Népszabadság, 1973. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

1973. január 25. csütörtök NÉPSZABADSÁG Az Országos Vízügyi Hivatal idei terveiből Felkészülés a koratavaszi öntözésre Próbaüzem a kiskörei vízlépcső művein Új öntöző főcsatornák, korszerű öntözőberendezések, belvízrendezés (Tudósítónktól.) Tavaly minden eddiginél ko­rábban kezdték el az öntözést a mezőgazdasági nagyüzemekben. A kora tavaszi öntözések ered­ményeként — bár a Dunántúlon nagy esőzések voltak a nyáron — az öntözési kapacitás több mint 60 százalékát kihasználták. Ennek is nagy része volt abban, hogy sok tsz és állami gazdaság ért el ki­magasló terméshozamokat. Mind­ezek alapján az OVH és a víz­ügyi igazgatóságok idei tervének egyik legfontosabb tétele, hogy a gravitációs főműveket február végén, március elején, a szivat­­­tyús főműveket pedig március közepén üzembe helyezzék. A Kiskörei Vízlépcső már elké­szült művein márciusban elkez­dik a folyamatos próbaüzemelte­tést. A nagykunsági főcsatorna rendszerében március közepéig, a jászsági főcsatornában pedig már­cius végéig kerül sor erre. Lé­nyegesen bővítik és továbbfej­lesztik az öntözési szaktaná­cs­adást. Az idén látnak hozzá a Lébény —Hány közti öntöző főcsatorna, valamint a mezőhéki, a tiszaföld­­vári, az abádszalóki, a taktahar­­kányi, a tarcali, a nemesnádudva­ri, a sió-alsóbögei, a Keszegér jobb parti, s a tardosai esőztetőfürt építéséhez. A többi, még tervezett öntözőfürt előkészítését úgy vég­­zik, hogy 1974 kora tavaszán el­kezdődhessen mindegyiknek a megvalósítása. Az idei év tehát az öntözés tervszerű fejlesztésé­nek fontos esztendeje. Hozzáfognak 1973-ban a korsze­rű öntözőberendezések első cso­portjának gyártásához is, nagy szériákban. Ezek között vannak a Jüterbog (NDK) típusú gördülő esőztetőszárnyak, a vontatható szárny­vezetékek, s a hozzájuk tar­tozó szórófejek. A második cso­portba sorolták egyebek között a magas növények öntözésére is al­kalmas, forgó esőztetőberendezé­­seket, amelyeknek a nullszériája készül el 1973 végéig. A vízrendezést szolgáló idei be-­­­ruházások között szerepelnek a vizeket ideiglenesen visszatartó tározók a Kecskeméttől nyugatra levő területeken, belvízrendszer kiépítése, illetőleg fejlesztése Győr, Borsod, Hajdú-Bihar, Szol­nok, Csongrád és Békés megyé-­­ben. Folytatják a Golga patak bővítését, megkezdik a Zagyva felső szakaszának rendezését. A Velencei-tó vízszintjének szabá­lyozásához továbbépítik a pátkai tározót, amely 1974-ben lép üzem­be. Baranyában elkezdik a Kara­­sica vízfolyás mederrendezését, Vasban folytatják a Kerka, a Gyöngyös és a Répce rendezését. Borsodban ugyanilyen munka fo­lyik a Ronyván, a Bodván, Heves megyében pedig a Tarnán. Az állami főművek fejlesztése mellett tovább halad az üzemközi, társulati vízfolyások és csatornák mederrendezése, mintegy 2300 ki­lométer hosszúságban. Szakmai utak - szövetkezeti csoportok A Cooptourist sajtótájékoztatója (Tudósítónktól.) A Cooptourist szövetkezeti uta­zási iroda tavalyi eredményeiről és idei elképzeléseiről tartott saj­tótájékoztatót szerdán Szabó De­zső, a vállalat helyettes igazgató­ja. Elmondta, hogy 1972-vel sike­res évet zártak. Jelentősen bővült a kül- és belföldi kapcsolatuk, amelynek eredményeként az előző éveknél több vendéget fogadha­tott, illetve több magyar turistát utaztatott külföldre a Cooptourist. Az iroda szervezésében külföldi viszonylatban 50 ezer, belföldi tú­ráin pedig 40 ezer utas vett részt. A külföldre utazók elsősorban szakmai utakon vettek részt, hi­szen ezek szervezése a vállalat speciális tevékenysége. Különö­sen az elő- és utószezoni akciók sikere említésre méltó. A MALÉV- val közösen kezdeményezték a szocialista országok fővárosaiba, illetve nevezetesebb helyeire in­dított kedvezményes repülőuta­­kat. Novemberben és december­ben 500 ilyen utasuk volt, az idén márciustól ugyanebben az akció­ban egy hónapon keresztül napon­ta indulnak csoportok Moszkvába és Leningrádba. A külföldről érkező turisták ré­szére sokrétű programot kínálnak, de itt is a szakmai utak dominál­nak. Fellendült a belföldi turiz­mus. Különösen az év második felében meghirdetett akciók ve­zettek sikerre, amelyeken főként szövetkezeti dolgozók vettek részt. Bács-Kis­kun megyéből például budapesti színházi túrákat indí­tottak. Székesfehérvárról pedig több mint 500 szövetkezeti tag hét­végi útját szervezték meg Sopron­ba. 1973-ban tovább fokozza tevé­kenységét a vállalat és körülbelül 110 ezer ember utaztatásával szá­mol. Külföldről máris nagy az ér­deklődés. Sok előrendelés érkezett a Szovjetunióból, az NSZK-ból és Finnországból. Ausztriából pél­dául több mint 3000 futballszur­­kolót várnak a két ország közötti áprilisi válogatott mérkőzésre. A kiutazási programoknál első­sorban a szövetkezeti ágak dol­gozóira gondoltak. Lehetőséget biztosítanak például Ausztriában a borászat és a kertészet, az NDK- ban az ügyvitel-gépesítés, Len­gyelországban a lakásszövetkeze­tek, Jugoszláviában és Csehszlo­vákiában a szálloda- és vendég­látóipar tanulmányozására. Nem hanyagolják el a belföldi turizmust sem. Különösen gazdag a mezőgazdasági dolgozók részére szervezett programok választéka. Az üdültetési akciókban például csupán az első negyedévben több mint ötezren vesznek részt. Az ed­digi programokat kibővítik a fel­­sőtárkányi, valamint a büki fürdői és a zalakarosi gyógyüdülési lehe­tőségekkel is. Veszett rókák a göcseji erdőkben A Zala megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás tájékoztatója szerint a göcseji erdőkben ismét ró­kaveszettség ütötte fel a fejét. Első­sorban a lenti és a nagykanizsai já­rás területén, Páka, Letenye, Bánok­­szentgyörgy, Bázakerettye környékén találtak elhullott állatokat, amelyek­nél megállapították a veszettséget. A megszelídült rókák bemerészked­nek a falusi házak udvaraiba is, ezért a KÖJÁL óvatosságra hívja fel a la­kosságot A vadásztársaságok tagjai és az erdészek hajtóvadászatot indí­tottak. Tájékoztató kiadvány havonta - Előadássorozat brigádvezetőknek - Tanfolyamok Közművelődési szakcsoport alakul a TIT-ben A TIT pedagógiai-pszichológiai szakosztálya a közelmúltban köz­­művelődési szakcsoportot alakí­tott. Feladata egyebek között­ fel­tárni egy-egy munkaközösség mű­veltségi szintjét, körét, az igények jellegét, szerkezetét. A szakcsoport segítséget igyek­szik adni az üzemnek, a vállalatok helyi előadóinak, hiszen ők azok, akik a munkahelyi körülménye­ket a legjobban ismerve, közvet­len kapcsolatot építhetnek ki hallgatóikkal. A cél az, hogy a he­lyi előadók ne külön-külön, ha­nem a TIT-tel szorosan együtt­működve tevékenykedjenek. A csoport együtt dolgozik az üze­mekben működő népművelők fó­rumaival. Például az Egyesült Villamosgépgyárban és az Egye­sült Izzóban a vállalat 25 éves fejlődését bemutató előadássoro­zat kezdődik. A szakcsoport tudásszintvizsgá­­latok elvégzését tervezi, és az is­meretterjesztési munka hatékony­ságának kutatásával is foglalko­zik. Kísérleteznek az eddiginél jobb módszerek kimunkálásával. A TIT budapesti szervezetének gondozásában nemrég havi kiad­vány látott napvilágot Munkás­művelődés címmel. A szocialista brigádoknak szóló kulturális tá­jékoztatóban a szabad idő eltölté­sére vonatkozó, változatos javas­latok találhatók. A tájékoztató fő feladata, hogy a brigádoknak — amelyek nemcsak munka-, hanem művelődési közösségek is! — olyan programokat ajánljon, ame­lyek a tudomány tárházából me­rítenék, az agrártudománytól — a történelmen, a fizikán, a bológián át — a világűrkutatásig. A kiad­vány előadások, túrák, klubestek, laboratóriumi gyakorlatok, távcsö­ves csillagászati megfigyelések, fil­mek gazdag választékát kínálja. Mivel a brigádvezetés is tudo­mány, ezért a TIT például elő­adássorozatot indított a szocialis­ta brigádvezetők ez irányú isme­reteinek megalapozására vagy bő­vítésére, a gyakorlati pedagógia, a pszichológia, a vezetéstudomány felhasználásával. Más előadások, tanfolyamok a jobb, hatékonyabb munkaszervezéshez, mindennap­jaink munkaügyi, jogi problémái­nak nyújtanak segítséget. A bu­dapesti szervezet szakosztályai olyan változatos tematikákat állí­tottak össze, a­melyekben a brigád közösségek és brigádtagok megta­lálják az érdeklődésüknek megfe­lelőt. A szakosztályok és előadók ezen túl egyéni, sajátos kívánsá­gok teljesítésére is vállalkoznak. Azzal, hogy a TIT budapesti szervezete a gyakorlati ismeret­­terjesztés egyik módszertani köz­pontjává válik a fővárosban, megszüntethetők lesznek az e munkában gyakran kedvezőtlenül ható párhuzamosságok. T. T. Magyarhoni Földtani Társulat Jubileumát üli a magyar tudományos egyesületek ,,korelnöke aranyéremmel tüntették ki. De — joggal — büszke a jubiláló Ma­gyarhoni Földtani Társulat arra is, amit tagjai Budapestért tettek: Szabó József — a társulatnak hosz­­szú ideig elnöke — vezetésével ké­szült el a főváros első földtani tér­képe, Schafarzik Ferenc műegye­temi tanár és munkatársai pedig a budai hegyvidék ma is használt ki­rándulótérképét készítették el. Bu­dapest vízellátását Zsigmondy Vil­mos tervezte, ugyanő irányította a Széchenyi fürdő vizét szolgáltató források fúrását. Az évtizedek alatt, a tudomány fejlődésével sok más egyesület magva jött létre a Magyarhoni Földtani Társulat keretén belül, hogy utóbb önálló egyesületté szer­veződjön, így a Földrajzi Társaság, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, a Magyar Hidrológiai Társaság, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Magyar Geofizikusok Egyesülete. A felszabadulás óta az új tudo­mányos és ipari központoknak (miskolci egyetem, dél-dunántúli uránbányászat, alföldi szénhidro­gén-feltárások stb.) megfelelően a társulat igen aktívan dolgozó vi­déki szakosztályokat szervezett Miskolcon, Pécsett, Szegeden. A fővárosban működnek a speciális szakosztályok (agyagásvány-bá­nyászati, kőzettani-geokémiai, gazdaságföldtani, mérnökgeoló­giai, általános földtani és a tu­dománytörténeti szakcsoport). Ugyancsak Budapesten tevékeny­kedik az ifjúsági bizottság; leg­főbb feladata, hogy a fiatal szak­emberekkel, egyetemi hallgatók­kal, s főképp a tudományos diák­körök tagjaival tartsa a kapcsola­tokat. A társulat a kutatóintézetekben, egyetemeken, iparban stb. működő geológus-szakemberek közös fó­ruma, emellett nagy gondot fordít a fiatal szakemberek továbbképzé­sére is: kezdeményezésére kezdő­dött meg a legutóbbi egyetemi ok­tatási évben az első, a mérnök­továbbképzéshez hasonló tanfo­lyam, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem alkalmazott földtani tanszékének keretében. Az évforduló megünneplésére április végén háromnapos rendez­vénysorozat keretében kerül sor. Az elhangzó valamennyi előadás­­ azt a témát világítja meg, mit adott csütörtökön is folytatódik, sőt valószí­nűleg erősödik. Várható időjárás ma estig: Kissé felszakadozó felhőzet, helyen­ként még havazással, egy-két helyen havas esővel. Néhány helyen reggeli köd. Az időnként erős északnyugati, északi szél csak lassan mérséklődik. Várható legmagasabb hőmérséklet mí­nusz 1—plusz 4 fok között. A Duna vízállása szerdán Buda­pest- a magyar földtan 125 év alatt az őr­nél 202 centiméter volt, mára 200 cen- ' ,­n­timéter várható.­­ szagnak. (Tudósítónktól.) Már régies hangzású neve is sej­teti, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat a régebbi tudományos egyesületeink közül való, de azt kevesen tudják: ezekben a napok­ban múlt 125 éve annak, hogy az első magyar tudományos egyesü­letként megalakult, s ilyenformán effajta szervezeteink doyenjének is tekinthető. Egy és negyed évszázaddal ez­előtt a Kubinyi fivérek vendifalvai birtokán mondták ki a Magyarhoni Földtani Társulat megalakulását. A társulat első elnöke Kubinyi Ágoston lett, akinek a magyar tu­domány fejlesztésének más terüle­tén is elévülhetetlen érdemei van­nak. Kubinyi Ferenc javaslatára határozta el az 1832. évi ország­­gyűlés, hogy felépítteti a Nemzeti Múzeum épületét és megvásárol egy gazdag ásványtani magángyűj­teményt; ez lett azután a Nemzeti Múzeum világhírű gyűjteményé­nek az alapja. A 125 éves társulat nagy sikerei között tartják számon az 1878. évi párizsi világkiállításon való rész­vételt, ahol a magyar bányászatot és kohászatot bemutató anyagért Kevesebb helyen csapadék A Szovjetunió európai területének középső és déli részéről hideg leve­gőből épült leszálló lég­­mozgású zóna húzódik Dél-Szvatndinávián és a német—lengyel síkságon át Délnyug­at-Európa felé. A leszálló légmoz­gású zónának egy ága a Bal­kán -félsziget felé is kinyúlik, úgy, hogy a hideg levegő most már teljesen körülveszi a Kárpát-medencét, sőt a hegység alacsonyabb ré­szein át be is s­zivárog a medencébe. A Brit­szigeteken és Norvégiá­ban­ az óceán felől ér­kező enyhe, a Szovjet­unió európai területé­nek északkeleti részén a sarkvidék felől beáram­ló hideg levegő okoz változékony, szeles, csa­padékos időjárást. Hazánkban a Kárpá­tok alacsonyabb részein át beszivárgó hideg és a magasabb szintekben a Földközi-tenger felől feláramló enyhe, nedves légtömegek találkozása követ­keztében borult, csapadékos volt szer­dán az idő. A csapadék nagyobb ré­sze hó alakjába­n hullott, a hegyeken — a mostani tél folyamán először — 1­5—25 centiméter vastag, sportolásra alkalmas hóréteg alakult ki. A hőmér­séklet kora délutánra általában mí­nusz 1—plusz 2, egy-két helyen plusz 3—plusz 5 fokig emelkedett. A Kárpátokat körülvevő hideg leve­gő beszivárgása a Kárpát-medencébe Mer áramlás —O m­eles áramlás a kidet « 4 Kdét levet. választétMala (front) //. esi, * hé, = kod, V »P»r- K' u,a,« 9 EGY ÚJ KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁBAN Több mint kétszáz középiskolás diáknak — elsősorban munkás­paraszt szülők gyermekeinek — nyújt kellemes otthont a Nyíregy­házán nemrég felépült kollégium. A mintegy 20 millió forintos be­ruházással létesített új szociális intézménybe ősszel költöztek be a diákok. Képünkön: a kollégium új könyvtára. (Balogh László felvétele / MTI Fotó.)

Next