Népszabadság, 1971. október (29. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

-10 . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL •­ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1971. október 24. vasárnap­­ MAGYAR SZOCIALI­SFA MLAKÁS­PÁRT KÖZPONtI LAPJA XXIX. évfolyam, 251. szám # A gazdasági aktívaértekezlet vitája és Fock Jenő összefoglalója (3-6. OLDAL) Felelősség Európáért Európa politikai légköre az utóbbi időben megjavult: a Szov­jetunió és a Lengyel Népköztár­saság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a négy­hatalmi megállapodás Nyugat- Berlinről, a szocialista országok, főként a Szovjetunió fáradhatat­lan diplomáciai erőfeszítései, va­lamint egyes nyugat-európai kor­mánykörökben a realitás és a józanság térhódítása kedvezőbb feltételeket teremtettek az euró­pai biztonság és együttműködés rendszerének kidolgozásához. Az európai kormányok többsége úgy véli, hogy a közeljövőben megva­lósítható a kormányközi értekez­let. Egy ilyen tanácskozás kezde­te lehet a kollektív biztonságon alapuló rendezésnek; ez meggyor­sítaná a különböző társadalmi rendszerű országok közé mester­ségesen emelt válaszfalak lebon­tását, elősegítené a sokoldalú és gyümölcsöző együttműködést. Abban, hogy az európai helyzet megjavulásának kilátásai kedve­zőbbek, fontos és növekvő szere­pük van Európa népeinek, ame­lyek részt követelnek a létüket, jövőjüket érintő kérdések eldön­tésében, s nemzeti és nemzetközi társadalmi mozgalmaik különbö­ző kezdeményezéseik útján befo­lyásolni akarják kormányaik po­litikáját. A biztonság, az államok közötti gyümölcsöző együttműkö­dés egyaránt közvetlenül érinti a legkülönbözőbb nézeteket valló társadalmi köröket: munkásokat, parasztokat, a tudomány és a kultúra alkotóit, kommunistákat, szocialistákat, szociáldemokratá­kat, polgári pártokhoz tartozókat, vallásos köröket. A közös érdek­lődés és érdek új lehetőségeket tár fel nézetek, vélemények szé­les körű cseréjére, növeli a kü­lönböző felfogású emberek közötti kölcsönös megértést, bizalmat és az egymásra utaltság érzetét. Ez pedig hozzájárulhat a még oly bonyolult­­ kérdések megoldásá­hoz is. Mindezek folytán növekszik annak felismerése, hogy a békét, a biztonságot és az együttműkö­dést szorgalmazó de eltérő for­mákat öltő folyamatokat lehetsé­ges és szükséges közös mederbe terelni. Ez az igény ölt formát az újszerű, összeurópai, nem kor­mányszintű tanácskozás megszer­vezésére irányuló erőfeszítések­ben. Egy ilyen tanácskozás kife­jezné az európai népek akaratát a feszültség felszámolására, a fegyverkezési hajsza megszünte­tésére, a társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos együtt­működés kifejlesztésére, az euró­pai béke és biztonság megszilár­dítására. E törekvések jegyében találkoz­tak húsz európai ország közvéle­ményének képviselői október 19-én Brüsszelben, hogy megvi­tassák egy ilyen tanácskozás elő­készítésének gyakorlati teendőit. A tőkésországokból érkezett sze­mélyiségek beszámolói szerint még az eddig érdektelenséget mutató társadalmi körök is — be­leértve a nyugatnémet, a fran­cia, a skandináv szociáldemokra­tákat és az angol labouristákat, valamint gazdasági és egyházi tényezőket — ma már nagyobb figyelmet szentelnek az európai enyhülést szolgáló társadalmi tö­rekvéseknek. A felszólalók, or­szágaik közvéleményére hivat­kozva, célszerűnek és időszerű­nek tartották az előkészítő mun­ka kiszélesítését, hiszen már ma­ga az előkészület is hasznosan támogatja a hasonló elveket val­ló kormányokat, másrészt ked­vezőbb állásfoglalásra késztetik a többoldalú tanácskozásoktól ma még idegenkedő vezető körö­ket. A részvevők egyetértettek benne, hogy még távolról sem használtak ki minden lehetősé­get az értekezlet előkészítése ér­dekében. További erőfeszítések szükségesek a még fellelhető kö­zömbösség, a megnyugvás és bi­zalmatlanság leküzdésére, az olyan nézetek leszerelésére, ame­lyek szerint a társadalmi akciók — állítólag — zavarják a jól ha­ladó diplomáciai tárgyalásokat. E nézet nyilvánvaló célja a közvé­lemény mozgalmainak leszerelé­se. A találkozó idején érte el csúcs­pontját Belgiumban is az a Nagy- Britanniából kiinduló kampány, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatok m­érgezése, a javuló európai politikai légkör meg­rontása, a kedvező irányza­tok megállítása, visszafordítása. Ugyanezt a célt szolgálják a szovjet diplomáciai­­ intézmények és személyek elleni provokációk és rágalmak. A politikai légkör megrontásán mesterkedő csopor­tok aktivizálódása növeli az európai béke és biztonság meg­teremtésén fáradozó társadalmi erők összefogásának és közös fel­lépésének fontosságát. Nagyobb szükség van rá, mint valaha, hogy a közvélemény leleplezze azokat, akik nyíltan vagy bur­koltan fellépnek az európai hely­zet javulása ellen. A brüsszeli találkozó részvevői — miközben elismeréssel szóltak az egyes országokban megalakult nemzeti bizottságok hasznos te­vékenységéről és üdvözölték, hogy a tőkésországokban újabb bizottságok, csoportosulások ala­kulnak — minden olyan erőt, szervezetet, személyiséget együtt­működésre szólítottak fel, ame­lyek és akik támogatják az eny­hülés és az őszinte bizalmon ala­puló együttműködés politikáját. Mindenekelőtt Európa munkás­­osztálya és más dolgozó osztályok cselekvő fellépésére van szük­ség. Ezért a találkozó aláhúzta annak fontosságát, hogy a szak­­szervezetek, a szocialisták és a szociáldemokraták a kommunis­tákkal és a vallásos körökkel együtt minél szélesebb körben csatlakozzanak a kezdeményezés­hez. A jövő év januárjára tervezik összehívni azt a széles körű kon­zultatív találkozót, amelyen min­den érdekelt bevonásával eldön­tik majd az európai népek ta­nácskozásának céljait, időpontját és helyét. A kezdeményezőket erőfeszítéseikben az az eltökélt szándék vezeti, hogy az európai társadalom­ legszélesebb köreit felölelő mozgalmat indítsanak el. A cél világos: hozzájárulni a kölcsönös bizalom, a megértés és az együttműködés megteremté­séhez, előmozdítani az európai kormányok erre irányuló értekez­letét. Garai Róbert az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője Párizs várja Leonyid Brezsnyevet Nagy érdeklődés előzi meg a szovjet—francia csúcstalálkozót Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek tagja kormányküldöttség élén hétfőn különrepülőgépen in­dul Párizsba, ahova kora délután érkezik meg. Brezsnyev kísére­tében lesz Vlagyimir Kirillin mi­niszterelnök-helyettes (a szov­jet—francia gazdasági együttmű­ködési vegyes bizottság szovjet vezetője), Andrej Gromiko kül­­ügy- és Anatolij Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter. Brezsnyev és Pompidou négy­szer ül össze tanácskozásra. E ta­nácskozásokon két alkalommal részt vesznek a szovjet kormány­nak Brezsnyev kíséretében érke­ző tagjai és francia partnereik is, akik egyébként több alkalommal külön is tanácskoznak. A szovjet vendégek gazdag programjában többek között egy dél-franciaországi út, a Renault­­művek billancourt-i gyárának meglátogatása, parlamenti képvi­selőkkel, szenátorokkal, Párizs és Marseille tanácstagjaival való ta­nácskozás is szerepel. Mint moszkvai tudósítónk, Se­rény Péter jelenti, a szovjet fő­városban egyetértően idézik azo­kat a hivatalos francia megnyi­latkozásokat, amelyek Brezsnyev mostani látogatásában a Pompi­dou elnökkel tavaly Moszkvában folytatott baráti és konstruktív párbeszéd folytatását látják. Em­lékeztetnek rá, hogy szovjet rész­ről a kapcsolatok további fejlesz­tése és elmélyítése mellett van­nak. A Pravda párizsi különtudó- s sítói idézik a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottságának elnökét, aki a lap munkatársainak kijelen­tette, hogy Leonyid Brezsnyev lá­togatása alkalmat ad a két or­szág vezetőinek az álláspontok egyeztetésére valamennyi sürgető kérdésben, különösen az európai biztonsági értekezlet dolgában, amelynek 1972-re történő összehí­vását felelős francia kormány­­tényezők is esedékesnek­­minősí­tették. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Moszkvában nemcsak a gazdasági és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés jelentős ered­ményeire emlékeztetnek, hanem utalnak arra is, hogy egyes kér­désekben a fejlődésnek megfelelő további megállapodások már az aláírás előtti állapotban vannak. A Szovjetunió a hosszú távú és tartós alapokra épített együttmű­ködés híve, és szívesen látná azoknak a tartalékoknak a kiak­názását, amelyek különösen a kapcsolatok általánosan magas színvonalától elmaradó kereske­delmi forgalomban, elsősorban a Franciaországba irányuló szovjet exportban fellelhetők. Brezsnyev párizsi fogadtatásá­ról és hatnapos látogatásának eseményeiről a szovjet televízió a Molnyija I. mesterséges hold és a szovjet—francia színes televízió által nyújtott lehetőségeket ki­használva, közvetítésben és ri­portokban számol be. A francia fővárosból tudósí­tónk, Fábián Ferenc jelenti. Régen fordult elő, hogy Fran­ciaországban ekkora érdeklődés és várakozás előzte meg egy kül­földi államférfi látogatását. A különleges pompával történő fo­gadtatás, amelyet Párizsban va­lamely ország legmagasabb ran­gú képviselőjének érkezésekor is igen ritkán alkalmaznak, ennek csak külső, de mindenképpen fi­gyelemre méltó jele. A várako­zás a francia—szovjet csúcstalál­kozó tartalmának és lényegének szól. A két ország kereskedelmi kap­csolatai igen­ biztatóan fejlőd­nek. A most folyó ötéves idő­szakra az előzőhöz képest a for­galom megduplázását irányozták elő.­­ A gazdasági kérdéseket azon­ban megelőzik a politikai együtt­működés problémái. Több alap­­vető világpolitikai kérdésben a szovjet és a francia kormány né­zete azonos, vagy egymáshoz igen közel áll. A francia közvélemény reális annak felismerésében, hogy Fran­ciaország megőrizheti nagyhatal­mi szerepét a nemzetközi poron­don, ha tekintélyét az enyhülés, a béke szolgálatába állítja. Ez biztosítja a francia nép életét és jövőjét is. Ebben teljesen meg­egyezik a Szovjetunió törekvé­sével. Mivel ez felel meg a fran­cia nép forradalmi hagyományai­nak, valamint a Szovjetunió és Franciaország fasizmus elleni fegyver barátságának is, teljesen indokolt az a reményteljes vára­kozás, amellyel Franciaország Brezsnyev látogatása elé tekint. iPr. Timár XMartjús­us iXMPK-bu ulusus­ Dr. Tímár Mátyás, a kormány , elnökhelyettese a magyar—NDK ! gazdasági és műszaki-tudományos­­ együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke a bizottság X. ülésszakára szombaton a Né­met Demokratikus Köztársaságba utazott. Tárgyalásokat folytat Wolfgang Rauchfuss miniszterel­nök-helyettessel, a bizottság né­met tagozatának elnökével a két­­ országot érintő gazdasági együtt­működés kérdéseiről. A bizottság soron következő ülésén többek között napirendre kerülnek az 1971—75. évi hosz­­szú lejáratú külkereskedelmi szer­ződés, a közútigépjármű-gyártás területén folytatott együttműkö­dés és a könnyűipari együttmű­ködés kérdései. Az ülésszak tár­gyalásain részt vesznek: dr. He­­tényi István, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes, dr. Lőrincz Imre, a ne­hézipari miniszter első helyette­se, Pesti Ernő könnyűipari mi­niszterhelyettes és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyet­tes, a bizottság tagjai. A berlini repülőtéren dr. Tímár Mátyást Wolfgang Rauchfuss mi­niszterelnök-helyettes és a ma­gyar nagykövetség képviselői fo­gadták. December 6-án ül össze a KISZ Vili. kongresszusa 8.10 küldöt­tet választanak az ifjúsági szervezetek December 8. és 11. között tartja soron következő, Vili. kongresz­­szusát a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség. A napokban lezárult a kong­resszusi készülődés legmozgalma­sabb szakasza: országszerte befe­jeződtek az alapszervezeti veze­tőségválasztó taggyűlések. A to­vábbi „menetrend”: november 1-ig országszerte megtartják a járási, a városi (a városi kerületi) küldöttértekezleteket, s november közepéig lezajlanak a budapesti, illetve a megyei küldöttértekezle­tek is. Ezeken a tanácskozásokon választják újjá­ a különböző szin­tű KISZ-bizottságokat, s döntenek arról is, ki lesz az a 850 ifjú kom­munista, aki társait a kongresz­­szuson képviseli. J. A. Furma­l Budapesten J. A. Furcevának, a Szovjet­unió művelődésügyi miniszteré­nek vezetésével szombaton szov­jet küldöttség érkezett Budapest­re. A delegációt, amely részt vesz a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizott­ság VIII. ülésén, a Ferihegyi re­pülőtéren Ilku Pál művelődésügyi miniszter fogadta; jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Hétfőn érkezik fa tusán­kba Ottó Jaintser Ottó Winter, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügymi­nisztere Péter János külügymi­niszter meghívására hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra hazánk­ba érkezik. (MTI) 26 fokos meleg! Szombaton folytatódott az igen enyhe és száraz nyugat-európai légtömegek beáramlása az ország légterébe. A legmelegebb a du­nántúli megyékben volt, Szent­­gotthárdról a kora, dél­utáni órák­ban 26 fokot jelentettek. A meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap a szokatlan me­leg némileg csökken, de várha­tóan még kellemes kirándulóidő lesz.

Next