Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

2 Börzei fellépése a Brandt-kormány ellen (Bonni tudósítónktól.) A parlamenti ellenzékben levő CDU—CSU és a hamburgi Sprin­ger kiadó ellenőrzése alatt álló jobboldali lapok újabb propagan­dakampányt kezdtek az utóbbi napokban a szociáldemokrata párt és a Brandt—Scheer-kor­­mány ellen. A riadót Rainer Barrel, a CDU —CSU parlamenti frakciójának vezetője fújta meg, aki Nyugat- Berlinben kijelentette, hogy a szociáldemokraták és a kormány gyakorlatilag felmondták az együttműködést az ellenzékkel, az NSZK külpolitikai lépéseinek ki­alakításában. A televízióban a nyugatnémet nagyközönség azt hallhatta Kiesinger bukott kan­cellártól, hogy az ő tapasztalatai szerint a külföld (értsd az NSZK nyugati szövetségeseit)­ egyre nö­vekvő bizalmatlansággal figyeli Brandt „keleti kezdeményezéseit”. A jobboldali lapok pedig arról ír­nak, hogy a jelenlegi kabinetnek tulajdonképpen nincs is joga az ország külpolitikájának olyan jel­legű változtatására, amely a CDU —CSU-nak nem tetszik, hiszen — úgymond — az ellenzék a nyugat­német választópolgárok felének véleményét képviseli. A jobboldal érvei közül a leg­utóbbi a legolcsóbb, hiszen a za­jos demagógok úgy tesznek, mint­ha nem is ezt az országot indítot­ta volna valaha Adenauer egysza­­vazatos többséggel arra az útra, amelyen mindeddig maradt. Ami Kiesingernek a NATO-partnerek­re utaló megjegyzését illeti, erről ma még csak annyit lehet monda­ni, hogy Brandt kormánypártját és azóta tett lépéseit sem Wa­shingtonból, sem Londonból vagy Párizsból nem érte hivatalos bírá­lat; nem is érhette, mert az NSZK a legcsekélyebb jelét sem mutat­ta annak, hogy akár politikai, akár katonai kérdésekben távo­lodna az atlanti paktumtól. Ami pedig az egyes NATO-országok­­nak Brandt „keleti kísérleteivel” kapcsolatos véleményét­ illeti, elég, ha arra emlékeztetünk: az NSZK még ma is elég távol van attól, hogy például az Odera— Neisse-határt legalább csak any­­nyira is egyértelműen elismerje, mint ahogy azt De Gaulle már évekkel ezelőtt megtette. A Barrel által dobott kesztyűt a kormány — legalábbis szavak­ban — felvette, mert szóvivője, Conrad Ahlers útján a nyilvános­ság előtt a CDU—CSU tudomásá­ra hozta: nem hajlandó jogi for­,­mulákkal gúzsba kötöztetni poli­tikáját. Ez a kijelentés egyaránt vonatkozhat az NDK-hoz fűződő kapcsolatok további alakítására és az Odera—Nsisse-határ elis­merésének módozataira. Ezek azonban csak szavak, ha nem is teljesen értéktelenek ab­ban az országban, ahol a szociál­demokrácia két évtizeden át min­dig vállalta a teljes együttműkö­dést a CDU—CSU-val. Ami a tet­teket illeti, Brandt személyesen is kifejezésre juttatta nyugat-ber­­lini utazásával és ottani szereplé­sével, hogy tekintettel van a jobb­oldalra. Tudniillik, teljesen nyil­vánvaló, hogy a Bundestag frak­ciói és bizottságai, majd őket kö­vetően Brandt kancellár is, töb­bek között azért vállalkoztak is­mét az NDK megfelelő ellenintéz­kedéseit kiváltó nyugat-berlini fellépésre, hogy ezzel a jobboldal­nak tegyenek újabb gesztust. Hajdú János Bahr nyugatnémet államtitkár Moszkvában (Moszkvai tudósítónktól.) Szerdán Moszkvába érkezett Egon Bahr, az NSZK kormányá­nak államtitkára. Megbízatása ar­ra szól, hogy folytassa a tárgyalá­sokat az erőszak alkalmazásáról való lemondást tartalmazó szov­jet—nyugatnémet megállapodás ügyében. A szovjet főváros politikai kö­reiben Bahr látogatásában bizo­nyos esélyt látnak arra, hogy a szocialista országok vonatkozásá­ban a reális szemléletről olyan bőbeszédűen nyilatkozó, de a tényleges lépésekben mindig na­gyon is ólomlábakon járó bonni külpolitikában valami megmoz­dulhat. A szovjet fél — mint ismere­tes — azonnal pozitívan reagált az új Brandt-kormány indítvá­nyára, hogy diplomáciai úton ve­gyék fel az érintkezést az erő­szak alkalmazásáról való lemon­dásra irányuló kétoldali megálla­podás elérésére. Ennek eredmé­nyeképpen a múlt év végéig Al­­lardtnak, az NSZK moszkvai nagykövetének három alkalom­mal is módja volt tárgyalni Gro­­miko külügyminiszterrel. A Brandt-kormány olyan jel­legzetesen felemás álláspontjának tulajdonítható, hogy a nagykövet mondanivalója igencsak vérsze­génynek tűnhetett. A nyugat­német sajtó, így legutóbb a Spie­gel félreérthetetlen gúnnyal, pos­tás szerepként értékelte a nagy­követ működését, mert kormá­nyától csak arra kapott engedélyt, hogy „bonni kérdőíveket nyújtson át, a válaszokat feljegyezze, vala­mint a szovjet kérdéseket közve­títse”. Hogy egy határozott álláspont megszületett-e, azt majd csak a jövő mutatja meg. Az azonban bizonyos, hogy Bahr nagyobb fel­hatalmazással tárgyalhat a szov­jet fővárosban, és ez nemcsak ál­lamtitkári rangjából következik, hanem abból a közismert kapcso­latból is, amely hosszú évek óta Brandthoz fűzi. Moszkvában természetesen jól tudják, hogy semmiféle felhatal­mazás sem viheti előre a napiren­den levő ügyeket, ha maga a po­litika nem reális. Ez azt jelenti, hogy Bahr moszkvai látogatása csak akkor lehet eredményes, ha a nyugatnémet kormány végre minden tekintetben tudomásul veszi a második világháború kö­vetkeztében és azóta az Európá­ban kialakult helyzetet, vagyis a megváltoztathatatlan realitásokat. Nemes János Folyik az ibo lakosság megsegítése Nigériában A nigériai Vöröskereszt beje­lentette, hogy több mint 39 ezer tonna súlyú élelmiszerrel rendel­kezik, amelyet szétoszt a hadmű­veleti területeken élő lakosság kö­zött. Ezekben a körzetekben 18 városban állítottak fel vöröske­resztes elosztó bizottságokat. A lagosi kikötői hatóságok közben arról számoltak be, hogy külön­böző hajók több mint 59 ezer tonna élelmiszert szállítottak Ni­gériába a kelet-nigériai lakosság számára. A nigériai rádió kedden este kommentárt sugárzott, amelyben megemlékezett arról, hogy bizo­nyos külföldi hatalmak, amelyek korábban Ojukwu szakadár tö­rekvéseit támogatták, most Nigé­ria „barátainak” próbálják fel­tüntetni magukat. A rádió ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Nigéria jól tudja, kik az igazi barátai, és kik nem. A győzelem a külföldi országok közül elsősorban a Szov­jetuniónak köszönhető — hangoz­tatta a kommentátor. A Nigériában tartózkodó nem­zetközi katonai megfigyelő bizott­ság kedden újabb útra indult a hadműveleti területre. Ez a má­sodik ellenőrző körútjuk a közép­keleti országrészben. (TASZSZ) I NÉPSZABADSÁG 1970. január 29. csütörtök Újabb letartóztatások a Yablonski-ügyben Az AFP francia hírügynökség a clevelandi Plain Dealer című lap jelentésére hivatkozva beszá­mol arról, hogy egy újabb sze­mélyt tartóztattak le a Yablonski­­ügyben. A lap szerint a negyedik sze­mélyt — akit a jelentés nem ne­vez meg — „saját biztonsága ér­dekében” vették őrizetbe. Vallo­mása szerint az utolsó pillanat­ban megváltoztatta elhatározását és úgy döntött, hogy nem vesz részt a gyilkosságban, amely — az általa előadott verzió szerint — személyi okokból történt, és semmi köze nem volt a bányász­szakszervezeten belül dúló „ha­talmi harchoz”. Az újabb letartóztatott beszá­molt arról is, hogy a gyilkosság­ban való részvétel vádjával őri­zetbe vett három személy fejen­ként 1700 dollárt kapott tettéért. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK A néhány Jorl­in Santo Dom­ingóban összecsa­pásra került sor egyetemi és kö­zépiskolai diákok, illetve a rend­őrség között. A diákok azért til­takoznak, mert az ország egyik városában rejtélyes körülmények között eltűnt három társuk. Az összecsapás következtében nyolc diák megsebesült. (AFP) Marian Olewinski lengyel mi­niszterelnök-helyettes küldöttség élén Bukarestbe érkezett. A len­gyel küldöttség részt vesz a len­gyel—román gazdasági együttmű­ködési kormányközi bizottság szerdán kezdődő ülésszakán. (MTI) A chilei főváros egyik nyomor­negyedében a csendőrség gumibo­tokkal és könnygázgránátokkal támadta meg a hajléktala­nokat, akik roncsokból és hul­ladékanyagokból próbáltak vis­kókat összeeszkábálni maguknak. Az összecsapás során két kisgyer­mek életét vesztette és sokan megsebesültek. (TASZSZ) Joszip Broz Tito jugoszláv el­nök, felesége, valamint a kísére­tében levő személyiségek társasá­gában szerdán Dar es Salaamból Zanzi­bárba érkezett. (MTI) Edvard Kardeljt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnök­sége Végrehajtó Irodájának tag­ját 60 születésnapja alkalmából Szlovénia hatvan községe és vá­rosa választotta díszpolgárává. (MTI) A Dél-jemeni Népi Köztársa­ság miniszterelnökének rendele­tével adeni hírügynökséget hoz­tak létre. (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke fogadta Rom The Djunt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetét és baráti beszélgetést folytatott vele. (MTI) Szerdán visszaérkezett Prágá­ba a Szovjetunióból a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége, amelyet Dalibor Hanes, a szövet­ségi gyűlés elnöke vezetett. (CTK) A szovjet—osztrák gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési vegyes bizottság 3. ülés­szaka Bécsben megkezdte mun­káját. (MTI) Dr. Thomas Paine, az amerikai országos űrhajózási hivatal (NASA) igazgatója, kedd este be­jelentette, hogy a hivatal újon­nan létrehozott igazgatóhelyettesi posztjára dr. Wernher von Braun nemzetközi hírű rakétaszakem­bert nevezték ki. Braun új fel­adatköre az űrhajózási program tervezése lesz. (MTI) Moszkvába érkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége Le Duc Thónak, a központi bi­zottság politikai bizottsága tagja-­i­nak, a központi bizottság titkárá­nak vezetésével. A küldöttség Párizsba utazik, hogy részt ve­gyen a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusán. (TASZSZ) Megkezdődött a CSKP Központi Bizottságának ülése Változások a párt- és az állami vezetésben (Prágai tudósítónktól.) A prágai vár spanyoltermé­­ben szerdán megkezdődött a CSKP Központi Bizottságának ülése. Az első napi tanácskozást Vasil Bilak vezette. A plénum napirendjének első pontját káderkérdések alkotják. Második napirendi pontként megvitatják a párt gazdaságpoli­tikáját. A harmadik napirendi pont: jelentés a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tevé­kenységéről, valamint a tagkönyv­­cserékkel összefüggésben a párt egységének megszilárdításáról és akcióképességének fokozásáról. A napirend első pontjához a beszámolót Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára tartotta. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségé-­­ nek és Gustáv Husák beszámoló­jának alapján, vita után, a plé­num tudomásul vette a pártel­­nökség jelentését a központi bi­zottság 1969. szeptember 26-i ülé­sének felhatalmazása alapján végrehajtott káderváltozásokról és ezeket jóváhagyta. A központi bizottság jóváha­gyott a kerületi pártbizottságok ajánlására történt több lemondást a CSKP Központi Bizottságának­­ tagságáról. Jóváhagyta Alexander­­ Dubceknak a központi bizottság elnöksége javaslatára benyújtott­­ lemondását a CSKP Központi Bi­­­­zottságának tagságáról. A plénum elfogadta Oldrich Cerník, Karel Polacek és Stefan­­ Sadovsky lemondását a­ CSKP KB­­ elnökségi tagságáról, Cerník egy­­­­idejűleg lemondott miniszterel­­­­nöki tisztségéről, Polacek a Cseh­szlovák Szakszervezetek Közpon­­­­ti Tanácsa elnökének funkciójá-­­ ról és Sadovsky a CSKP KB tit­­­­kársági tagságáról, a Szlovák­­ Kommunista Párt Központi Bi­zottsága első titkári tisztségéről és az SZLKP KB titkársági tag­ságáról. A CSKP KB Elnökségének megüresedett helyeire titkos sza­vazással Antonín Kapeket, Josef Korcakot és Jozef Lenártot vá­lasztották. A központi bizottság a CSKP KB Elnökségének póttag­jává választotta Dalibor Hanest, Václuv Hulát és Alois hidrát. Tekintettel arra, hogy Lubomir Strougalt állami funkcióval bíz­zák meg, a központi bizottság fel­mentette őt a CSKP KB titkári, titkársági tagsági és a cseh iroda elnöki és titkári funkciójából. E tisztségekre Josef Kempnyt vá­lasztotta meg. A központi bizott­ság jóváhagyta Jan Fojtik meg­választását a CSKP KB titkársá­gába és a központi bizottság tit­kári funkciójába. A CSKP KB jóváhagyta Miroslav Moc megvá­lasztását a CSKP KB titkárságá­nak tagjává. A CSKP KB egyetértését nyil­vánította azzal a javaslattal, hogy Jozef Lenártot megbízzák a Szlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára tisztségé­nek betöltésével. Egyúttal fel­mentette a CSKP KB titkári funkciójából. A CSKP KB elfogadta Ladis­­lav Karda és Oldrich Matejka le­mondását a CSKP KB cseh iro­dájának tagságáról és Jaroslav Közel lemondását a titkári funk­cióból. Antonín Kapekot felmen­tette a CSKP KB cseh irodája­­ titkári és titkársági tagsági funk­­­­ciójából.­­ A központi bizottság Jan Pil­ I­lert javasolta a Csehszlovák Szak­­szervezetek Központi Tanácsa el­nöki tisztségének betöltésére, Da­libor Hanest pedig a Csehszlo­­­­vák—Szovjet Baráti Társaság köz­ponti bizottsága elnöki tisztségére ajánlotta. A központi bizottság meghatal­­­­mazta a CSKP KB Elnökségét: szükséges esetekben továbbra is hajtson végre káderváltozásokat azzal, hogy ezeket a változásokat később a plénum elé terjesztik jó­váhagyás végett. A második napirendi pontról, a párt gazdaságpolitikájának fő kérdéseiről Václav Hula tartotta meg az elnökség által kidolgozott beszámolót. Flesch István Izraeli légitámadás Kairó környéke ellen Szerdán kora délelőtt négy izraeli vadászbombázó támadást intézett a Kairótól néhány kilo­méternyire délre fekvő Dahshur és El Maadi ellen. A főváros la­kossága a bombarobbanásokból, a légvédelem tüzeléséből értesült a támadásról. 1967 óta először robbantak Kairó fölött a légvé­delmi ütegek lövedékei. Légiria­dót nem rendeltek el, az élet zök­kenőmentesen folyt tovább, mint a korábbi és most már szinte na­ponta megismétlődő támadások alatt is. Abdel Megid, az EAK kormá­nyának szóvivője szerdai sajtóér­tekezletén közölte, hogy az izrae­liek három lakóházat lebombáz­tak, három polgári személyt meg­öltek és 12-őt megsebesítettek. A szóvivő megerősítette, hogy az említett áldozatok nem kato­nai, hanem polgári személyek. Emlékeztetett arra, hogy miután az izraeli támadás megtört Se­­duan-sziget szikláin és helyőrsé­gének ellenállásán, az izraeliek a nyílt tengeren megtámadtak egy egyiptomi kereskedelmi hajót, most pedig ismét polgári „célok” ellen intéztek légitámadást. Hoz­záfűzte, hogy az EAK ebből le­vonja a megfelelő következteté­seket Abdel Megid azokra a kérdések­re, amelyek Nixon amerikai el­nöknek amerikai zsidó szerveze­tek vezetőihez intézett üzenetével foglalkoztak, a következő nyilat­kozattal válaszolt: " Az Egyesült Államok tudja, hogy Izrael há­rom arab ország területeit meg­szállja és elutasítja a konfliktus békés rendezését célzó Biztonsági Tanács határozatát. Ennek elle­nére Phantom- és Skyhawk-gé­­peket ad Izraelnek, amely ezek­kel a gépekkel naponta támadá­sokat intéz ellenünk. Az amerikai elnök további támadó fegyvereket ígér Izraelnek, amint ez a szóban forgó üzenetéből kitűnik. Felme­rül a kérdés: igaz-e, hogy az Egyesült Államok valóban a bé­két és az igazságot akarja a Kö­zel-Keleten, mint állítja? A vá­lasz az, hogy az Egyesült Államok valójában nem akarja ezt. Ha va­lóban akarná, akkor nem követ­né jelenlegi közel-keleti politiká­ját. (MTI) Éles Washington-ellenes bírálatok a caracasi értekezleten A Prensa Latina jelenti: Az Amerika-közi gazdasági és szociális tanács caracasi értekez­letével kapcsolatban egy santia­gói értekezleten Gabriel Valdes chilei külügyminiszter aggodal­mát fejezte ki, amiért az Egye­sült Államok nem hallgat a latin­amerikaiak ama követelésére, hogy módosítsa diszkriminációs kereskedelmi és gazdaságpolitiká­ját. A miniszter ellenezte wa­shingtoni pénzügyi köröknek azt a szándékát, hogy felemeljék a Latin-Amerikából importált nyersanyagok behozatali vámté­teleit. A Kubával kapcsolatos viszonyt érintve, a chilei külügyminiszter annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy Kuba kizárása az AÁSZ-ból törvényellenes. Hozzá­fűzte: Chile a döntés felülvizsgá­lását sürgeti. Megjegyezte, hogy más latin-amerikai kormányok is­ hasonlóan ítélik meg a kérdést, mert Kuba elszigeteléséből nem származik előny a latin-amerikai országokra.

Next