéletrajzi elbeszéléseiben az emlékek hű ébresztgetését látom értéknek. Ott tűnik ki igazán Thurzó, ahol hőseinek látszólag jelentéktelen élményeiből is az emberi tartás eleven tartalmát bányássza napfényre, a tragikus komolyságtól sem riadva vissza. Ilyen mélységekbe azonban ritkán bocsátkozik — a frappáns ügyeskedés könynyedebb (és könnyebb) múzsája alaposan behálózta. Memoárrészleteit inkább tisztelem, mint szeretem — de hiszen ez eleve olyan műfaj, ahol az élmények rokonságától vagy különbözőségétől is függ az olvasói lelkesedés hőfoka. (Szépirodalmi) Három kitűnő regény , egy problematikus kötet. Ebbe a képletbe foglalhatjuk a Három sors címmel és „Feketék és fehérek” alcímmel kiadott gyűjteményt. Akit nem riaszt el a vásárlástól vagy kölcsönzéstől ez a semmitmondó megjelölés, de még az sem, hogy a tematikai összekapcsolás letűnt módszere kísért a kiadásban, döbbenetes igazságokra és igaz művészetre lel a kötet lapjain. David Lytton regénye első személyben mondja el egy embertelen nyomorban tengődő délafrikai négernek a történetét — a bandavezérré avanzsálásig. Nemcsak a rideg tények adják erejét, hanem az emberek és helyzeteik belső rajza is. Az Angliában élő néger Braithwaite regénye a „művelt britek” korlátoltságát leplezi le, önnön megcsúfoltatássainak és pedagógusgyötrelmeinek elbeszélésével, a megfélemlített ember sajátos érzelmességével. Langston Hughes írása az Egyesült Államok északi tájaira visz bennünket, egy néger fiú sokszoros megaláztatását és lelkiszellemi gettóját ábrázolva. (Európa) A szovjet szépprózát két regény képviseli. Konsztantyinovszkij írásai melyet az Oktyabr folyóiratból fordíttatott le a Kossuth Kiadó, a második világháború rémségeit idézi fel: a Gyermekrablók a jelen antifasiszta emberségét állítja szembe a nácik gazságával. A titkok kinyomozása és az örök anyaság felmutatása egyrészt a történet fordunatisságát, másrészt az eszmei-érzelmi hatást alapozza meg. A máris tekintélyes életművű, és nálunk is ismert Futova új fordításban közzétett regénye (Útitársak) magába a háborúba visz vissza bennünket, egy kórházvonat parancsnokának és legénységének, a sebesülteknek és a rokonaiknak szenvedéseit elevenítve meg. Ez, a még 1945-ben írt regény éppen ezt — a s.t. védések „antipatetikus” való ását — tudja sajátos eszközökkel, a Panovára általában is jellemző kemény vonalakkal érzékeltetni. A mű szerkezeti lazasága és néhány hős vagy epizód elnagyoltsága mellett bizonyos egyoldalúság — szemléleti beszűkítés — róható fel csupán bírálatként. (Európa) Már csak a vállalkozás és a megoldás érdekessége is felhívja a figyelmet Charlotte Brontë — a múlt század világhírű Brontétrdásza középső tagjának , A lowoodi árva című regényére. Az írónő az angol romantika és egyben valósághű realitás ébresztgetői közé tartozott, a gyermeki szenvedés, az erkölcsi szilárdság és az igaz szerelem megpróbáltatásait foglalva regénybe. Az egyszerű és igaz emberekre jellemző önfeláldozást állítja szembe a gazdagok önző világával, az angol irodalomban hagyományossá váló „tiszta nő” alakján keresztül. Némi érzelgősség és vallásos buzgalom köríti mindezt; a szeplőtlen jámborság és istenhit dicsfénye ragyogja komi az első személyben mesélő hősnőt. Kétlem, hogy éppen ifjúsági regénynek a legalkalmasabb — a mi szempontjaink szerint. Ez utóbbit viszont azért hangsúlyozom, mert sajátosan ifjúsági átdolgozást nyújt a magyar kiadás. Maga az átdolgozás alapos, ügyes munka (Szász Imre tehetségét igazolja): nem valamiféle irodalmi „zanzásítás”, hanem a szép hagyományú, olvasásra nevelő tömörítés és egyszerűsítés jegyében született. (Móra) Azok az olvasók is találnak kedvükrevaló könyveket, akiket a szellemi kalandok vonzanak leginkább. Remek ötlet volt az Olcsó Könyvtárban közzétenni a holland De Kruij alapos és lebilincselő orvostörténeti ciklusát, a Bacilusvadászokat. Most is sikert ígér Molnár Gábor új könyve, a brazíliai kalandsorozatot folytató Barátom, a vadon — bár a laikus (hát még, ha rég ,kinőtt az ifjúságból!) már kevéssé érzékeli a tárgyi újdonságot, s az író módszerében sem lát újat. De miért is változtatna rajta, ennyi siker után?! — A Móra Könyvkiadó , másik újdonsága: Dékány András izgalmas regénye, az S. O. S. Titanic! Az emberi felelősség parancsait vési az olvasóba, a szörnyű tengeri katasztrófa előzményeire emlékeztetve. Falus Róbert ill. líjTjf ilÉ ^ W' a u x ar sm ‘ gk N yf? sala .