Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

10 autó ■motor ~| Autózás ősszel Az őszi időszakban rosszabbod­nak a látási viszonyok. Eső és köd zavarhatja az autóból a ki­látást, különösen, ha nem műkö­dik tökéletesen az ablaktörlő be­rendezés. Az elöregedett vagy de­formálódott gumik foltosan töröl­nek vagy csak elmaszatolják a szennyeződéssel kevert vizet. El­lenőrizzük azt is, hogy megfelelő erővel nyomódik-e a lapát az üvegre, amit elősegíthet az ablak­törlő karra helyezett műanyag szélterelő. A nem megfelelő állapotban levő ablaktörlő berendezés azért is kellemetlen, mert összekarcol­hatja a drága, sok esetben csak nehezen pótolható szélvédő üve­get. Előfordulhat, hogy a gumi mellett a fém is karcolja az üve­get. Ehhez a helytelen kezelés is hozzájárulhat. Ne működtessük addig az ablaktörlőt, míg nem gyűlt össze elég víz az üvegen. Más a helyzet, ha van ablakmosó, és azzal elegendő vizet fecskende­zünk az üvegre, hogy lemossa a kvarcport. Elősegíti a tökélete­sebb tisztítást, ha ablaktisztítóval mossuk időnként az üveget és az ablakmosó vízhez is töltünk belőle. A másik őszi probléma az ab­lakok, főképp a szélvédő üveg belső párásodása. A korszerű autókban van ugyan páramente­sítő berendezés, ez azonban a hátsó visszanézőablakot általá­ban nem páramentesíti. Jó megol­dást biztosítanak az üvegre ra­gasztott celofán, és a párásodást gátló vegyi készítmények. Az autósok egy része ismeri a szélvédő üvegére vagy a szerel­vényfalra gumikorong segítségé­vel tapadó törpe ventillátort. Hű­sítő hatása, különösen városi for­galomban, előnyös, kis menetse­bességnél ugyanis még a legtö­kéletesebb szellőzőberendezéssel ellátott kocsiban sincs megfelelő légmozgás. A miniatűr ventillátor rendkívül csekély áramfogyasz­tással megfelelő légmozgást biz­tosít. Ez a légmozgás a szélvédő, il­letve a hátsó visszanézőablak pá­ramentesítésére is felhasználható. Az ablakra tapasztott vagy az ablak előtti térben elhelyezett ventillátort úgy kell beállítani, hogy a levegőt az üvegre áramol­tassa. Az így elhelyezett ventillá­tor hűtésre is használható, anél­kül, hogy el kellene mozdítani. Amennyiben ugyanis fordítva kapcsoljuk a ventillátor motorját az áramkörbe, akkor fordítva fo­rog, a levegőt nem az üveg fölé, hanem az utastér elé tereli. A jól beállított ventillátor, egynémely típusnál, némiképp az oldalabla­kokat is páramentesíti. .. turisztika Mátrai képek A mátrai hegyvidéknek is azo­kat a túravonalait ismertetjük, amelyeken a legszebb kilátópon­tokra lehet eljutni. Muzsla-kilátó (455 m): A Mátra­­füredtől észak felé haladó, me­redek úton indulunk, követve a sárga sávokat, de hamarosan könnyebb emelkedőkön kanyar­gó ösvényen jutunk el a kőhal­mazra emelt kilátóhoz. Délen Mátrafüred mosolyog alattunk s a Mátra belsejébe kanyargó mű­­út világos szalagja. Távolabb Gyöngyöst látjuk, közelebb a pi­­pis-hegyi sportrepülőteret és Aba­­sár szőlősdombját, Farkasmály rétjeit. Tovább haladva észak­nak, a sóstói kempinghez, majd egy elhagyott kőbányához érke­zünk, ahonnan már Kékest és Galyatetőt is látjuk. Félórán be­lül Mátraháza centrumába jut­hatunk. Csepretető (486 m): Gyöngyöstől a sárga jelen haladunk végig a körülbelül egyórás úton, a szőlő­kön keresztül, borospincék mel­lett. A Sár-hegy csúcsán — mi­után leküzdöttük az utolsó mere­deket — elérjük a cseptetetői ki­látókúpot, ahonnan csaknem tel­jes körpanoráma nyílik előttünk. Látjuk a börzsönyi Csóványost és a Vác melletti Naszályt, a Közép- és Nyugat-Mátrát, a Bükköt és dél felé a Tiszát. Ágasvár (789 m): Nagybátony­­ból a vasúti állomástól 7 kilomé­teres, csak a vége felé nehezebb úton, végig sárga jelzések men­tén jutunk el az ágasvári turista­­házig, ahonnan egy rövid, mere­dek oldalon érünk fel a gyönyörű körkilátást nyújtó sziklaoromra. Szinte körbefognak bennünket­­ Mátra hegyláncai, s mögöttük a távolabbi csúcsok. Galyatető-Péterhegyese (966 m): Az ágasvári turistaháztól kelet fe­lé haladunk és hamarosan elérjük — a Szamárkő sziklái alatt — az országos kék jelzést, amelyen rö­videsen a Kiskő alá jutunk. A 787 m magas hegy nyugati tisztá­sáról rendkívül szép kilátás nyí­lik vissza Ágasvár irányába. To­vább folytatva utunkat, elérjük Mátraszentistvánt. Aki innen gyorsan akar Galyatetőre jutni, a Vidróczky betyárcsárda-eszpresz­­szó előtt felülhet az autóbuszra, és akkor negyedóra alatt célhoz érhet. De a gyalogút is olyan szép tájakon vezet keresztül, hogy megéri a fáradságot. A galyatetői Nagyszállótól egy öreg bükkösön keresztül tíz perc alatt jutunk a Péterhegyese kilátóhoz, ahonnan nagyon szép tájakra látunk észa­ki és nyugati irányban. A másik két irányban az öreg erdő akadá­lyozza a kilátást. Sz. horgászat Halpusztulás Egy héttel ezelőtt súlyos halpusz­tulás következett be a kiskunsági ön­tözőcsatornán a homoki zsilip alatti részen. Az eddigi megállapítások sze­rint több vagonnyi hal pusztult el, elsősorban süllők, majd csukák és amurok. A pusztulást az okozta, hogy a Sol­ti Állami Gazdaság földjeit perme­tező repülőgép a vízbe is szórt vegy­szert. A nagyarányú pusztulás, illet­ve a felelősség megállapítására a vizsgálat folyik. Az első csukák A hideg éjszakákkal együtt megjelentek az első őszi csukák is. Sokfelől érkeztek már hírek róluk, de a legörvendetesebbeket Mohácsról kaptuk. A Duna­­holt­ágaiban ritka szépen fogják őket a horgászok, csak az a kár, hogy többségük elég kicsiny, éppen csak 35—40 cm-es. Egyébként a mohácsiak az idén is (október 25-én) megrendezik lassan országos hírűvé váló csukafogó versenyü­ket a Bédán. Ha arra gondolunk, hogy tavaly 163 csukát fogtak a versenyzők, s az idén máris job­bak a fogások a tavalyiaknál, ak­kor bizton számíthatunk jó ver­senyeredményekre. Horgászhírek : Van az országban néhány egyesü­let, amely időközönként kisebb újsá­got ad fei tagjai részére, rendszerint körlevél címén. Kérjük ezeket az egyesületeket, hogy e körlevelekből — és minden hasonló írásos anyag­ból — küldjenek horgászrovatunk cí­mére egy-egy példányt, mert ily mó­don jobban tudnánk tájékoztatni az eseményekről a horgásztársadalmat. Egyébként is kérjük az intéző bi­zottságokat és az egyesületeket, hogy az érdekesebb fogásokról, a horgász­közvéleményt érdeklő módszerekről, csalikról, barkácsötletekről stb. tájé­koztassák rovatunkat. .. NÉPSZABADSÁG 1970. október 10, szombat bélyeggyűjtés­i Értékvédelem Nagy érdeklődést keltett a Fi­­latéliai Szemle legutóbbi számá­nak az a cikke, amely bélyegeink árának kedvező alakulásáról és az értékesítés problémáiról szólt. A kérdésről beszéltünk Szaplonczai Gyulával, a Magyar Filatélia Vál­­lalat igazgatójával, aki a követ­kezőket mondta: — Egyetértek a cikkíró megál­lapításával: elítéljük azokat, akik csak azért vásárolnak bélyeget, hogy haszonnal továbbadják. Bé­lyegeinket a külföldi katalógusok — a világpiaci helyzetnek meg­felelően — jól értékelik. Ennek ellenére hazai hirdetésekben túl­kínálatról olvashatunk. Ez a bé­lyegelosztás 1968-ban bevezetett helytelen rendszerére vezethető vissza, amely szerint szervezett filatelisták minden kiadványból öt sort és két blokkot kaphatnak, holott ilyen nagy mennyiségre nincs szükségük, ezért a felesleg — értéken alul — a piacra kerül. A gyűjtők nagy tömege is hely­teleníti ezt a rendszert, amely megbontotta azt az érdeküket szolgáló addigi helyzetet, hogy a belföldi ár arányban állott a vál­lalat által megállapított exportár­­ral, ami a bélyegek belföldi ér­tékének stabilitását biztosította.­­ Nemrég egy sajtóértekezle­ten a posta-vezérigazgatóság kép­viselője bejelentette: a gyűjtők kívánságára bélyegeink túlzottan magas példányszámát csökken­tik. Mindezekre tekintettel, illeté­kes helyen javasoltuk, hogy a gyűjtők, valamint a belföldi és az exportárak megvédése érdekében az 5 + 2 rendszert meg kell szün­tetni, és a régi elosztási gyakor­latot visszaállítani. A barátság fája A Szovjetunió nemrég kibo­csátott egyik 10 kopejkás, szel­vényes bélyegén a maga nemé­ben páratlan fa szerepel. Törté­nete nem mindennapos. 1934-ben Szocsiban, a szubtropikus déli­­gyümölcsök kísérleti telepén, cit­­ruscsem­etét ültettek el. Néhány évvel később ott nyaralt Ottó Schmidt, a kiváló sarkkutató, aki a fa egyik ágát nemes gyümölcs­ággal beoltotta. Ettől kezdve a Szocsiba kerülő nevesebb látoga­tók — eddig 126 országból — kü­lönböző gyümölccsel oltották­ bz a fát, amely így valóságos szimbó­lummá terebélyesedett: a népek megértésének és barátságának jel­képévé. Az egykori kis citruscse­­m­etén ma mintegy 50-fajta gyü­mölcs virul; állandó virágzásban van és újabb gyümölcsöket érlel. Természetesen a világ minden tájáról Szocsiba látogatók nem mulasztják el, hogy a „barátság fáját" felkeressék és látványában gyönyörködjenek. Újdonságok Afganisztán: az ENSZ negyedszáza­dos jubileuma, bélyegpár. — Aiman: űrkutatás, hat érték. — Ausztrália: ró­zsa ábrája 6 c. bélyeg. — Belgium: 25 éves a genti nemzetközi vásár. 1,50 fr. — Dánia: régi hajók, négy címlet. — Ghana: az oktatás nemzetközi éve, négy bélyeg. — Honduras: Vöröske­reszt, 1 c. bélyeg. — Jamaica: 100 éves távírószolgálat, három érték. — Len­gyelország: a decemberre kitűzött népszavazás propagandájául, bélyeg­pár. — Német Demokratikus Köztár­saság: „Legyőzhetetlen Vietnam” cím­mel, Iio Si Minh arcképének ábrájával. 20­­­3 pf. bélyeg. — Német Szövetségi Köztársaság: négy feláras jótékonysá­gi bélyeg. — Olaszország: Maria Mon­­tessori, a neves pedagógusnő születé­sének centenáriumára, arcképével 50 1. bélyeg. — Románia: Beethoven szü­letésének 200. évfordulója, 55 b. — Svájc: Alpok, 30 rp. ELADÓ egy 650 mm hosszú,­­ 400 mm-es műanyag­gyűrű hengerszék üzemképes állapotban. „BUDAPEST” MŰANYAGFELDOLGOZÓ KTSZ XI., Bartók Béla út 18. Telefon: 451-575. Válaszolunk munkaügyi kérdésekre MENNYI A TÁPPÉNZRE JOGOSULTSÁG IDŐTARTAMA? Asztalos István (Budapest) alighogy felmondta munka­viszonyát, megbetegedett. Harmincnégy napig volt betegállo­mányban, s táppénzt kapott. Felgyógyulása után azonnal mun­kába állt. Új munkahelyén öt hónapot dolgozott, majd tbc-vel kórházba utalták. Négy hónapja beteg, s munkahelyén úgy tájékoztatták: még egy hónapig kap táppénzt, mert öt hónap folyamatos munkaviszonya van. Az előző betegség okozta har­mincnégy nap kiesés miatt ugyanis a korábban ledolgozott 16 évet nem lehet figyelembe venni. Ügyének elbírálásánál bizonyá­ra félreértés történt. Elképzelhe­tő, hogy új vállalatánál csak mun­kakönyvi adatait ismerik, ezért tájékoztatták tévesen. Ügyében a jogszabály a következőket tartal­mazza: A táppénzre jogosultság időtartamának meghatározásánál folyamatos a munkaviszony, ha nincs megszakítás, vagy ha van is, az egymást követő két mun­kaviszony közötti időtartam 30 napnál nem hosszabb. De folyama­tosan fennállónak kell tekinteni a munkaviszonyt akkor is, ha a két munkaviszony között azért volt 30 napnál több kiesés, mert a dol­gozó keresőképtelen beteg volt Ilyenkor azt kell megállapítani, hogy a keresőképtelen betegség idejének leszámításával nem telt-e el a két munkaviszony kö­zött 30 napnál hosszabb idő. Ha fenti jogszabály szerint bí­rálják el levélírónk ügyét — mint ahogy ezt a rendelet kötelezően elő is írja —, úgy munkaviszonya folyamatos, hiszen a keresőképte­len betegség idejétől eltekintve egyetlen nap kiesése nincs. Táp­pénzt tehát felgyógyulásáig, leg­feljebb azonban két éven át kap­hat, függetlenül attól, hogy mun­kahelyet változtatott. MIKOR KAPHAT ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT A KISIPAROS? Szita Józsefné­lvonort olvasónk Budapesten az egyik ru­hagyárban dolgozik Szakmája, nőiszabó. Nemrég balesetet szenvedett, emiatt terhessé vált számára a napi több órás uta­zás. Ezért kisiparosként akar tovább dolgozni. Kérdezi, mint kisiparos mennyi nyugdíjjárulékot köteles fizetni, mikor me­het nyugdíjba, s végül, a nyugdíj megállapításánál számba veszik-e azt a 14 évet, amelyet munkaviszonyban töltött? 30 napon belül kell beadni a la­kóhely szerint illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságnál (ki­­rendeltségnél). A besorolás azért fontos, mert a kisiparosoknak já­ró nyugdíj összege függ attól is, melyik nyugdíjosztályba tartoz­nak. A magasabb nyugdíjosztá­lyokban magasabb a nyugdíj. Öregségi nyugdíjat a kisiparos akkor kaphat, ha az öregségi kor­határt elérte (férfiaknál 60 év, nőknél 55), legalább tízévi bizto­sítási ideje van és az ipar gya­korlására vonatkozó joga meg­szűnt. Biztosítási időnek kell te­kinteni a munkaviszonyban álló dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok szerinti szolgálati időt is. A kis­ipari biztosításban szerzett időt tehát a szolgálati idővel össze kell számítani. A kisiparos nyugdíjbiztosítása az iparjogosítvány kézhezvételé­nek napját magában foglaló hó­nap első napjával kezdődik, s et­től az időtől kezdve köteles nyug­díjjárulékot fizetni. A jogszabály a nyugdíjjárulék fizetése és a nyugellátás összege szempontjá­ból három kategóriát különböztet meg. Az I. nyugdíjosztályban a nyugdíjjárulék havonta 80 forint, a II.-ban havi 150 forint, a III.-ban havi 200 forint. A kisiparosokat általában az I. nyugdíjosztályba sorolják. A II. és III. nyugdíjosz­tályba — az 1969. április 30-án megjelent módosító rendelkezés szerint — külön kérelemre kell besorolni azt a férfi kisiparost, aki az 55. életévének betöltése, il­letve nő kisiparost, aki 50. életévé­nek betöltése előtt vált biztosítás­ra kötelezetté. A kérelmet az ipar­jogosítvány kézbesítését követő H HOGYAN SZÁMÍTJÁK A JUBILEUMI JUTAL­OMHOZ SZÜKSÉGES IDŐT? Kasza Lajos budapesti olvasónk 25 éve dolgozik. A 25 évet három munkahelyen töltötte el. Ennek ellenére jubileumi ju­talomra vonatkozó kérését elutasították. Azt válaszolták, hogy a korábbi munkahelyein eltöltött időket nem vehetik figye­lembe, mert előző munkahelyén a felmondási időt csak rész­ben töltötte le. A jubileumi jutalom kifizetését, illetve a mun­kaviszonyban töltött idők számítását illetően munkatársai is tájékozatlanok, ezért kéri, írjuk meg, milyen feltételek mel­lett lehet a jubileumi jutalmat kifizetni, érvényben vannak-e még a korábbi korlátozások? be kell venni továbbá a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítá­si szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként számításba vesznek, úgyszintén a kis­ipari termelőszövetkezeti tag­sági viszony időtartamát is, ki­véve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben annak beszámí­tását jogszabály nem teszi köte­lezővé. Ugyancsak be kell számí­tani az 1950. január 1. előtti szak­munkástanuló-időt (tanoncidőt), a szocialista országokban — a fel­­szabadulás előtt is — munkavi­szonyban töltött időt, a baloldali magatartás miatt a felszabadulást megelőzően volt üldöztetés foly­tán külföldön munkaviszonyban töltött időt, a nem szocialista or­szágokból baloldali, politikai ma­gatartás miatti üldözés elől Ma­gyarországra menekültek külföl­dön munkaviszonyban töltött ide­jét és végül a fentiekben felsorol­takon túlmenően azt a munkavi­szonyon kívül töltött időt is, ame­lyet külön jogszabály alapján munkaviszonyban töltött időként ismernek el. (Például a katonai szolgálat ideje stb.) Az elmúlt években érvényben levő korlátozások nagyrészt hatá­lyukat vesztették. 1970. január 1- től a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésének két feltétele van. Az egyik, hogy meglegyen a 25 éves munkaviszony, a másik, hogy a dolgozó ne álljon az elbocsátás fegyelmi büntetés hatálya alatt. A fegyelmi elbocsátás hatálya alatt álló dolgozó elbocsátás előt­ti munkaviszonyát ugyanis az el­bocsátás jogerőre emelkedésétől számított három évig figyelmen kívül kell hagyni. Megjegyezzük, hogy az elbocsátott dolgozókon kí­vül a munkaviszonyukat felmon­dás nélkül megszüntető, vagy a felmondási idő lejárta előtt kilé­pő dolgozók is ugyanolyan elbí­rálásra kerülnek ebből a szem­pontból, mint az elbocsátott dol­gozók. Ezért levélírónk esetében a vállalat a jutalom kifizetését a három év elteltéig joggal tagadta meg. Másik kérdésére tájékoztatjuk: a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételénél minden munkában töltött időt egybe kell számítani az egyes munkavi­szonyok megszűnésének módjától és a közöttük levő időkiesések tartamától függetlenül. Figyelem­

Next